http://www.huszadikszazad.hu/1942-februar/gazdasag/szekelyfold-gazdasagi-boldogulasaert-az-erdelyreszi-hangya-szovetkezet
1942 | Február
1942 | Február
Számtalan nehézséggel, akadállyal kellett megküzdenie a szövetkezeti gondolatnak a sorozatosan hazatért területeken.
A megszállók ugyanis a magyar közösséghez való ragaszkodás, a magyar összetartás, a magyar feltámadás fellegvárának tekintették a szövetkezeti gondolatot és éppen ezért elismerés illeti a férfiakat, akik a megszállás alatt is megszervezték a magyar szövetkezeteket és a legnehezebb körülmények között is biztosítani tudták fennmaradásukat.
A megszállók ugyanis a magyar közösséghez való ragaszkodás, a magyar összetartás, a magyar feltámadás fellegvárának tekintették a szövetkezeti gondolatot és éppen ezért elismerés illeti a férfiakat, akik a megszállás alatt is megszervezték a magyar szövetkezeteket és a legnehezebb körülmények között is biztosítani tudták fennmaradásukat.
Erdély visszacsatolt részén 180 Hangya Szövetkezet működött.
Küzdelmeikről, érdemes munkájukról és eredményeikről már tájékozást szerzett a közvélemény, amely éppen ezért különleges figyelemmel és megbecsüléssel fordul az erdélyi szövetkezetek további sorsa felé. Ez a 180 szövetkezet alakította meg a hazatérés után, 1940 október 24-én az” Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek Marosvásárhelyi Központját”. A szövetkezet vezetősége, amely jórészben ma is ugyanazokból a szakemberekből áll, célul tűzte ki az erdélyi szövetkezeti hálózat kiépítését, megerősítését és az anyaországi, magyar gazdasági viszonyokkal való teljes egybehangolását.
A magyar gazdasági közvélemény megelégedéssel és örömmel állapítja meg, hogy Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek Marosvásárhelyi Központja kiváló munkát végzett, eredményei méltók a szövetkezeti gondolathoz, annak küzdelmes multjához és nemzetépítő hivatalához. Az Erdélyrészi Hangya megduplázta szövetkezeti állományát, úgyhogy ezidőszerint az Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek Marosvásárhelyi Központjának irányítása alatt 381 szövetkezet működik Erdélyben.
Ezzel még egyáltalán nem fejeződött be a szövetkezeti eszme térhódítása: több mint 100 további új szövetkezet van jelenleg alakulóban. A központi vezetőség új értékesítési ágakat szervezett meg, bevezették az élőállat, tojás, toll értékesítését. Erdélyi szempontból nagy figyelmet érdemel a példaadó gazdasági és szociális munka, amelyet az erdei gyümölcsök gyűjtésével végzett az Erdélyrészi Hangya. Erdei málnát, szedret, gombát, borókát, fagyantát és csipkebogyót gyűjtöttek a székely emberek és asszonyok. A csipkebogyóról például kevesen tudják, hogy vitamintartalma révén nagy kelendősége van, még a hadseregben is. Skorbut ellen jól lehet alkalmazni. Az erdei gyümölcsgyűjtésért 300 ezer pengőt fizetett ki az Erdélyrészi Hangya, amelynek az altruista alapon megszervezett akcióval elsősorban az volt a célja, hogy biztosítsa az akcióban résztvevő székelység téli ellátását. Sikerült is legalább három hónapra megalapozni a megélhetésüket.
A székely falvak termésfeleslegének feldolgozása céljából különféle mezőgazdasági ipari üzemeket létesített a szövetkezet.
Meggyesfalván, Marosvásárhelytől két kilométerre most alakul ki a szövetkezeti központ új gyártelepe. Itt egy főzelékszárító és aszaló-üzem épült, amely hivatott az Alsónyárád-völgye székely lakosai kerti terményfeleslegének feldolgozására. Gyümölcskonzerváló üzemet is felállítanak, a most összegyűjtött nagymennyiségű, körülbelül 50 vagón erdei gyümölcs egy részéből befőttet, jammot, stb. készítenek. Kisebb üzemek létesítéséről is gondoskodott az Erdélyrészi Hangya Központ, ezek közé tartozik a szövetkezet ecetgyára, rumgyára, likőrgyára, vegyészeti üzeme. Alkalmasnak bizonyultak ezek a kisüzemek a szövetkezeti hálózat önellátásának a biztosítására, ami a központi vezetőségnek egyik igen szép eredménye.
Külön ki kell emelni az Erdélyrészi Hangya Központ egyik kiválóan sikerült, speciálisan erdélyi intézményét, az iskolaszövetkezetet.
Iskolásfiúk, gyermekek, diákok ú.n. „iskola” szövetkezeteket alapítanak a nagy szövetkezetek mintájára. A központi szövetkezet csupán az irányítással foglalkozik, egyébként mindent a fiatalok végeznek, közülük kerül ki a vezetőség, maguk választják a tisztikart. Ez a gyakorlati gazdasági nevelő munka mindenütt nagy érdeklődést keltett, a kultuszminisztérium is felfigyelt az akcióra és felkarolta a „kis szövetkezet” ügyét.
Alapvető fontosságú munkát végzett az Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek Marosvásárhelyi Központja a székely háziipar érdekében is.
Átgondolt, szerves program alapján elősegíti ennek a háziiparnak a fejlődését. Háziipari gépeket szerez be és tagjai rendelkezésére bocsátja azokat, oktató személyzetet küld ki a székely falvakba, hogy propagandát csináljanak a háziipar érdekében és megtanítsák az embereket a szép és hasznos háziipari munkára.
Tanfolyamokon művelik ki a székelység természetes ízlését, istenáldotta tehetségét.
Kibéden, Makfalván rendeztek legutóbb ilyen tanfolyamokat. A szövetkezet azonban nemcsak a háziiparosok kiképzésével törődik, hanem a termelés folyamatosságával, az értékesítéssel is. A székely háziiparosnak ma már nem kell elkótyavetyélnie a készítményeit, a Szövetkezeti Központ gondoskodik a piacról, ahol a legkedvezőbb áron értékesíthet mindent.
Most építi új, impozáns székházát az Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek Marosvásárhelyt.
A fagy beállta előtt sikerült tető alá hozni az épületet. A Székelyföld szerelmesei, akik meg akarják ismerni ennek a szépségekben gazdag világnak az értékeit, tájait, örömmel vehetik tudomásul, hogy Erdélyrészi Szövetkezeti Központ Nyugdíjpénztára minden igénynek megfelelő, modern nagyszállót épít Marosvásárhely szívében. Az Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek Marosvásárhelyi Központja eddigi munkájával is bebizonyította, hogy működése egybeforrt a magyar nép és a magyar munka sorsával.
A magyarországi szövetkezetek
1905 | Március
A kereskedelmi miniszterium a hazai szövetkezetek törzskönyvének alapjául elkészitette a magyar birodalom szövetkezeteinek jegyzékét, s azt könyvalakban is közrebocsátotta.
A 60 nyomtatott ivből álló terjedelmes munkálat két részből áll: az egész országra vonatkozó tömör összefoglalás és az egyes szövetkezetek pontos jegyzéke.
Az összefoglalásból kitünik, hogy az országban összesen 4981 szövetkezet van és pedig 4300 a szükebb értelemben vett Magyarországon és 681 Horvát-Szlavonországokban.
Vármegyei törvényhatóságok területén Magyarországon 3883, a társországokban 651 szövetkezet van, mig a városi törvényhatóságok területén Magyarországon 417.
Átlagban Magyarországon 65.655 kmre, a társországokban pedig 62.458 kmre esik egy-egy szövetkezet, mig a népességhez viszonyitva Magyarországon 3916, Horvát-Szlavonországokban 3549 lakosra esik egy szövetkezet.
Jelleg szerint legmagasabb számokkal szerepelnek a hitel (3088), a fogyasztó (570), a fogyasztó és értékesítő (369), és tejszövetkezetek (393).
Köteléki csoportok szerint: az orsz. központi hitelszövetkezetnek 1443, a magyar gazdaközönség Hangya nevü központjának 416, a keresztény szövetkezetek központjának 221, végül a Raiffeisen-féle szövetkezeti köteléknek 98 szövetkezettagja van.
A tényleges működésre vet világot, hogy a cégbiróságilag bejegyzett, időközben nem törölt szövetkezetek közül 428 csőd, felszámolás vagy más ok miatt a rendszeres működésben gátolva van. A kereskedelmi törvény életbelépte óta 5151 szövetkezet alakult és ezeknek 16,52%-a, vagyis 851 szövetkezet szünt meg; az összes megszünések háromnegyed része a hitelszövetkezetekre, egy negyede az egyéb jellegüekre esik.
A „Hangya” szövetkezeti központ üzletrésztőkéje
1922 | Május
A „Hangya” alaptőkéje a mult esztendőben – jobbára a földmívesnép 1000 koronás alapítványi üzletrészjegyzéseiből - 100,955.600 koronáról 236,207.700 koronára emelkedett. Egy év alatt tehát a Hangya központ alaptőkéje mintegy 136,000.000 koronával növekedett.
Ez a páratlan hatalmas fejlődés abban leli magyarázatát, hogy a magyar földmívesnép belátta, miszerint ma a leghasznosabb és egyúttal legbiztosabb tőkebefektetés is az 1000 koronás „Hangya” alapítványi üzletrészjegyzés, mert a Hangya fennállása, vagyis 24 év óta, a nála elhelyezett tőkék után soha kevesebbet, mint 5%-ot nem fizetett.
A magyar földmíves társadalom megtakarított pénzét ma még fokozottabb bizalommal helyezi 1000 koronás Hangya-alapítványi üzletrészekbe, mint eddig, mert a drágaság napról-napra emelkedvén, pénzén alig képes gazdasági felszerelését kiegészíteni, ruházatát egyéb szükségleteit beszerezni és mivel pénzét otthon tartani nem látja célszerűnek, igen helyesen központi Hangya üzletrészeket jegyez. 1000 koronás Hangya alapítványi üzletrészeket lehet minden falusi szövetkezet útján jegyezni, de közvetlenül a „Hangya” központnál is (Budapest, IX., Közraktár-utca 34. sz.).