2018. ÉVI DÍJAZOTTAK: Beluczky Károly, Pusztaberki település falugondnoka; Császár János, Csólyospálos tanyagondnoka; Hevérné Paróczi Györgyi, Szécsénke település falugondnoka; Nagy Erzsébet, Háromkút település falugondnoka; Rákos Jánosné, Kálócfa település falugondnoka; Dicső László településfejlesztő; Dr. Duró Annamária egyetemi doktor; Dús Ildikó, Magyardombegyház társadalmi megbízatású polgármestere; Kozma Judit, a Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Falugondnokok Egyesületének elnöke; Krizsán András DLA, építész, a Magyar Építőművész Szövetség elnöke.
Beluczky Károly Pusztaberki település első falugondnokaként 23 éve végzi felelősségteljes szolgálatát a lakosság teljes megelégedésére. Önzetlenül igyekszik mindenkinek segíteni, mindenkit kiszolgálni szem előtt tartva Kemény Bertalan szellemiségét és elképzeléseit. Elvitathatatlan érdeme, hogy Pusztaberki településen kimagaslóan jól működik a falugondnoki szolgálat. Igazi közösségi ember, aki a Falugondnokok Nógrád Megyei Egyesületében is kimagasló munkát végez, állandó seniora az alapképzésben résztvevőknek. Segítője az egyesület szakmai rendezvényeinek, szervezési, megvalósítási feladatokat végez. Falugondnoki munkája során mindig fontosnak tartotta a Kemény Bertalan által megfogalmazott eredeti célok szem előtt tartását, szellemiségének őrzését. Szerény, önzetlen, segítő magatartása példa értékű a mindenkori falugondokok számára is.
Császár János 2010. december 1-e óta látja el Csólyospáloson és környékén a tanyagondnoki feladatokat, nyolcadik éve járja a tanyavilágot nap mint nap. Többek között ebédet szállít, viszi a védőnőt a kisgyermekes családokhoz, az időseket orvoshoz, szűrővizsgálatokra. Kiváltja a gondozottak gyógyszereit, bevásárol nekik. Bel- és külterületen egyaránt ügyel a közbiztonságra, probléma esetén azonnal értesíti a körzeti megbízottat és a polgárőrséget. Részt vett a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének Kiskert programjában, melyben választása alapján 7 család kapott rezisztens csemegeszőlőt termesztésre. Szakmai tevékenysége mellett kiemelkedően aktív közösségi munkát is végez. A Csólyospálosi Tamburás Együttesnek és a Polgárőrségnek is tagja. A települési rendezvények rendszeres és aktív résztvevője, önkéntesként mind magánszemélyek, mind a civil szervezetek bármikor számíthatnak a segítségére. Éjjel és nappal, valamint hétvégén is elérhető, ezzel is bizonyítva, hogy feladatát nem egyszerű munkának, hanem szolgálatnak tekinti. Elnöke a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete felügyelőbizottságának és szakmai tapasztalatával segíti, fejleszti az egyesület munkáját. Mindennapi tevékenységét a pontosság, személyes hozzáállását a megbízhatóság, az áldozatkészség, az empátia jellemzi. Nemcsak az idősek, de a nagycsaládosok és szegény sorban élők iránt is kitűnik figyelmessége, a rászorulók felé megnyilvánuló karitatív érzékenysége és szakmai elkötelezettsége.
Hevérné Paróczi Györgyi igazi gondnoka, gazdája az alig 200 főt számláló falunak, Szécsénkének. Önkormányzati képviselőként is mindent megtesz annak érdekében, hogy vállalt feladatát a legjobb tudása szerint végezhesse el. Lehetőségeinek határain belül törekszik arra, hogy munkája során az érintettek a legoptimálisabb körülményeket tapasztalják. A falubuszt kihasználva minden kérést igyekszik jó szervezéssel megoldani. Kötelező feladatain túl mindenkivel jó emberi kapcsolatot is ápol. A hosszú idő óta megszerzett gyakorlati tapasztalatait folyamatosan egészíti ki új elméleti ismeretekkel. A Falugondnokok Nógrád Megyei Egyesületének 2003 óta tagja, az Elnökség munkájában 2007 óta vállal részt.
Az erdélyi, romániai falugondnokok munkája, így Nagy Erzsébeté is a „segíteni azon, aki még, vagy már nem tud segíteni önmagán” gondolattal fogalmazható meg leginkább. Köztudott, hogy Romániában a szociális és egészségügyi ellátás, valamint a kulturális élet – különösen a kis falvakban – minősíthetetlen, nem rossz, hanem nem létező. Ezen az állapoton csak egy őszinte, nem a bérért dolgozó, hanem munkáját hívatásként megélő falugondnok segíthet, akit az állandó készenlét jellemez. Ezt teszi Nagy Erzsébet Háromkúton 14 éve hivatalosan, előtte 9 évig önkéntesként, saját autójával a lélek parancsára, Barth Ottó atya segítségével, biztatására. A megélhetésért mindenütt keményen meg kell dolgozni, ez hatványozottan érvényes a csángó településekre, ahol a meredek oldalról, sokszor a sziklák közül teremtődik meg a mindennapi kenyér. Erzsébet az egyetlen erdélyi falugondnok, akit Berci bácsi és csapata készített fel a falugondnoki feladat végzésére. Nagy Erzsébet önvallomása: „Ha egy aprócska örömöt is tudok szerezni, akkor már értelme volt a napnak. A jó Istennek terve volt velem, mégpedig ez, amit végzek.”
Rákos Jánosné „Teri” éppen negyed százada látja el Kálócfán a falugondnoki feladatokat, de a falugondnoki munkával valójában 30 éve foglalkozik. Az Önkormányzat és a Zalai Falvakért Egyesület által közösen szervezett programokban mindig lelkiismeretesen és teljes odaadással végezte, végzi a munkáját. Személyes jelenléte különösen fontos és elengedhetetlen a faluban élő fogyatékos emberek ellátásában, mentális támogatásában, napi életük segítésében – kapcsolattartásban. A település közösségeinek fontos segítője, résztvevője, szervezője; szállítja az öregeket, segít a programok lebonyolításában épp úgy, mint a takarításban vagy a pakolásban. Nélkülözhetetlen a falu életében. Kezdeményezésére és aktív részvételével indult el a zalai szakmai napok és a falugondnoki találkozók rendszere, a zalai falugondnoki tagozat alapító tagja. Az alapképzés senior falugondnoka, közreműködésével a falugondnokok új generációja indul az új feladatba és épít kapcsolatot a megyei hálózattal. Kemény Bertalan tanítványa, aki a kezdetektől – sok-sok önkéntes munkával – részt vállalt a vértesacsai falugondnoki ház kialakításában: először a bontási, majd a takarítási, kert és udvarrendezési munkákban, ugyanitt szervezte a zalai és vas megyei falugondnokok utazását, munkáját. A Zalai Falvakért Egyesületnek lelke és motorja. Közösséget épít és szervez, javasol, véleményez, ötletet ad, jelen van. Rávilágít a gyenge pontokra, jobbító gondolataival, gyakorlatias és praktikus viszonyulásával erősíti a közösségi szándékokat.
Dicső László 1990 óta, azaz 28 éve Alsómocsolád község polgármestere. Előtte mezőgazdasági pilótaként, és gépkocsivezető-oktatóként dolgozott, majd családi ösztönzésre indult az első önkormányzati választásokon a polgármesteri címért. Mindig közel érezte magához a vidéket, Alsómocsolád pedig különösen közel áll a szívéhez. Számára a polgármesterség nemcsak szolgálat, hanem életforma is. Hozzá tartozik a nyitottság, a rendszerekben történő gondolkodás és a kockázatok felvállalása. Fontos feladatának tartja, hogy megtalálja a közös hangot a lakosokkal, és velük együttműködve, az ő igényeikre alapozva közösen generálják a településfejlesztési folyamatokat. László életét végigkísérte a tanulás és az önfejlesztés; tudásszomja nem egy területre koncentrálódott, hanem több, a kistelepülések és a kor kihívásaira választ adó képzésen és tanfolyamon vett részt, hogy a megszerzett tudást és tapasztalatot települési, térségi és járási szinten egyaránt kamatoztatni tudja. Kemény Bercit személyesen ismerte, ifjú polgármesterként a Berci által indított szellemi műhelyben interaktív módon, a csoport többi tagjával együttműködve sajátította el a településfejlesztés alapjait. László az egyik legelhivatottabb támogatója volt a falugondnoki rendszer létrehozásának. Alsómocsoládon 1995 óta látja el szakember ezt a feladatot, László pedig mindent megtesz azért, hogy a rendszer minél hatékonyabban és eredményesebben működjön a célcsoportok mindennapjainak megkönnyítése érdekében. 1996-ban létrehozta a Demokratikus Alsómocsoládi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzatot, melynek az óta is legaktívabb támogatója. Hisz a fiatalokban, és abban, hogy személyes- és szociális kompetenciáik, valamint érdekérvényesítő készségük fejlesztésével aktív, saját jogaikat és kötelezettségeiket pontosan ismerő polgáraivá válhatnak településüknek. Legnagyobb erénye az, hogy a megszerzett tudást nem csak saját maga épülésére, hanem annak visszaforgatásával, aprópénzre váltásával a kistelepülések társadalmi és gazdasági jóllétének fejlesztésére használja. E mellett a különféle fórumokon és tanácskozásokon mindig a kistelepülések érdekeit tartja szem előtt, és arra törekszik, hogy a fejlesztési koncepciókban megjelenítse azok sajátosságait.
Dús Ildikó eredeti szakmáját tekintve szociális munkás, aki 2006 óta Magyardombegyház társadalmi megbízatású polgármestere. Megválasztása után szembesült azzal, mekkora adóssága van a falunak, amit a megszorításokkal sem sikerült kompenzálni. 2011 tavaszán az akkori közmunkások elkezdtek művelni pár gazdátlan, elhanyagolt portát, amibe cirkot vetettek. A 2012-ben indult Start közmunkaprogram lehetőséget biztosított arra, hogy minél több embert bevonjanak a munka világába, és kezdetét vette a megtermelt cirokból a seprűkötés, majd a szőnyegszövés, szappankészítés, és kialakításra került egy kisebb varroda is. A megtermelt áruk megjelentek a környék piacain, így az Önkormányzat bevételi forrásai emelkedni kezdtek. A bezárt óvoda konyháján sajtgyártásba kezdtek, egyre többen végeztek el sajtkészítő tanfolyamot. Az Önkormányzat törekvéseit látva egyre több helyi kapcsolódott be a mezőgazdasági termelésbe, és szépen lassan a magyardombegyházi önkormányzat rendezte adósságait, vissza tudta vásárolni korábban eladott intézményeit. Mindez annak köszönhető, hogy Ildikó nem adta fel, és hitt a településben és az ott élőkben.
Dr. Duró Annamária a Szegedi Tudományegyetem tanára, egyetemi doktor, a földrajztudomány kandidátusa. Először a Szeged környéki tanyavilágot kutatta, majd az MTA Regionális Kutatóközpontjában az önállósult tanyaközségeket, külföldön pedig Lengyelországban a szórványfalvakat, tanyákat. A falu- és tanyagondnoki képzések oktatója 1998 óta, a képzések programjának egyik kidolgozója Kemény Bertalan mellett. Falu- és tanyagondnok generációk nőttek fel alapos és lelkiismeretes oktatómunkája alatt. A falugondnoki olvasókönyvben, „A falugondnokok jegyzetében” és a Falugondnoki Hírlevélben is találhatók írásai, valamint a falugondnokságról szóló filmben is megszólalt a tanyavilágot bemutatva. Egyetemi munkájában a falu- és tanyagondnokságról mindig beszél, és a hallgatókat ösztönzi falu- és tanyagondnokságot bemutató szakdolgozatok írására.
Kozma Judit szülőföldjén, az egykori „vasfüggöny” árnyékában, évtizedek óta dolgozik vidéki, falusi emberekkel a közösségépítés, kultúraközvetítés, szociál-pedagógia, szociális munka területén. A falugondnoki szolgálat 1993 óta létezik Vas megyében és 1997-ben már 14 falugondnokkal megalapították a megyei egyesületet. Kemény Bertalannal 1993 óta folyamatosan dolgozott együtt a régióban. Tavaly, 2017-ben volt 20 éves a két megyét átfogó egyesület, amelynek egyik alapítója és vezető tisztségviselője. Az egyesület 163 fős falugondnoki megyei/regionális szervezet, amelyet nagy szakmai tapasztalattal, alázattal, alapos hely-ember-társadalom ismerettel, felkészülten vezet és szolgálja a régió aprófalvainak társadalmát, jelenét, jövőjét. Ő viszi tovább az erdélyi, torockói gondolatot, Kárpát-medencei szintű rendezvényt, tapasztalatcserét a „Szociális útkeresés-szociális gondjaink„ ügyet. Minden időben, önzetlenül támogatta a vértesacsai Falugondnokok Háza szakmai működtetését és a Falufejlesztési Társaság ez irányú régi és új terveit, helyi, fejlesztési programjait.
Krizsán András a szabad művészetek doktora, Ybl-Miklós díjas, Kós Károly díjas, Pro-Architektúra díjas, többszörös Nívódíjas építész, a modern organikus építészeti szemlélet neves képviselője, a MODUM Építésziroda vezető tervezője, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetettje. A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete és a Balaton-felvidéki építészeti útmutató című munkáival nyújt biztos támpontot a vidéki építtetőknek, értékőrzőknek, az építészeti megoldások szép példáival, a táj, az épített környezet és ember harmóniájának összeegyeztethetőségével. Művei bizonyítják azt az alaptézist, hogy a modern organikus építészet nem stílus, hanem olyan gondolkodás, magatartás, a világhoz való sajátos viszony, amely az embert, az ember biológiai, pszichológiai és kozmikus igényeit, a természettel való kapcsolatának megőrzését, a hely szellemét, s a konkrét társadalmi közeget, hagyományait, építészeti és egyéb sajátosságait helyezi középpontba. A vidékért tanúsított felelősségét fémjelzi, hogy számos helyen vállalt főépítészi tanácsadói munkát, és állandó tanácsosa a Magyarországi Evangélikus Egyház Építész Bizottságának. Krizsán András a Falufejlesztési Társaság elnökeként állt ki Kemény Bertalan nevének becsületéért, amikor a Falugondnoki Szolgálat és annak vértesacsai épülete a Falugondnokok Háza per tárgyaként nehezedett a Falugondnokság közösségére. Mint a Falufejlesztési Társaság Építész Tagozatának az elnöke a mai napig rendszeresen szervezi a fővárosban a Csütörtöki Iskolát, aminek előadásait olvasmányos formában is közre adta. Az építész képzés nyári építőtáboraival, a „Nagyapám Háza” program évenként, az ország több vidéki helyszínén zajló népi építészeti örökség mentésén túl, utat talált a kreatív, tenni vágyó, szakmájukért elkötelezett, fiatal alkotók felé, akik az inasképzésben szemléletet tanulnak a helyi anyagok hasznosításáról, és a környezetből fakadó táji adottságok és az épületben élő ember viszonyáról.
2018-BAN EMLÉKLAPPAL ELISMERTEK: Hornyák István, Gesztely-Újharangod település tanyagondnoka; Káló László, Martonyi település falugondnoka; Magyar János, Komlósd település falugondnoka; Nagy Rozália, Vértesacsán vizsgázott falugondnok, a vértesacsai Falugondnokok Háza egykori gondnoka; Pásztor Ferenc, Magyargéc település tanyagondnoka; Stadler János, Borota település tanyagondnoka.
Hornyák István 21 esztendeje látja el tanyagondnoki feladatait a Borsod megyei Gesztely-Újharangod településen. A feladatok elvégzéséhez kapcsolódó szakmai irányelveket az elsők között tanulhatta Kemény Bertalantól. Az eltelt évek alatt felettesei, munkatársai és az ellátottak is nagyra becsülték és tisztelték munkáját. A falu fejlesztésében, szépítésében mindig aktívan részt vett, munkatársaival és az ellátottakkal napi kapcsolatot ápol. Szakmai és emberi magatartásával mindenki előtt jó példa. Megbízható, logikus, őszinte hozzáállásával igyekszik jobbá tenni az ellátási területén élők életkörülményeit, élhetőbbé tenni a vidéket. A megyei egyesület aktív tagja a kezdetek óta. Az újonnan képzésbe kerülő kollégák szakmai munkáját senior falugondnokként támogatja, gyakorlati tudásával segíti a környezetében dolgozó kollégákat. A falugondnoki szolgálatban eltöltött két évtized alatt bizonyította rátermettségét és alkalmasságát, valamint azt, hogy mennyire elkötelezett a hívatása és ellátottjai iránt. Feladatait minden körülmények között pontosan, precízen végzi, a szakmához való hozzáállása pedig példaértékű.
Káló László 1993-tól, immár 25 esztendeje a Borsod megyei Martonyi településen látja el falugondnoki feladatait. Elsők között vett részt a falugondnoki alapképzésen, így személyesen Kemény Bertalantól tanulhatta a falugondnoki hivatáshoz megfogalmazott alapelveket. Munkáját két és fél évtizede ezen elvek mentén végzi, a mai napig ezen alapvető értékeket és tudást igyekszik tovább vinni. Példaértékű családi élete és hivatásához való elkötelezett hozzáállása teszi a település lakói számára hiteles személyiséggé. Az évek során több alkalommal bizonyította megbízhatóságát; munkáját precizitás, tudatosság, valamint hibátlan szakmaiság jellemzi, elkötelezett települése és a településén élők iránt. Fontos mozgatója a közösségi élet szervezésének, a lakosok és gyermekek számára szervezett rendezvények „motorja”. A Martonyiban található Pálos kolostorhoz kapcsolódó szellemi értékmegőrzésben fenntartójával együtt aktív szerepet vállal. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanya- és Falugondnokok Egyesületének aktív tagja, lelkes támogatója. A programok megvalósításában és szervezésében a kezdetek óta tevékenyen részt vesz. Az egyesület célkitűzéseinek megvalósítása érdekében saját idejéből és energiáiból is sokat áldoz, családjával együtt. Kiemelkedő szakmai munkájával, segítőkészségével nagyban hozzájárul a falu és tanyagondnokok munkájának segítéséhez. A képzésben résztvevő kollégák gyakorlati feladatainak megvalósításában szívesen vesz részt, és önzetlenül adja át azt a tudást és szemléletet, amit ő maga az évek alatt megtanult és képvisel. Segítségére bármikor számíthatnak a hozzá forduló kollégák és ellátottak egyaránt. Falugondnoki munkáját ennyi év elteltével is felelősségteljesen, nagy szakmai alázattal és hozzáértéssel végzi, példaértékű szakmai munkája mintaként szolgálhat mások számára is.
Magyar János 1992 óta látja el a falugondnoki szolgálatot, 2009-ig két falu gondnokaként, 2009-től pedig csak Komlósd településen. A rábízott feladatokat mindig a legjobb tudása szerint, nagyon lelkiismeretesen végzi. A települési rendezvények aktív szervezője és közreműködője, szívesen lát el önkéntes feladatokat. Mind az óvodások, fiatalok, felnőttek és a nyugdíjasok is nagyon tisztelik, szeretik és bíznak benne. A Somogy Megyei Falugondnokok Egyesületénél sokáig vezetőségi tag volt, feladatait mindig magas szakmai színvonalon látta el, követve és képviselve a Kemény Bertalan által meghatározott erkölcsi és emberi irányvonalakat.
Nagy Rozáliát annakidején még Kemény Bertalan választotta ki, hogy legyen a gondnoka a vértesacsai Falugondnokok Házának. Rozika hosszú évekig szolgálta szeretettel, figyelemmel, türelemmel a kisfalvak gondnokait, akik képzésekre, találkozókra és rekreációra érkeztek rendszeresen, csoportosan a házba. És ez a szeretet, figyelem kölcsönös volt, a falugondnokok is megbecsülték, kedvelték megbízható, őket szolgáló napi munkáját és szerény személyiségét. Rozika biztos pont volt a Falugondnokok Házában és a falugondnokok szemében, fenntartás nélkül elfogadták a ’közülük való embert’. Minden időben lehetett rá és munkájára támaszkodni, számítani. Mindig becsülte és nagyra értékelte azt a Kemény Bertalan-i fáradhatatlan, kitartó és eredményes munkát, amit annakidején Berci az aprófalvakkal végzett, s ezt a tiszteletet, szeretetet minden nap látta és Ő maga is megtapasztalta a falugondnokok szemében.
Pásztor Ferenc 1997. május 13. napjától falugondnok Magyargéc településen. A több mint 20 év alatt mind a község lakossága, mind az önkormányzat teljes megelégedettségére végzi feladatát. Sokszor szabadidejét is feláldozva hozza-viszi az óvodásokat és az időseket, szállítja az ebédet a konyháról az intézményekbe és házhoz, bevásárol, kiváltja a gyógyszereket, egészségügyi intézményekbe viszi az idős, mozgáskorlátozott lakosokat. „Mindenki Ferikéje” a tanyagondnoki szolgálati munka teljes palettáját végzi, és mindig arra törekszik, hogy a szolgálat adta lehetőségeket mindenki kihasználja, igénybe vegye, könnyebbé téve ezzel a mindennapokat. A közel 200 lakosú Kisgéc településrész minden családjával napi, rendszeres kapcsolatban van, mindenkihez van egy jó szava. A Falugondnokok Nógrád Megyei Egyesületének alapító tagja, aki tevékenyen részt vesz a szervezet életében, szívesen vállal társadalmi feladatokat is. 2010-ben egyike volt azon nógrádi falugondnokoknak, akik a vértesacsai Falugondnokok Házának teljes körű tatarozását, kertjének rendbe tételét elvégezték. Segítője és aktív résztvevője az egyesület által szervezett szakmai rendezvényeknek, fórumoknak. Falu- és tanyagondnok társaival jó kapcsolatot ápol, segítőkészsége, munkája példaértékű valamennyiük számára.
Stadler János 15 éve Borota község tanyagondnoka. Az emberek és a falu gondját ismeri, a helyiek bizalmát élvezi. Megszokott és nélkülözhetetlen szolgáltatást végez a településen. Lelkiismeretesség, jó kapcsolatteremtő képesség, szociális munkára termettség jellemzi. Kiemelkedő szakmai munkáját az elmúlt évek alatt és jelenleg is nagy felkészültséggel, becsületesen végzi. Az ellátottakkal való kapcsolata kiváló, körültekintően bánik az idősekkel, udvarias, segítőkész. A nevelési és oktatási intézményekkel folyamatos és jó kapcsolatban van, közvetlenségével, gyermekszeretetével munkáját maximálisan ellátó, együttműködő személy. A közösségi munkában is példásan helytáll, a települési programok aktív résztvevője és segítője, hatékonyan vesz részt a község kulturális és egyéb rendezvényeinek előkészítő munkájában. A település civil szervezeteivel is jó kapcsolatot ápol. Feladatvállalásaira kivétel nélkül minden alkalommal lehet számítani
