Évi végrehajtásának támogatására szolgál. Összességében az átstrukturált kohéziós politika mintegy 351,8 milliárd eurót[1] biztosít az európai régiókba, városokba és a reálgazdaságba történő beruházások céljára. Ez képezi majd az EU fő beruházási eszközét, amely lehetővé teszi az Európa 2020 célkitűzéseinek elérését: a növekedés elősegítését és a munkahelyteremtést, az éghajlatváltozással és az energiafüggőséggel szembeni küzdelmet, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség csökkentését. Ennek érdekében az Európai Regionális Fejlesztési Alapot a fő kihívásokra összpontosítják majd, ideértve a kis-és középvállalkozások támogatását, amelyek tekintetében a célkitűzés szerint a támogatás összege a hét év alatt megduplázódik (70 milliárd euróról 140 milliárd euróra). Erősödik az eredményorientáltság és az új, teljesítéshez kötött tartalék az összes európai strukturális és beruházási alap vonatkozásában, ami ösztönzi a projektek hatékonyságát. Végül a kohéziós politika, a vidékfejlesztés és a halászati alap hatékonysága a gazdasági kormányzással is összefügg majd, előmozdítva, hogy a tagállamok igyekezzenek megfelelni az európai szemeszter keretében közzétett uniós ajánlásoknak.
[1] Folyó árak. 2011.
Az EU kohéziós politikájának átstrukturálása, hogy a lehető legnagyobb hatást fejtse ki a növekedésre és munkahelyteremtésre: A reform 10 pontban
Az EU kohéziós politikájának átstrukturálása, hogy a lehető legnagyobb hatást fejtse ki a növekedésre és munkahelyteremtésre: A reform 10 pontban
A 2014–2020-as uniós költségvetés szerint a kohéziós politika 325 milliárd eurót ruház be Európai tagállamaiba, régióiba és városaiba, hogy ezáltal megvalósulhassanak a növekedéssel és munkahelyteremtéssel kapcsolatos uniós szintű célkitűzések, és kezelni lehessen az éghajlatváltozás, az energiafüggőség és a társadalmi kirekesztettség okozta problémákat. Számításba véve a tagállamok nemzeti hozzájárulásait és a pénzügyi eszközök tőkeáttételi hatását, az összhatás várhatóan meghaladja majd az 500 milliárd eurót. A kohéziós politika reformja biztosítani fogja e beruházások maximális hatását, az egyes régiók és városok egyedi szükségleteihez igazodva. A reform kulcselemei a következők:
1. Beruházás valamennyi uniós régióba és a támogatás szintjének és a nemzeti hozzájárulás mértékének (társfinanszírozási arány) hozzáigazítása az egyes régiók fejlettségi szintjéhez:
Kevésbé fejlett régiók (GDP < az EU-27 átlagának 75%-a)
Átmeneti régiók (GDP az EU-27 átlagának 75%–90%-a között)
Fejlettebb régiók (GDP > az EU-27 átlagának 90%-a)
2. A forrásoknak a kulcsfontosságú növekedési ágazatokban történő célzott felhasználása: Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében történő beruházások 4 kulcsprioritásra összpontosulnak majd: innováció és kutatás, digitális menetrend, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása és karbonszegény gazdaság, az adott régió kategóriájától függően (kevésbé fejlett régiók: 50%, átmeneti régiók: 60%, fejlettebb régiók: 80%). Megközelítőleg 100 milliárd eurót fordítanak ezekre az ágazatokra, amelyből legalább 23 milliárd euró a karbonszegény gazdaságra történő átállás (az energiahatékonyság és a megújuló energiák) előmozdítására szolgál. Ezzel összefüggésben az ERFA-forrásokat különálló kötelezettségvállalások formájában ítélik oda (kevésbé fejlett régiók: 12%, átmeneti régiók: 15%, fejlettebb régiók: 20%).
Hozzávetőlegesen 66 milliárd euró a prioritást képező transzeurópai közlekedési vonalakra és a Kohéziós Alapon keresztül megvalósítandó kulcsfontosságú környezetvédelmi infrastrukturális projektekre irányul.
Az Európai Szociális Alapon (ESZA) keresztül a kohéziós politika jelentősen hozzájárul majd az uniós prioritások megvalósításához a foglalkoztatás területén, például képzések és az egész életen át tartó tanulás, az oktatás és a társadalmi befogadás révén (minden tagállamban az ESZA legalább 20%-át e célkitűzés támogatására kell felhasználni). Az ESZA-forrásokat az egyes tagállamok szükségleteinek megfelelően állapítják meg egy előre meghatározott minimum szerint, minek következtében a teljes összeg legalább 70 milliárd eurót tesz ki. Az ESZA-hoz kapcsolódó és legalább 6 milliárd eurót jelentő új ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés az ifjúsági garancia végrehajtásának támogatására szolgál.
3. Világos, átlátható, mérhető célok és célkitűzések az elszámoltathatóság és az eredményesség érdekében: Az országoknak és régióknak már a kezdet kezdetén be kell jelenteniük, milyen célkitűzéseket kívánnak megvalósítani a rendelkezésre álló forrásokból, pontosítva, hogy miként mérik majd az e célok irányába történő előrelépést. Ez lehetővé teszi a rendszeres ellenőrzést és a pénzügyi források felhasználási módjáról szóló vitát. Így az időszak vége felé kiegészítő forrásokat lehet majd rendelkezésre bocsátani a jobban teljesítő programok számára (ún. teljesítéshez kötött tartalék).
4. Feltételrendszer bevezetése a források célba juttatása előtt a beruházások hatékonyságának fokozása érdekében. Például az „intelligens szakosodási” stratégiák az egyedi erősségek és potenciál azonosítása céljából, a vállalkozásbarát reformok, a közlekedési stratégiák, a közbeszerzési rendszerek javítását célzó intézkedések, a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés, az ifjúsági munkanélküliség és az iskolai lemorzsolódás visszaszorítására vagy a nemek közötti egyenlőség előmozdítására kidolgozott stratégiák, valamint a megkülönböztetésmentesség egyaránt ilyen szükséges előfeltételt jelentenek.
5. Közös stratégia meghatározása a jobb koordináció és a kevesebb átfedés érdekében: A közös stratégiai keretnek köszönhetően javítható az európai strukturális és beruházási alapok (ERFA, Kohéziós Alap és ESZA, úgy mint a kohéziós politika keretébe tartozó három alap, valamint a vidékfejlesztési és halászati alapok) közötti koordináció. Ez a keret ugyanakkor biztosítja a többi uniós eszközzel – például a Horizont 2020 keretprogrammal, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel vagy a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjával – való jobb kapcsolatot.
6. A bürokrácia csökkentése és az uniós beruházások felhasználásának egyszerűsítése a valamennyi európai strukturális és beruházási alap esetében alkalmazandó közös szabályrendszer, valamint egyszerűbb beszámolási szabályok, célzottabb jelentéstételi kötelezettségek és a digitális technológia („e-kohézió”) fokozottabb használata révén.
7. A szakpolitika városi dimenziójának fokozása az ERFA keretében a városokban lévő integrált projektek céljára – a városi területek fejlesztését célzó egyéb kiadásokon túlmenően – elköltendő források minimális összegének meghatározásával.
8. A határokon átnyúló együttműködés erősítése és a határokon átnyúló nagyobb számú projekt elindításának megkönnyítése. Ezenfelül annak biztosítása, hogy a nemzeti és regionális programok támogatják a makroregionális stratégiákat, köztük a Duna- és a Balti-tenger-stratégiát.
9. Annak biztosítása, hogy a kohéziós politika szorosabban kapcsolódik a tágabb értelemben vett európai uniós gazdasági irányításhoz: A programoknak összhangban kell állniuk a nemzeti reformprogramokkal és foglalkozniuk kell az európai szemeszter során közzétett országspecifikus ajánlásokban azonosított megfelelő reformokkal. A Bizottság szükség esetén – az ún. „makrogazdasági feltételek” záradék alapján – felkérheti a tagállamokat a programjaik oly módon történő kiigazítására, hogy azok támogassák a kulcsfontosságú strukturális reformokat. A Bizottság végső eszközként felfüggesztheti a finanszírozást, amennyiben a gazdasági ajánlásokat ismételten és súlyosan megsértik.
10. A pénzügyi eszközök fokozottabb használatának ösztönzése, hogy ezáltal javuljon a kkv-k támogatása és hitelhez való hozzáférése: A kölcsönöket, garanciákat és a saját/kockázati tőkét uniós forrásokból, közös szabályok alkalmazásával támogatják, azok felhasználási körének kiterjesztése és különféle ösztönzők nyújtása (pl. magasabb társfinanszírozási ráták) mellett. Azáltal, hogy a hangsúlyt a kölcsönnyújtásra helyezik a támogatások helyett, várhatóan javul a projektek minősége és visszaszorítható a támogatásoktól való függőség.