Április 20
A kertészek vitáiban arról, hogy ásni kell-e vagy sem veteményeskertet, sok példány megtört. És mindkét oldalon sok érv szól ártatlanságuk védelmében. Ásni vagy nem ásni rajtad múlik. A mi részünkről a gazdálkodás előnyeiről akarunk beszélni ásás nélkül, érdemes megpróbálnia ezt a technológiát a webhelyén alkalmazni, legalábbis mintát annak bizonyos részén.
https://vk.com/photo-159774511_457246886
1. Költségmegtakarítás
Mivel a veteményeskert kézi ásása fáradságos és fizikailag is nehéz folyamat, a burgonya ültetésére szolgáló területeket nem ásják, hanem traktorok vagy kultivátorok szántják. A legkomolyabb kertészek évente kétszer szántanak: tél előtt és tavasszal. Jó, ha saját motoros kultivátorod van. De ha a berendezést bérelni kell, akkor a veteményeskert szántása nagyon sokba kerül, és a szántás költsége csak évente nő.
Természetesen a biozöldségek termesztése sokak számára csak hobbi, nem pedig a túlélés módja. De ha megszámoljuk a burgonyatermesztés költségeit: szántás, feldolgozás a kolorádói bogárból, műtrágya vagy humusz beszerzése, és ehhez hozzáadjuk a munkaerőköltséget, a burgonya "aranyosnak" bizonyul.
2. Energiatakarékosság
A talaj ásása a varrás felborulásával nehéz fizikai munka. Kevesen gondolják úgy, hogy 1 négyzetméter feltárásakor. a veteményeskert m, a teljes terhelés, amelyet emelünk, némelyiken 200 kg. Nem minden kertész büszkélkedhet jó egészségével. Ezért nem ritka, amikor ugyanazok a burgonyák ültetése után, és néha közben, az egyik családtag megcsípett gerinccel esik ágyba. A munkanap végén jelentkező derékfájást pedig egyáltalán normálisnak tekintik.
3. Baktériumok és rovarok
Úgy gondolják, hogy a mély ásás a varrat forgalmával a tél előtt lehetővé teszi, hogy megszabaduljon a talajban hibernáló rovarkártevőktől, mert a felszínre kerülve a madarak zsákmányává válnak. Ez igaz, de a madarak ugyanakkor csökkentik a vermikompostot létrehozó földigiliszták számát.
A talajtakarás segíti a talajban hibernáló rovarok elleni küzdelmet, nem rosszabb, mint a mély ásás. Ha kora tavasszal a fák és cserjék körüli talajt vastag talajtakaró (15-20 cm) borítja, akkor a kártevők egyszerűen nem tudnak a téli "lakásaikból" a felszínre jutni. A rovarok maximális távolsága megengedett. Ha miután mélyebbre mentek, a kijáratig tartó távolság megduplázódott, ez sokuk számára kritikussá válik.
Az ásás következtében fellépő levegőztetés segít csökkenteni a patogén mikroflórát, mert sok kórokozó gomba és baktérium fejlődik oxigén nélkül. Ha azonban a talaj mulcsozásra kerül, magától lélegzővé válik, és a hasznos mikroflóra mennyisége annyira megnő, hogy egészséges versenytársa bármely kórokozónak.
A talajtakaró rétegen, legyen az széna vagy szalma, különféle hasznos baktériumok szaporodnak, beleértve a szénapálcát is, amelyek alapján sok biológiai termék keletkezik. Ezenkívül kedvező körülmények között talajtakaró réteg alatt több tucat faj hasznos talajmikroorganizmus fejlődik ki, amelyek mindegyike a talaj javításával és gazdagításával vagy a kórokozó mikroflóra elleni küzdelemmel és a növények védelmével foglalkozik.
https://vk.com/photo-159774511_457246887
4. Lazítás
A talaj ásásának egyik előnye a talaj fellazulása. Valóban, ha a szántást időben végezzük, akkor a talaj könnyű, mint a szösz. Nem sokáig. Az agronómusok fogalma az "egyensúlyi talajsűrűség". Szántás után a termőtalaj lazábbá válik. De egy hónap múlva a talajt az előző állapotába tömörítik. Ezenkívül nehéz berendezések (kerekes traktorok) használatakor a mély talajrétegeket tömörítik, ami megzavarja a vízcserét.
Ha a kertet kézzel ásták, akkor érdemes legalább ásni, nem csak teljes egészében, hanem csak magukat az ágyakat. Hiszen a növények feldolgozásához még járnunk kell, a kertészek még nem tanulták meg a növények felett csapkodni, mint a pillangók. És kiderült, hogy a földet taposjuk, amelyet most ilyen nehézségekkel ástunk ki.
A folyamatos talajtakarásnak köszönhetően a talaj sokkal lazábbá válik, mint a szántás után. A magas szervesanyag- és humusztartalom miatt szerkezete javul. Az ilyen talaj egy hónap után nem tömörödik, de az egész szezonban laza marad. Természetesen, feltéve, hogy a talajt folyamatosan vastag, legalább 10 cm-es talajtakaró borítja.
A betakarítás után siderátákat vetnek be, amelyeket nem szükséges a talajba ágyazni. A zöldtrágya temetése gyakori hiba, amelyet az ökológiai gazdálkodás kezdő rajongói követnek el. Ha nagy mennyiségű zöld tömeget temetnek el a talajban, rohadási folyamatok kezdődnek, és egyáltalán nem erre van szükség. A szőlőn hagyott vagy a tél folyamán levágott zöldtrágya füvek fokozatosan túlmelegednek, a szerves anyagokat földigiliszták és talajbaktériumok dolgozzák fel, felbecsülhetetlen vermikomposztvá válva. A zöldtrágya utáni talaj szellős és könnyű, mint a pihe.
5. Gyomirtás
Természetesen, ha új, régóta nem művelt telket alakít ki, és a kertben rizómás évelők nőnek: búzafű, koca bogáncs, mezei szőlő, valahogy meg kell semmisíteni őket. De a hagyományos szántás itt nem sokat segít. Vagy szántással kell művelni, hogy a traktor a növények minden gyökerét a telek egyik oldalára húzza, vagy nagyon mély szántást, hogy a gyökérzetű talaj felső rétege 40 cm mélységbe kerüljön.
De ezeknek a módszereknek számos hátránya van. Először is, a szántás során a rizómákat apró darabokra vágják, egyszerűen lehetetlen mindegyiket eltávolítani, de mindegyik "ültetési anyag", így bizonyos értelemben hozzájárulunk a gyomok kertben való elterjedéséhez. Természetesen könnyebb lesz elővenni őket, amikor előjönnek, mert a gyökérzet nem lesz túl gyakori.
Másodszor, a mélyszántás módja csak csernozjomok esetében alkalmazható, ahol a termékeny réteg meghaladja az 1 m-t. A vályogokon ez azt a tényt eredményezi, hogy elássuk a termékeny talajt és kijutunk az agyagból.
Ha katasztrofális a helyzet, és az egész kert benőtt búzafűvel, akkor herbicideket alkalmazhat, megvárhatja, amíg az összes gyökér elpusztul, felszánthatja a földet és zöldtrágyát vethet. Aztán a következő évadra gyommentes és laza talaj lesz.
Ha nincs vágy gyomirtó szerek használatára a webhelyén (és leggyakrabban nincs vágy, mert környezetbarát zöldségeket akarunk termeszteni), akkor kézzel is áshatja és fárasztóan kiáshatja a rizómákat, ha a terület nem olyan nagy , vagy fedje le a teljes talajt fekete spunbonddal a szezonban ismét, ha a terület területe előrelátható. Fény nélkül egyetlen növény sem maradhat életben. Ez a következő szezonra gyommentes területet biztosít. Ezenkívül semmi sem akadályozza meg ősszel ásni és zöldtrágyát vetni, hogy soha többé ne ássa.
Ami az egyéves gyomokat illeti, a mulcsozás lehetővé teszi, hogy teljesen megszabaduljon tőlük, mert egy 10 centiméteres talajtakaró rétegen keresztül nem csírázik ki gyom. Ez azt jelenti, hogy a gyomlálás munkája egyébként nem kevésbé munkaigényes, mint az ásás, majdnem nullára csökken.
Áttérés egy újfajta gondolkodásmódra / gazdálkodásra
Természetesen ásás nélkül is hozzá kell szokni a gazdálkodáshoz. Nagyon eltér a hagyományos technológiától. Először is át kell alakítania gondolkodását annak érdekében, hogy megértse, hogy ez valóban jobb a talajnak, jó a növényeknek, nagyobb hozamhoz vezet, és nagyban megkönnyíti maga a gazda munkáját.
Ezután meg kell szokni, hogy a talajt folyamatosan be kell takarni. Ez azt jelenti, hogy rendszeresen kaszálnia kell a füvet a kertben vagy a helyszínen kívül, gyomokat és bármilyen szerves anyagot használnia a talajtakaráshoz. Azok, akik már értékelték a veteményeskert ásás nélküli művelésének előnyeit, eljöttek a fűgyűjtő fűnyíró vásárlásához. Így a munka még könnyebbé és élvezetesebbé válik.
Meg kell vásárolnia egy Fokin síkvágót és elsajátítania. Nem olyan nehéz, nem nehezebb, mint egy kapát használni. A minimális készségek elsajátításával pedig még nagyon kényelmes is. A talaj síkvágóval történő megmunkálása nem sérti a talaj szerkezetét, kevesebb földigiliszta pusztul el a feldolgozás során. A laza talajon barázdát készíteni, amely egész télen talajtakaró alatt volt, nem lesz nehéz. Ebben az esetben nem kell lehajolnia, ami azt jelenti, hogy a hátoldal terhelése jelentősen csökken.
A lapos vágók kétféle méretben kaphatók: a nagyobbak számára kényelmes mély barázdákat készíteni a burgonya ültetésére, a sekélyeket pedig zöldségfélék és gyökérzetek vetésére. Kapaként is használható gyomok gyilkolására vagy vágására, mert a síkvágónak egy vágási felülete van.
Nyilvánvaló, hogy új szokások bevezetése a mindennapi életbe nem ilyen egyszerű, de megéri.
https://vk.com/photo-159774511_457246885