Környezeti zajok.
Aki városban él, mindennap találkozik vele, ezeket urbanisztikus zajoknak is mondják. Sokszor lehetnek kellemetlenek, ill. telítődhet is velük az ember. Egy biztos, hogy nem természetes zajok ezek. Hosszútávon károsító hatásuk lehet
Az utóbbi években a vidékiek átvették a nagyvárosokban - immár több évtizede - a fesztiválok szervezését.
A sok fesztiválajánlat között nehéz választani, de sokan nem veszik észre, hogy a zenei ajánlatokat a zenészek vagy diszkó-, vagy lemezlovasok tanult vagy csak praktikáből érlelődöttek irgalmatlanul a "hallgatóságot" nem igen veszik észre vagycsak maguk kefteléséból sok megawattos zene-bonát csinálnak. Nem számít, hogy hangos zenét vagy csak széles skálájú zajt "termelnek" ki a hagszórókkal vagy ami rosszabb a modern zenei vívmányokat "alkalmazzák" Egy ilyen találmány az élőzenét helyetesítő szerkentyűk, mint például a "mélysugárzók", amelyekkel az alacsony frekvenciás zenedarabok is előadhatók.
A fesztivál zajok így mostanában nem a konszonanciára, hanem a disszonanciára fog kiéleződni.
Ezt több rendbeli végzős diákkal együtt a kolozsvári BBTE-ről a dr. Vigh Melinda a Környezettudományi és Környzetméröki Kar adjunktusa és a Horváth Zoltán fizikus, több éven át vzsgálták. Az eredmények nem voltak biztatóak, de a más országbeli mérésekkel megegyezőeknek mutatkoztak.
A zajokkal foglalkozók sok esetben felhívják a figyelmet arra, hogy az alacsonyfrekvenciás zaj emeli a vérben a természetes drogként nyílvántartott komponenseket s ezek az egyénfüggőek, sőt...
Az emberi "hallókészülék" a fül. Ebben a születésünktől egy bizonyos számú hallószőr van, amit idüvel elveszít az ember.
A festiválokat általában nagy kiterjedésű köztereken tartják meg ahova a nagyszámú közönség gyűl össze, akiknek tetszeni látszik, hogy talpuk alatt is "rezeg" a talaj és nem csak a hallószervükkel tapasztalják a sokszor rosz minőségű zeneszámokat vagy jobbik esetben az élőzenét.
A festiválokon a "zenelovas" vagy a "kihangosító szaki" sokszor átlépi a nappali 65 decibel hangnyomásszintet. Nem ritka a 90-110 decibeles értékek.
A hang terjedése nem egyformán megy végbe a levegőbe. Az alacsony frekvenciák tartományában nagyobb mennyiségű levegőt tudnak a nagykapacitású hangszórók, de ezek számának a növelésével a hangnyomás is megnő illetve a megmozgatott levegő is nagyobb lesz.
A "skatulya-zene" minőségi javításáért a hangyszórórendszerbe úgy magas-, mint alacsony frekvenciára készített hangszórókat is beépítenek.
Van viszont egy "tévedés" az alacsony és a magas frekvenciájú hangszóró használatában: a modern hangtechnika megalkotta a mélysugárzókat amelyeket eleve nagy teljesítménnyel készitenek. Nem ritka a 100-500 kilowattos szerkentyű sem. vagy ennél erősebb is. Ezzel pedig a háromdimenziós hangterjedés eleve biztosított...
S itt jön a gubanc...
A hangok frekvenciaterületi felosztása:- 0 – 20 Hz – infrahang
- 20 Hz – 20 kHz – hallható hangok
- beszédhangok (80 Hz ... 1300 Hz)
- zenei hangok (30 Hz ... 3000 Hz)
Mivel átlépik a hallás és a hangosság megengedett értékeit, nem zenét(hangot) fog hallani a közönség, hanem kellemetlenséget előidéző zajt! Ez főleg a 65 decibel feletti értékek esetében minden képpen igaz! Már a kellemetlen 65 decibeles hangnyomást sem érzékelik egyformán a fesztiválozók, a közönség! A törvény által megengedett 65 decibeles hang vagy zaj is okozhat elfáradást vagy fülzúgást személytól és a időtől függően. Viszonyt a 65 decibel feletti vagy az alacsony frecvenciás mélysugárzók hangnyomásának a hosszabb idejű kitettség káros hatása erősebb.
A mélysugárzók vagy "subwoferek" használata egy sor utóhtást is eredményezhet mert a zaj nagyon alaptomos károsító az ember számára, mivel az ember nem csak a hallószervén keresztűl hallja a zajt hanem a koponya csont berezgését is érzékeli.
A subwoferekkel a nagyon alacsony frekvencákat lehet átvinni, így a 20 Herz alatti értéket is, de ezek már a rezgéshatáron belüliek amivel a talaj berezgetése is előállítható...
A rezgésvizsgálat illettve a zajszintmérése előírás kéne legyen más feltételeket is. A hangszórók, vagy a subwoferek elhelyezése, valamint a hang, zaj visszaverődése is előidézhet egyfajta kellemetlen érzést.
A viszhangú terjedés a hallgatóságra a kibocsátott és a visszavert hullámok "egymásra tevődnek" ezzel egymást erősítik. vagyis a zene élvezhetetlenné vállik, hangnyomása megkétszereződhet...
A zaj több eltérő frekvenciájú és intenzitású jel zavaró összessége.
Hallható zajok osztályozása:
- 65 dB zajszint vegetatív.
- 90 dB zajszint hallószervi.
- 120 dB zajszint fájdalomküszöb.
ű- 120-130 dB zajszint maradandó halláskárosodás.
Eddig a hangtechnika több típusú zajt nevezett meg: szürke zaj, fehér zaj, stb:
A szürke zaj olyan véletlenszerű zaj, amelynek frekvenciaspektruma pszichoakusztikailag egyenlő hangerősségű kontúrt követ.
A szürke zaj minden frekvenciát az emberi fül számára azonos hangerőnek megfelelő energiaszinttel tartalmazza, szemben a fehérzajjal, amely minden frekvenciát azonos energiával tartalmazza. A kettő közötti különbség oka, hogy pszichoakusztikailag az emberi hallás érzékenyebb egyes frekvenciákra, mint másokra.
Szürkezaj spektruma
Fehérzaj, olyan hangtechnikában használatos véletlenszerű zaj, aminek a hangnyomás szintje állandó, emberi értelemben (érzékelés) 20Hz - 20 kHz között mozog. A zaj tartományok még érdekesek lesznek később.
Fehérzaj spektruma
A rózsaszín zaj a természetes hangok széles skáláját foglalja magában, beleértve a levelek zizegését, a hulló esőt és az óceán hullámait.
Sokan "inverz 1/f zajnak" vagy "flicker zajnak" nevezik, mivel teljesítménysűrűsége oktávonként 3 dB-rel csökken.
A fehér zajhoz képest, amelyet gyakran a légkondicionáló zümmögésének, a ventilátorok zúgásának vagy a statikus zajnak tulajdonítanak, az emberek úgy találják, hogy a rózsaszín zaj jobb választás a koncentráció és az alvás szempontjából. A rózsaszín zaj hangszíne sokkal mélyebb, mint a fehér zajé, és csökkenti az alvásból vagy meditatív állapotból felébresztő, rázó hangok negatív hatását.
Mivel a rózsaszín zaj képes elfedni a különböző hangokat és a nem kívánt háttérzajokat, tökéletes választás a koncentrációhoz. Sokan, akik krónikus fülzúgásban szenvednek, még azt is megjegyzik, hogy a rózsaszín zaj hasznosnak bizonyult.
Rózsaszín zaj spektruma
Vöröszaj spektruma
A barna zaj olyan véletlenszerű hang, ami a természetben előforduló, mély frekvenciatartományban gazdag hangokhoz hasonlít, és aminek energiája a frekvencia növekedésével csökken.A barna zaj spektrális teljesítménysűrűsége 1/f² arányban csökken a frekvencia növekedésével, ezért sokkal több mély hangot tartalmaz, mint magas frekvenciájú komponenst. A fehér zajhoz képest mélyebb és tompább hangzású, ami sokak számára kellemesebbé teszi a relaxációhoz. A természetben a barna zaj hangjához hasonlít a mennydörgés távoli moraja vagy a vízesés zúgása.
A zöld zaj a természet nyugtató hangjaihoz (éjszakai erdő, vízesések, folyók, tengerpartok, fák, rovarok, madarak, stb.) hangjához kapcsolódik – tulajdonképpen a fehér zaj egy változata, ami a középfrekvencia-tartományt hangsúlyozva egyenletesebb és természetesebb hangzást biztosít.