2013. január 25 Kudor Emese
Az adót a megművelt terület nagysága, illetve az állatok száma szerint határozzák meg. A burgonyatermesztőkre komoly terhet rónak.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben a kedden elfogadott adótörvénykönyv-módosítás. A rendelet részletezi, melyek azok a küszöbértékek, ameddig nem kell adót fizessenek a gazdák, illetve mekkora lesz az adózandó jövedelemalap, ha túllépik ezeket a határokat. 2014-től ezeket a jövedelemnormákat a területi mezőgazdasági igazgatóságok fogják meghatározni, majd a helyi pénzügyminisztériumi kirendeltség fogja közölni az illető év február 15-ig.
A módosított adótörvénykönyv szerint az éves normák alól kivételt képeznek az erdőgazdálkodással és haltenyésztéssel foglalkozó magánszemélyek: ők a megvalósított bevételeik és kiadásaik különbségére fogják fizetni a 16%-ot.
Az érintetteknek a helyi adóhivatalhoz május 25-ig kell lejelenteniük, hogy adózandó jövedelemmel rendelkeznek. Amennyiben valaki május 25.-e után kezd mezőgazdasági tevékenységbe, a munka kezdetétől számított 15 napon belül kell letennie a nyilatkozatot a pénzügyhöz. Ezután a pénzügyi hivatal kiszámolja és kirója a fizetendő adót. A kiszabott összeget ezután két egyenlő részletben kell befizetni: szeptember 25-ig az első, majd november 25-ig a második részletet. A törvényalkotók elméletileg ezzel teret biztosítottak annak, hogy az értékesített mezőgazdasági terményből fizessék ki az adót a gazdák. A jövedelemnorma mellett a területadót is ki kell fizetni, igaz, ez a korábbi, hektáronkénti 214 lejről 85-96,5 lejre fog csökkenni.
Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter azt reméli, hogy idén 580 millió lej fog begyűlni az agrár-adóból, szemben a korábbi 200 millió lejjel. Constantin szerint Romániában 1,04 millió személy foglalkozik növénytermesztéssel, közülük 380 ezer fő kevesebb, mint két hektárt művel meg. Az állettenyésztésben a szarvasmarha-tartókat emelte ki: várhatóan 74 ezer háztartás kell adót fizessen azért, mert több mint két tehenet tart.
Mennyit fizetnek a növénytermesztők?
A gabonatermesztés két hektárig mentesül az adófizetés alól, 2-től 50 hektárig az adóalap hektáronként 449 lej lesz, 50 hektár fölött pedig 395 lejre csökken. Burgonya esetén két hektárig szintén adómentes a gazdálkodás, majd 50 hektárig 3 488 lejre, 50 hektár fölött 3070 lejre számolják az adót. A kerti zöldségek termelőinek fél hektárig nem kell fájjon a fejük, majd 2,5 hektárig 4001 lej, 2,5-10 hektár között 3605, majd 10 hektár fölött 2563 lejben szabta meg az éves adóalapot a kormány. A szőlőművelők egy hektárig mentesülnek, két hektárig 1385 lejre, két hektár fölött pedig 1218 lejre kell adózzanak. A legmagasabb normákat a virágtermesztésnél találjuk: két hektárnál nagyobb területen már hektáronként 10 360 lejre számolják az adót.
A táblázat szerint ha valaki mondjuk tíz hektáron búzát termel, akkor 449*8*16% = 575 lejt kell évente fizetnie, burgonya esetén 4465 lejt, dohány esetén 1363 lejt, kerti zöldségek esetén pedig 5606 lejt.
Mennyit fizetnek az állattenyésztők?
Két tehén tartása még adómentes, 50 tehénig állatonként 698 lej, 50 tehén fölött pedig 512 lejes jövedelemalapot határoztak meg. Sertések esetén az adófizetési küszöb öt darab, kilencig 56 lej, 10-150 között 181 lej, efölött pedig 140 lej a norma. Adózás szempontjából a szárnyasok tartása a legkedvezőbb: 100 szárnyasig adómentesen gazdálkodhatunk, 100 és 500 között egységenként három lejre, 500 fölött pedig két lejre adózunk.
15 tehén tartásáért 13*698*16% = 1452 lejt kell évente befizetni, ugyanennyi juhért 22 lejt, sertések esetén pedig 210 lejt. Az alábbi táblázatban összefoglaltunk néhány példát az éves befizetendő adómennyiségre. A számolásnál figyelembe vettük az eltérő jövedelemnorma-kategóriákat: például 15 sertésnél öt adómentes, négy darab az 56 lejes kategóriába esik, hat pedig a következő, 181 lejesbe.
