2014. ÁPRILIS 23. Szerző: O. Horváth György
Párlat, nem pálinka! - Magyarország megsérti az uniós jogot és 2004-ben tett korábbi vállalásait, miszerint 2010-től lehetővé tette, hogy évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, főzetni – mondta ki egy hete ítéletében az Európai Unió luxemburgi bírósága.
Pálinkafőzőt árusítanak Fotó: Kállai Márton
E döntést a kormányzat mégis újból a pálinka elleni támadásnak próbálja beállítani. 2004-ben az EU-hoz történő csatlakozáskor azt vállaltuk, hogy 2015-ig a szeszekre vonatkozó aktuális jövedéki adó felének megfizetése mellett főzethetnek magyar magánszemélyek szeszfőzdékben párlatot. Fontos hangsúlyozni, hogy nem pálinkát, hanem párlatot! A későbbi, EU-s megállapodást semmibe vevő 2010-es rendelet és az azt követő időszak megnyilatkozásai is kerülték a pálinka szót, azt ugyanis csak szigorú szabályok mellett lehet készíteni, míg az otthoni főzéskor ezt lehetetlen ellenőrizni, tehát azt nem is lehet pálinkának, hanem csak párlatnak nevezni. Most a kormányzat mégis a magyar pálinka elleni támadásnak próbálja beállítani a döntést: „az akác után most egy másik hungarikumot, a szabad pálinkafőzést akarja ellehetetleníteni Brüsszel” – szól az igazságot lényegesen elferdítő kormányzati retorika.
Pedig egyszerű a történet: 2010-ben Magyarország, megszegve korábbi és írásban tett vállalásait, harmadik jövedékiadó-kulcsot bevezetve adó- és kontrollmentessé tette a magánszeszfőzést, tudván, hogy ez ellentétes az uniós joggal. Az Európai Bizottság erre hivatkozva indított kötelezettségszegési eljárást, s nyert most a bíróságon.
Nem a pálinkafőzést támadta meg, hanem azt, hogy 100 és 50 százalék mellett 2010- től bevezetett egy 0 százalékos adókulcsot is, sőt az adómentességet is. Mi egyoldalúan változtattunk a 2004-es csatlakozási tárgyalás során kialakított szabályokon. Magyarországon sem a készülékeket, sem a mennyiséget, sem a főzés időpontját nem ellenőrzi hatóság, és nincs bejelentési kötelezettség. Így jutottunk el három év alatt oda, hogy legutóbb 20 millió liter égetett szesz – mely nem nevezhető pálinkának – került a piacra, nagy része feketén, évente 9–11 milliárd forint jövedéki adó nem folyt be a költségvetésbe (valamint áfa, tánya és társai). A hivatalos szeszipari cégek forgalma harmadára esett vissza.
Ezek rombolják a pálinka hírnevét, és nem az Európai Unió.
Választás után kapjuk a pofont Brüsszeltől
2014. MÁRCIUS 23., O. Horváth György
Április 10-én hirdet ítéletet az Európai Bíróság abban a perben, amelyet az Európai Bizottság indított Magyarország ellen a házi pálinkafőzés adómentessé tétele miatt.
Évről évre több házipálinka készül és kerül feketén a piacra
Korábban kiszivárgott hírek szerint a bíróság „elmeszeli” a jelenlegi magyar szabályozást, vagyis az adómentes státus egyáltalán nem lesz fenntartható, illetve a mostani szabályozást jelentősen át kell majd alakítani – írta az agrárszektor.hu. Az Európai Bizottság korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a kormány 2010-ben adómentességet biztosított 50 liter 86 térfogat-százalékos otthon főzött, vagy bérfőzetett párlatra. A csatlakozási megállapodás viszont azt tartalmazta, hogy az adókönnyítés mértéke csak a mindenkori jövedéki adó legfeljebb 50 százaléka lehetett volna. A bizottság a pert azért indította meg, mert Magyarország a teljes adómentességre vonatkozó intézkedést nem vonta vissza.
Az adómentes otthoni vagy bérfőzetési lehetőség a hazai piacon is nagy vihart kavart. Számos szakértői vélemény szerint ugyanis mára hatalmas mértékűre növelte a feketén piacra kerülő párlatok mennyiségét. Az adómentesen főzött párlatok ugyanis nem juthatnának kereskedelmi forgalomba, sokan mégis illegálisan értékesítik a házilag vagy bérfőzdékben készült italokat.