Rédai Botond | 2013.01.23.
Átalányadót vezetne be a mezőgazdaságban a kormány. A tervezet szerint a természetes személyként tevékenykedő gazdák, akik eddig a bevallott eladások után fizettek adót, ezután a birtokukban levő területek nagysága, illetve az állatállomány után kellene adózzanak. Az érintettek szerint a kormány újra a termelőkön akarja elverni a port.
Megkeserítheti a gazdák életét a mezőgazdaságban tervezett átalányadó
Az adótörvénykönyv módosítására kidolgozott tervezet szerint a mezőgazdaságban természetes személyként tevékenykedő gazdáknak adózniuk kell február elsejétől. Az eddigiektől eltérően nem a bevallott eladások után fognak majd fizetni az államnak, hanem a tulajdonban levő földterületek, illetve az állatállomány szerint. A tervezet kivételeket is leszögez: így például mentesülnek az új adónem törlesztésének kötelezettsége alól azok, akik legtöbb tíz kecskével és juhval, három szarvasmarhával, hat disznóval, száz darab szárnyassal vagy száz méhcsaláddal rendelkeznek. A termőföldek esetében, kultúráktól függően, másfél illetve két hektár az a felső határ, ameddig nem kell adózni.
„A tévében láttam hétfő este az erről szóló híradásokat. A gazdának még csak egy újabb adó hiányzik” – fogalmazott érdeklődésünkre Antal Vidor. A csíkjenőfalvi gazda szerint őt nagyon érzékenyen érintené ez az új adózási rendszer, hiszen több állattal és nagyobb földterülettel is rendelkezik. Antal úgy vélte, amennyiben rendszeresen adják a különböző támogatásokat, akkor azokból talán fedezni lehetne ezt a plusz költséget, ellenkező esetben viszont igen nehéz helyzetbe kerülne.
„Így is, ha minden költséget felszámolunk, alig marad valami. Még pont ez az adó hiányzik nekünk” – jelentette ki a felcsíki gazda. Hozzátette, a félig önellátó gazdaságok számára kiírt 141-es intézkedés keretében nyújtottak be pályázatot legutóbb. Amennyiben nem sikerül megnyerni az évi 1500 eurós támogatást, az új adórendszer miatt kénytelen lesz csökkentei állatállományát. Antal Vidor megjegyezte, sajnos mindig a termelőkön verik el a port. Hiszen az a kereskedő, aki például legtöbb 1,2 lejért viszi el a tejet és 4–5 lejért adja el, nem veszít semmit, a gazda viszont annál többet. „Amikor úgy látszik, hogy el tudunk indulni egy kicsit, megint visszarántanak” – méltatlankodott a felcsíki gazda.
„Ha megéri, csináljuk, ha nem, akkor felszámoljuk” – így reagált megkeresésünkre Sebestyén Sándor. A csíkcsicsói gazda elmondta, egyelőre még nincs tisztában azzal, melyek is a kormány szándékai. „Sok minden függ attól, mekkora lesz az adó, amit majd fizetni kell” – hangsúlyozta Sebestyén, aki szerint eddig is nagyon nehéz dolguk volt a mezőgazdaságból élőknek. „A piac nagyon telített, az árak alacsonyak, alig lehet bármit is eladni. Nem lehet tudni mi lesz” – nyugtázta a gazda.
Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke nemcsak, hogy nem ért egyet az új adó bevezetésével, hanem tiltakozását is kifejezte. Elmondta, korábban is voltak hasonló kezdeményezések, de a szakmai szervezetek ellenállása miatt ezek nem valósultak meg. A szakember szerint egész Európában próbálják a gazdákat segíteni, Románia lenne az első ország, ahol ilyen adóval terhelnék őket. „Nem arra kéne törekedni, hogy megszüntessük a falusi társadalmat, ilyen határozatokkal eltántorítsuk tevékenységüktől a gazdákat, hanem arra, hogy segítsünk falvainknak a fennmaradásban” – vélekedett Sebestyén Csaba. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete már megfogalmazta tiltakozását, kihallgatást is kért a felelős minisztériumoktól, ahol kifogásaiknak fognak hangot adni. Sebestyén őszintén remélte, hogy falvaink megmaradása érdekében sikerül megakadályozni az adó bevezetését.