https://kronikaonline.ro/agrarvilag/megmentenek-az-aranyosszeki-zoldsegtermesztest
Makkay József • 2021. szeptember 13.,
Gazdanapot tartottak szombaton az aranyosszéki Kövenden. A Kolozs megyei faluban tartott rendezvényen mezőgazdasági szakembereket és politikusokat kérdeztünk a vidék felzárkóztatási esélyeiről, elsősorban a híres aranyosszéki zöldségtermesztés jövőjéről. A Kolozs megyei Kövenden szeretnék, hogy a fesztivál a környék legjelentősebb kirakodóvásárává váljon
• Fotó: Makkay József
Lecsófesztivállal egybekötött gazdanapot szervezett szombaton az aranyosszéki Kövenden a falu gazdaköre a Hangya Egyesület és Várfalva község polgármesteri hivatalának támogatásával. A hat faluból álló, 3300 lakosú, többségében magyarok lakta Kolozs megyei község szabadtéri rendezvényeinek is a kövendi futballpálya szokott helyet adni. A tavalyi kimaradás után ez volt a második lecsófesztivál Kövenden.
A zöldségtermesztéséről híres faluban a rendszerváltás után Cserés Ferenc magyartanár és köz-író szervezte újra a gazdakört. A két világháború között jól működő helyi gazdaegyesület nemcsak a zöldségtermesztést, hanem a tej- és a tejtermékek értékesítését is segítette az Erdély-szerte híres mészkői unitárius lelkész, Balázs Ferenc (1901–1937) támogatásával, aki szövetkezeti rendszerben képzelte el Aranyosszék gazdáinak a jövőjét. „Édesapám halálával a gazdaköri tevékenység abbamaradt. Úgy döntöttünk, újrakezdjük, és egy civil szervezet lehetőségeivel igyekszünk utat mutatni a helyi gazdaközösségnek. Azért döntöttünk a lecsófesztivál mellett, mert Aranyosszéken a zöldségtermesztés jelentette a gazdák fő jövedelemforrását, ez az étel pedig olyan zöldségekből készül, amik a vidéken megteremnek” – fogalmaz Szabó Enikő kövendi tanítónő, a Kövendi Gazdakör elnöke.
Lecsófesztivál és gazdanap Kövenden • Fotó: Makkay József
Férje, Nyegre Csaba a helyi önkéntes tűzoltócsapatot hozta létre, így mindketten a közösségi önszerveződés motorjává váltak. Mint a tanítónő mondta, azt szeretnék, hogy idővel a fesztivál a környék legjelentősebb kirakodóvásárává váljon, ahova nemcsak friss zöldséggel érkezzenek a gazdák, hanem terményeik egy részét feldolgozzák. „Meggyőződésem, hogy a Tordáról, Kolozsvárról vagy távolabbi vidékekről érkező vendégek számára is jó kezdeményezés ez” – tette hozzá Szabó Enikő. Eladhatatlan kistermelői zöldségek A fesztiválra nem csak helyi csapatok neveztek be, hanem a kalotaszegi Körösfő önkéntes tűzoltói, valamint egy Szatmár és egy Maros megyei csoport, így számos üstben rotyogott a különböző receptek alapján készülő lecsó. A változatosság kedvéért a helyi tűzoltócsapat bográcsgulyást főzött. A kirakodóvásárként is meghirdetett rendezvényen idén néhány gazda jelent meg aranyosszéki zöldséggel, közöttük a Németh család a szomszédos Bágyonból. A szülőkkel gazdálkodó Németh Andrea Emese tavaly végezte el Kolozsváron az agrártudományi egyetemet, a fiatal kertészmérnök növényvédelemre szakosodott. A hét hektár területen elsősorban zöldségtermesztéssel foglalkozó család Tordára jár piacolni, de ahogy Andrea fogalmaz, az aranyosszéki zöldségtermesztő kisgazdáknak is egyre nehezebb talpon maradni. „Kevés ember vásárol piacon, a többség a nagyáruházakhoz szokott: ha elmegy alapélelmiszerekért, akkor ott vásárolja meg a zöldséget és a gyümölcsöt is. Kínálhatunk mi bármilyen jó minőségű hagymát, murkot, petrezselymet vagy paradicsomot, a zöldségpiacokon nem lehet jól eladni” – érvel a bágyoni őstermelő, aki nagy méretű és ízletes kerti paradicsomait mutatja.
A bágyoni Németh család • Fotó: Makkay József
Idén mintegy négyezer, szabad földön termesztett tőről takarítják be folyamatosan a termést, amit immár a túltermelés miatt nehéz értékesíteni. Harminc évvel ezelőtt a zöldségtermesztésből élő Bágyonban mára alig 10–15 család foglalkozik piacolással. Évről évre kevesebben. Nagybani piacban gondolkodnak Marginean János, Várfalva község polgármestere sem látja túl rózsásan az aranyosszéki kisgazdák jövőjét. Véleménye szerint országszerte egyre inkább a nagy mezőgazdasági termelők rúgnak labdába, akik több száz hektáron termelnek gabonát vagy ipari növényeket minimális emberi munkával, a termesztési technológiát pedig nagy kapacitású erőgépekkel biztosítják. Hasonló forgatókönyv érvényesül a község többségében magyar falvaiban is. „A polgármesteri hivatalnak hét évvel ezelőtt volt egy hasonló kirakodóvásár típusú kezdeményezése, de nem lett belőle folytatás. Abban bízom, hogy a mostani lecsófesztivál beváltja a hozzá fűzött reményeket, és felrázza az embereket, elsősorban a zöldségtermesztő kisgazdákat, akiknek égető szüksége van az összefogásra” – nyilatkozta a Krónikának Marginean János polgármester. Az aranyosszéki zöldségtermesztő gazdák értékesítési gondjai a polgármesteri hivatalt is foglalkoztatják. A helyi önkormányzat egyhektáros területet akar vásárolni Bágyon határában a Torda–Nagyenyed országút és autópálya szomszédságában, ahol nagybani piacot hoznának létre a környék termelői számára. A terv megvalósítása lassan halad, mint minden ebben az országban, de a polgármester szerint egy ilyen aranyosszéki piacra szükség lenne. A környék termelői jórészt már kiszorultak a viszonteladók által uralt tordai, aranyosgyéresi és kolozsvári piacokról, távolabbi helyekre pedig nem éri meg elvinni a helyi zöldséget. Marginean János abban reménykedik, hogy egy új nagybani piaccal fel lehetne hívni a figyelmet az aranyosszéki zöldségek egyedi ízvilágára.
Lecsófőző asszonyok • Fotó: Makkay József
Szövetkezetek létrehozására buzdítanak
A kövendi lecsófesztivál vendége volt a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Kolozs megyei elnöke, Bakó Alpár agrármérnök is, aki falugazdászként követi figyelemmel az aranyosszéki gazdák boldogulását. A termelőket pályázatírásra és összefogásra serkentő fiatal szakember szerint az erdélyi gazdatársadalom válaszút elé került. „Olyan gyors átalakuláson megy át a hazai mezőgazdaság és élelmiszerpiac, hogy a kistermelők előtt két út maradt: családi gazdaságok formájában, önerőből csak úgy tudnak fennmaradni, ha termékeiket feldolgozzák, és így értékesítik. A másik alternatíva a szövetkezés, amikor több gazda közös értékesítésben gondolkodik” – mondja a mérnök. Kifejti, a kisgazdák piacolása hosszabb távon vakvágány. Mivel bizonytalan a jövőjük, a kiszolgáltatott termelők sorra hagynak fel a gazdálkodással, és a biztonságot jelentő munkahelyet, alkalmazotti státust választják. Ez jellemző az aranyosszéki falvakra is – érvel a kolozsvári mezőgazdasági szakember. Kolozs megyében a magyar mezőgazdasági minisztérium által fizetett hat falugazdász teljesít szolgálatot, közülük négy az RMGE színeiben. Bakó szerint arra bátorítják a kistermelőket, hogy a rendelkezésre álló európai uniós és bukaresti pályázatokat kihasználva hozzanak létre működő szövetkezeteket, amelyek keretében a fogyóanyagok közös beszerzését és a termények értékesítését összefogással lehet megoldani. Kolozs megyében jelenleg két, zöldségértékesítéssel foglalkozó szövetkezet működik: egy Dezméren bejegyzett, zömében román gazdákat tömörítő közösségi vállalkozás és Aranyosegerbegyen egy magyar szövetkezet. Mindkettő jól működik, sok gazda számára biztosít megélhetést, a példa mégsem ragadós a megyében.
„Bevetésen” a körösfői tűzoltócsapat • Fotó: Makkay József
Példa a Hangya Szövetkezet
A Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Vákár István, aki „civilben” szintén mezőgazdasági szakember, fontosnak tartja a kövendi kezdeményezést, mert ráébreszti a gazdákat az összefogás fontosságára. RMDSZ-politikusként azonban ő sem túl optimista a kiutat jelentő szövetkezeti értékesítés megszervezését illetően. „Székelyföldön jobban működik az összefogás, sokkal több gazdaszövetkezet jött létre. Nekem rossz tapasztalataim vannak az aranyosszéki szövetkezéssel kapcsolatban. A kilencvenes években a Szentmihályon elindult Aranyoskert szövetkezetnél bábáskodtam, de sajnos, a próbálkozásunk sikertelen volt” – modta Vákár. Hozzátette, amikor a megyei tanács tisztségviselője lett, prioritásként tűzte ki célul a gazdák piacra jutásának elősegítését. „Kézművesek és mezőgazdasági kistermelők számára létrehoztuk a Produs de Cluj (Kolozs megyei termék) nevű vásárunkat, amely az utóbbi években országszerte ismertté vált. Jó hír, hogy a vásárok résztvevői zömében Kolozs megyei magyar termelők Aranyosszékről, Kalotaszegről és a Mezőségről” – fogalmaz Vákár István.
Szabó Enikő és Vákár István • Fotó: Makkay József
A Kolozs Megyei Tanács által finanszírozott vásársorozat keretében aranyosszéki falvakból is árul néhány zöldségtermesztő gazda, a valódi megoldás azonban Vákár szerint is a jól működő értékesítési szövetkezet létrehozása lenne, amely egy-egy faluközösség, vagy egy nagyobb tájegység termelőit juttathatná biztos piachoz.
A két világháború között a Hangya szövetkezetek sikeres mozgalmának újraélesztését zászlajára tűző, Kolozsváron bejegyzett Hangya Egyesület vezetője, Horváth Zoltán szerint sokkal nagyobb erdélyi összefogás szükséges ahhoz, hogy a kommunista rendszer előtt jól működő erdélyi szövetkezeti háló valósággá váljon. A kövendi kezdeményezés egy szem ebben a láncban, bízom benne, hogy előbb-utóbb eredményes lesz. A gazdák számára a pozitív példák bemutatása jelentheti a kiutat. Így volt ez a két világháború között is, amikor mai szemmel nézve a Hangya Szövetkezet csodát tett az erdélyi gazdák boldogulásában – mondotta lapunknak Horváth Zoltán, a Hangya-mozgalom egyik erdélyi szószolója. Hozzátette, nem újat kell felfedezni, hanem a régi tapasztalatokat kell bemutatni, az erdélyi gazdák tartós piacra jutásának más alternatívája nincs.