A mindenkori probléma megoldások mögött kikristályosodó egységes környezettudatos gondolkodásmód az a rendezőelv, ami nélkül a fenntartható fejlődés első látásra átláthatatlannak tűnő, szerves összefüggéseket tartalmazó gondolatrendszere nehezen értelmezhető. Ahhoz ugyanis, hogy további életünket megfelelően szervezhessük, az alapvető gondolatot kell elsődlegesen elsajátítani. Ez a „Minden tart valahova” elvéből adódik, mely ma már minden cselekedetünk átgondolását ennek az elvnek rendeli alá, vagy kéne, hogy alárendelje. Vagyis lényegét tekintve prioritást élvez az a gondolat, hogy (lehetőleg zöld) energia felhasználásunkat minél jobban optimalizáljuk, eközben pedig alig képezzünk hulladékot. Miért van erre már most is szükség?
Az életünknek teret adó nagyvárosok világszerte egyre csak nőnek, az emberek tekintélyes része egyfajta pozitív társadalmi tudattól vezérelve ilyen településeken él, noha az évezred fordulójára a megapolisz káros hatási egyre ismertebbeké váltak. Alapvető problémája inputként az egyre növekvő, szinte alig csillapítható energiafogyasztás, ésoutputként a hulladék mérhetetlen, elhelyezési problémákat okozó felhalmozódása. Ezért már most is, de körülbelül 2020-tól úgy kell mindennapi életünket szerveznünk, azaz például (passzív) házat és (elektromos) autót vennünk, hogy átlássuk, ezzel miképpen járulunk hozzá a fenntarthatóságunkhoz. Ez azt is jelenti, hogy sokkal alaposabban kell terveznünk, mint eddig tettük.