Erdélyi HANGYA: december 2015

2015. december 25., péntek

A gazdák segítségére siet az AGRATéR

http://www.tozsdeforum.hu/uzlet/agrar/a-gazdak-segitsegere-siet-az-agrater-62489.html

2015. december 25. forrás: TF-információ

A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja vezetésével sikeresen és eredményesen zárult az AGRATéR projekt.

Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus 2009–2014 program végrehajtására Magyarország Együttműködési Megállapodást írt alá Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselőivel az „Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Magyarországon” program megvalósítására. A program átfogó célja, hogy elősegítse az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást, elmélyítse az ismereteket az éghajlatváltozás hatásairól, és növelje a társadalom tudatosságát.

Számszerűsítik a tényezőket

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területi és ágazati stratégai integrációja széleskörű információkat igényel a változásokkal szembeni agrár-gazdasági, környezeti sérülékenységről, ugyanakkor ilyen adatokkal korlátozottan rendelkezünk. A célirányos alkalmazkodási stratégia kialakításához elkerülhetetlen egy olyan módszertan kialakítása, amely alapján az egyes szektoroknak a klímaváltozás hatásainak való kitettségét, sérülékenységét és alkalmazkodási képességét objektív módon számszerűsíteni tudjuk.

Az AGRATéR projekt célja a Nemzeti Alkalmazkodási Tériformatikai Rendszer (NATéR) kiterjesztése az agrár-szektor legfőbb ellátó és szabályozó ökoszisztéma szolgáltatásait biztosító szántóföldi művelésre, erdőgazdálkodásra és gyepgazdálkodásra, azért hogy információkat tudjon szolgáltatni az éghajlatváltozás várható hatásairól, egyes alrendszerek és területek sérülékenységéről és ellenálló képességéről.

A projekt keretében a szántóföldi mezőgazdaság, a gyep- és az erdőgazdálkodás területéről rendelkezésünkre álló adatokat rendszereztük, a munka célja pedig a jövőtervezés – mondta dr. Fodor Nándor.

A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont (MTA ATK) osztályvezetője hangsúlyozta, hogy az adatbázis azért is fontos, mert segítségével csökkenthető az élelmiszertermelés kockázata, ami fontos eleme az éhínség elleni küzdelemnek.

A projektet izlandi, liechtensteini és norvégiai támogatásból a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont (MTA ATK) koordinálásával az Agrárgazdasági Kutató Intézete (AKI), a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézet (NAIK ERTI) és a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete (MTA ÖK ÖBI) valósítja meg.

Vetésforgó a zöldségeskertben

http://kerteszkedes-szekelyfoldon.szhblog.ro/2009/04/14/vetesforgo-a-zoldsegeskertben/

by FARKAS ATTILA

Hova kerüljön az idén a murok? Oda, ahol a múlt évben is jól termett, vagy inkább a zöldségeskert másik végébe?

A vetésforgó a zöldségeskertben is fontos!

Itt a magvetés, palántázás ideje és hogyha valaki tudatosan meg akarja tervezni konyhakertjét, akkor nem egyszerű egy ilyen kérdésre válaszolni. Minden növénynek megvannak a maga igényei, elvárásai és azért, hogy hatékonyan, vegyszermentesen termesszünk zöldséget, figyelembe kell vennünk ezeket. A növények ágyásainak kijelölésénél a vetésforgatás elvét sem szabad hanyagolni.. Vannak, akik túl kicsinek gondolják a konyhakertjüket, vagy túl bonyolultnak a vetésforgó alkalmazását, pedig egy átlagos zöldségesben is jól lehet használni ezt a módszert és valójában nagyon egyszerű dologról van szó.

Minden növénynek, illetve növénycsoportnak sajátos betegségei, kártevői vannak, sajátos a talaj iránti igénye, a tápanyagszükséglete és sajátos módon befolyásolja a talajt a növény gyökérzete.

Éppen ezért vált hasznossá más-más növények termesztése ugyanazon a területen, az egymást követő években. Egyrészt sokkal jobban ki lehet használni a talajban lévő tápanyagokat, másrészt komolyan megelőzhetjük a kártevők invázióját és a betegségek gyors elterjedését. A legtöbb betegség ugyanis valamilyen formában jelen marad a talajban és ha a következő évben újra a gazdanövény kerül oda, sokkal hamarabb és erőteljesebben támad majd. Ugyanez érvényes a kártevők áttelelő formáira és a vírusos növényi betegségeket terjesztő fonálférgekre. Természetesen a vetésforgó sem fog teljes védelmet nyújtani ezen kellemetlenségek ellen, de nagymértékben segít majd abban, hogy elkerüljük a vegyszerek használatát.

Egy átlagos konyhakert vetésforgóját hároméves ciklusban lehet könnyen megoldani, azt is figyelembe véve, hogy különböző arányban van szükségünk a különböző zöldségekre. Fontosabb konyhakerti növényeinket kártevőik és talajigényeik szerint három csoportba oszthatjuk.

Az első a káposztafélék csoportja, ide tartozik a retek, karfiol, karalábé, brokkoli, kelkáposzta, bimbóskel és természetesen a fejes káposzta. Ezek a növények jól trágyázott földet kérnek, tápanyagokban gazdagon ellátottat, és hacsak a talaj nem lúgos már eleve, akkor meszezést is. Ha az őszi káposztát palántázni fogjuk, jó előveteménye lesz a korai zöldborsó.

A második csoport, amely a következő évben majd a káposztafélék helyére kerülhet, a gyökérzöldségeké. A murok, petrezselyem, pasztinák, zeller, feketegyökér, cékla, fokhagyma, hagyma, mángold. Ezek a káposztafélék után maradt, tápanyagban szegényebb ágyásban is jól teremnek majd és kártevőik, betegségeik eltérőek az előző csoportétól.

A harmadik csoport a hüvelyesek és az egyéb zöldségek csoportja. A hároméves ciklusban ezek követik a gyökérzöldségeket és ők előzik meg a káposztaféléket. A paszuly, borsó és a lóbab termesztésekor a gyökéren lévő baktériumoknak köszönhetően nő a talaj nitrogéntartalma. Bár ezek közül a lóbab az, ami legnagyobb mértékben nitrogént visz be a talajba, ez a növény Csíkban zöldségként alig ismert. A többi zöldség, mint a paradicsom, uborka, tök, saláta ugyan jobban trágyázott talajt kér, de a hároméves rendszerben ők a harmadik csoportban kapnak helyet.

Hogy még jobban védjük zöldségeinket a betegségektől és magunkat a vegyszerektől, egyévi fűszereinket: kaprot, csombort, bazsalikomot, fokhagymát vessük a többi zöldség közé, mert illóolajaik megvédik azokat számos kártevőtől.

Örömteli kertészkedést!

2015. december 21., hétfő

Egy hektáros öröklét

http://okoklikk.hu/hirek/51-egy-hektaros-oeroeklet

2013.05.13.

Spirituális konferencián „ütötte fel a fejét” az ökológiai agrikultúra. Persze ez nem véletlen.

Hiszen már az a tény, annak a dogmának a legutóbbi éveinkben történő egyre gyorsuló ledöntése, hogy az intenzíven iparosított monokultúrás és vegyszeres mezőgazdaság helyett az ökológiai agrikultúra UGYANOLYAN termésmennyiséget hozna, SŐT, minőségében jobb élelmiszerrel látná el az egész Földi népességet: óriási gazdaságszerkezeti változást okozna az egész Földön.

Emiatt úgy tűnhet sokaknak, hogy ezek a jövőbe tekintő hangok „csupán” ezoterikus konferenciákon jelennek meg, pedig az igazság az, hogy az ökológiai agrikultúra képviselői egyáltalán nem „álmodozók”, hanem kőkemény matematikával gondolkodó közgazdászok és mérnöki módon tervezők! Ezek az álmok (ellentétben a nagyipari mezőgazdaságot érintő egyre több politikai-, élelmiszerbiztonsági- és ökotoxikológiai világbotránnyal) valós alapokon nyugszanak, a gyakorlatban is működnek, ráadásul kockázatok és veszélyek nélkül!

Az ÖKOklikk portálnak nem feladata világpolitikával és azok esetleges furcsa összefüggéseivel foglalkozni, de az ökológiai agrikultúra terén kétségkívül furcsa helyzetben van Magyarország, ami Európa, de akár az egész Földgolyóbis tekintetében is kiváló minőségű termőfölddel rendelkezik. Például tudjuk-e, hogy Oroszországban alanyi jogon jár 1 hektár annak, aki vállalja, hogy ökológiai módon megműveli?!

Lehetséges-e mindössze 1 hektárból teljesen megélni az élelmezés tekintetében? Természetesen! Ennek gyakorlata Petró Tibor előadásából világosan kiderül.

Mit mond ehhez képest Nemes Mátyás biogazda és gyakorlati oktató egy már működő hazai biokert kapcsán? Csakis megerősíti az előzőekben leírt irányt!

És vajon mit szól mindehhez Ruth Stout, a hivatalosan is permakultúrás „léhűtő”?! Azt mondja: „Nem ások, nem művelem a talajt, nem gyomlálok, nem kapálok, nem használok műtrágyát, nem permetezek, nem csinálok komposztot, nem öntözök, csak vetek és aratok.”

Vajon vannak-e hasonlóan forradalmi hazai példák? A közösség által támogatott mezőgazdaság pont ennyire forradalmi kiút! Vukovics Daniella a Tahitótfaluban működő zöldségközösség egyik alapítója.

Van működő alternatívája a vadkapitalizmusnak: a közösség által fenntartott gazdaság virágzó példáit mutatja be a Zöld Pók videója!

Az Ökológiai Intézet által készített videóban pedig Gyulai Iván bemutatja mindezen irányzatokat összességét, az „Agrárgazdaság és fenntarthatóság” című előadásában!

Az ÖKOfórumban megvitathatod a helyes élelmiszertermeléssel kapcsolatos nézeteidet, az ÖKOdajka kérdéseire válaszolva pedig ÖKOwellness hétvégét nyerhetsz magyarországi ökofalvakba!

Pacsuta Péter
greenr.blog.hu

Az orosz organikus kiskertes tanyák (dácsák) mozgalmának története

http://www.ringingcedarsofrussia.org/vladimir-megre/dacha-movement.html

Még több látnivaló: https://www.facebook.com/pages/Ringing-Cedars-Of-Russia/177578508922457

PPJ 2013.08.14.

Amikor igencsak javasolt, hogy az élelmiszer termelő rendszerünk milliónyi organikus kiskertre és közepes családi gazdaságra alapuljon, szinte mindig akad valaki, aki azt mondja, hogy ez nem reális. Aztán gúnyosan beszólnak, hogy „Lehetetlen ellátni a világ növekvő népességét kertekkel, pláne organikussal.” Ó, igazán?! Tájékoztatta Oroszországot erről valaki?!

Az "Oroszok bizonyítják, hogy a kisméretű organikus gazdaságok elláthatják élelemmel a világot" és az ÖkoKlikk-en megjelent "Egy hektáros öröklét" című posztjaink folytatása következik. Ebben most az előzőleg megismert, úgynevezett dácsa kertek mozgalmának történetét mutatjuk be. (Csókoltatom Csányit és a többi globalista gigabirtokos nagyipari, vegyszeres, monokultúrás agrobizniszes oligarchát: úgyis meg fogjuk változtatni a világot, vagy veletek, de inkább nélkületek!)

Magyarra fordította: GreenR blog

Amikor az olvasók Vladimir Megre (honlap) könyveiből a Ringing Cedars of Russia (A Zengő cédrusok) című kötetet kinyitják, szembesülnek a “dácsnik” fogalmával (a tulajdonosa egy dácsának – ami egy nagy vagy kis tanya vidéken, kerti parcellákkal). A könyvekből megtanulhatjuk, hogy Anasztázia (tulajdonképpen a szibériai Gaiai ősanya – a ford.) kedveli és elismeri a dácsnikat, és példaként mutatja be, demonstrálva hogy a vidék miképpen tudja az extrém krízis periódusait túlélni. Valóban, a Szovjetunió összeomlásakor, amikor a nemzeti valuta csereértéke tizedére csökkent, a lakosság megtakarításai eltűntek, a kormánynak semmije sem volt a bérek fizetéséhez, – és mégis – az emberek nem maradtak éhesek, nem volt általános felkelés, és a vidék nem onlott össze teljesen, köszönhetően annak, hogy tényszerűen a lakosság nagy hányada megművelt parcellákkal és földekkel rendelkezett, olyanokkal, amiket dácsáknak hívnak.

A dácsa mozgalom az 1960-as évek elején kezdődött. Abban az időben egy rendelet született, amit megengedte a polgároknak, hogy saját földparcellát szerezzenek. A rendelet robbanásszerűen sokasította a dácsákat, a kis- és nagyvárosok körül dácsa telepek bújtak elő.

Először a parcellákat cégek adták a munkásaiknak és irodai alkalmazottaiknak határozatlan idejű használatra, miután már öt évet dolgoztak. De aztuán kötelezővé tették a földek művelését, máskülönben a parcellát elvették. Ráadásul a nagyobb volumenű építkezések tiltva voltak, csupán egy viskót, fészert, vagy ideiglenes lakóházat lehetett felállítani.

A lefoglalt földek terméketlenek voltak, teljsen elgyomosodva. Ezek azok a földek, amiket a dácsnikok virágzó kertekké alakítottak az évek sokasága alatt. A dácsa mozgalom csúcsa az 1980-as években volt, amikor vidéken nyilvánvalóvá vált az élelmezési probléma. A totális élelmezési elégtelenség körülményei közepette a dácsa kertek jelentették a túlélést.

A Szovjetunió összeomlása (tervezett bedöntése – a szerk.) után a földeket teljesen a privatizáció útjára tették, a körülmények és megszorítások lazultak. De az új, kapitalista gazdaságban, ezentúl semit sem adtak ingyen.

A dácsnikok először gyümölcsfákat és eperfákat ültettek a parcelláik közepére és határszéleire; valamint bokrokat a telekkerület mentén kerítésgyanánt. A fennmaradó részek szolgáltak a gyökérzöldségek, zöldségek és bogyós gyümölcsök helyéül. No és persze virágokkal is díszítették a parcellákat.

Milyen terméshozam nyerhető egy 600m2-es parcelláról?

Vegyünk egy tipikus területet Közép-Oroszországból, amit 25 évig műveltek már (egy érett dácsa kora). Található rajta egy almafa, két eperfa, két homoktövis bozót, hét fekete ribiszke bokor, tizenöt málna bokor, és két egres (köszméte) bokor. Van két 180x240 cm-es üvegház paradicsommal, egy 80x150 cm-es ágyás uborkával, egy 150x200 cm-es ágyás répával és céklával, egy 200x250 cm-es ágyás káposztával, egy 200x200 cm-es ágyás cukkinivel, egy 150x150 cm-es ágyás fűszerekkel, és három 60x300 cm-es ágyás eperrel. A virágágyások pedig szétszórva az egész területen. Természetesen vannak nem művelt területek a parcellán és található rajta egy házikó, egy csűr és egy komposzt gödör.

A terméshozam megközelítőleg a következők szerint alakul egy ilyen területen:

1. Alma - 50 kg

2. Faeper - 20 kg

3. Homoktövis - 30 kg

4. Fekete ribiszke - 16 kg

5. Málna - 70 kg

6. Eper - 70 kg (egy szezon alatt)

7. Paradicsom - 150 kg

8. Uborka - 60 kg

9. Répa - 18 kg

10. Cékla - 15 kg

11. Káposzta - 35 kg

12. Cukkini - 20 kg

Ennek egy részre frissen kerül fogyasztásra, a másik része tartósítva lesz.

A paradicsom és uborka sózott és pácolt, krémek készülnek a cukkiniből és padlizsánból, a káposzta sózott, marinált és céklával vagy anélkül pácolt, a hagyma és fokhagyma céklával vagy anélkül marinált. Dzsemek, kompótok és szörpök készülnek gyümölcsökből és bogyókból. Ízek készülnek az édespaprikából és változatos zöldségekből, valamint gyümölcsszószok. Minden dácsniknak saját speciális receptjei vannak, és minden emer tartósítmányainak sajátos ízvilága.

Minden családnak mindig adódik többlete is a 600 nm2-es területről. Az élelmiszerválság alatt az emberek egymásnak adták a többleteiket, végeredményben minden család felhalmozott egy változatos zöldség- és gyümölcsállományt.

Említésre méltó, hogy a dácsnikok szintén szerették a szomszédos erdők vad gombáit és bogyósgyümölcseit gyűjteni. Ezen ínyencségekből változatos készítmények lettek télére. Nemkülönben a poszt-szovjet idők válsága alatt, további földek lettek foglalva a burgonya számára.

A dácsa mozgalom volt és jelenleg is a legelterjedtebb és legnépszerűbb mozgalom a Szovjetunióban és a poszt-szovjet Ororszországban. Mind a mai napig 40 millió (!) család rendelkezik dácsával, és nagyjából 120 millió ember, vagyis a népesség 85%-a táplálkozik a saját dácsájáról. Manapság 20 különböző magazint jelentetnek meg dácsnikoknak, 5 televízió műsort, hatalmas számú weboldal foglalkozik a témával és van elektronikus program is a dácsák témájában. Még egy társadalmi szervezet is létezik: az “All-Russian Gardeners Union”.

Néhányan úgy hiszik, hogy a dácsa mozgalom eltűnik és a modern ifjúságot nem érdekli a föld. De a dácsa mozgalom helyébe egy új került – a Kin’s Settlements – és ez viszont szignifikánsan növekszik és nyereséges.

U.i.: 2013-ban egy új törvény lépett életbe, megengedve a dácsnikoknak, hogy áttehessék a címüket a dácsájukra és a dácsájukat tehessék a hivatalos tartózkodási helyükké.

Tudjuk-e, hogy Oroszországban alanyi jogon jár 1 hektár annak, aki vállalja, hogy ökológiai módon megműveli?! Lehetséges-e mindössze 1 hektárból teljesen megélni az élelmezés tekintetében? Természetesen! Ennek gyakorlata Petró Tibor előadásából világosan kiderül. - Egy hektáros öröklét: ÖKOklikk.hu

Magyar Anasztázia könyvek és dácsa mozgalom linkek:
http://boldogfalva.blogspot.hu/2011/10/anasztazia-konyvek.html
http://www.anasztazia.hu/a-konyvek/

2015. december 17., csütörtök

10 tény a burgonyáról

http://mult-kor.hu/10-teny-a-burgonyarol-20151216

2015. december 16.

1. A régészek feltételezése szerint Dél-Amerikában már mintegy tízezer évvel ezelőtt megkezdődött a burgonyatermesztés, az erre vonatkozó leletek azonban bizonytalanok. A legkorábbi, i. e. 2500-ra datálható, teljes bizonyossággal burgonyagumóként azonosított maradványokat a közép-perui Ancón tengerparti területein találták meg.

2. A burgonya dél-amerikai spanyol hódítók révén az 1560-70-es évek környékén jelent meg Spanyolországban. Egy 1567-es szállítólevél tanúsága szerint a Kanári-szigetekről már 1567-ben is szállítottak krumplit Antwerpenbe.

3. A „pogányoktól származó” krumplit Európában sokáig az ördög keze munkájának tekintették. A bizalmatlansághoz hozzájárult, hogy sokan a mérgező levelét és termését fogyasztották el. A kontinensen a burgonyát sokáig botanikus kertekben, dísznövényként tartották, és legfeljebb az állatokat etették vele.

4. A burgonyatermesztést Franciaországban 1748-ban törvényben is megtiltották. A rendelkezést többek között azzal indokolták, hogy a krumpli leprát okoz. A törvényt csak 1772-ben törölték el.

5. A krumpli népszerűsítésében jelentős szerepet játszott Antoine Augustine Parmentier gyógyszerész, aki XVI. Lajos megnyerésével biztosította a burgonya sikerét. Parmentier akkor jött rá a burgonya magas tápértékére, amikor a hétéves háború alatt, porosz rabságban krumplival etették.

6. Marie Antoinette a hajába, férje, XVI. Lajos pedig egyik gomblyukába tűzött krumplivirágot, hogy így győzze meg a franciákat a burgonyatermesztés és -fogyasztás szükségességéről. A szokást a francia arisztokrácia is átvette.

7. A hasábburgonya angol neve ellenére (french fries) Belgiumból származik. A Meuse mentén élő emberek főként halat fogyasztottak, télen azonban befagyott a folyó, így 1781-ben hal formájúra vágott, forró olajban megsütött krumplival helyettesítették a halakat. Így született meg a sült krumpli.

8. Bár II. Frigyes porosz király is rájött a krumpliban rejlő lehetőségekre, alattvalóinak eszük ágában sem volt a növényt terjeszteni. Ezért az uralkodó maga hozott létre egy krumpliföldet, amelyet őrséggel őriztetett. A közelben lakó parasztok úgy gondolták, hogy Frigyes valamilyen rendkívül értékes növényt rejteget, ezért éjszaka elrabolták a krumplijait, és elkezdték maguk is termeszteni. A király terve bevált.

9. Oroszországban Nagy Katalin kezdte el a krumplit népszerűsíteni, nem túl nagy sikerrel. A burgonya elterjedése ellen az ortodox egyház is tiltakozott, mondván, a növény nem szerepel a Bibliában.

10. Előfordult, hogy a burgonya hiánya súlyos éhínségek forrása lett. Írországban – ahol ez volt a fő élelemforrás –1845-től 1851-ig szinte a teljes burgonyatermés elpusztult. Egymillióan haltak meg, és mintegy kétmillióan vándoroltak ki az USA-ba.

2015. december 10., csütörtök

Őshonos juhfajták

http://www.agraroldal.hu/oshonos-juhfajtak.html

Bemutatunk három őshonos juhfajtát, melyeknek mindegyike rendkívül nagy, nemzeti értéket képvisel, ezért mindenféleképpen meg kell őriznünk.

Az őshonos állományokat a XVIII. század végétől háttérbe szorította a merinó juhfajta, mivel ezeknek a fajtáknak nagyobb volt a gyapjútermelő képessége. Az őshonos fajtákat gazdasági jelentőségük gyengülésének következtében majdnem a teljes eltűnés fenyegette. Ekkor azonban központi segítséggel kis létszámban ugyan, de sikerült megmenteni az őshonos fajtákat.

A Cigája

Magyarországra a XVIII. század végén került a Balkánon és Románián keresztül. Szokták nevezni még zombori juhnak, illetve oláh juhnak is.

Elterjedését elősegítette, hogy nem kettős, hanem hármas hasznosítású: húsa és teje mellett gyapja is értéket képez. Ez az alapvetően hegyi juh kiválóan alkalmazkodott az alföldi környezethez is, így rövid idő alatt elterjedt. Legnagyobb arányban a Duna-Tisza közén tartották, és itt is maradt fenn későbbiekben is, elsősorban a paraszt gazdaságokban. Magyarországon állandó, de kisebb állományban van jelen, ezért nem veszélyeztetett fajta.

Napjainkban két változatban található meg hazánkban. Mindkettőre jellemző a sutaság, szarvtalanság, ritkán a kosnak fejlődik csavaros alakú szarva. Közepes termetű, hosszú, lelógó fülek jellemzik. Gyapja fehér, néha sötét szálakkal tűzdelt, eje és lábai feketék, bőre, húsa sötét színű, erősen pigmentált. Évente általában egyet ellik. A kifejlett anyák súlya 50-55 kg, törzshosszuk 80 cm, magasságuk 60-65 cm. Rendkívül edzett, ellenálló fajta, a Magyar Juhtenyésztő Szövetség ma már önálló fajtaként különíti el.

A cigája hízékonysága figyelemre méltó, ugyanis felülmúlja más parlagi juhok hízékonyságát. A fajta húsa nagyon finom, porhanyós, jó ízű, nem faggyúszagú. Forrás: Wikipédia

A Racka

Őse, az arkal Délnyugat-Ázsiában élt. Bökönyi Sándor kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy a népvándorlás korában jelent meg a Kárpát-medencében. Két típust különböztethetünk meg: az alföldi és a hegyvidéki rackát.

Az alföldi racka V-alakban felálló pödrött szarvval rendelkezik. Ez a szarv valószínűleg mutáció következménye, azonban mostanra az egyik legnagyobb értéket képviseli, mivel ez teljesen egyedülálló sajátosság.

A racka közepes termetű fajta, a kosok magassága 75 cm, tömegük 60-70 kg. Az anyajuhok kisebb termetűek: 65 cm magasak, tömegük 40-45 kg.

Gyapja meglehetősen durva, tincses szerkezetű., szőre hosszú, 25-30 cm. Két fajtaváltozata létezik, az egyik fehér, a másik fekete. A ritkább fekete szinváltozat korától kezdve teljes szőrzetét tekintve fekete, bőre, körme és nyelve szürke. A fehér változat gyapja krémszínű, lábai világosbarnák.

A racka gyapja nem értékes, ugyanakkor kultúrtörténeti jelentősége van: ebből készült a pásztoremberek híres subája.

Húsa tápláló, jó minőségű, ízletes, faggyúval kevésbé átszőtt.

A fajta jó tejelőnek számit, kb. 50-60 liter tejet ad, ezt eldolgozzák és legtöbbször sajtokat készítenek belőle.

Általában egy bárányt ellik évente, tél közepén-végén.

A fehér és fekete magyar (hortobágyi) racka juhot védett és őshonos állatfajtának nyilvánította együttes rendeletében a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Forrás: Wikipédia

A Cikta

Hazai története a török hódoltság megszűnése után kezdődött, a XVIII. században, a betelepülő német népesség hozta magukkal háziállataikat, köztük a ciktát is.

Főleg a Dél-Dunántúlon terjedt el. Állományának létszáma a merinó fajták megjelenésével csökkent, ma már csak néhány bemutató példányon kívül csak egy nyáj van ebből a fajtából egy vértestolnai tenyészetben. Eredeti hazájában, Németországban teljesen kipusztult, ma már gazdasági haszna nincsen, tartásának célja a génmegőrzés.

A cikta a kisebb juhfajták közé sorolható. Az anyák általában szarvtalanok, de a kosok egy része is. Marmagasságuk 55-60 cm, az anyák testtömege 30-45 kg, a kosoké 50-55 kg. Gyapja durva, fehér színű, a fej és a lábak fehér színűek, rövid szőrrel borítottak, a körmök és a szarvak sárgák. Forrás: Wikipédia

Tervezzük meg a gyümölcsösünket - képzés

https://www.facebook.com/monika.pakot

Tervezzük meg a gyümölcsösünket témában szervezett a székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány az Etédi Polgármesteri Hivatallal együttműködve egy egynapos képzést 2015. december 5.-én az ECO-MOTIVE projekt keretében.

A képzés témája az ökológiai gyümölcstermesztés Udvarhelyszéken.

Íme egy rövid képes beszámoló:

+13

Szeretettel köszöntenek mindenkit a Duna Régió Stratégia magyar honlapján.

http://dunaregiostrategia.kormany.hu/index

Tisztelt Látogató!

A soros magyar EU-elnökség egyik kiemelkedő eredményeként, az állam- és kormányfők 2011 júniusában végső jóváhagyásukat adták az Európai Unió második makro-regionális fejlesztési koncepciójának elindítására. A 14 országot (9 EU tagállam: Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia; és 5 Unión kívüli: Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova, Szerbia, Ukrajna)összefogó stratégia célja 11 szakterületen összehangolni a fejlesztéspolitikákat a régió összeköttetéseinek javítása, a környezetvédelem elősegítése, a jólét növelése és a régió megerősítése érdekében.

Magyarország három kiemelt jelentőségű területen vállalt koordinációs szerepet: a fenntartható energia használatának ösztönzése témakörben Csehországgal, a vizek minőségének helyreállítása és megőrzése fejezeten Szlovákiával, valamint a környezeti kockázatok kezelése területen Romániával közösen.

Az első három évet elsősorban arra használtuk fel, hogy mélyrehatóan feltérképezzük azokat a legfőbb kihívásokat, amelyek a régió közös, összehangolt válaszát igénylik. Az elvégzett munka alapján a célok és az előttünk álló feladatok is világosak, a 2014-2020-as fejlesztési időszak pedig reális lehetőséget teremt arra, hogy elképzeléseinket a nemzeti érdekek mentén megvalósítsuk és törekvéseink konkrét projektek formájában öltsenek testet.

Joó István

a Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos

KAPCSOLAT
Duna Régió Stratégia Miniszteri Biztosi Titkárság
1027 Budapest, Bem rkp. 47. Tel.: +36 1 458 1246 dunastrategia@mfa.gov.hu

Prioritási Területek

http://dunaregiostrategia.kormany.hu/prioritasi-teruletek

A Duna Régió Stratégia 4 pillére és prioritási területei.

A) A Duna régió összekapcsolása a többi régióval