2016ban a Nyárád Völgyi Méhész Egyesület tizenhatodik alkalommal szervezett méhészkonferenciát, amelynek egyik különlegessége, hogy Erdélyben úttörőként megemlékeztek a méhészek védőszentjéről. Az eseményt megtisztelték jelenlétükkel az Udvarhelyszéki Méhész Lovagrend tagjai is, akik csodaszép díszes ruhákban, szépen hímzett zászlókkal vonultak be.
A közel 50 főt számláló rendezvényt Csíki Dénes plébános köszöntötte, ezt követően Báldé Ernő főszervező, a méhész egyesület elnöke szólalt fel, aki azt javasolta, hogy szükséges lenne egy Erdélyi Méhész Egyesület létrehozása, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy a méhcsaládok kezelését okvetlenül augusztus 1-jétől el kell kezdeni és megismételni ahányszor szükséges.
A „mézajkú” prédikátor különös legendája
Szent Ambrus közismert püspök a méhész világban, akit a legenda szerint csecsemőkorában egy méhraj vett körül. A méhek ellepték a gyermeket, még a szájába is bemásztak, mintha csak szőlőfürt lett volna, amelyből nektárt szívnak. Anyja rémülten kiáltott föl: „Ha ez a gyermek életben marad, nagy ember lesz belőle!” A kisgyereket azonban egyetlen méhecske sem csípte meg, a jóslat pedig utat tört magának. Nagy ember lett belőle, kormányzó, püspök, kiváló szónok, a méhészek védőszentje. Ezen tisztelgés alkalmából az idei konferenciára december 7-én került sor, melyet egy Szent Ambrus Napi Méhész Mise koronázott meg a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János templomban.
Az eseményen a jelen volt Bordi Kacsó Zsolt, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) Maros megyei aligazgatója, illetve a Vidékfejlesztési Beruházások Finanszírozásának Ügynökségétől (AFIR) Antal Lehel igazgatóhelyettes. Mindkét előjáró arra bátorította a méhészeket, hogy éljenek a pályázati lehetőségekkel, ne hátráljanak meg a szigorú kritériumok láttán.
Ezt követően bemutatkoztak a társszervezők, a Milvus Group csoport részéről Kelemen Katalin környezetvédelmi pedagógus beszélt a méhekre támadó gyurgyalag és medve védekezéséről, valamint kiemelte, hogy elindult egy kapcsolat a méhészek és a Madártani és Környezetvédelmi Egyesület között. Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetsége részéről Orbán Csaba ügyvezető alelnök szólalt fel, kiemelve azt, hogy az idei évben alakult szövetség közel 1800 főt számlál Erdély szerte, akik között több méhész is van. Egyik tagszervezete az RMGE Maros 8 éven keresztül szervezett méhésztanfolyamokat, így több száz embernek sikerült hivatalosan elismert oklevelet adniuk. „A szövetség nyitott a méhészek felé, sőt, nyitottak az együttműködésre is, ezt bizonyítja a rendezvény társszervezői feladatainak felvállalása is” – mondta el az ügyvezető, aki Wass Albert szavaival zárta mondandóját: ‘”Együtt erő vagyunk, s szerteszét gyöngeség”.
Magas szintű szakmai kollokvium
Ezt követően Tőkés Sándor méhész – 300 családja van – bemutatott egy oxálsavas védekezési módot az atkák ellen, amelyre külön eszköz lett kifejlesztve, a Sublimox vaporiser. Továbbá kiemelte a munkavédelem betartásának fontosságát, azaz a kötelező kesztyűk, gázmaszk viselését, mert különben a gáz belélegzése halálos is lehet. Ezt követően dr. Tófalvi Melinda több mint egy órás színvonalas előadást tartott Virágok, méhek, emberek címmel.
„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl”
Az előbbi mondat a konferencia záró előadásában hangzott el. Szőcs Boróka, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja Környezet és korfüggő zsírfelhalmozás méheknél című előadásában kiemelte: „Az eltűnéseket, pusztulásokat figyelve, azt vesszük észre, hogy a méhek többsége télen pusztul el. A méhek telelését befolyásolja a méhek zsírtartaléka: minél több a zsírtartalék, annál jobban telelődnek át. A zsírtestre szükségük van tavasszal is az új nemzedék „felneveléséhez”, amikor a szabadban kevés a protein pótlék. A zsírtestből és a keretekben elraktározott virágporból tudják pótolni a nagy fehérjeigényt, ezzel táplálják az új nemzedéket.” Amint azt elárulta, a méhek szervezetében nélkülözhetetlen a zsírtartalék, fontos szerepet tölt be az életükben. „Kíváncsi voltam, hogy a környezet és kor mennyire befolyásolja a méhek tartalékainak alakulását. Három különböző környezetben (falun, városon és vándorlásban) tartott méheket vizsgáltam, külön fiatalokat és időseket. Összesen 90 dolgozóval kísérleteztem, mindhárom környezetből 30 példányt választottam ki 3 különböző méhcsaládból. Kísérletem során zsírtartalom-elemzést végeztem, ahol használtam szárítószekrényt és vegyszeres zsíroldás segítségével meghatároztam a szárazsúlyt, valamint a zsírtartalom nélküli tömeget ahhoz, hogy a zsírtest mennyiséget felmérjem. Az eredményeket összesítve megfigyelhető, hogy a méhek zsírtestének alakulását nagyban befolyásolja a környezetük és a méhek kora.”
A sokrétű szakmai tanácskozás végén a szervezők a jelenlévőket ünnepi ebédre invitálták, ahol lehetőségük volt átbeszélni a hallottakat. Egyetértettek abban, hogy az eseményt jövőre újra megszervezik.
Timár Tímea