Az ökofalvak gondolata már az 1960-as években megfogalmazódott, és ezt követően az első, önmagukat ökofalvaknak nevező közösségek is megalakultak az 1970-es években, többek között az Egyesült Államokban, Németországban és Dániában. Az ökofalu mozgalom kiépítésében és terjesztésében kiemelkedő szerepet játszott a kanadai Ross Jackson és felesége. Nevükhöz fűződik a Gaia Trust Alapítvány létrehozása, amely 1991-ben megjelent kiadványában elsőként definiálta az ökofalu fogalmát, továbbá tevékenysége nagyban hozzájárult az „Ökofalu Világhálózat” (Global Ecovillage Network, GEN) megalakulásához.
Mi az ökofalu?
Az ökofalvak kis környezeti terhelésű, fenntartható és jó életminőséget biztosító települések modelljei. Az úgynevezett ökológiai tervezés elveinek megvalósításával és az önkéntes egyszerűség vállalásával törekszenek arra, hogy minél jobban csökkentsék ökológiai lábnyomukat. Az ökofalvak különböző mértékben merítik inspirációjukat az ökológiai, szociális és spirituális vonatkozásokból. Mindegyikük saját kulturális, ökológiai és gazdasági környezetének megfelelő fenntartható modell fejlesztésén munkálkodik.
Ökologikus építészet
Az ökofalvak építése során tudatosan választják meg a felhasználásra kerülő – többségében helyi és kis környezetterhelésű – építőanyagokat, valamint az alkalmazott építészeti eljárásokat és technológiákat. A cél minden esetben az energiafelhasználás minimalizálása, és a természeti környezettel összhangban lévő épületek kivitelezése. Az ökofalvak által alkalmazott technológiák közül legjellemzőbbek a különböző vályogépítészeti megoldások, mivel a kiváló tulajdonságokkal rendelkező építőanyag helyben rendelkezésre áll. Továbbá egyre gyakoribbak az úgynevezett földházak/dombházak is.
A dombház lényegében egy részben földbe süllyesztett épület, amely sikeresen hasznosítja a föld és a növényzet hő és hangszigetelő hatását. Az épületek energiafelhasználása így jóval alacsonyabb, mint a hagyományos épületeké. A dombházak egyik látványos példája a svájci Dietikonban található Lättenstrasse birtokon található.
Findhorn Ökofalu, Skócia
A Findhorn Alapítvány 1962-ben vált nemzetközileg is ismertté a holisztikus és fenntartható életmóddal kapcsolatos kutatásainak köszönhetően. Napjainkra a skóciai ökofalu kiemelkedő felnőttoktatási központtá vált, melyet évente több mint 3000 látogató keres fel. A képzéseken részt vevők új ismeretekkel gazdagodhatnak a megújuló energiarendszerekkel, az organikus gazdálkodással és a holisztikus gyógymódokkal kapcsolatban, továbbá a szociális gazdasággal és a fenntartható működéshez elengedhetetlen döntéshozatali folyamatokkal is megismerkedhetnek. Az évek során a közösség keretein belül több mint 60 vállalkozást indítottak el, és a „Helyi Cserekereskedelmi Rendszer” (Local Exchange Trading System, LETS) is sikeresen működik.
Dyssekilde Ökofalu, Dánia
Az első dán ökofalu megalakításának ötlete öt ember nevéhez köthető, akiket a spirituális filozófus Martinus tanításai ihlettek meg. Céljuk egy olyan önellátó közösség létrehozása volt, amely spirituális alapon szerveződik, tagjai vegetáriánusok, továbbá pozitív hatást gyakorolnak környezetükre. 1988-as alapítása óta a falu és az alapeszme is sokat változott, napjainkban a hangsúly az ökológiára, a fenntarthatóságra, az egymás iránt tanúsított tiszteletre és a toleranciára helyeződik. Jelenleg 53 férfi, 63 nő és 62 gyermek él az ökofaluban.
A jelenleg működő magyarországi kezdeményezések számát különböző források – Magyar Élőfalu Hálózat, Ökoszolgálat Alapítvány, Greenfo – eltérően határozzák meg. A fentebb már említett GEN 5 magyarországi ökofalvat tart számon, melyek közül az alábbiakban hármat részletesebben is bemutatunk.
Gyűrűfű ökofalu
Gyűrűfű, mint kisléptékű településfejlesztési modell (ökofalu) kialakítása Borsos Béla és Kilián Imre – egykori Duna Kör tagok – nevéhez fűződik. 1991-ben a Gyűrűfű Alapítvány létrehozása után 174 hektárt vásároltak meg az 1100 hektáros vízgyűjtő területből a szentlászlói termelőszövetkezettől.
Gyűrűfű és környéke 1995-ben lett helyi védett terület. Kialakításában nemcsak élővilágának érintetlensége, sokszínűsége játszott szerepet, hanem az országosan egyedi kezdeményezés egy „humánökológiai rezervátum” létrehozására. A faluban többek között panzió, erdei iskola, vályogépítészet, lovasoktatás és a 2007-ben átadott Szent László tanösvény várja a látogatókat.
Galgafarm (Galgahévíz)
Az Aszódi kistérségben található Galgahévízen alakult meg az Első Magyar Organikus Mezőgazdasági Szövetkezet 1992-ben. A jelenleg 300 hektáron működő Galgafarmon ökológiai gazdálkodás folyik, melynek fejlesztésével a galgahévízi lakók célja azon háttérgazdálkodás létrehozása volt, amely a leendő ökofalu fennmaradását biztosítja. Az ökofalu 2004-ben megkapta a legkiválóbb kezdeményezéseknek járó „Gaia Excellence Award” díjat az Ökofalu Világhálózattól. Lássuk, mit tesznek Galgahévíz lakói ökológiai lábnyomuk csökkentése érdekében!
- természetes anyagok használata az építkezések során
- teljes körű hulladék feldolgozás
- megújuló energiák használata: napenergia, szélenergia, bioszolár hőközpont, biomassza felhasználás
- több lépcsős, biológiai eljárással történő helyi szennyvíztisztítás
- biogazdálkodás; 1992 óta vegyszermentes gazdálkodás folyik
- helyi gazdaság fejlesztése: a helyben történő munkavégzés révén csökken az utazással járó környezetszennyezés mértéke
- a megtermelt mezőgazdasági termékek teljes mértékű feldolgozása: tejfeldolgozó, zöldségfeldolgozó, helyben sütött pékáruk és konzervipari termékek előállítása
- a késztermékek helyben történő értékesítése révén csökken a szállítással járó környezetszennyezés mértéke
Krisna-völgy
A Balatontól 30 km-re található Somogyvámos határában terül el kétszázhatvan hektáron a Krisna-völgy, amely kulturális központ és biofarm is egyben. A Krisna-völgyet – mely 2006 óta az Ökofalu Világhálózat tagja – 18 évvel ezelőtt alapította a Magyarországi Krisna Tudatú Hívők Közössége és a Krisna-Tudat Nemzetközi Szervezete. A Krisna-völgyben élők világszemlélete India ősi védikus írásain alapszik, a faluközösség pedig az „Egyszerű élet és emelkedett gondolkodás.” mottó jegyében született. A védikus ökofaluban – amely évente több mint 30 ezer turistát vonz – találunk biokertészetet, tehenészetet és méhészetet, vendégházat, éttermet, ajándékboltot, kézműves műhelyt, templomot és iskolát is. A Krisna-völgy a vallási- és ökoturizmus kedvelt központja. Az évente megrendezésre kerülő Búcsúba, amely a közösség egyik legjelentősebb rendezvénye, évente 7-8 ezer ember is ellátogat.
Az Öko-völgy program – amely egy faluméretű kísérlet – 2008-ban indult el 150 önkéntes és közel 50 különböző intézmény részvételével. A projekt célja a fenntarthatóság terén megszerzett gyakorlati tapasztalatok vallástól függetlenül történő megosztása, a környezettudatos szemléletformálás. A program keretében a faluközösség lakói együttműködést folytatnak felsőoktatási és kutatási intézményekkel, továbbá fenntarthatósági konferenciákat és nyílt napokat szerveznek az érdeklődők számára.