2013. november 25., hétfő

Két évtized a gazdák szolgálatában

http://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/ket-evtized-a-gazdak-szolgalataban

Simó Márton | 2013.11.24.
Majdnem napra pontosan húsz éve annak, hogy napvilágot látott az Erdélyi Gazda című folyóirat új folyamának első száma. Mintegy háromszázan gyűltek össze a Gazda-ünnepre
A lap egyike a legpatinásabb hazai szaklapoknak, hiszen száznegyvennégy éve alapították, 1869-től impérium- és rendszerváltozásokon átívelve egészen 1944-ig szolgálta Erdély vidéki társadalmát. Első szerkesztője Bágyoni Szabó Sámuel (Székelyföldvár, 1829. május 16. – Kolozsvár, 1905. január 1.), főszerkesztője Szádeczky Lajos volt, majd Török Bálint (1920 és 1936 között), Teleki Ádám (1936–1942) és Demeter Béla (1943–1944), illetve Kacsó Sándor, aki a második bécsi döntés után Dél-Erdélyben maradva az ottani magyarság egyik szellemi vezetője volt. Ekkor Nagyenyeden szerkesztették az Erdélyi Gazdát, s onnan terjesztették a határ mindkét oldalán. A második világháború végén szűnt meg – ekkor 61 ezer példányban jelent meg, gyakorlatilag minden erdélyi településre eljutva, ahol magyarul olvastak –, utolsó, összevont lapszáma 1945. április 20-án látott napvilágot. Ezt követően a mezőgazdasági szakújságírást a baloldali eszmék és a szocialista típusú szövetkezetesítés szolgálatába állították.
Közös Agrárpolitika sürgető határidővel
Az Erdélyi Gazda új folyamának indítására emlékezve a húszéves ünnepre tizenkét erdélyi megyéből gyűltek össze a lap munkatársai és olvasói, mintegy háromszázan. A legtávolabbról érkező vendég ezen a találkozón Balaskó József volt Lendváról (Szlovénia), aki a Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületét (MMGVE) képviselte. A székelyudvarhelyi Márton Áron Ifjúsági Házban konferenciával kezdődött a találkozó, amelyen Sebestyén Csaba agrármérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, a folyóiratot kiadó Gazda Kiadó Kft. ügyvezetője és Német-Deák Endre Róbert, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) székelyudvarhelyi irodavezetője a 2014–2020 közötti Közös Agrárpolitika (KAP) alakulásáról értekezett, az Európai Unióban érvényes trendeket ismertette. „Közel vagyunk a határidő végéhez – mondta Sebestyén Csaba –, hiszen alig másfél hónap van az érintett időszak kezdetéig, de a mostani kormány, illetve a felelős minisztérium még nem dolgozta ki a január 1-jétől érvényes KAP tartalmát, anélkül pedig sem az ország, sem Erdély magyar gazdatársadalma nem versenyképes. Keretszámok vannak, javaslatok már körvonalazódnak a szakminisztériumban, s ezek közül bizonyos részletek már publikusak. Azonban nem mindenben egyeznek a tervek az RMGE és más hazai érdekvédelmi szervezetek elképzeléseivel. A szakmai egyeztetés megtörtént, a javaslatok eljutottak az államtitkárságig, illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz is. Bízunk benne, hogy lesz némi hatásuk javaslatainknak és olyan szabályozás lép életbe, amely figyelembe veszi a régió és az itteni kis- és közepes gazdaságok érdekeit.” A továbbiakban – a Bethlen Gábor Alap támogatásával megvalósuló találkozón – gyakorlati kérdéseket vitattak meg, egyéni és közösségi célokról esett szó. Vasárnap az Udvarhelyszéki Magyar Gazdák Egyesületének székhelyét látogatták meg a más megyékből és külföldről érkező vendégek, s tapasztalataikról, terveikről beszéltek az Udvarhelyszéki Magyar Gazdák Egyesülete Gazdaköreivel.
Munka Kolozsvártól Udvarhelyig
Kérdésünkre Sebestyén Csaba elmondta, hogy az Erdélyi Gazdát Kolozsváron szerkesztik, az ottani titkársághoz érkeznek a kéziratok, a tördelés és a korrektúrázás azonban Székelyudvarhelyen zajlik, majd a kivitelezés ugyancsak Kolozsváron. Pillanatnyilag ötezres a példányszám, ami a hazai szaklappiacon – hiszen hasonló kiadványok még vannak Romániában magyar nyelven – nagyon magasnak számít. Ahogyan az RMGE a legjelentősebb magyar gazdaszervezet, úgy az Erdélyi Gazda is a legjelentősebb szakmai folyóirat, amelyre nagy szükség van a mezőgazdasági kultúra fejlesztésében és a versenyképesség megőrzésében. Az RMGE székelyudvarhelyi irodájában ötszáznál valamennyivel több környékbeli gazdának adnak folyamatosan tanácsot, és gondozzák az általuk beadott pályázatokat. Mind a lap, mind az érdekvédelmi szervezet fontos fórum, hatásuk igen jelentős, főleg az eddig állandó népességfogyással küszködő kistelepüléseken. Kitartó munkával, a KAP pozitív elemeinek kihasználásával el lehet majd jutni oda, hogy a vidéki életforma valóban felértékelődjék és a posztindusztriális korban modellértékű példa legyen a hagyományos gazdálkodás
Az alábbi kiegészitést az Erdélyi Polgárból vettük át :
http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2013/11/ket-evtized-gazdak-szolgalataban.html
"Nagyon örvendetes, hogy a gazdahagyományokat átmentő Erdélyi Gazda havilap kollektivája kétévtizeden át az erdélyi gazdák szolgálatában áll. Csak gratulálni tudunk mindazoknak, akik, az 1993-as RMGE Konferenciára újraindították az Erdélyi Gazdát így Makkay Józsefnek( a képen szerényen meghúzódó) is aki a beindulástól több éven át a lap főszerkesztőjeként tevékenykedett! Megemljthetjük a vele vállvetve küzdő Horváth I. Zoltán (a 93 éves papájának az ápolása miatt nem lehetett jelen) szerkesztő-lapmenedzsert, aki komoly és áldozatos sokszor magát sem kimélő munkával járta az országot, kereste az új partnereket-cikkírókat, szervezte a lapterjesztést, hogy a gazdák asztalára kerüljön a friss lap minden hónapban. Makkay József távozása után a lapot Horváth Arany és Tóthfalusi Adalbert társfőszerkesztőként vitték tovább és nemsokára az újraszervezés után szerkesztőségi titkárként -  a Sebestyén Csaba is csatlakozott a csapathoz
Meg kell említenünk a szerkesztőségi gárdából azokat is, akik több éven kitartottak így Farkas Zoltán, dr. Pap István, Csávossy György, Tótfalussy Adalbert, dr.Veress Éva, Horváth Arany, Veress István, Neményi Nándor József, Sebők M.Péter, dr. Vincze Mária, dr. Páll Olga, dr. Tamás Lajos, dr. Gáll M. József, Gáll Ödön , dr. Balogh Gábor, Jakab Antal, dr. Nagy Zoltán, Kiss Jenő, Kilyén Attila, stb. Az indulást követően az Erdélyi Gazda befogadta a Kertbarátok Lapjá-t s ezzel még több szakembert nyert a szerkesztség pld. Jablonovszky Elemér, Csorba István, Bartók Árpád, Orbán László, dr. Jakab Sámuel,  Orbán Sándor,dr. Szántó Árpád, Gózs Ferenc, Bazsó Zsigmond, Pekár István, Czier Antal, Újvári T.Ildikó Csáky D.Tibor, dr. Csűrös István, Szász Zoltán, dr. Kovács József, Mezei Sándor, dr. Wagner István, Texe Imre, Lokodi Gáspár, Fazekas József, Lengyel Géza, dr.György Antal és a többiek. A technikai oldalon helyt álltak Nitsch Ilona, Simon Ilona, Nagy Péter, Balogh Zsuzsa, Toroczkay Erika, Sotelecan Ágnes, stb. 
Ki kell emelni a lapok grafikusai közül a Kósa Bálint olaszteleki művészt, akinek az önzetlen munkája és a felajánlott metszetei, diplomái fénypontja volt az EGE fennállásának 150-éves és az Erdélyi Gazda újraindításának a 2-éves ünnepségén és ahol a  több mint 100 diplomával kitüntetett munkatársak a lap hírét vihették szerte a világban!"
Megjegyzés: 
A fesorolás szerintünk nem teljes de jól látható, hogy a lap ennek köszönhetően lehetett "patinás"
Mi is üdvözöljük az Erdélyi Gazda szerkesztőségi gárdáját, erőt , egésszséget és kitartást kivánunk Mindenkinek! (Erdélyi Hangya)