Balta János 2018. szeptember 16.
A szabadtéri kiállítótér tele volt mindenfajta korszerű mezőgazdasági géppel és felszereléssel
Az AGROMALIM 2018 Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Nemzetközi Kiállítás programjában szombaton 10 órától az Arad Expo kiállítási központ B pavilon emeleti előadótermében szervezték meg a XIX. Magyar–Magyar Gazdatalálkozót.
A Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit KFT aradi regionális irodája, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületéhez tartozó Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete által szervezett, az RMDSZ Arad megyei szervezete, a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara közreműködésével, a magyarországi Agrárminisztérium, az Arad Megyei Kulturális Központ, valamint a Berthlen Gábor Alap támogatásával létrejött fórum résztvevőit Kranowszky Nagy Andrea, a jelzett Nonprofit KFT aradi regionális irodavezetője, programvezető köszöntötte. Ezt követően Gheorghe Seculici, az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara elnöke nyitotta meg a nemzetközi fórumot. Az elnök köszöntőjében örömének adott hangot, hogy közreműködésükkel immár XIX. alkalommal szervezik meg a Magyar–Magyar Gazdatalálkozót, amelyen Magyarország Agrárminisztériuma államtitkári rangon képviselteti magát, ugyanakkor külön köszöntötte Winkler Gyula EP képviselőt, Sebestyén Csaba RMGE-elnök parlamenti képviselőt és Faragó Péter parlamenti képviselőt, és sikeres együttgondolkodást, a gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok elmélyítését kívánta a résztvevőknek.
A továbbiakban Kranowszky Nagy Andrea a közelmúltban elhunyt Kocsik József AMMGE elnök emlékére – aki 18 évig vezette a megyei gazdaszervezetet, illetve a Magyar–Magyar Gazdatalálkozókat – egyperces néma felállásra kérte a résztvevőket, majd bemutatta ifj. Zágoni Szabó András megválasztott AMMGE-elnököt.
Faragó Péter parlamenti képviselő, RMDSZ megyei elnök köszöntő szavait követően gratulált az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamarának és az elnökének, amiért az általa vezetett intézmény évről évre egyre nagyobb sikerrel, egyre több kiállító és látogató részvételével szervezi meg az őszi nagy gazdasági seregszemlét. Ugyanakkor köszönet jár az RMGE, ezen belül az AMMGE vezetőségének is, amiért immár XIX. alkalommal, egyre gazdagabb programmal szervezi meg a Magyar–Magyar Gazdatalálkozót. Zárszavaiban sikeres munkát kívánt az Arad megyei gazdaszervezet új elnökségének, hogy a gazdaszervezet munkájának haszonélvezője az Arad megyei magyar közösség legyen. Köszönetet mondott az anyaországi támogatásért, amely évről évre anyagi és szakmai tekintetben is segíti a romániai magyar gazdákat.
A továbbiakban Farkas Sándor, a magyar Agrárminisztérium parlamenti államtitkárságának államtitkára köszöntötte a résztvevőket, akiket a Magyar Kormány további, sokrétű támogatásról biztosított gazdaságserkentő pályázatok, továbbá szakemberképzés területén az országhatár mindkét oldalán. Ezzel is biztosítani szeretnék a szülőföldön való boldogulás feltételeit, hangsúlyozta.
Telegdi Andrea, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának külgazdasági attaséja ismertette az általa képviselt intézménynek az anyaországi, illetve a külhoni vállalkozók és üzletemberek közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok kiépítésének a metodológiáját.
Érdekes szakmai előadások
A szakmai előadások során előbb Winkler Gyula EP képviselő tartott igen érdekes adatokkal, illetve előrejelzésekkel alátámasztott elemzést mindazokról a tényezőkről, amelyek befolyásolhatják a csökkenő tendenciát mutató mezőgazdasági támogatásokról az EU 2021-2027. közötti időszakában. Mindenképp folytatódni fognak a vidékfejlesztési, illetve a hátrányos helyzetű hegyvidékek felzárkóztatási programjai, de ezek kidolgozásában, illetve a végrehajtásában komoly változásokat hozhatnak a jövő évi EU parlamenti választások eredményei, a felálló új EP, illetve az Európai Bizottság színezete, politikai összetétele.
Sebestyén Csaba országos RMGE-elnök, parlamenti képviselő előadását azzal kezdte: komolyan készült, ezért eredetileg a jelenlegi romániai gazdatársadalom teljes feltérképezését tervezte, csakhogy az idő rövidsége miatt inkább címszavakban mutatja azt be, ahol szükséges, ott bővebb elemzésbe is bocsátkozik. Tény, hogy az Aradon megszervezett gazdatalálkozók elején a gazdák csak megbámulhatták az itt kiállított, drága mezőgazdasági gépeket és berendezéseket. Miközben talán senki nem gondolta komolyan, hogy ezeket egyszer maga is megvásárolhatja. Az álom mára beteljesedett, hiszen EU pályázati támogatással a legkorszerűbb gépek is a gazdák tulajdonába juthatnak. A továbbiakban megköszönte a Magyar Kormány Külügyi Kapcsolatok Főosztálya osztályvezetőjének, dr. Torda Mártának a határon túli mezőgazdász-hálózat kiépítésében nyújtott támogatását. Nagy szükség van a szaktanácsadásra, amely itthon hivatalosan megszűnt. A gazdáknak nem az a legfontosabb feladatuk, hogy állandóan vadásszák a pályázati lehetőségeket, illetve a változó uniós és hazai szabályozásokat, hanem a hatékony termelés.
Skapinyecz Péter, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit KFT cégvezetője, Gazdasági kapcsolatépítés a régióban címmel megtartott értekezésében kifejtette: jelenleg 22 irodával rendelkeznek az erdélyi nagyvárosokban, illetve a Visegrádi országok felé is nyitni próbálnak. Az aradi irodát Kranowszky Nagy Andrea vezeti, méghozzá igen hatékonyan. Munkájukkal a Közép-európai régió gazdaságfejlesztését mozdítják elő, ami közvetlenül kihat az itt élő emberek életminőségének a növekedésére is.
Geréb Emőke, a Pro Economica Alapítvány irodavezetője a Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program tapasztalatait és eredményeit osztotta meg a hallgatósággal.
Az Agromag Mezőgazdasági Termék-előállító, Forgalmazó és Szolgáltató KFT szakembere a Kihelyezett fajtasorok értékelése, valamint ez évi lehetőségek, ajánlatok címmel tartotta meg értekezését. Sebestyén Csaba és Skapinyecz Péter előadásaira bővebben visszatérünk.
Kiállítók között
A gazdafórum után a pavilonban elvegyültünk a kiállítók között, ahol az Arad megyei magyar gazdák standján Csipkár Imre és a felesége, Julianna a felakasztott szárított paprika- és fokhagymafüzérek, valamint lopótökök társaságában mutatták be a Fazekasvarsándon termett, ugyanott elkészített háromfajta paprikaőrleményt, a csípőst, az édeset és a füstöst. Amint kérdésünkre kifejtették, az idei termelés a szélsőséges időjárási viszonyok miatt nem a legjobb feltételek között történt, ugyanis a palántaneveléskor nagy hideg volt, utána jött a tavaszi kánikula. Ennek ellenére közepes mennyiségű, de kiváló minőségű őrleményeket tudnak ajánlani. Mellettük az Aradi Máltai Szeretetszolgálat munkatársai a majláthfalvi Lavandair vállalkozástól származó levendulás zacskókat, illetve ízesített olajokat ajándékoztak, amelyekért elfogadtak önkéntes felajánlásokat. Az ebből származó pénzt a Szeretetszolgálat programjaira fordítják – tudtuk meg Szellelki Annamáriától és dr. Naghiu Paraschivától. Ugyanazon a standon kínálta mézeskalács termékeit a nagyzerindi Szénási Zsuzsanna is, aki újdonságokkal is jelentkezett: a férje által készített csipkés mézeskalácsokat maga is előállítja, ugyanakkor ovális ajándékkosárkákat és ajándéktálat is készített.
Noha még egyedül dolgozik, beszélgetésünket abban a reményben zárta, hogy a családban lesz folytatója a mézeskalács készítésének.
A jelzett stand mellett számos helyen állítottak ki, árusítottak édességeket, pék-, illetve édes süteményeket, hús- és mézkészítményeket, mindenfajta élelmiszert, köztük gyümölcsízeket, illetve fehér, vörös és rozé borokat. A jelzett felhozatal iránt komoly érdeklődés is megnyilvánult.
A szabadtéri kiállításon a mindenfajta mezőgazdasági, korszerű gépek és felszerelések mellett a hátulsó, fedett részen karámokban a sertések és juhok kivételével mindenfajta állatot és szárnyast mutattak be. Pónilovat, de hátaslovat is meg lehetett lovagolni. A kiállítóterület szélén helyezkedtek el az Arad megyei magyar gazdák bográcsfőző csapatai. Közülük Khell Levente és csapata 15 kiló sertéshúsból főzte a pörköltet, amihez Csipkár Imre biztosította a fűszerpaprikát. Mellettük a zimándközi Szabó Sándor két üstben, összesen 60 kiló sertéshúsból főzött, a harmadik üstben körítésnek burgonya rotyogott. A Máltai Szeretetszolgálat bográcsában Farkas József a majláthfalviaktól kapott 15 kiló őzhúsból főzte a pörköltet. A vendégek a sátrak hűvösében elhelyezett asztaloknál fogyasztották el a pörköltet, amit borral, ásványvízzel öblítettek le. Mivel a gazdák által adott húsból maguk főzték a pörköltet, ezúttal nem szerveztek közöttük versenyt, de az ebéd feltálalásában közreműködtek az AMMGE iroda, valamint a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai, egyetlen nagycsalád, a magyar gazdatársadalom tagjaiként.
A XIX. Magyar–Magyar Gazdatalálkozó sikeréért köszönet jár a vendégek ellátásában, illetve a főzésben közreműködő minden embernek, nem utolsósorban a támogatóknak, a magyar Agrárminisztériumnak, az Arad Megyei Kulturális Központnak, valamint a Bethlen Gábor Alapnak – nyilatkozta a helyszínen az AMMGE fiatal elnöke, Zágoni Szabó András agronómus.