2023. március 31., péntek

Evolution Letters: A hangyák és a növények segítették egymást elterjedni a bolygón

 https://involta.media/post/evolution-letters-muravi-i-rasteniya-pomogli-drug-drugu-rasprostranitsya-po-vsey-planete

Az evolúció segített a hangyáknak alkalmazkodni ahhoz, hogy kövessék az életükhöz fontos virágzó növényeket.
A növény- és állatvilág ezen képviselőinek megjelenése szinte egyidejűleg, körülbelül 140 millió évvel ezelőtt történt. Fokozatosan elterjedtek az egész bolygón, és a populációk száma fajok ezrei és egyedek billiói voltak. Az amerikai tudósok úgy döntöttek, hogy kapcsolatot teremtenek egymással.
60 millió évvel ezelőtt a hangyák túlnyomórészt erdőtalajban éltek. Amikor a szén-dioxid üvegházhatása megnövelte a páratartalmat és létrehozta a trópusokat, egyes fajok fákon kezdtek élni. Aztán néhány virágos növény alkalmazkodott a száraz éghajlathoz, és néhány rovar követte őket.
Az Evolution Letters folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy a száraz területeken a növények kifejezetten a hangyák számára kezdtek táplálékot termelni, beleértve az elaioszómákat, a magvak húsos függelékeit. A rovarok kivonásukkal hozzájárulnak a magvak terjedéséhez.
Korábban az Involta média arról számolt be, hogy stresszhelyzetben a növények olyan ultrahangfrekvenciával képesek „üvölteni” , amely az ember számára nem hallható.

2023. március 30., csütörtök

Ismerjük meg közelebbről a talajlakó kártevőket!

KISKERT KÁRKÉP - 2023.03.26
A talajlakó kártevők csoportjának tagjai sok fejfájást okozhatnak nekünk. Ennek egyik oka az, hogy rejtett életmódot folytatnak, így sokszor már csak a kártételük következményét észleljük. A másik ok pedig az, hogy cseppet sem válogatósak, tehát ami az életük során eléjük kerül, azt lelkiismeretfurdalás nélkül elpusztítják.
Pajor
A pajorok a cserebogarak lárvái, amelyek a talajban fejlődnek. A legismertebb képviselője Magyarországon a májusi cserebogár, ami három évig fejlődik a talajban, melyből az utolsó évet kifejlett alakban tölti. Ahogy a neve is utal rá, május környékén bújik elő a talajból. Zajos röptével és a - bogár létére - hatalmas testével igencsak magához vonzza a tekintetünket és a madarakét. Nem túl szerencsés a megjelenése a mi szemszögünkből, mivel az undi, kövér lárva és a kifejlett bogár is jókat szokott lakmározni a növényekből.
A pajor a talajban a gyökereket és a földalatti növényi részeket rágja. A károsított növények gyengén fejlődnek, sárgulnak, satnyulnak. A burgonya gumójába is berághat, amely így elértéktelenedik, továbbá másodlagos fertőzéseknek nyitnak kaput. A palánták gyökereit is átrághatják, amelyek így hamar a halál martalékává válnak.
A kifejlett bogár a lombos fák levélzetét rágja szabálytalanul, súlyos esetben pedig akár tarrágást is előidézhet. Az utóbbi években a gradációjának nyomával sem lehet találkozni, pedig még 15-20 éve minden harmadik évben tömeges felszaporodásukkal lehetett találkozni. Hova tűnhettek?
Drótférgek
A drótférgek a pattanóbogarak lárvái. Igen fajgazdag rovarcsalád. A lárvák a talajban fejlődnek és a növények gyökereit, földalatti részeit és a csírázó magvakat rágják. Kártételét a hiányos kelés, megrágott gyökér, a föld feletti részek sárgulása és rendellenes fejlődése jelzi. A drótférgek sem válogatósak élelem szempontjából. A kertben a burgonya gumóján végzett berágásokkal a másodlagos kórokozók megtelepedését segíti elő, ezenkívül a paradicsomban, kukoricában okoz nagyobb problémát, de rendkívül széles a tápnövény köre.

 

2023. március 26., vasárnap

A "HANGYA" Kiadó 2022-ben szerkesztett "termékeiből"

 A tavalyi év igencsak gazdagnak igérkezett és a szerkesztőségi csapat munkája révén eredményesen be is végeztetett, amint az alább közreadott lapjaink és s a majdnem 30 HANGYA füzetet tartalmazó sosorzat is igazol!

Gratulálunk a szerkesztőinknek, munka-, és alkotótársainknak e gazdag terméssorozat megvalósításáért!
Külön köszönetünket fejezzük ki az alkotógárda koordinálójának László György a "Honvilág" főszerkerkesztőjének!















2023. március 16., csütörtök

Reuters: Félelmetes műanyag sziklákat találtak egy távoli brazil szigeten

https://infosmi.net/society/352774-reuters-na-otdalennom-brazilskom-ostrove-obnaruzheny-uzhasayuschie-plastikovye-kamni

A brazil vulkáni eredetű Trindade sziget geológiája évek óta vonzza a tudósokat, de a műanyag törmelékből álló kőzetek felfedezése ezen a távoli teknősmenedéken riadalmat kelt a kutatókban.
Az olvadt műanyag összefonódott a sziget szikláival, amely 1140 km-re található a legközelebbi brazil államtól, Espiritu Santotól. A kutatók úgy vélik, hogy egy "természetes" kőzet-műanyag agglomerátum felfedezése az emberi befolyás többszörös növekedését jelzi a Föld geológiai ciklusaiban.
"Annyira újnak és ijesztőnek tűnik egyszerre, mert a szennyezés elérte a geológiát" - mondta Fernanda Avelar Santos geológus (Paranai Szövetségi Egyetem).
A Santos csapata kémiai elemzéseket végzett a kőzetekben talált műanyag típusának meghatározására. A talált képződményeket "plasztiglomerátumoknak" nevezték, mivel összetételük olvadt műanyaggal forrasztott kődarabok keveréke.
„Azt találtuk, hogy ennek a műanyagnak a fő forrása a halászhálók, amelyek nagyon gyakori szemétfajta, amely a tengerből érkezik Trindade strandjaira” – mondta Santos. – A halászháló darabjait a tengeri áramlatok hordják, és felhalmozódnak a parton. Ahogy a homok hőmérséklete emelkedik, a műanyag meglágyul és beágyazódik a tengerparton található természetes üledékekbe.”
fenntartott sziget
A zöld teknősök (Chelonia mydas) minden évben ezrével érkeznek a vulkáni szigetre, hogy lerakják tojásaikat. Trindade szigete a világ egyik legfontosabb helye ezen teknősök védelme szempontjából. Trindade egyetlen embere a brazil haditengerészet tagjai, akik a sziget egyik szigeti bázisán állomásoznak, és többek között a fészkelő teknősök védelmét is ellátják.
„A tengerpart, ahol ezeket a „műanyag” kőzetpéldányokat találtuk, Brazíliában egy állandóan védett területen található, és közel van ahhoz, ahol a zöld teknősök általában lerakják tojásaikat” – mondta Santos
A felfedezés, mondja, kérdéseket vet fel az emberi örökséggel kapcsolatban a Föld bolygóval kapcsolatban.
"Sokat beszélünk az antropocénről és hasonló dolgokról" - tette hozzá Santos, utalva arra a geológiai korszakra, amelyben az emberi hatás a Föld geológiájára és ökoszisztémáira a legszembetűnőbb. „Tömeges szennyezés, állandó szemét a világ óceánjaiban és a tengerbe rendszeresen kidobott műanyag… mindez geológiai anyaggá válik, amelyet a Föld geológiájában „rögzítenek”.

2023. március 12., vasárnap

Mérában kitartanak a ,,szeszélyes” bivalyok mellett

Makkay József  2023. március 12., 
A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt. A Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet, a hagyományos mérai portákon mégis kevesen vállalják a szeszélyes fekete jószág tartását. Az apadó állatállomány a csökkenő európai uniós és román állami támogatással is magyarázható. Horváth Csaba állatorvossal, kalotaszegi falugazdásszal látogattunk el két bivalytartó gazdához. 
 
Mérában a bivalyokat tavasztól késő őszig a legelőn tartják 
Fotó: Makkay József 
Aki Kalotaszegen bivalyt szeretne látni, az jó eséllyel a Kolozsvárhoz közeli Mérában találkozik népesebb állománnyal. Talán Erdélyben is az egyetlen falu, ahol még mindig 163 bivalyt tartanak. 
Régen is Méra volt a legismertebb bivalytartó falu, de a legtöbb kalotaszegi településen is sok volt a fekete jószág, amit tejtermelés mellett igavonásra használtak. Napjainkban mindössze néhány kalotaszegi faluban – Türében, Vistában, Bogártelkén, Mákófalván és Kalotaszentkirályon – tart egy-egy gazda bivalyteheneket, az évtizedekkel korábbi nagy bivalycsordáknak nyoma veszett. A kézi fejéshez szokott állományokhoz nincs már gazda, sem kisegítő munkaerő. Az idős állattartó családok rendre lemondtak a bivalytartásról, és helyükbe nem léptek fiatalok. Pedig a kalotaszegi bivaly még mindig jó pénzt hoz a gazdájának. A kalotaszegi tej és tejtermékek hagyományos felvevő piacán, Kolozsváron a házi élelmiszereket ma is sokan keresik. Horváth Csaba állatorvos és kalotaszegi falugazdász a mérai szülői portán  

Fotó: Makkay József 

Minden házitermék vevőre talál Mérában Horváth Csaba állatorvossal, kalotaszegi falugazdásszal látogatunk el két bivalytartó gazdához. Útközben elmeséli, hogy olyan termelőről nem hallott, akinek vissza kellett volna hoznia a bivalytejet Kolozsvárról, mert nem tudta eladni. Legtöbben már nem a piacra járnak, hanem családokhoz, akiket az évek során megismertek. Heti egy-két alkalommal friss tejet, tejfölt, túrót, sajtot, de házi tojást és egyéb termékeket is visznek a megrendelőknek. Mérában azért éri meg bivalyt tartani, mert a klienskörnek a tej- és tejtermékek mellett egész évben tucatnyi más élelmiszert is eladnak. A levágott borjú húsa épp úgy vevőre talál, mint a télen feldolgozott disznó vagy tojás” – magyarázza kísérőm, akivel először Simon Károly portájára térünk be. A tágas telek a frissen elvégzett közművesítésen van túl, a szennyvízelvezető csövek lefektetése után hátramaradt a temérdek sár, de benézünk a zsúfolt istállókba, ahol kéttucatnyi bivalytehén pirostarka tehenekkel is megosztja életterét. A felmelegedő tavaszi időjárással az állatok türelmetlenül várják a legeltetési szezont, amikor késő őszig nyári táborban élnek, távol a falutól. Ekkora állatállományhoz segítség kell. Simonék szerencsés helyzetben vannak, mert embert találtak a traktorra, aki behordja az állatoknak a napi eleséget, kihordja a trágyát, tesz-vesz a ház körül, így a család a fejésre és a tejfeldolgozásra összpontosíthat. Simon Károly szerint a bivalytartás télen-nyáron állandó munkát jelent, sok-sok lemondással. Emiatt nem vállalják az állandó lekötöttséget a fiatalok. 
Hatházi György az istállója előtt egy nemrég született borjúval 
Fotó: Makkay József 

Csak az fejhet, akit a bivaly megszokott Még a Ceaușescu-rendszerben is a többszörösét tartották a mérai gazdák a mai bivalyállománynak. A nagy hanyatlás az 1989-es rendszerváltást követő évtizedekben indult el, mára 15–20 ember foglalkozik bivalyokkal. A többség a szülőktől, nagyszülőktől vette át és viszi tovább a mérai bivalytartás hagyományát. Van viszont egy-két család, aki ,,újoncként” kötelezte el magát az állattartás mellett. Hatházi György az utóbbiak közé tartozik: korábban cipészként dolgozott egy kolozsvári műhelyben, de a 2000-es évek elején eldöntötte, abbahagyja a napi ingázást. Többen is csodálkozva ingatták a fejüket, amikor megvásárolta az első bivalyokat, mert akkor váltott, amikor egyre többen menekültek az állattartás elől. Elkezdtem piacolni a tejjel, és lassan kiépült egy olyan vásárlói kör, akikhez heti rendszerességgel házhoz szállítjuk a tejtermékeket. Negyvenhét évesen vásároltam meg az első bivalytehenet, és ma már közel tíz fejőst tartunk” – mutatja az istállót. Az egyik bivalyborjút a tehén mellől kihozza a napfényre, hadd szokja az új környezetet. Hatházi György azért is pótolhatatlan ember a portáján, mert rajta kívül senki nem tudja megfejni az állatokat. A bivaly szeszélyes jószág: amelyik kezet megszokja, csak annak adja le a tejet. Miközben az állatok elé szénát dob, elmeséli, hogy a sérve miatt pár napig alig tudott mozogni, de két sétabottal is be kellett jönnie az istállóba, hogy megfejje a teheneket, annyira bőgtek a tejtől megfeszülő tőgyük miatt. A legeltetési szezonban, késő őszig, reggel és este a legelőn fej, a tejet autóval vagy lovas szekérrel hozza haza. Ünnepnapokon nem dolgozzák fel, de fejni akkor is kell. ,,Ezt a munkát csak az tudja vállalni, aki nagyon szereti az állatokat. Régen irtóztam a bivalyoktól, de ahogy megkedveltem őket, minden megváltozott. Más foglalatosságot már nem tudnék elképzelni, és örülök, hogy a család is elfogadta ezt” – mondja búcsúzóul Hatházi György.

 
Mérai istálló bivalytehenekkel 
Fotó: Makkay József 
A magyarországihoz képest jóval kevesebb a romániai támogatás Horváth Csaba állatorvos a napokban tért haza Magyarországról, ahol a Magyar Bivalytenyésztők Egyesületének vendégeként anyaországi gazdákkal találkozott. A mai Magyarországon nincs hagyománya a bivalytartásnak, de génmegőrzés céljából kiemelt támogatást kap a mintegy négyezer bivaly gazdája. Amikor azt látom, hogy a magyar gazda évente ezer euró támogatáshoz jut minden bivalytehénért, kapkodom a fejem, mert nálunk ez elérhetetlenül magas összeg. A fele a hagyományos állatfajoknak és fajtáknak járó magyar állami támogatás, de a budapesti Agrárminisztérium az Európai Uniótól érkező támogatásokat is kiegészíti, felkerekíti saját forrásból” – magyarázza a kalotaszegi szakember. Horváth egymás mellé teszi az ezer eurós magyarországi támogatást a kétszáz euró körüli romániai támogatással: a mezőgazdaság minden területén ez a különbség a romániai és a tőlünk nyugatabbra fekvő uniós országok agrártámogatása között. Vendéglátóm bosszantónak tartja a román mezőgazdasági támogatásokat övező kormánypropagandát, miközben az utóbbi öt évben csökkentették a legtöbb állatfaj után járó uniós pénzt. Pár évvel ezelőtt a törzskönyvezett húsmarhára és tejelő tehénre ötszáz euró körüli támogatás járt, miközben 2023-ra ennek az összegnek az egyharmada maradt. Az állandó átszervezéssel, átalakulással, új támogatási rendszer kialakításával a gazda járt pórul, mert minden alkalommal kevesebb pénzhez jut. Aki viszont a mérai gazdákhoz hasonlóan kitart a tejelő jószág mellett, az elsősorban a biztos felvevőpiac miatt teszi: egyre nagyobb a kereslet a jó minőségű házitejre. Jött már brassói tejfelvásárló is Mérába, hogy hoz hűtőtankot a bivalytejnek, de a gazdák nem mondtak le a kolozsvári piacolásról, mert az jobban megéri. 
 
A szeszélyes fekete jószág nem kedveli az idegeneket 
Fotó: Makkay József 
Mesterséges megtermékenyítés és gépi fejés Horváth Csaba szerint a megmaradt mérai bivalyállományt lassan sikerül feljavítani. A napi 5–8 liter tejet adó erdélyi bivalyt a 2000-es évek eleje óta Olaszországból importált bivalybikák ondójával termékenyítik meg mesterségesen. Az új nemzedékek tejhozama jelentősen megnőtt. Igaz, a bivaly mesterséges megtermékenyítése nehezebb, mint a tehéné, mert nem tűri az idegent, nehezen kezelhető, de ha a műveletet hozzáértő szakember végzi, akkor a bivalytehenek is vemhesek maradnak. Nem csak a mesterséges megtermékenyítés, hanem a gépi fejés bevezetése is elkerülhetetlen Kalotaszegen a bivalyállományokban, mert nincs már fejésre fogható ember. Mérában egyelőre egyetlen gazda feji fejőgéppel a bivalyokat. Neki is úgy sikerült, hogy a bivalyok mellett pirostarka tehenetek tart, és a fekete jószág megszokta a fejőgép zúgását. Először idegenkedtek tőle, de beleszoktak. A gazda tapasztalatát mások is kipróbálják: a gépi fejés elterjedése jóval könnyebbé tenné a sok kézimunkát igénylő állattartást. A bivalytartás kalotaszegi történetét bemutató mérai bivalymúzeumba így idővel egy fejőgép is bekerülhet, hogy a látogató időrendi sorrendbe láthassa a bivalytartás fejlődésének alakulását. 
Több istállóban vegyesen tartják a pirostarka teheneket a bivalyokkal 
Fotó: Makkay József

2023. március 5., vasárnap

Ártéri japánkeserűfű. Egy invazív faj, ami gyönyörű, de igazi átok, és sosem szabadulsz tőle! A világ legszívósabb növénye, tönkreteszi a tulajdonosa életét

2023. február 26. / Dívány
Ártéri japánkeserűfű
kerti gyomlálás gyakorlatában fontos szempont, hogy minden gyomnövénynek megvannak a maga sajátosságai, és míg néhányukat elég csak kicsippenteni a földből, másokat szinte lehetetlen megsemmisíteni, folyamatosan kihajtanak, vagy magról vagy gyökérzetről - figyelmeztet a BBC cikke nyomán a divany.hu.
Az ártéri japánkeserűfű olyan tökéletességgel elsajátította a túlélési technikákat, hogy még a tudósok segítségével sem tudják kiirtani.
A mindent túlélő invazív faj a túlságosan óvatlan és fiatal tudomány és az ártatlanság kora utolsó előtti évtizedében, konkrétan 1884-ben érkezett meg Európába, John Wood botanikus Távol-Keleti gyűjtőmunkájának köszönhetően. A jó Wood azt gondolhatta, hogy mutatós lenne az európai kertekben, ez a piros hajtásokat hozó, gyönyörű, szív alakra emlékeztető lombozattal megáldott karcsú szárú, újfajta növény. Fontos előnyének látta azt, hogy a növény nem csupán szívós és az utazást is szépen elviselő fajta, de ha egyszer elültetik, gyönyörűen kinő, és néhány éven belül szépen fel is bokrosodik. A terjeszkedés mértékébe, következményeibe akkoriban senki nem gondolt bele komolyabban - és ha megtette volna, sem lett volna az több, mint gondolatkísérlet - a gyarmatokról dőltek Európába a sosem látott növény és állatfajok ezrei.

A kerti gyomlálás gyakorlatában fontos szempont, hogy minden gyomnövénynek megvannak a maga sajátosságai. Kép: Wikimedia
A brit tudós Wood nem mondta, meglehet maga sem tudta, hogy az ártéri japánkeserűfűből ha csak egyetlen tő a talajba kerül, azt onnan idővel egyre nehezebb lesz kiirtani. A növény ma is kemény próbatétel elé állítja a brit tudósokat és a képzett botanikusokat is, mivel mára már teljesen beborítja a vasútvonalakat, mocsarasodást okoz a csatornákban, indái behatoltak a nemzeti parkokba is, és elnyomják a környező növényzetet.
Ha nem harcolnának folyamatosan ellene, ma Nagy-Britannia számos területének képét már egyszerűen csak erről a növényről ismernénk, mindent benépesítene a japánkeserűfű.
A növény ma is kemény próbatétel elé állítja a brit tudósokat és a képzett botanikusokat is. Kép: Wikimedia
Hasznos vagy kártékony?
Vastag, bambuszhoz hasonló szárai kedvező körülmények között, naponta akár tíz centimétert is képesek növekedni, három méteres csúcsmagassággal létrehozva egy sűrű bozótot. Az invazív faj - mint sajnos nagyjából bármelyik invazív állat vagy növényfaj, ha elszaporodik - óriási károkat okoz, elveszi az élőhelyet és a táplálékot is az őshonos más növények elől. Még az angliai vadon állatai sem kezdtek bele a szokatlan japán növény fogyasztásába, bár egyes fajok azért legelésznek belőle.
Az emberek, köztük a brit botanikusok kezdetben nagyon lelkesen ültették ahová csak megtehették, felhasználták a homokdűnék stabilizálására, a gazdák a szarvasmarhák etetésére, védte a talajt a szél ellen, sőt még gyufa is készült belőle.
Ázsiában a hagyományos gyógyászatban használják vírusellenes és gyulladáscsökkentő tulajdonságai miatt, a zsengébb, fiatal hajtásokat pedig zöldségként fogyasztják, ugyanakkor Európában invazív fajtának számít, épp úgy, mint Magyarország területén az akác.
Az invazív faj - mint sajnos általában az invazív fajok szokták bárhol másutt is - óriási károkat okoz. Kép: Wikimedia
Mentesítési kísérletek
A növényt csak úgy lehet elpusztítani, ha a talajt legalább három méter mélységig teljesen eltávolítják a növény alól, és erőteljesen sterilizálják élettani szempontból. Ha ebbe a folyamatba hiba kerül, a japánkeserűfű hamarosan újra előbukkan a talajból és lehet újra belekezdeni a műveletbe
Arra is volt már példa, hogy a mentesítési munkálatokat követően húsz év múlva jelent meg újra a növény, mivel képes egy mikroszkópikusnak is mondható, 0,3 grammos gyökér darabkából újra életre kelni, dacára az ellene bevetett erős gyomirtóknak, melyekkel kezelték a földet.
A világ ráadásul a gyengébb talajfertőtlenítők és gyomirtók felé halad, nem pedig az erősebbek felé, így nem is csoda, ha az Egyesült Királyságban egyetlen növény foszlány is képes akár 5-15 százalékkal visszavetni egy adott kerttel rendelkező ingatlan értékét.
Olyannyira nagy gondot jelent ez, hogy sok bank nem is hajlandó meghitelezni a növénnyel fertőzött kerttel rendelkező ingatlanokat!
A növényt csak úgy lehet elpusztítani, ha a talajt legalább három méter mélységig teljesen eltávolítják a növény alól, és erőteljesen sterilizálják élettani szempontból. Kép: Wikimedia
A növényt gyakorlatilag lehetetlen kiirtani, sőt, maga a föld, amelyen nő, értéktelenné válik. Az ártéri japánkeserűfűnek sok más fajhoz hasonlóan nem nem is lett volna szabad bekerülnie Európába. Az 1492 és 2019 közötti időszak botanikai elemzése azt mutatta meg, hogy a kertészek a nem őshonos fajok 94 százalékát szándékosan hurcolták és ültették be a saját kertjeikbe, főképp egzotikus tulajdonságaik miatt. Különösen nagy előnyben részesítették az olyan fajokat, melyek könnyen termeszthetők más éghajlatokon, és nem túl igényesek.
Ez cikkünkben tárgyalt növény például az egyik első olyan élőlény, ami egy vulkánkitörés után megtelepszik az alig kihűlt alapkőzetben, és gyakran túléli a következő kitörést is, még olyankor is, ha már majdnem az egész föld feletti rész elégett.
Ennek azért meg kellett volna szólaltatnia néhány vészcsengőt a néhai John Wood botanikus elméjében.
Az ivartalan szaporodásnak köszönhetően a jelenleg Európában élő egyedek valójában egyetlen ősi egylaki, női ivarú növény klónjainak tekinthetőek. Néha ugyanakkor kereszteződnek közeli rokon fajokkal, és még önmagánál is veszélyesebb és invazívabb fajokat hoz létre (F. x bohemica).
(Forrás: Dívány)

Mi is az az úszó kagylótutaj?

Az úszó kagylótutaj (Pistia stratiotes) a kontyvirágfélék családjába tartozó dél-amerikai eredetű vízinövény, amely az egész világ meleg égövein terjed inváziós fajként. Az úszó kagylótutaj a vízfelszínen lebegő évelő vízinövény, húsos levelei 5–20 cm átmérőjű tőlevélrózsát alkotnak, ennek aljáról ered barna, sűrűn bojtos, 10–20 centiméteres gyökérzete. 5–9 centiméter széles és 7–12 centiméter hosszú levelei fordított tojás alakúak, párhuzamos erezetűek, tövüknél keskenyednek. A termése kezdetben zöldes, később barna bogyó.


Magyarországon először Egerben a strandfürdő meleg vizes medencéjében és annak kifolyójában észlelték 1966-ban, oda valószínűleg akvaristáktól került.
Azóta a Hévízi-tó lefolyójában véglegesen megtelepedettnek látszik és onnan időnként (akár tömegesen, mint 1988-89-ben) továbbterjed a Keszthelyi-öbölbe vagy a Kis-Balatonba. Másutt meleg vízű tavakban, botanikus kertekben, díszmedencékben várható felbukkanása. Ezek lefolyóiból eljuthat sekély folyókba, holtágakba, ahol meleg nyarakon tömegesen felszaporodhat.
(Forrás: Index)