írta: Pintér Nikolett Zöldmotor Magazin
Ahhoz, hogy a környezetvédelmi problémák előtérbe kerüljenek, elsősorban kulturális és környezetpolitikai kérdésekben kell dönteni, ugyanakkor a társadalomnak készen kell állnia arra, hogy a változást elfogadja és befogadja.
A tudósok alternatívák után kutatva próbálják megtalálni azokat a megoldásokat, amelyekkel fenntartható a fejlődés. Ahol pedig tevékenykednek, nem más, mint az ökotechnológia (ecotechnology, vagy ecological engineering) területe, amelynek célja a környezeti egyensúly visszaállítása. Íme hat, közeljövőt érintő öko-technológiai vívmány.
A "smart highway" ötlete Daan Roosegaarde formatervezőtől származik. Egyrészt interaktív útburkolatról van szó, amely a napenergiát felhasználva fényt bocsát ki a sötétben, másrészt az elektromos autók akkumulátorainak feltöltését is szolgálják majd a tervek szerint - ezzel is motiválva a gépkocsi-tulajdonosokat, hogy a robbanómotoros technológiáról térjenek át a hibrid, vagy elektromos rendszerű autókra. Az intelligens autópályákat a Holland Tervező Díjátadón is elismerték, mint a „Jövő legjobb koncepciója.”. A program jelenleg fejlesztés alatt áll, de például Hollandia Brabant tartomány autópálya szakaszán már tesztelik az interaktív útburkolatot.
Szingapúr jelenleg legfőbb célja a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése, az ország területén elhelyezkedő esőerdő pedig mindössze 5%- ot tesz ki. Gyakran előfordul, hogy a városra nagymértékű szmog ereszkedik, emlékeztetve leginkább egy 19. század elejei ipari országra. Ennek kapcsán olyan önfenntartó szuperfákat terveznek, amelyeket egyedi víztározó rendszer látna el vízzel. A szuperfák gondolata több tíz éves múltra tekint vissza, léteznek már hazánkban is vizsgálat alatt álló típusok, mint például a hosszantartó kutatás eredményeként létrejött kínai smaragdfa, amely ipari mennyiségben nyeli a szén-dioxidot.
A brazil agrárkutató központ (EMBRAPA) és a Brazíliai Állatkert (Brasilia Zoological Garden) az évek során összesen 420 szövetmintát gyűjtött a világ legritkább madarai és emlősei közül. A kutatók reményei szerint a DNS minták felhasználhatóak lesznek a veszélyeztetett és kihalófélben lévő fajok klónozásában. Jelenleg még számos etikai kérdést vet fel a program, ugyanakkor a kutatás sok fajt menthet meg a végső kipusztulástól. Ezzel a projekttel párhuzamosan a jelenkor kihalt állatainak klónozását célzó kutatások is folyamatban vannak. Olyan állatfajokról van szó, amelyek az embernek köszönhetően pusztultak ki, többségük még a 20. században. Egyik korábbi cikkünkben bemutatunk néhány "egyszervolt állatot".
Napenergia stadion
Taiwan különlegessége, hogy egy olyan stadiont terveztek, amely napenergia segítségével évi 1,14 millió kWh energiát képes előállítani. A hatalmas, tekeredő sárkány formájú épület teljes mértékben újrahasznosítható anyagokból készül. A környezetbarát stadion koncepcióját egy japán tervező, Toyo Ito álmodta meg. A modern építmény képes lenne fedezni a környező lakóépületek energiaszükségletének 80%-át is. E mellett a technológia irányt mutat a jövő építkezéseihez is.
2013/07/29,
Ahhoz, hogy a környezetvédelmi problémák előtérbe kerüljenek, elsősorban kulturális és környezetpolitikai kérdésekben kell dönteni, ugyanakkor a társadalomnak készen kell állnia arra, hogy a változást elfogadja és befogadja.
A tudósok alternatívák után kutatva próbálják megtalálni azokat a megoldásokat, amelyekkel fenntartható a fejlődés. Ahol pedig tevékenykednek, nem más, mint az ökotechnológia (ecotechnology, vagy ecological engineering) területe, amelynek célja a környezeti egyensúly visszaállítása. Íme hat, közeljövőt érintő öko-technológiai vívmány.
„Okos” autópályák
A "smart highway" ötlete Daan Roosegaarde formatervezőtől származik. Egyrészt interaktív útburkolatról van szó, amely a napenergiát felhasználva fényt bocsát ki a sötétben, másrészt az elektromos autók akkumulátorainak feltöltését is szolgálják majd a tervek szerint - ezzel is motiválva a gépkocsi-tulajdonosokat, hogy a robbanómotoros technológiáról térjenek át a hibrid, vagy elektromos rendszerű autókra. Az intelligens autópályákat a Holland Tervező Díjátadón is elismerték, mint a „Jövő legjobb koncepciója.”. A program jelenleg fejlesztés alatt áll, de például Hollandia Brabant tartomány autópálya szakaszán már tesztelik az interaktív útburkolatot.
Szuperfák
Szingapúr jelenleg legfőbb célja a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése, az ország területén elhelyezkedő esőerdő pedig mindössze 5%- ot tesz ki. Gyakran előfordul, hogy a városra nagymértékű szmog ereszkedik, emlékeztetve leginkább egy 19. század elejei ipari országra. Ennek kapcsán olyan önfenntartó szuperfákat terveznek, amelyeket egyedi víztározó rendszer látna el vízzel. A szuperfák gondolata több tíz éves múltra tekint vissza, léteznek már hazánkban is vizsgálat alatt álló típusok, mint például a hosszantartó kutatás eredményeként létrejött kínai smaragdfa, amely ipari mennyiségben nyeli a szén-dioxidot.
Mesterséges fotoszintézis
A tudósok „mesterséges levél” technológián dolgoznak, amely a fotoszintézis folyamatát leutánozva használná fel a napfény energiáját. A mesterséges levél - a tervek szerint - úgynevezett napfénykollektort tartalmaz, amely oxigént és hidrogént állít elő. A technológia üzemanyagcellaként is felhasználható.
Veszélyeztetett fajok klónozása
A brazil agrárkutató központ (EMBRAPA) és a Brazíliai Állatkert (Brasilia Zoological Garden) az évek során összesen 420 szövetmintát gyűjtött a világ legritkább madarai és emlősei közül. A kutatók reményei szerint a DNS minták felhasználhatóak lesznek a veszélyeztetett és kihalófélben lévő fajok klónozásában. Jelenleg még számos etikai kérdést vet fel a program, ugyanakkor a kutatás sok fajt menthet meg a végső kipusztulástól. Ezzel a projekttel párhuzamosan a jelenkor kihalt állatainak klónozását célzó kutatások is folyamatban vannak. Olyan állatfajokról van szó, amelyek az embernek köszönhetően pusztultak ki, többségük még a 20. században. Egyik korábbi cikkünkben bemutatunk néhány "egyszervolt állatot".
Taiwan különlegessége, hogy egy olyan stadiont terveztek, amely napenergia segítségével évi 1,14 millió kWh energiát képes előállítani. A hatalmas, tekeredő sárkány formájú épület teljes mértékben újrahasznosítható anyagokból készül. A környezetbarát stadion koncepcióját egy japán tervező, Toyo Ito álmodta meg. A modern építmény képes lenne fedezni a környező lakóépületek energiaszükségletének 80%-át is. E mellett a technológia irányt mutat a jövő építkezéseihez is.
Szélenergia sokszorosítása
A megújuló energiaforrások másik éllovasa (a napenergia mellett) a szél adta energia. A Solar Wind Energy betonból építene fel egy 685 méteres kéményt, amely a forró sivatagi levegőt "beszippantja", a hozzákevert párától pedig hatalmas szél kerekedik benne, mint egy óriási porszívóban. A technológia 1,25 gigawattnyi energiát állítana elő, megelőzve ezzel az átlagos méretű atomerőművek teljesítményét.
Íme egy látványos videó a futurisztikus erőműről: