Az Erdélyi HANGYA, az Erdélyi Gazdasszony és a HANGYA Gazda szerkesztősége nevében kivánunk olvasóinknak Bort, Búzát, Békességet és Boldog Új Évet 2020-ban is!
2019. december 31., kedd
A falu, ahol életre keltették a Farmville-t
HERMANN IRÉN 2019.11.14.
Kövesdi Gábor (balra) és Kövesdi Sándor. Fotó: Bődey János / Index
„Tizenöt éve Budapesten élek, de mindig is parasztgyereknek tartottam magam. Látom a város és a vidék közötti kontrasztot, és meggyőződésem, hogy sokkal több érték van itt, Hartán, mint amit erről a helyiek gondolnak. Folyton vinnem kellett Pestre a barátoknak, ismerősöknek a hazait, egy kis kolbászt, zöldséget, tojást” – mesélt az ötlet alapgondolatáról Kövesdi Gábor.
Apja hiába volt világéletében őstermelő, mellette karbantartó volt az önkormányzatnál, nem mert végleg kilépni az állásából, míg ki nem derült, erre tényleg van kereslet, ráadásul a nagykereskedelmet átugorva. Maga sem hitt a szemének, amikor még föld és termés nélkül is ötvenen előfizettek a hartai zöldségekre az Indiegogon, úgy nézett ki, a fővárosban könnyen elérhető az a réteg, aminek a tagjai a jó minőségű alapanyagért hajlandók többet fizetni.
A terv az volt, hogy csak akkor vágnak bele, ha már látják a keresletet, és csak annyit termelnek, amennyi az előfizetőknek kell. Végül a föld több mint kétszer annyit adott, és közben annyi új vásárló érkezett, hogy minden termény elkelt. „A környéken máshol is kezeltek egy másfél hektáros kertet közmunkásokkal, de arányaiban tizedannyit szedtek le róla, mint most én erről a 450 négyzetméterről” – mutatott körbe Kövesdi Sándor az idénre már leszolgált, őszülő kerten, ahol már csak egy-két paradicsomot lehetett találni, de a sütőtök leszedés előtt állt.
Kövesdi Sándor az őszi kertben Fotó: Bődey János
A MyFarm Harta egy közösségi vállalkozás: a földet a Kövesdi család műveli, a termés a városi családok asztalára kerül, ezért őket is gazdáknak hívják, de valójában nem tulajdonosai, csak élvezői a földnek. Van havi, heti és alkalmi csomag is. Az idei, első évben nagyjából 30 havi, 30 heti és 40 egyszeri szállításuk volt.
A legdrágább csomag 90 ezer forintba került, amiért a szezonban 20-22 ládatermény járt. „Idén 20 kosárnál megállunk, mert az elején még kissé rutintalanok voltunk. Salátából például jóval többet kell vetnünk jövőre, mert szezon elején sokáig szinte csak az terem.” A távgazdák a vásárlással jótékonykodnak is: a család minden megrendelt mennyiség után 10 százaléknyi árut az Oltalom Karitatív Egyesületnek vagy egy budapesti gyermekotthonnak ajánl fel, és külön jótékonysági csomagot is lehet náluk venni, ami egy az egyben megy a rászorultaknak.
A kiszállított mennyiség is teljesen változó volt: az elején előfordult egykilós csomag, később volt 10 kilós is, azért a 4 kilós átlag megvolt a szezonban. Amit Kövesdiék egy nap leszednek, igazságosan elosztják a megrendelők között. A csomagolást a családi házukban végzik, ott még kerül a ládákba ez meg az a konyhakertből, zömében fűszernövények. Ha zöldbabból mondjuk csak egy marék jut mindenkinek, akkor annyi, a fogyasztók élvezik ennek is a báját, közösségi csoportjukban vitatják meg, mit mire használjanak fel.
Az előfizetőkből Facebook-közösséget építettek, ahol folyamatosan megy az információcsere, de szavazhatnak a következő ültetésről, sőt arról is, mivel pótolják a kosarak tartalmát, ha kevés lenne a zöldség. Lesz majd kapirgálós helyi tyúkoktól „boldog tojás”, egy falubéli húsostól pedig szalonna, kolbász, sonka.
A bogarak lenullázták a pak choi-t
Az előfizető gazdák a kockázatból is átvállalnak, hiszen a Kövesdi család csak annyit garantált, hogy az adott földterületen megtermő éves termést szétosztja az előfizetők között, de nem vállalnak terméshozamot, mennyiséget.
„Az elején megszavaztattuk a közösséggel, hogy milyen fajtákkal kezdjünk, így bekerült a kínálatba a pak choi. Igen ám, de a pak choi-t megették a bogarak, így nulla pak choi-t tudtunk szállítani, ez a kockázat” – mondta Kövesdi Gábor.
A MyFarm Harta vegyszermentes gazdaság, így az időjárás mellett az is folyamatos küzdelem, hogy a növénypárosítással és a természetes permetekkel elég hatékonyan tudnak-e védekezni a kártevők ellen. Kövesdi Sándor mindenesetre folyamatosan képzi magát, idei kedvence az egyik vizsganövénye, a mángold volt, amit sikeresen megvédett a kártevőktől a köré épített büdöskékkel. A dinnyét és a tököt viszont nem lehet egymás mellé ültetni, azt is megtanulta idén, mert ugyanaz a betegség ment át egyikről a másikra.
A jó növénypárosítással kevesebb a kártvevő Fotó: Bődey János
„Ha nem vegyszerezel, akkor a bogarak megtámadják a növényeket, azokat csalánlével le kell egyből fújni. Ha vegyszerezel, akkor két hétig nem megy rá a bogár, de hogyha csalánlével fújod, akkor másnap már megint jön.
A VEGYSZERMENTES GAZDÁLKODÁSNAK EZ A KULCSA, HOGY AZ EMBERI MUNKA HÁROM-ÖTSZÖRÖSE EGY VEGYSZERES TERMESZTÉSNEK.
A locsolásra is elment eddig napi két óra, de a következő szezonnak már egy okos locsolórendszerrel vágnak neki.
Amikor túl nagy a cukkini
A földön apa és nagyobb fia vezet minket végig. Még látszanak az egyik legjobban sikerült zöldségük, a cukkini nyomai. Kicsit túl is lőttek vele a célon, méretben. „Olyan jól sikerült az alátrágyázás, hogy jött egy nagy zuhé, és óriásira megnőtt mind, a vásárlóink mondták is, ennyit ők nem tudnak megenni.”
Az előzetes érdeklődésekből úgy tűnik, a következő szezonban kétszer annyi megrendelőjük lesz, de abban állapodtak meg, jövőre 800 négyzetmétert ültetnek be, és később sem mennek 2 hektárnál feljebb, mert az már „apuka stresszintjét is megemelné”. Kezelhető méretnél a vegyszermentesség és a minőség is könnyebben vállalható, túl nagyra nem akarnak nőni.
A család minden tagja részt vállal a különleges gazdaság működtetésében. Kövesdi Gábor főleg hétvégenként ugrik be, öccse Hartán él, ő felel a kiszállításokért, a szedést az egész család végzi, a csomagolásban az édesanya segít. Az apa a főkertész, mellette a család régi érdekeltségeit is (meggyes, diós) kezeli, büszkén mondja, hogy azokat is az átlagnál sokkal kevesebb vegyszerrel.
A GAZDÁK TÖBBSÉGE MÁR MEGSZOKÁSBÓL SZÓR, Ő INKÁBB AZ INTERNETET BÚJJA ÉS BÁLINT GAZDA TANÁCSAIT OLVASSA.
Szüret webkamerán keresztül
A MyFarm Harta előfizetői, gazdái ritkán látogatják meg a „földjüket”, de bármikor megtehetik, sőt, egy webkamerán keresztül real time követhetik a paradicsom vagy a sütőtök fejlődését.
Az első szezon legnagyobb tapasztalata, hogy a kiszállítással járó munkát és költséget elkalkulálták. „Az nem úgy van, hogy a Várban megállok és átadom a csomagot. Több kört kell menni, mire találunk helyet, fizetni a parkolásért, ezért jövőre a kiszállításnak külön költsége lesz.” Budapest és Harta vonzáskörzete a két legnagyobb megrendelői kör. Vannak érdeklődők Szegedről, Pécsről és Debrecenből is, de oda sem anyagilag, sem környezetvédelmi okokból nem éri meg szállítani.
Harminc éve őstermelő, a vegyszermentes gazdálkodással most ismerkedik Fotó: Bődey János
Nyáron általában heti kétszer-háromszor hajnalban kimegy néhány ember a földre, leszedik, amit találnak, majd két autó elindul a kosarakkal. A vevőket a korai szakaszban aszerint választották ki, fel tudják-e fűzni a logisztikai útvonalukra és szempont volt, hogy egy helyről legalább 10 megrendelés legyen, hogy értelme legyen beiktatni a célt. Harta agrárfalu, 8000 hektár föld van a határban, mégis vannak hartai megrendelők is.
A vásárlói visszajelzések többsége pozitív, ami nem az, abból igyekeznek tanulni. „Vittük boldogan a kukoricánkat a vásárlóknak, aztán hívtak minket, hogy nem mindenkinek ízlett. Kiderült, hogy ez olyan fajta, amit 2-3 napon belül meg kell enni, különben nem ízletes. Most már ezt is tudjuk.”
Kövesdiék a további építkezést egyfajta franchise-modellben képzelik el: magukhoz hasonló gazdákat gyűjtenének a csapatba szerte az országban, ők pedig ehhez adnák a technikai hátteret, a márkát.
2019. december 25., szerda
„Itt a lélek is felüdül” – strandmustra Hegyközszentmiklóson
Ha reklámozni szeretnénk, akkor elég annyit mondani csendes környezet, termálvíz, teljes kikapcsolódás. A vendégek számára étkezési, vendégszobáinkban elszállásolási, sátorozási és kempingezési lehetőséget biztosítanak.
Lehetőség van csatlakozni az elektromos hálózatra. Az Országos Rehabilitációs, Fizikai Orvostudományi és Balneoklimatológiai Intézet (inrmfb) 2012-ben besorolta az ásványvizek kategóriájába a termálfürdőt, mint lúgos, bikarbonátos, hipotóniás hévizet.
Közismerten nagyon hasznos reumatikus bántalmak, degeneratív sérülés utáni állapotok, periferikus- és központi idegrendszeri megbetegedések és krónikus nőgyógyászati gyulladások kezelésére. A termálfürdő vezetőjével, Árus Csongor László református lelkésszel beszélgettünk.
– Hogyan jellemezné a termálfürdő 2017-es évét?
– A tavalyi év sikeresnek mondható, nemcsak azért mert emelték a jegyárat, hanem azért is, mert nőtt a forgalom. Sokkal több vendégük volt a főszezonban, de október a leggyengébb hónap, de aztán ismét nőtt az idelátogatók száma. Ami azt jelenti, hogy 183 ezer lejjel nőtt a bevétel az előző évhez képest. Több tábort is rendeztek a helyszínen: a hagyományos zenetábort júliusban, aztán az edzőtáborokat. Jöttek új vendégek is. Tavaly volt egy sikeres nyári mangalicás hétvége, ez volt az első alkalom, de úgy látszik, a gasztronómia mentén szervezett rendezvények sok embert bevonzanak, az idén szeretné a lelkész, hogy legyen egy libás rendezvény is.
– Milyen más rendezvényt szerveztek?
– Érdekesség: a tavaszi ifjúsági cserére jöttek fiatalok Argentínából és Kínából is a belgák és bolgárok mellé. Ilyen távolról nem voltak vendégeik, nagyon tetszett nekik a hely, ízlett mindenkinek a helyi menü.
– Körülbelül hány ember fordult meg a strandon a tavalyi év folyamán?
– Változó, közel kilencvenötezer vendég fordult meg itt egy év alatt. Sok visszatérő vendégük van Erdélyből, Kalotaszegről, Székelyföldről.
A fedett medence télen is zavartalan fürdőzést biztosít.
– Mit kap a vendég, ha kilátogat az idén a strandra?
– Szeretnénk nekifogni az új résznek, várjuk az uniós pályázatot. A terv megvan, engedélyek megvannak, már csak az kellene, hogy nyerjen a pályázat. A szükséges összeg hiányzik, ami nem kicsi, egymillió euró. Az uniós adminisztráció nélkül kevesebb pénzből ki lehetne jönni, ez egy elég nagy összeget emészt fel. Amikor maguk fejlesztettek, megkeresték a legolcsóbb, legjobb forrásokat, és abból gazdálkodtak. Rég kinőtték nemcsak a medencét, de a strand udvarát is. Egy fesztiválon látszik, milyen kicsi az étkező, míg nyáron leülnek pokrócra, addig télen alig férnek az étkezőben.
– Változnak a jegyárak idén?
– Nem terveznek jegyáremelést, nem indokolt. Nyilván, ha elkészül az új szárny, akkor majd akkor differenciált árak lesznek, a régire lesz kedvezmény, míg az újra már nem lehet. Ha meglenne az új rész, fel tudnák újítani a régi medencét, az is megérdemli a felújítást.
Ökosuli a Toldyban, környezetvédelmi klubot terveznek
2019. augusztus 9. péntek
A környezettudatosságra hívta fel az alsó tagozatos tanulók figyelmét az Ökosuli Hegyközszentmiklóson. A július végi egyhetes foglalkozásba 22 kisdiák kapcsolódott be. A rendezvényen játékos-gyakorlatias formában a legfőbb környezeti problémákban adtak ötleteket a szülőknek, gyerekeknek, hogyan takarékoskodhatnak energiaforrásainkkal, mit tehetnek személyesen környezetük védelméért vagy a szemétmennyiség csökkentéséért, milyen újrahasznosítási lehetőségek léteznek.
Az Ökosuli szervezői – Mocsár Irén történelem szakos tanár és Váradi Tímea tanító – elmondták, a vakációs program ötlete a tavaly őszi kupakgyűjtési akció során merült fel. Felfigyeltek arra, hogy a legfiatalabb korosztály mennyire fogékony a környezeti kérdésekre, amelyekkel viszont kevésbé foglalkozhatnak az iskolai oktatás keretei között. Pedig jövőnk számára kiemelten fontos lenne a mindennapi gyakorlatban is környezettudatos felnőttként viselkedő generáció felnevelése.
Az Ökosuliban a sok játék, mozgás mellett a gyerekek úgy tanulhattak, hogy észre sem vették. Minden napot kinti mozgással, majd mesenézéssel indították. A népszerű környezetvédelmi rajzfilmsorozat, Albert mondja, a környezet jobban tudja…egy-egy epizódját nézték meg, ami egyben a napi téma is volt: a talaj, madarak és a fák, víz, energia. A téma „rövid” megbeszélése sokszor hosszúra nyúlt, mert a gyerekek számos kérdést tettek fel, kíváncsiak voltak, szívesen megosztották személyes tapasztalataikat is.
Az uzsonnák után a napi témához kapcsolódó szabadtéri játék következett. Egyik alkalommal a gyerekek búzát ültettek levágott műanyagpalackok aljába, amit naponta öntözgettek. Megfigyelték a csíráztatást, hogyan ereszt gyökeret a kis mag, míg végül vidám fűfejjé alakult. Ez volt az egyik legsikeresebb program.
Másnap a résztvevők kincskeresésre indultak az iskola udvarán, a fák törzsére ragasztott üzenetek vezették el a csapatokat az egyik legnagyobb kincsünkhöz, a fához, melynek kérgét nagyítóval is megnézhették a gyerekek. A fa értékére volt helyezve a hangsúly.
A víznapon az iskola mellett működő ivóvíz-szolgáltató állomást látogatták meg, ahol Váradi Endre karbantartó mutatta be a víz útját a mély földrétegektől a háztartások csapjáig.
Kézműves tevékenységgel záródtak a napi foglalkozások: papírból kukacokat, madarakat hajtogattak, a kedvenc fákról képek készültek.
A programpontok között lazításképpen környezeti témájú gyerekdalokat hallgattunk a kolozsvári Karaván együttestől. Az Esőtánc című dalra a gyerekek szabadidejükben kis táncos koreográfiát is összeállítottak az oktatók nagy meglepetésére. Menet közben megismerkedtek néhány ökoszimbólummal is, ami segítheti a gyerekeket a későbbi környezettudatos vásárlás kialakításában is.
A műanyagmentes július mozgalomhoz kapcsolódva a gyerekek utolsó nap egy ökoszatyort kaptak ajándékba, amiben hazavihették a hét során készített alkotásaikat.
A foglalkozások során felmerült egy Ökoklub létrehozásának ötlete is, ami egyben e program folytatása is lehetne iskolán kívüli tevékenység formájában a mostani tanév folyamán. A szervezők szerint a változás egyik kulcsa ugyanis továbbra is az iskolai környezeti nevelés lehet, ami nem lehet maximálisan hatékony a családi nevelés, az otthoni jó példa nélkül. A kisgyerekkori érdeklődést, kíváncsiságot, lelkesedést érdemes kiaknázni – élhető jövőnk érdekében.
2019. december 24., kedd
„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl”
2016ban a Nyárád Völgyi Méhész Egyesület tizenhatodik alkalommal szervezett méhészkonferenciát, amelynek egyik különlegessége, hogy Erdélyben úttörőként megemlékeztek a méhészek védőszentjéről. Az eseményt megtisztelték jelenlétükkel az Udvarhelyszéki Méhész Lovagrend tagjai is, akik csodaszép díszes ruhákban, szépen hímzett zászlókkal vonultak be.
A közel 50 főt számláló rendezvényt Csíki Dénes plébános köszöntötte, ezt követően Báldé Ernő főszervező, a méhész egyesület elnöke szólalt fel, aki azt javasolta, hogy szükséges lenne egy Erdélyi Méhész Egyesület létrehozása, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy a méhcsaládok kezelését okvetlenül augusztus 1-jétől el kell kezdeni és megismételni ahányszor szükséges.
A „mézajkú” prédikátor különös legendája
Szent Ambrus közismert püspök a méhész világban, akit a legenda szerint csecsemőkorában egy méhraj vett körül. A méhek ellepték a gyermeket, még a szájába is bemásztak, mintha csak szőlőfürt lett volna, amelyből nektárt szívnak. Anyja rémülten kiáltott föl: „Ha ez a gyermek életben marad, nagy ember lesz belőle!” A kisgyereket azonban egyetlen méhecske sem csípte meg, a jóslat pedig utat tört magának. Nagy ember lett belőle, kormányzó, püspök, kiváló szónok, a méhészek védőszentje. Ezen tisztelgés alkalmából az idei konferenciára december 7-én került sor, melyet egy Szent Ambrus Napi Méhész Mise koronázott meg a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János templomban.
Az eseményen a jelen volt Bordi Kacsó Zsolt, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) Maros megyei aligazgatója, illetve a Vidékfejlesztési Beruházások Finanszírozásának Ügynökségétől (AFIR) Antal Lehel igazgatóhelyettes. Mindkét előjáró arra bátorította a méhészeket, hogy éljenek a pályázati lehetőségekkel, ne hátráljanak meg a szigorú kritériumok láttán.
Ezt követően bemutatkoztak a társszervezők, a Milvus Group csoport részéről Kelemen Katalin környezetvédelmi pedagógus beszélt a méhekre támadó gyurgyalag és medve védekezéséről, valamint kiemelte, hogy elindult egy kapcsolat a méhészek és a Madártani és Környezetvédelmi Egyesület között. Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége részéről Orbán Csaba ügyvezető alelnök szólalt fel, kiemelve azt, hogy az idei évben alakult szövetség közel 1800 főt számlál Erdély szerte, akik között több méhész is van. Egyik tagszervezete az RMGE Maros 8 éven keresztül szervezett méhésztanfolyamokat, így több száz embernek sikerült hivatalosan elismert oklevelet adniuk. „A szövetség nyitott a méhészek felé, sőt, nyitottak az együttműködésre is, ezt bizonyítja a rendezvény társszervezői feladatainak felvállalása is” – mondta el az ügyvezető, aki Wass Albert szavaival zárta mondandóját: ‘”Együtt erő vagyunk, s szerteszét gyöngeség”.
Magas szintű szakmai kollokvium
Ezt követően Tőkés Sándor méhész – 300 családja van – bemutatott egy oxálsavas védekezési módot az atkák ellen, amelyre külön eszköz lett kifejlesztve, a Sublimox vaporiser. Továbbá kiemelte a munkavédelem betartásának fontosságát, azaz a kötelező kesztyűk, gázmaszk viselését, mert különben a gáz belélegzése halálos is lehet. Ezt követően dr. Tófalvi Melinda több mint egy órás színvonalas előadást tartott Virágok, méhek, emberek címmel.
„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl”
Az előbbi mondat a konferencia záró előadásában hangzott el. Szőcs Boróka, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja Környezet és korfüggő zsírfelhalmozás méheknél című előadásában kiemelte: „Az eltűnéseket, pusztulásokat figyelve, azt vesszük észre, hogy a méhek többsége télen pusztul el. A méhek telelését befolyásolja a méhek zsírtartaléka: minél több a zsírtartalék, annál jobban telelődnek át. A zsírtestre szükségük van tavasszal is az új nemzedék „felneveléséhez”, amikor a szabadban kevés a protein pótlék. A zsírtestből és a keretekben elraktározott virágporból tudják pótolni a nagy fehérjeigényt, ezzel táplálják az új nemzedéket.” Amint azt elárulta, a méhek szervezetében nélkülözhetetlen a zsírtartalék, fontos szerepet tölt be az életükben. „Kíváncsi voltam, hogy a környezet és kor mennyire befolyásolja a méhek tartalékainak alakulását. Három különböző környezetben (falun, városon és vándorlásban) tartott méheket vizsgáltam, külön fiatalokat és időseket. Összesen 90 dolgozóval kísérleteztem, mindhárom környezetből 30 példányt választottam ki 3 különböző méhcsaládból. Kísérletem során zsírtartalom-elemzést végeztem, ahol használtam szárítószekrényt és vegyszeres zsíroldás segítségével meghatároztam a szárazsúlyt, valamint a zsírtartalom nélküli tömeget ahhoz, hogy a zsírtest mennyiséget felmérjem. Az eredményeket összesítve megfigyelhető, hogy a méhek zsírtestének alakulását nagyban befolyásolja a környezetük és a méhek kora.”
A sokrétű szakmai tanácskozás végén a szervezők a jelenlévőket ünnepi ebédre invitálták, ahol lehetőségük volt átbeszélni a hallottakat. Egyetértettek abban, hogy az eseményt jövőre újra megszervezik.
Timár Tímea
2019. december 17., kedd
A 2019-évben elért eredmények
A MHP-RO-1-2019/1-000068 projekt keretében többcélú volt az eredeti elképzelésünk, mivel több már tevékenységünk is folyamatban volt.
A legjobban kedveltek, azok voltak amelyeket az ifjúságiak és az iskoláskorúak számára rendeztünk("Iskolakert", "Őkotábor", stb) , de szerettük volna a vidéken élők számára is különböző témákkal tarkítottakat is elindítani. Ilyenek voltak a "Szorgos gazda" és a "Szorgos gazdasszony" a "Virágos porta", de fontosnak véltük az anyaországi "Legszebb konyhakert" mozgalomba való bejelentkezésünket is. A megcélzott közösségeink is változóak volt, de nagyjából a vidéken élőkre koncentráltunk. Mivel elérkezett az idő, hogy megmutassuk magunkat városi környezetben is, és a tagjaink kérésére is,résztvettünk a Kolozsvári Magyar Napok rendezvéynein, az Orbán Balázs Akadémia Egyesülettel(OBAE) közös sátorban. Ugyan nem számoltuk de naponta 50-70 volt a látogatók száma. Összesen 6 előadást tartottunk, ebből hármat közösen az OBAE-vel.
Neves író, költőnk László György a falusi szinház szerepéről, a főszerkesztő Rozgics Mária a vidéki gyógymódok újrafelfedezéséről, Horváth Zoltán a HANGYA igazgatója a Hóstáti gazdák szerepéről, az ifjúságunk helybenmaradásának a feltételeiről valamint az agráriumból származó környezetszennyezésről, tartottak előadásokat. 
Fontos mozzanatnak voltunk tanúi, amikor a HANGYA keretében megalakult Önkétes Tűzoltó Egylet, ÖTE Kövend, tagjai bemutatkoztak: 
A képen középen a Nyegre Csaba a kövendi ÖTE vezetője
A kövendi fiókszervezet tagjai immár több éve gyarapítják a HANGYA hírnevét a képen balra ülve látható Szabó Enikő, tanárnő, aki egyben a fiókszervezeti elnöki teendőit is ellátja mindamellett, hogy az iskolakerti ökotábort is koordinálja.
A legkedveltebb tevékenységeink, amit az aranyosszéki Várfalván és Kövenden rendeztünk meg a Hagymafesztivál valamint a Lecsófesztivál volt.
A Kolozs megyei tanács alelnöke és a várfalvi polgármester hagyma pucolással "szorgoskodnak"
A fesztivál dijait kiosztják, első dijat a körösfői ÖTE csapata vitte el.
A fesztiválon termékbemutatót is tartottak:
Több agráripari kiállításon is résztvettünk:
A HANGYA elnöksége és Keizer Róberttel a Kolozs megyei tanácstaggal együtt résztvett a hajdnánási ünnepségeken is
Az elnökség ellátogatott a "Bejön a vidék" rendezvényeire is
Valamint az anyaországiak által rendezett "Palóc izek" és a váci helyitermék bemutatóra is eljutottunk a tapasztalatcseréink folyamán
Eljutottunk sáromberki PRO ECONOMICA bemutatójára is
Valamint a válaszúti PRO Economica rendezvényére is eljutottunk
Az EME Falusi vendéglátás és turizmus konferencián Horváth Zoltán két előadást is bemutatott
Az ifjúsági táboraink is keresettek lettek:
A BBTE nyári iskoláján résztvevő külföldi diákokat kisérte el a HANGYA vezetősége a Nyugati Havasok Kapuja Kistérség gazdáihoz
Tevékenység-, és lap bemutató Budapesten
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)