Bele lehet szeretni egy növénybe is, és gyógyító hatásáról meggyőződve, dédelgetni, termeszteni, a jó tapasztalatot, az eredményt pedig megosztani másokkal, hogy beteg embertársainkon segíthessünk. Ez történt a Jedden élő dr. Dán József nyugalmazott állatorvossal is, akinek az évek óta tartó konok kitartása a folyamatos visszautasítások ellenére beérni látszik. A bizonyítékok dolgában legalábbis. Örömmel nyugtázza a legutóbbi visszajelzést, ami Magyarországról érkezett, s arról szól, hogy kedvenc növénye, az egynyári üröm (Artemisia annua) segített egy daganatos beteg lánynak a gyógyulásban.
Íme a történet, ahogy M. Szabolcs méhész Magyarországról (név, cím a szerkesztőségben) elmondta:
– A 27 éves lányomnál idén februárban agresszív melldaganatot diagnosztizáltak áttéttel két hónaljban levő nyirokmirigyben. Annyira megijedtünk, hogy ma is nagyon nehezen tudok beszélni róla. Megműtötték, majd elkezdődött a kemoterápia, de azt megelőzően a nyirokrendszerben még találtak egy gyanús daganatot, amire azt mondták, hogy a kemoterápia lejártával azt is meg kell műteni. A lányom nyolc kezelést kapott, a negyedik után magánúton elmentünk egy ultrahangvizsgálatra, ahol kimutatták, hogy a gyanús nyirokmirigyben vannak még rossz sejtek, bár a kemoterápia hatására valamennyire összehúzódott a daganat. Közben adatokat találtam a marosvásárhelyi Népújság internetes oldalán Dán Józsefről és az általa termesztett gyógynövényről, amelynek daganatellenes hatása van. E-mailben fordultam a Népújsághoz, ahonnan Jeddre irányítottak. Felhívtam a jeddi polgármesteri hivatalt, és nagy köszönettel tartozom nekik, mert útbaigazítottak. Amikor végre sikerült beszélni a doktor úrral, elmondtam, hogy mi a gondom, ő pedig beszámolt a növény jótékony hatásáról. Ez egy hét közepi napon történt, vasárnap reggel pedig már csörgött a telefon, és értesített, hogy a teafüvet és 12 gyógynövénypalántát a Budapestre tartó autóbusz megérkezéskor át kell venni. Egy ismerősömet kértem meg, majd itthon elültettem a palántákat. Közben a lányomnak rendszeresen adtuk a teát, amit később a növény friss hajtásaiból készítettünk. A kemoterápia lejárta után egy hónappal kellett PET-CT-re menni, ahol teljesen negatív eredményt kaptunk, miszerint semmilyen beteg sejt nincsen már a lányunk szervezetében.
Ugyanakkor említhetem a saját példámat is. Van egy ötös híd a számban, aminek a középső fogával három-négy év óta kínlódtam. A fogorvosok azt mondták, hogy le kell venni a hidat, mert a középső fog gyökerén gennyzacskó van, amit szájsebésznek kell eltávolítania. Méhészkedés közben az egynyári üröm félmaréknyi levelét kezdtem rágni, és három hét elteltével, amikor a fogorvosnál sorra kerültem, már nem látott semmit, és a röntgenfelvétel is igazolta, hogy a granuloma eltűnt a fogamról, holott semmilyen gyógyszert nem szedtem a fogfájásra. Azóta az ismerőseim körében népszerűsítem a növényt.
– Nekünk Erdély a szívünk csücske – folytatja M. Szabolcs. – Egy baráti társasággal tíz év óta oda járunk nyaralni, sokszor Zetelakán, az Olga panzióban szálltunk meg, és van egy kedves ismerősünk, lelkész Székelydályán, aki vízibölényeket tenyészt, és a tejükből sajtot készít. Az is egy fantasztikus hely, azt pedig, hogy pont egy erdélyi származású ember mentett meg a pokolból, különleges jelnek érzem – érzékenyül el kicsit, aztán folytatja, hogy az idén nyáron, ha nem szólt volna közbe a járvány, Marosvásárhely lett volna a célpontjuk, végül megosztja egy másik Erdéllyel kapcsolatos élményüket is.
– Déva környékére látogattunk, és adományt vittünk Böjte Csaba „gyermekeinek”. Ahogy kipakoltuk az adományt, láttuk, hogy néhány gyermek focizik. A feleségem unokatestvére édességgel kínálta őket, de az egyik kisgyermek hátratette a kezét, és azt mondta, hogy ő nem vesz, mert a testvérei nincsenek ott. Csak akkor fogadta el, amikor kiderült, hogy az egész zacskó édesség az övék.
Nagyon hálás vagyok Dán úrnak, igazán nem is tudom kifejezni azt, amit akkor éreztem, amikor kiderült, hogy már küldi is a növényt, hangsúlyozza, mielőtt elköszönne.
Hogyan kezdődött? – kérdezem dr. Dán Józsefet, aki nyugdíjas éveiben mélyedt el a természetes növényi gyógyhatású anyagokkal való kutakodásban. Bizonyítékokban már nincsen hiány, de a többi korántsem egyszemélyes vállalkozás. Olyan partnerek kellenek hozzá, akik vállalják a kockázatot. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megtalálni, meggyőzni őket nagyon nehéz, annak ellenére, hogy világviszonylatban tudományos kutatásokról szóló dolgozatok sokasága igazolja a népszerűsíteni kívánt gyógynövény, az illatos üröm jótékony hatását, amiért ki lehetett érdemelni a Nobel-díjat is. Az évezredek óta használt gyógynövény artemisinin nevű hatóanyagáról kiderült, hogy a malária kiváló ellenszere, és hatékonyan elpusztítja a daganatsejteket is.
– Valamikor a ’90-es évek kezdetén tudtam meg, hogy egy vietnami kutató előadást tartott Magyarországon az illatos ürömről. Azonosítottam a növényt, és szerencsémre akkor jelent meg egy monográfia az üröm növénycsaládról angol nyelven, amely fele terjedelemben az illatos ürömről szólt. Részletesen leírta azokat a kísérleteket, amelyeket az 1960-as években Youyou Tu kínai farmakológus asszony végzett, akit orvostudományi Nobel-díjjal tüntettek ki 2015-ben. Az ürömből kivont artemisinin ugyanis hatékony maláriaellenes szernek bizonyult, amellyel a korábban százezreket elpusztító betegséget sikerült megfékezni. Azóta világszinten könyvtárnyi irodalma van az újabb kutatásoknak. Az artemisinin hatásának lényege, hogy a magas vasigényű fiatal sejtekben, amilyenek a maláriával fertőzöttek is, programozott sejthalált indít be, és egy peroxidációs folyamat során elpusztítja azokat. Mint a későbbi kutatásokból kiderült, a daganatsejtek vastartalma is magas kell legyen ahhoz, hogy szaporodni tudjanak, ezért ha külső vasbevitellel még növelik a vas mennyiségét, az artemisinin megöli a beteg sejteket. Sőt, a vér-agy gáton is képes átjutni, és a központi idegrendszerben előforduló fertőzésekre is hatékony. A már említett monográfiából kiderült, hogy 250 körüli összetevőjéből, a többi ürömfajtákkal ellentétben, az illatos üröm nem tartalmaz egyetlen mérgező hatóanyagot sem.
Mivel az állatpatológiában is léteznek olyan fertőző szervezetek, amelyek a malária kórokozójának a fejlődéséhez hasonlíthatók, ebből származott az ötletem, hogy itthon, a kisgazdaságban próbát tegyek. A jó eredmények láttán húscsirkéken és az anyjuktól frissen elválasztott malacokon is kipróbáltuk, és beigazolódott, hogy a takarmányhoz 1%-ban kevert hatóanyag tökéletes védelmet nyújt az állatoknak, többek között a coccidiózis (egysejtű paraziták) ellen. Az artemisininnel helyettesíteni lehetett a szintetikus szereket.
Egy fiatal kollégám gondjaiba vette a témát, beiratkozott a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem doktori iskolájába, és kutatásai igazolták, hogy az addigi tapasztalataink helytállóak. A kezdeti beszélgetésekkor kértem az állatorvosi egyetem parazitológia tanszékének vezetőjét, hogy „juttassa át az ötletet a kerítésen túl” az orvostudományi és gyógyszerészeti egyetemre, de sajnos abból nem lett semmi. Voltam a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem volt rektoránál is, ahova magammal vittem a kolozsvári emeritus professzor referátumát. A rektor úr pozitív hozzáállásáról biztosított, de a találkozásnak nem volt folytatása.
Láttam a kertben, hogy szépen zöldell két táblában is az illatos üröm. Ahogy megfigyeltem, a természetben is megtalálható ez a növény.
– A vad állomány valóban létezik, de nehezen lehet megfelelő mennyiséget és minőséget találni. Tájékozódás közben leltem rá a neten az anamed német keresztény orvos csapatra, amelynek tagjai a harmadik világ egészségügyi gondjait próbálják megoldani azzal, hogy a gyógyszerszűkében szenvedő lakosságnak elérhető megoldást biztosítsanak. Tőlük veszek évente egy adagnyi (5.000) magot tartalmazó csomagot.
Az eddigi eredményeket is ezzel a hibriddel értük el, viszont a helyi populációnak a szaporítása és kutatása is indokolt. Meggyőződésem, hogy a terméket nem a mezőgazdaságban és állattenyésztésben kell elsősorban használni, mert arra a célra hasznos
ugyan, de túlságosan költségigényes. A humán gyakorlatban viszont egészen biztosan jó szolgálatot tenne, különösen a gyermekgyógyászatban és az onkológiában. Kísérletek igazolják, hogy a hatóanyag hatására 1200 beteg sejt mellett egyetlenegy ép sejt sem pusztul el.
A történet furcsasága, hogy miközben Youyou Tu asszony megkapta a Nobel-díjat az illatos ürömmel elért eredményéért, a Közös Piac által engedélyezett termeszthető növények listájáról – legnagyobb meglepetésünkre – törölték az illatos ürmöt. Hogy kinek jó ez? Valahol Európában egy érdekcsoportnak nem tetszik, holott a kézenfekvő megoldások egyike lenne.
Nem akarok csodadoktor lenni, társat, csapatot szeretnék, akikkel együtt a végére tudunk járni e növény titkának, amely Isten áldása. Nem egy olyan munka áll előttünk, amit egy emberre szabtak. Biztos vagyok benne, hogy Marosvásárhelyen, Erdélyben, Romániában vannak hozzám hasonló nyugdíjas szakemberek, akik szeretnének még tenni valamit.