Kömény Kamilla • 2017. november 11.
Egyre többen látnak jó lehetőséget Hargita megyében is a bogyósgyümölcs- és zöldségtermesztésben, a pityóka- és gabonatermelés mellett további kultúrnövények alkalmazásában ‒ számolt be Török Jenő, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából pénteken tartott konferencián, ahol arról is tájékoztatta a jelenlévőket, hogy miért érdemes alternatívákban gondolkodni. Borzsovai ribizliültetvényét mutatja Török Jenő.
Tizedszerre szervezett szakmai konferenciát Csíkszeredában a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának Agrártudományi Szakbizottsága pénteken. Az eseményen jelenlévőket Tiboldi István, az agrártudományi szakbizottság elnöke köszöntötte, majd tisztázta, a magyar tudomány napja alkalmával azt ünneplik, hogy 1825. november 3-án Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását.
Tizedszerre szervezett szakmai konferenciát Csíkszeredában a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságának Agrártudományi Szakbizottsága pénteken. Az eseményen jelenlévőket Tiboldi István, az agrártudományi szakbizottság elnöke köszöntötte, majd tisztázta, a magyar tudomány napja alkalmával azt ünneplik, hogy 1825. november 3-án Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását.
Ezt követően felkérte az előadókat, hogy ismertessék a tudomány legújabb eredményeit a jelenlevőkkel. Elsőként Ferenczy Ferenc állatorvos és Tankó László közgazdász ismertette az év elején általuk készített tanulmányt, amelyben a székely vidék fejlődési esélyeit, illetve az optimális tehéntartást vizsgálták Székelyföldön.
A részletes bemutató után Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője következett, mivel Seregi János, a budapesti Állatorvos-tudományi Egyetem professzora betegség miatt nem tudta megtartani betervezett előadását.
Török Jenő a tevékenységbővítésről értekezett a székelyföldi mezőgazdasági termelésben. Elsősorban ismertette, hogy Hargita megyében fellendült a bogyósgyümölcs-termesztés, az érintett gazdák egyesületet is hoztak létre a piacon való könnyebb boldogulás érdekében. Jelenleg ennek az egyesületnek 25 gyümölcstermesztő a tagja: ki málnát, áfonyát, homoktövist, berkenyét, ribizlit termeszt. Mára már az ötven hektárt közelíti azon bogyós gyümölcsökkel beültetett területméret, ahonnan eladásra is kerül a gyümölcs ‒ avatott be az intézményvezető. Előrebocsájtotta, hogy további tagokra is számítanak, hiszen van gazda, aki nemrég fejezte be egy 2,7 hektárnyi áfonyaültetvény telepítését, és többen pályáztak hasonló gyümölcsösök létrehozására ‒ azzal további 29 hektárral bővülne a jelenlegi bogyós gyümölcsöt termő terület. Szeretnék elérni, hogy a Hargita megyei bogyós gyümölcsök kerüljenek bele a környékbeli szövetkezeti tejfeldolgozók friss termékeibe, így ezzel kapcsolatos párbeszédet kezdeményezett az igazgató a konferencián résztvevő illetékesekkel. Alternatívát keresni Azzal kapcsolatban, hogy miért szükséges Csíkszéken is a pityókatermesztés helyett valami másban gondolkodni, Török Jenő rámutatott, családi gazdaságukban idén 350 tonna pityókát és 65 tonna búzát termeltek, amelyekből eddig 30 tonna pityókát és 10 tonna búzát tudtak eladni ‒ mindkettőt igen alacsony áron. Eközben a 900 tő ribizliről, amely harmadik éves, tehát csak fél termést hozott, 670 kilogrammot szüreteltek, és szinte mindet, szinte azonnal értékesíteni tudták 10–12 lejes áron. Emiatt is bátorít mindenkit arra, hogy találja meg azt a kultúrát, amelynek termesztése jövedelmező lehet, hiszen a pityóka és gabonatermesztésből egyre kevésbé lehet biztos bevételre számítani.
Vázolta továbbá, hogy a klímaváltozás révén azok a növények is beérnek Csíkszéken, Hargita megyében, amelyek termesztése évtizedekkel korábban elképzelhetetlen volt. Példaként a gyümölcsökből a barackot, zöldségekből a paradicsomot, paprikát említett, illetve emlékeztetett, hogy az őszi árpát is csak az elmúlt években kezdtek vetni Csíkban. S hogy miért érdemes újabb növényekkel próbálkozni a szántóterületeken is, saját tapasztalatai által bizonyította az igazgató, gazdaságukban ugyanis több éve már, hogy búza után másodvetésként olajretket, repcét, majd mustárt vetettek, így oldva meg a zöldtrágyázást.
Ötletét kezdetben kétkedve fogadták gazdatársai, de rövidesen belátták, hogy nemcsak az esetleges támogatás miatt érdemes ezzel foglalkozni. A mustárt alkalmazva a föld ugyanis olyan puha lett, hogy 30 százalékkal kevesebb üzemanyagot használnak el a szántáshoz, jobb lett a talaj vízgazdálkodása, a pityóka ültetése előtt nem kell glifozát gyomirtót használni, illetve 25 százalékkal kevesebb műtrágyát alkalmaznak.
További témák
A továbbiakban Fazakas Csaba, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karának adjunktusa a talajok állapotáról és annak vizsgálatáról tájékoztatta a jelenlévőket, majd a konferencia tervezett programja szerint a jelenlévők hallhattak előadást az egészséges alapanyagokról, a szakszerű feldolgozásról, megismerhették Kárpát-medence kincseit az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) tükrében. Beszámoltak továbbá a Sapientia EMTE agrárképzésben tett szolgálatáról, a modern eljárásokról a hegyvidéki takarmánytermesztésben. Ismertették ugyanakkor a 2002−2017 között a Sapienti EMTE Csíkszeredai Karának Élelmiszer-tudományi Tanszékén végzett tej és tejtermékek kutatásával kapcsolatos eredményeket, beszámoltak a zsíranyagcseregének expressziójáról a mangalica sertésnél, és a tejsavbaktériumok szerepéről a silózás folyamatában