2012. április 30., hétfő

A környezetvédők mind optimisták

Dimény Orsolya a bánffyhunyadi Hangya-fiók elnöke eddigi - sikerekben gazdag tevékenységét - akarja hasznosítani az új tisztségében. Már az első hónapban igyekezet maga köré gyűjteni a fiatalok zömét és mondhatni, hogy az eddigi a Biológia-Ökológia Szakosztály (BÖSZ) http://ubbbosz.files.wordpress.com keretében megvalósított tevékenységeivel mindenképpen elősegítheti a Hangya-fióknak az akcióit. 
Amint a riportból is kiderül  Dimény Orsolya a BÖSZ-nek a kezdeményezője illetve alapító tagja lett és két évig vezette azt. Jelenleg is a BÖSZmeségeket és BÖSZ blogját szerkeszti. A BÖSZ-ben való tevékenységét ezután is folytatni fogja - amíg lehetősége lesz rá.
A Hangya-fiókban őt segíti az alelnöki tisztségben tevékenykedő Pócs Géza és a titkári feladatokat ellátó Kovács Szabolcs is, akik a helybeli fiatalokkal több feladatra is vállalkoztak.
Amint már köztudott a BÖSZ adja ki a "BÖSZmeségek" kiadványt , amely már a negyedik évfolyamot is megért. 
Értékesnek tűnik, hogy a Kalotaszeg lap mellett a BÖSZmeségek kiadvánnyal is lehetséges az együttműködés. Elsősorban a jó tollú fiataloknak adhat megjelenési lehetőséget és a szakmai nyelvet is tovább fejleszthetik, amire nagyon fontos, hogy ügyeljen a jövő nemzedéke is.
Nagyon találónak vélhetjük a BÖSZmeségek mellékelt fedőlapját, hiszen a Mérő László idézet: "A világ már csak ilyen: ellentétes erők folyton változó egyensúlya tartja össze" és a grafika nagyon is fedi a mai valóságot, amelyet ki kell egészítenünk a vidék, a táj és a természet által kialakított képpel éspedig "Az egység a diverzitásban" amely szintén mindig meghatározó!
A fedőlap grafikája Gagyi Kinga-Borbála munkája.
De lássuk "A környezetvédők optimizmus"-áról szóló riportot: (GBI, Erdélyi Hangya)  
   
http://www.radiocluj.ro/hu/multimedia/hangtar/reszletek/audio/a-koernyezetvedok-mind-optimistak.html





2009-es bükki szemétgyűjtés

2012. április 11. 
Nagyon sok fiatal kíván valamit tenni a környezetünkért. Közéjük tartozik az ökológia szakos Dimény Orsolya is, aki 4 évvel ezelőtt megalapította a Kolozsvári Magyar Diákszövetség keretében a Biológia–Ökológia Szakosztályt. Szerinte a környezetvédők mind optimisták, másképpen ezt nem is lehetne csinálni. Szerkesztő: Bódizs Edit.

2012. április 19., csütörtök

Hangya fiókszervezet alakult Bánffyhunyadon !

Április elején egy fiatalokból összekovácsolódott csoportban megfogalmazódott, hogy a Hangya egyesületben tevékenykedjenek ezentúl, hiszen immár egy éve, hogy az alakulóülés "első" fázisa megtartódott.
A héten meghirdetett alakuló ülésen aztán szép számban megjelent fiatalok között hamar feloldódott a hangulat és figyelmesen követték a Hangya egyesületi beszámolót.
Meglepetésnek számítható, hogy a sajtó is jelen volt, hiszen a "Kalotaszeg" és az "Erdélyi Hangya" lapok szerkesztőit is üdvözölhettük körünkben. 
Örvendetesnek mondható, hogy  más civil egyesületi vezetők - így a Kós Károly Egyesülettől - is jelen voltak. Talán nem elhanyagolandó, hogy egy ökológus házaspár is jelen volt, akik angliai életvitelüket cserélték fel a kalotaszegiért! Ők a helyi sajátosságok miatt is váltottak, hiszen az öko-agráriummal és az ökogazdálkodással civil szervezet általi tanításra adták a fejüket. Érdekes volt, hogy szinte végig jegyeztek. A nő, aki angol jól beszéli a magyar nyelvet, míg a férfi, - aki skót származású - a románt sajátította el.
Az egybegyűltek egy része megindokolta, hogy miért szeretne a Hangya egyesületbe tevékenykedni mások viszont inkább csak szemlélőként figyelték a történéseket.
A hozzászólások egy része pro-, a másik kontra álláspontok között ingadoztak. Értékesnek mondható a Kós Károly egyesületi vezetők részéről való megnyilatkozás, hiszen amint kiderült hasonlóan gondolkozik a két civil alakulat. A Kalotaszeg lap szerkesztője részéről elhangzott, hogy szívesen felajánlanak egy teljes oldalt a Hangya tevékenységek számára. 
Amint a végére kiderült hogy nemcsak a bánffyhunyadi fiatalok, hanem a környékbeliek is, így magyarbikali, kalotaszentkirályi, és nyárszói fiatalok is érdeklődtek a Hangya iránt.
A rövidre szánt alakuló ülés aztán jócskán elhúzódott és a jelenlevők közül csak kevesen hagyták el a helyüket és termékeny tanácskozássá fejlődött, aminek a végén a fiókszervezet elnökségét is megválasztották!
Fiókszervezeti elnökké a Dimény Orsolyát választották meg aki ökológiai szakot végezte a BBTE-n, alelnöknek Pócs Gézát és titkári teendőket ezután a Kovács Szabolcs fogja végezni.
Az alakuló gyűlésen komoly társadalmi és szociális problémák mellett a jövőbeni teendőket is megbeszélték. 
Elhangzott, hogy a Kalotaszeg egyik fénypontja lehet egy helyi Felnőttképző és Oktatóközpont ahol a környék fiataljainak továbbtanulási lehetőségét lehet majd megoldani. 
Az egybegyűltek egyhangúlag elfogadták, hogy még a héten újra összeüljenek és megbeszéljék "a hogyan tovább"-ot 
Ez évi tevékenységekhez külföldi testvér és partner egyesületekkel közös projektek révén akarnak majd pénzforrást pályázni. 
Elhangzott az az igény is, hogy a közeljövőben a Hangya fiókszervezetek egy közös találkozót szervezzenek. Az országos elnökség felé is elhangzott az az igény, hogy neves előadókat küldjenek a helyi fiókhoz. (GBI, Erdélyi Hangya)

2012. április 7., szombat

Az érpataki modell - Így is működhetnek a dolgok

Érpatak egy kétezer lakosú kistelepülés Szabolcs megyében. Semmiben sem különbözik az ország hasonló nagyságrendű településeitől. Magán viseli az ország minden nyűgét-baját, nem emelkedik ki semmiben környezetéből – sem gazdasági, sem kulturális téren. Mondhatnánk azt is: nincs benne semmi különleges. Szép táj, természeti környezet, az emberek küszködnek mindennapi megélhetésükért, és megpróbálnak boldogulni, élni adott lehetőségeikkel.
Néhány dolog azonban másképp működik, mint ahogy azt már megszoktuk. Ennek mozgatórugója a település polgármestere. Orosz Mihály Zoltán, akinek egyéni elképzelési vannak a település problémáinak megoldására.
Érpatak hasonló problémákkal küszködik, mint a környezetében levő többi település. Sok a nehéz sorsú ember, jó néhányan segélyre szorulnak. A közbiztonság helyzete nem olyan rég nyomasztóan nehezedett az egész településre. A kisebb-nagyobb lopások itt is megkeserítették az emberek életét. Itt is megtalálható az a réteg, amely nem tudott beilleszkedni a település életébe és a kötelező öngondoskodást, mint emberi sajátosságot nem tette magáévá, inkább a segélyezést tekintette az egyedüli üdvözítő megoldásnak.
Természetesen a felmerült problémákra mindig van megoldási lehetőség. Ezt a Polgármester is így gondolta, és meg is tette a szükséges lépéseket.
A legsúlyosabb probléma az emberek megélhetésének a biztosítása. A település ezt önállóan nem tudja megoldani, de a hatásokat tudja csökkenteni. A falu csaknem minden házához tartozik kert, mezőgazdasági művelésre, gazdálkodásra alkalmas terület. Ezek jó része sajnos parlagon hever, ez egy olyan fontos erőforrás, amelyet kár lenne kihasználatlanul hagyni. A polgármester úr is így gondolja, és kellő módon meg is szervezte. Aktív segítséget nyújt ezeknek a területeknek a művelésbe vonására. A kerteket önkormányzati segítséggel megművelik. Az önkormányzat felszántja a kertet, előkészíti műveléshez. Erre nem kötnek írásbeli szerződést, a betakarítás végén ennek díjával elszámolnak. A kezdő lökést már megadta azzal, hogy a legnehezebb tevékenységet, a talaj előkészítését átvállalta magára. Ezután már csak a házigazda és családjának felelőssége, hogy a kertben ne gaz és dudva nőjön, hanem a család saját maga számára meg tudja termelni az alapvető élelmiszerek egy részét. Természetesen a folyamatos ellenőrzés megmarad. Ott, ahol mégsem tartották be vállalt kötelezettségüket, az Önkormányzat él azzal a lehetőségével, hogy a terület rendezetlensége miatt bírság útján visszaszerzi a szántás költségét.
A szerkesztő megjegyzése:
A falusi kertek 20-25% -a sajnos parlagon marad. Ez az arány sokkal magasabb azoknál, akik egyébként is segélyből élnek. Nemrég egy Zala megyei településen mentem keresztül. Szinte nem láttam olyan kertet, amely meg lett volna művelve. Hozzá kell tenni, hogy a település jó részét a roma kisebbségi népcsoport lakja. A régi, hagyományos roma foglalkozások: elsősorban az építőanyag-előállítás /vályogvetés/, a kovács mesterség, a fémekkel való foglalkozás, állatkereskedelem. Ezek nagyrészt beszűkültek és az ipar kiszorította őket ezekről a területekről. Annak ellenére, hogy a jó részük falun él, vagy nem tudják vagy nem akarják elsajátítani ezt a – számukra is nyitva álló – lehetőséget, sőt alapvetően le is nézik ezt a fajta munkát, pedig létfontosságú lenne számukra, hiszen a lehetőségek adottak, és a segélyeket ki lehetne egészíteni az általuk megtermelt javakkal.
Sajnos a roma érdekvédelmi szervezetek eddig még semmilyen lépést nem tettek ennek a gazdasági lehetőségnek kiaknázása érdekében sem propaganda, sem meggyőzési szinten, amely komoly hiba és csak akarni kellene.
Úgy gondolom, hogy segély csak annak jár, aki az öngondoskodásnak ezt a lehetőségét már kimerítette és az ezen felül mutatkozó igényeket – mint az iskoláztatás, vagy más, meg nem termelhető igények fedezésére kaphatnák /amibe természetesen sem a cigaretta, sem az alkohol nem számít bele/.
Felmerül a jegyzők és közterület felügyelők felelőssége ebben a témakörben: ha nincs konkrét feljelentés egy megműveletlen kerttel kapcsolatban, a jegyzők nem intézkednek. Biztos, hogy meg kell várni egy feljelentést? Biztos, hogy nem munkaköri kötelességük ez? Biztos, hogy nem kellene kevesebb segélyt kiosztani és tehermentesíteni a település erőforrásait, ha ezen a területen a helyzet magaslatán állnának? Nyilván konfliktusok keletkeznek, nyilván ez sok embernek nem fog tetszeni, de a munkára szoktatás, a megtermelt és előállított javak, a társadalmi igazságosság figyelembe vételével ezt meg kell tenni. Néha elég egy jó példa, hogy a kezdeti lendületet megadja. Nyilván vannak egyszerűbb megoldások: ha valaki csak befüvesíti a kertjét, már az is jó, mert ezáltal a település rendezettebbnek látszik – de ők nyilván nem is szorulnak segélyre.
Érpatakon úgy gondolják, hogy mindenkit be lehet rendelni közmunkára, aki segélyben részesül. A berendeltek valóban hasznos munkát végeznek, amely számon kérhető, kontrollálható. Ha valaki ez alatt alkoholt fogyaszt, jön a szonda, az azonnali hatályú rendkívüli felmondás, és máris 3 évig szünetel a segély folyósítása.
A köztartozások behajthatóak, csak akarat és bátorság kell a végrehajtáshoz. A behajtásokat még a bérfizetés előtt megteszik. Néhány hónap alatt megszokják az érdekeltek, és máris természetessé válik ez az állapot.
Az érpataki modell, nem egy csodafegyver, nincs benne semmi különleges. Miért működik mégis jól?
Mindenki teszi a dolgát, amit bevállalt.
A polgármester eleget tesz annak a bizalomnak, amelyet a település lakossága ráruházott. A választói azt várják tőle, hogy rend legyen, hogy nyugalomban éljenek. Ez alapvető emberi, és társadalmi igény.
Következetes magatartás, ZÉRÓ tolerancia, nincs elnézés, elvtelen alku, mutyizás.
A polgármester kocsijában a videókamera, a diktafon a keze ügyében van. Minden szabálytalanságot rögzít, mindenben azonnal intézkedik. Ezt azért teszi, mert ez a dolga, erre kapott felhatalmazást. Nem kerüli a konfliktusokat, csak azért, hogy nyugodtan aludjon.
Szerkesztői megjegyzés:
Minden településen vannak problémák. Hány polgármesternél látjuk, hogy tudomása van a szabálytalanságokról, törvénytelenségekről, de elfordítja a fejét. Vajon miért?
Mert nem akar bajt? Mert összekuszálná, a település belső politikai viszonyait? Látja, hogy az illető palotában lakik, luxus kocsin jár, de a család több tagja is segélyen él. Tudja, de nem akarja látni.
Erre, a nagypolitikából meríti a példát. Vannak az országban úgynevezett érinthetetlenek. Nem szabad hozzájuk nyúlni, mert akkor aztán nagy baj lesz. Nézzük csak meg a hírhedt siófoki maffiás megfélemlítő demonstrációt, amely élén az egyik fővajda menetelt. Bármekkora volt a felháborodás, derék főrendőreink, a jogszabályok mögé bújva, az édes semmittevés elszánt politikáját folytatták. A főrendőrök természetesen, a lavírozós politikusainktól kapják az utasításaikat ezekben a „kényes” témákban. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem kell önállóan tenniük a dolgukat amire felesküdtek.
A jegyző szintén teszi a dolgát, nem hezitál, együttműködik a polgármesterrel. Egy jó jegyző fontos partner, a jog megtestesítője. Minden felhatalmazása megvan arra, hogy fellépjen és minden szabálytalanságot megszüntessen. Érpatakon nincs aktatologatás, a felelősség áthárítása. Mindig megtalálják azokat a jogszabályokat, ami alapján fel lehet lépni, és nem haboznak alkalmazni.
A rend őre a helyzet magaslatán áll. A legfontosabb ismérve, hogy nem fél. A terepen aktívan mozog, a jogszabályokat alkalmazza. Megnézi, hogy ki tartózkodik jogszerűtlenül, lakcímbejelentés nélkül a lakásban, minden lakossági panasznak utána jár.
Nincsen kis lopás, vagy nagy lopás. Ha kell, akkor jelzést ad, hogy ki az aki, késő este hangoskodik. Az kora reggel már közmunkára megy, legközelebb már idejében le fog feküdni. A polgármester úr ezt a módszert mindenkinél alkalmazza, korra, nemre, származásra való tekintet nélkül. Nem tesz különbséget, hogy roma vagy nem roma az illető, hiszen a magyaroknál ugyanúgy megtalálható az a réteg, akinél a szocializáció nem sikerült teljes egészében.
Szerkesztői megjegyzés:
Biztató, hogy az új kormányzat, minden településre rendőrt akar állítani. Kell is. Kérdés, hogy van-e idő kiképezni őket erre a speciális feladatra. Tudják-e kezelni, ezeket a problémákat. Túl sok rendbontó ússza meg a büntetést. Szögi tanár úr megölésében a résztvevők fele megúszta a büntetést. Lehet, hogy nem mindenki ölt, de vagy passzív szemlélők voltak, vagy a kötelező segítségnyújtást mulasztották el, vagy hergelték a gyilkosokat, vagy egyszerűen csak a jelenlétükkel pszichikai bűnsegédként vettek részt a lincselésben. Annak ellenére, hogy ez a magatartásforma általánosan elterjedt, a mindennapok részévé vált, a magyar rendőrség képtelen ezt a problémát kezelni. Néha bevonnak kommandósokat, akik kiemelik a hangadókat, de a többség megússza, és mivel megússza, legközelebb ugyanígy fog eljárni. Mi az akadálya annak, hogy a tömeg minden tagja ellen eljárjanak? Több száz új rendőrkocsit kapott az állomány. Férjen már bele egy kamerarendszer, amely mindent rögzít, és ez alapján már el lehet járni. Persze ehhez is bátorság és a rendőrség jogkövető magatartása szükséges.
Érpatakon ezt is megoldották, itt nincs cirkuszolás a polgármesteri hivatalban.
A mezőőr szintén fontos eleme a rendszernek, amióta határozottan lép fel, kevesebb a terménylopás.
Mindenkinek megvan a feladata, ez alól nincs kibúvó.
Az érpataki modell a visszajelzések alapján úgy tűnhet, mintha politikai ideológia alapján működne.
A liberalizmus az élet sok területén jól működik, egy dologban azonban biztos, hogy nem. Ha az emberek életét valami megzavarja, vagy nem érzik magukat biztonságban, vagy a társadalmi igazságérzetüket sérti, ebben a témakörben csak egy következetes magatartással és bátor fellépéssel lehet eredményeket elérni. Ez minden politikai pártnak a sajátja kell, hogy legyen. Ezeknek az alapelveknek a be nem tartása mással nem megmagyarázható, vagy igazolható. Lehet emberi szabadságjogokat belekeverni, rasszizmust emlegetni, de ebben az összefüggésben értelmezhetetlen. Pártállástól függetlenül törekedni kell a törvények és a szabályok betartására, hiszen a legalapvetőbb emberi jog a nyugodt és békés élethez való alkotmányos jog. Érpatak példa erre. Nyilván még itt sem fenékig tejfel az élet, vannak még hibák, javítani és tennivalók, de az irány jó. Sőt komoly eredményekről számolhat be a polgármester. Azt javasoljuk minden település vezetőjének, bármilyen politikai csoportosulásba tartozik, vagy legyen attól független, vállalja fel a konfliktusokat, hiszen ezt kívánják tőle az emberek. szerző: Kovács László

Érpatak - A magyar-cigány együttélés működő modellje

2011-06-10
Országépítő Együttélés Konferencia került megrendezésre Érpatakon 2011. június 8-9-én. Célja a működő együttélési modell bemutatása volt, valamint az egész országban alkalmazható magyar-cigány együttműködés lehetőségeinek kutatása, gyakorlatban is működőképes stratégiájának kialakítása. 
Vendégek: Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, európai parlamenti képviselő,
Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke, országgyűlési képviselő
A kétnapos rendezvényre Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye polgármesterei, jegyzői, képviselő-testületi tagok és önkormányzati szakemberek kaptak meghívást. 
Az első szakmai előadást Fekésházi Szabolcs rendőrőrnagy, az Újfehértói Rendőrőrs parancsnoka tartotta, aki a bűnözés hatékony visszaszorításának módszereit ismertette. Meggyőződése szerint a törvény mindenkire egyformán vonatkozik. Nem tesz különbséget etnikai alapon, csakis az alapján, hogy valaki betartja-e a törvényt, vagy sem. Eredményt akarattal és az érdekelt szervek összefogásával lehet elérni. 
Ezután Nagy Pál történész, a Szent István Egyetem romológusának előadásán arról hallhattak a jelenlévők, hogy milyen hiteles szakmai kutatások történtek a cigányság életviteléről, hagyományairól. Kihangsúlyozta, hogy mennyi kárt okoznak a témában az önmagukat szakértőnek tartó politikusok megnyilvánulásai, hamis probléma-megoldási javaslatai a médiában. Elmondta, hogy a történelem során Nyugat-Európában sokkal jobban üldözték a cigányságot, mint Magyarországon. Nálunk az utolsó évszázad kivételével megvolt a szerepük a társadalomban. Az építő együttélés megteremtésének alapja a társadalmi és szociális problémák gyökereinek feltérképezése. 
A konferencia megszervezője, Orosz Mihály Zoltán az érpataki modell cigány stratégia vonatkozásában 3 romboló típusról beszélt a cigányságon belül:
1. agresszív, törvényen kívüli bűnöző réteg, amely nem ismer se Istent se embert, a magyarokat és a cigányokat egyaránt rettegésben tartják – velük semmiféle egyezkedésnek, parolázásnak helye nincs, csak a legnyíltabb és legkeményebb frontharcnak, törvényszembesítési eljárásnak mindaddig, amíg meg nem törnek és el nem kezdenek beilleszkedni;
2. uszító, fejben felállított törvényeket hirdető utcai kocajogász és jogi mekkmester típusú személyek, akik a jogvédelem élharcosainak tartják magukat, állandóan rasszizmust és cigányüldözést kiáltanak, és ez által igyekeznek rettegésben tartani a helyi cigány közösséget;
3. megélhetési gyermekszülő, aki nem neveli gyermekeit („csak nő a gyerek, mint a fű”) hanem elhanyagolja, veszélyezteti őket. Aki csak a saját megélhetéséért vállal gyermeket, a gyermekek után járó juttatásokat önmagára költi, ebből igyekszik megélni.
Ettől a három negatív rétegtől a beilleszkedni vágyó cigányok saját erejükből nem tudnak megszabadulni, ezért a hatóságok és a többségi társadalom felelőssége, hogy e kártékony hatástól segítsék megszabadítani a beilleszkedésre hajlandó réteget, csak így válhat beilleszkedésre és együttműködésre alkalmassá a cigányság. Ezután lehet csak egymást segítve együtt élni, és az országot közösen építeni, mert lehet és szükség is van a cigányok munkaerejének pozitív hasznosítására!
Érpatak polgármestere a csapatmunkában működő szinergia fontosságára hívta fel a figyelmet, ami egy olyan típusú feladatellátás és együttműködés, mely olyan körültekintően teljesíti a saját hivatali kötelességét, hogy a társaik és az egyéb csapattagok munkahatékonyságát jelentős mértékben felerősíti.
Minden szakmai területre (gyermekvédelmi és családsegítő szolgálat, mezőőrség, adóügy, gyámügy, szabálysértés, rendőrség, polgárőrség, stb) meg kell találni az alkalmas embert, és egymás munkáját felerősítve kell a törvényeket, jogszabályokat következetesen és rendeltetésszerűen (vagyis a település és a helyi közösség érdekeinek megfelelően) betartani és betartatni.
„Minden fontos poszton frontharcosokra van szükség, akiket csapatkötelékbe kell szervezni!” – mondta.
Ezen területek érpataki képviselői beszámoltak munkaelveikről, a törvények adta lehetőségekről, módszereikről és válaszoltak a felmerülő kérdésekre.
A rendezvényen a sajtó is jelen volt, a vendégekkel együtt kimentek az utcára is, hogy működés közben láthassák a sikeres beilleszkedést, a többségi társadalom elvárásaihoz alkalmazkodni akaró érpataki cigány lakosok megművelt kertjeit, meghallgathassák terveiket, céljaikat. Találkoztak beilleszkedni nem akaró, sőt uszító személyekkel is, akiknek Orosz Mihály Zoltán elmondása szerint a romboló tevékenysége a közösségen belül már nem tud érvényesülni. Ezek a személyek már elszigetelődtek és a cigány közösségen belül nem tudnak jelentős befolyást gyakorolni. A polgármester felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a beszélgetések során kizárólag a velük szemben alkalmazott szankciók hátrányos következményei miatti egyéni sérelmeikről volt szó, ezen kívül ők sem hoztak fel semmilyen általános problémát sem a hivatal működésével kapcsolatban, sem az együttélés kapcsán.
Orosz Mihály Zoltán rámutatott, hogy a társadalomra veszélyes, romboló személyeket igyekeznünk kell meggyőzni arról az egyetlen elfogadható alternatíváról, hogy az együttélésre hajlandók közé be kell állniuk. Tapasztalatai szerint a példamutatás, a jutalmazás és a büntetés helyesen alkalmazott eszközeivel lehet elérni ezt az eredményt.
A rendezvény befejezéseként dr. Morvai Krisztina országjárásának tapasztalatairól beszélve kiemelte, hogy mennyire fájó az emberek panaszait hallgatni, itt Érpatakon viszont megoldást is talált, és ezután már jó szívvel tudja ajánlani az érpataki modell bevált módszereit a településvezetőknek. Törekedniük kell a jogok és kötelezettségek egyensúlyára! Sok helyen azzal találkozott, hogy ezt elhanyagolják. Pedig ha a kötelezettségeket nem követeli meg az állam, ezáltal mindig teret enged valaki más jogainak csorbulásához.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás azt javasolta, hogy Érpatak szervezzen szakmai tanfolyamokat azon települések vezetői és az érintett szakterületek képviselői számára, ahol valóban meg akarják oldani a magyar-cigány együttélés során keletkező problémákat. Szerinte minden országgyűlési képviselőnek, polgármesternek, önkormányzati képviselőnek el kellene látogatnia Érpatakra, működés közben kellene látnia az itteni módszereket, és a valós eredményeket, mert ezáltal sokkal előrébb jutna az ország. 
A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy az embereket nem pártpolitikai hovatartozás, vallási meggyőződés, társadalmi rang, kor, nem, vagy bőrszín szerint kell megkülönböztetni, hanem az aktuális tevékenységében megvalósuló szándékok és eredmények szerint kell őket minősíteni építőnek, vagy rombolónak. A polgármester véleménye szerint a közösséget adekvát módon csakis ezen törésvonal mentén lehet megosztani, mert egyedül ez a megosztás az erősítően közösségépítő és közösségrendező.
Orosz Mihály Zoltán az érpataki modell bemutatása során kihangsúlyozta, hogy a modell egyik legfontosabb eleme, az egyenlő bánásmód és a diszkrimináció mentesség, de nem a felelősségre vonás vonatkozásában, hanem a kötelezettségek megkövetelése terén.
Azzal, hogy azt sulykolják belénk, hogy a hátrányos helyzetű emberek nem képesek megoldani a problémáikat, (nem tudják befizetni a közüzemi számláikat, nem tudják tisztán tartani a portát, vagy hogy nem tudják biztosítani gyermekeik számára a testi, lelki, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődést) a liberális jogvédők egy az embereket megvető és lenéző, ugyanakkor súlyos diszkriminációt képviselő személetet akarnak velünk elfogadtatni. Mi ezt visszautasítjuk. Itt Érpatakon a hátrányos helyzetűeket is embernek tekintjük, abból indulunk ki, hogy képesek emberi életkörülmények megvalósítására saját maguk és gyermekeik számára. Nem tekintjük őket megváltoztathatatlannak. Olyanok ők, amilyenné a mi közreműködésünk által fejlődnek, vagy amilyenné tétlenségünk folytán engedjük, hogy váljanak.

Az Érpataki Modell röviden és tömören



Országos érdeklődés - nyílt napok ÉrpatakonAz Érpataki Modell eredményeiAz Érpataki Modell cigánystratégiai vonatkozásai
Az Érpataki Modell gyermekvédelmi vonatkozásaiAz Érpataki Modell mezőőri vonatkozásaiA Kormánybiztos az Érpataki Modellről

2012. április 6., péntek

Támogatják a termelők szövetkezését

06/04/2012 
Ma Stelian Fuia, mezőgazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy a termelők szövetkezése lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaság a „fejlődés folyamatos motorjává” váljék. Hangsúlyozta: „a társulás még senkit sem ölt meg”.
Fuia a Suceava megyei mezőgazdasági szakemberekkel és polgármesterekkel folytatott megbeszélésen elmondta, hogy a mezőgazdasági termelők társulása szükséges az ágazat fejlődése szempontjából.
Példaként említette Suceava megyét, amely jelentős krumpli termelő, de kis területeken. Hozzátette: a termelőknek szövetkezniük kellene, raktárakkal kellene rendelkezniük és így jobban tudnának tárgyalni a nagy üzlethálózatokkal.

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!


A Hangya egyesület valamint az Erdélyi Hangya szerkesztősége Kellemes, Kegyeletteljes Húsvéti Ünnepeket kíván mindenkinek!