október 1
Az ősz a komposztáláshoz szükséges anyagok aktív gyűjtésének időszaka. Nemcsak ősszel kezdheti el a komposzthalmot – a tapasztalt kertészek szerint ez a legalkalmasabb időszak erre. Az őszi komposztálás azonban némileg eltér a nyári komposztálástól. Ebben a cikkben arról fogunk beszélni, hogy mit ne tegyünk a komposzttal ősszel, és hogyan kell megfelelően komposztálni a szezon végén.
Mit nem lehet tenni a komposzttal ősszel? 📷
Sikeres komposztálás
Először is ne feledje, hogy a sikeres komposztálás kulcsa a szén és a nitrogén egyensúlyának fenntartása a komposztálóban. Egy egészséges komposzthalomnak körülbelül kétharmad része szén (barna, azaz szalma, széna, levelek, gallyak) és egyharmad nitrogén (zöld, azaz fű, konyhai hulladék) legyen. A szénben gazdag anyagok levegőztetést biztosítanak a komposztálási folyamat felgyorsítása érdekében, megszüntetik a rossz szagokat, és elősegítik a bolyhos, könnyű komposzt előállítását.
Általában azoknál, akiknek komposztálójuk van a magánház udvarán, az egész évben hozzáadható nitrogéntartalmú anyagok feleslegében vannak: konyhai hulladékok, beleértve a gyümölcsök és zöldségek héját, kávézaccot, levágott fűt és egyéb friss anyagokat. A szénalapú anyagokat azonban nehezebb télen, tavasszal és nyáron összegyűjteni. Ide tartoznak a levelek, szőlő, cserjenyesedék, szalma, szárított kerti hulladék és egyéb olyan tárgyak, amelyek ősszel, de az év többi részében kevésbé. Ezért fontos, hogy felhalmozzuk ezeket az anyagokat a jövőbeni felhasználáshoz, hogy fokozatosan hozzáadhassuk a komposzthoz.
Mit nem lehet tenni a komposzttal ősszel?Frissen lehullott leveleket ne adjunk a komposzthoz. A gereblyézés előtt várja meg, amíg a levelek megbarnulnak.
Kerülje el, hogy olyan növényeket adjon a komposzthoz, amelyek betegségekkel vagy kártevőkkel küzdenek. Elméletileg a komposztálási folyamat hője elpusztítja a betegségek spóráit és a kártevő lárváit, de a gyakorlatban nem minden komposzthalom éri el a kórokozókra káros maximális hőpotenciált. Ezért a komposzt betegségek forrásává válhat.
Sok gyom, amelyet nem gyomlottak ki időben, megköti a magokat. Ne adjon magozott gyomot a komposzthalomhoz. A gyommagvak a kórokozókhoz hasonlóan csak akkor pusztulnak el, ha a kupac hőmérséklete eléri a 70°C-ot. És nehéz ezt egyedül megtenni.
Ne használjon örökzöld leveleket, például mahónia leveleket, rododendronokat és másokat, valamint tűlevelű fák friss tűit a komposztban. Az ilyen maradványok nagyon hosszú ideig lebomlanak, külön kell komposztálni.
Szellőztessen kevesebbet, és fordítsa meg a komposztkupacot ősszel és télen. A komposztáló mikrobáknak levegőre van szükségük a megfelelő működéshez, ezért a legjobb eredmény érdekében a legtöbb kertész megfordítással levegőzteti a halmot. A hideg évszak közeledtével azonban csökkentenie kell a komposztszellőztetési ütemtervet körülbelül havonta egyszer vagy még ritkábban. Ennek az az oka, hogy a kupac közepe általában a legmelegebb. Ha felkavar egy komposzthalmot, hőveszteséget kockáztat. Ezért ne zavarja túl gyakran a komposztját, hogy a halom meleg maradjon.
Egyszerre ne adjunk túl sok levelet a komposzthoz. Ügyeljen arra, hogy az anyagok kiegyensúlyozottak legyenek, és kis lépésekben adjon hozzá leveleket. Túl sok levél egyszerre a kupacba dobva zavarja az őszi komposztálási folyamatot.
A komposztkupacba az évszakban tilos házi kedvencek ürülékét hozzáadni: sokáig rothadnak, ráadásul féregpetéket és különféle fertőzések kórokozóit is tartalmazhatnak.
Kerülje el, hogy olyan növényeket adjon a komposzthoz, amelyeknek betegségei vagy kártevői problémái voltak
Az őszi komposztálás kötelező eseményei
1. Szedje össze a leveleket és a levágott füvet.
A levelek az egyik legértékesebb komposztanyag. Szénben gazdagok és elég kicsik ahhoz, hogy könnyen beépíthetők legyenek a komposztba. A levelek egy része fák és cserjék alatt hagyható, ahol magukat komposztálják. Ez segít csökkenteni a fák és cserjék alatti területek lefedéséhez szükséges új talajtakaró mennyiségét.
A frissen vágott fű gazdag nitrogénben, és komposztaktivátorként működik. A levágott füvet vékony rétegben adjuk a komposzthoz, hogy elkerüljük a csomósodást. Ezután tegyen bele kétszer annyi barna anyagot, hogy egyensúlyba hozza a szén-nitrogén arányt a halomban. A kotlonképződés elkerülése érdekében vékony rétegben adjunk a komposzthoz levágott füvet.
2. Túl sok a levél? Próbáljon "leveles talajt" készíteni.
Ha túl sok levele van a komposztáláshoz, egyszerűen komposztálhat egy csomó levelet külön. Egy ilyen halomnak legalább 1,5 méter átmérőjűnek és 90 centiméter magasnak kell lennie. Minden 30 cm-es lombréteg közé adjon egy földréteget.
Ennek a komposztnak elég nedvesnek kell lennie ahhoz, hogy ha egy marék levelet megszorít a kezével, néhány csepp nedvesség jöjjön ki belőle. A túlzott nedvesség azonban a "leveles talajt" is károsítja. Egy darab műanyag fólia a halomra megóvja a víztől. Nehezítse meg a bevonatot a szélein kövekkel, de ne nyomja össze túlságosan a leveleket. A halom komposztálása négy-hat hónapig tart, az anyag sötét és omlós lesz.
A levélkomposztot legjobban szerves kiegészítőként és talajjavítóként használni. Általában nem használják műtrágyának, mert kevés a tápanyag.
Egy ilyen halomhoz még komposztálót sem kell használni. Egyszerűen összegyűjtheti a leveleket nagy szemeteszsákokba. (Ha a lombok túl szárazak, adjunk hozzá egy kis vizet). Ezután zárja le a zacskót, és egy kerti villával szúrjon bele néhány lyukat, hogy a levegő keringhessen.
A levelek az egyik legértékesebb komposztanyag. Szénben gazdagok és elég kicsik ahhoz, hogy könnyen beépíthetők legyenek a komposztba. A levelek egy részét a fák és cserjék alatt hagyhatjuk, ahol komposztálják magukat
3. A kerti virágok sok olyan tápanyagot is tartalmaznak, amelyek ideálisak a komposztáláshoz.
Ha egynyári növényei elvesztették dekoratív hatásukat, húzzák ki és dobják a komposztkupacba. Hagyja az ősszel virágzó évelőket, amíg leveleik zöldek, majd amint megbarnulnak, vágja le őket, és komposztálja a lombozatot.
4. Különítse el az anyagokat, hogy rétegeket hozzon létre a komposzthalomnál.
Helyezze az összegyűjtött anyagokat két külön kupacba a komposztláda mellé. Egy halom durva anyagok, például szárak, egynyári növényi tetemek, gallyak és cserjemetszetek tárolására szolgál. A másik halom kisebb anyagok, például levelek, levágott fű és kisebb kerti törmelékek tárolására szolgál.
Amikor elkezdi feltölteni a komposztládát, ne felejtse el kombinálni a "zöld" összetevőket (konyhai törmeléket) és a "barna" összetevőket (levelek, gallyak, aprított papír). Ez az arány elősegíti a jó minőségű komposzt gyors beszerzését.
5. Tároljon további anyagot a későbbi komposztáláshoz.
A száraz őszi levelek zsákvászon zacskóban tárolhatók, és az egyik zacskót a komposztáló mellett lehet tárolni. Mivel a téli hónapokban konyhai törmeléket és egyéb "zöld" anyagokat adnak a komposzthoz, a tetejére egy réteg levél kerülhet. Ez segít egyensúlyban tartani a zöld anyagokat, és felgyorsítja a komposzt érését.
6. Mentse a fa hamut.
Ha fatüzelésű kályha van, az ősz a hamutartó tisztításának ideje. Mentse el a hamut a kályhafiókból (de ne használjon kéményseprő-hulladékot), és tegye a komposztálóba. Csak tiszta anyagokból származó hamut használjon.
7. Fedje le a kupacot, vagy használjon zárt komposztálót.
A komposzthalom legyen nedves, de ne nedves. A nyitott komposzthalmot ponyvával vagy ponyvával kell lefedni, hogy elkerülje a felesleges esőt. Ideális esetben zárt komposztálókat kell használni, mivel ezek visszatartják a komposztálandó anyagok nedvességét, visszaszorítják a kártevőket, például a madarakat és az egereket, és felgyorsítják a komposztálási folyamatot.
8. Adjon hozzá száraz anyagokat.
Az őszi komposzthalom nedvességtartalmának szabályozása bonyolult lehet, mivel a levágott fű és az ételmaradék körülbelül 80%-a víz. Hozzáadhat szalmát, fahulladékot, papírt vagy kartont, hogy felszívja a felesleges nedvességet.