2021.09.06
Bizonyára nem túlzó a címben megfogalmazott állítás, az egyre nagyobb számban megjelenő poloskák sokak számára jelentenek problémát. Ennek oka sokrétű, okozhatnak növényvédelmi problémát, lehetnek undorkeltők, de sokszor egyszerűen csak a nagy tömegben való megjelenésük miatt zavaróak. Az utóbbi években ezek a gondok egyre fokozódnak. Mi ennek az oka, de különösen mit tehetünk mindezek ellen?
Az okok között megtalálhatjuk éghajlatunk, időjárásunk változását. Bár ennek emlegetésénél gyakran lehet az az érzésünk mostanában, hogy minden fontos kérdésre -akár minden alapot nélkülözve is- ezt kapjuk meg válaszként, ebben az esetben ez valóban szerepet játszik a „poloskahelyzet” alakulásában. Poloskák mindenhol élnek hazánkban, több, kevesebb, kisebb, nagyobb, többnyire nem is kerülnek a szemünk elő őshonos fajaink. Azonban érkezett hozzájuk két új faj, amelyekkel ugrásszerűen nőttek meg a poloskákkal kapcsolatos problémáink. Tegyünk egy rövid kitekintést, melyek is ezek a fajok?
Egyikük az ázsiai márványospoloska, amely, ahogyan a neve is mutatja, Ázsiából, egészen pontosan Kelet-Ázsiából származik. Hazánkban közel tíz éve jelent meg, azóta jelenléte tömegessé vált. E kártevő rendkívül sok növényen képes táplálkozni, így a zöldség- és gyümölcsféléken is, ezzel pedig esetenként komoly növényvédelmi problémát is okoz. Időnként egyszerűen nem lehet megvédeni kártételétől a kertben növő paradicsomot, paprikát, almát, körtét, és még sorolhatnánk. De, kártételével találkozhatnak a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók is, kifejezetten gyakran lehet e faj egyedeit megtalálni a kukorica- és szójatáblákban.
Az ázsiai márványospoloska a tűztövist is kedveli
A másik, ugyancsak jövevény poloskafaj a zöld vándorpoloska, amely valószínűleg Kelet-Afrikából érkezett az európai kontinensre, majd közel tíz éve hazánkba is. A korábban már említett, másik invazív fajhoz hasonlóan igen nagy számú növényfajon képes táplálkozni, így károkat okozni. A legnagyobb problémát ez a faj is a zöldség- és gyümölcskultúrákban okozza, de a szántóföldi növénytermesztés sem mentesül a kártételétől, a szóján időnként igen nagy számban találkozhatunk vele.
Zöld vándorpoloska kifejlett egyede
Mindazok számára, akiknek növényvédelmi problémát okoznak ezek az idegenhonos fajok, adja magát a kérdés, hogy mit lehet tenni ellenük? Sajnos ebből a szempontból sok biztatót nem tudunk mondani. Bár természetesen a széles hatásspektrumú rovarölő készítmények megfelelő hatással bírnak ellenük, hatékonyan irtják ezeket a kártevőket is. A probléma abból adódik, hogy a tápnövények nagy száma, és a tömeges felszaporodás miatt mindig lesz a környezetünkben „elegendő” poloska, vagy poloska-lárva, amelyek folyamatosan fognak betelepülni a kertünkbe. Így a hatékony megoldás az lenne, ha folyamatos vegyszernyomás alatt tartanánk a területünket. Ez azonban sok szempontból káros, sőt kifejezetten veszélyes! A széles hatásspektrumú rovarölő hatóanyagok nem válogatnak, a hasznos rovarokat éppen úgy irtják, mint kárt okozókat. Ezért a túlzott vegyszerhasználat komoly károkat okozhat a környezetünk rovarpopulációjában. Ezt pedig senki sem veheti félvállról, aki csak egy kicsit is fogékony környezetünk védelmére. De magunk, vagy családunk védelme érdekében is meg kell fontolni a rovarölő készítmények túlzott használatát, mert az megnehezíti, vagy akár veszélyessé is teheti a zöldségek, gyümölcsök fogyasztását, amennyiben nem vesszük figyelembe a kötelezően betartandó élelmezés-egészségügyi várakozási időt. Próbálkozhatunk még csalogatónövények vetésével (pl. kukorica), ahol kisebb környezeti terhelés mellett irthatjuk a poloskákat. Abban az esetben azonban, ha erre lehetőség van, a legbiztosabb módszer a poloskák fizikai távoltartása a paprika, vagy paradicsomtövektől, azok rovarhálóval való takarása, amely azonban nagyobb terület esetén sajnos szinte kivitelezhetetlen.
Ázsiai márványospoloska lárvája paprikán
A tél közeledtével a poloskákkal való küzdelem színtere a kertből áttevődik a lakásunkra. A két faj közös jellemzője, hogy az őszi időszakban egyedeik telelőre vonulnak, ehhez védett helyet keresnek. Ennek során akár tömegesen is betelepedhetnek a lakásba, egy óvatlanul nyitva hagyott ablak ilyenkor nyitott kaput jelent a számukra, … amivel igen gyakran élnek is. Sokakat tölt el undorral a lakásban repkedő, vagy itt-ott megbújó poloska, különösen, mivel az bolygatásra egy pillanatig sem habozik bevetni híresen hatékony bűzmirigyeit. Ennek ellenére mindenkit óva intenék attól, hogy a lakótérben olyan irtószert alkalmazzon, amely erre nincs engedélyezve. Bár vannak olyan természetes eredetű hatóanyagot tartalmazó, lakásban is felhasználható készítmények, amelyekkel a poloskák irthatók, itt is tanácsos inkább a fizikai módszerekre helyeznünk a hangsúlyt. Egy jól záródó szúnyogháló tökéletesen megakadályozza ezen nem várt vendégek lakásunkban való megjelenését, amit ráadásul egyszer kell jól megcsinálnunk és évekig hatékony marad. Persze, a szabadban kiteregetett, száradó ruhákkal, vagy tűzifával bekerülő néhány darab ettől még bosszantóan fog körözni a lámpa körül, de ilyenkor szó sincs tömeges megjelenésről, egy-egy darab kerülhet így csak be a lakásunkba.
A fentiekben leírtakból kiolvasható, hogy igazán kiforrott, hatékony védekezési lehetőség egyelőre nem áll a rendelkezésünkre a poloskák okozta problémák kezelésére. Bármennyire is nehéz, meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy ezek az új, invazív poloskafajok hosszú távon is itt maradnak velünk, természetes ellenségek híján tömeges jelenlétükre kell készülnünk. Egyes természetes ellenségeik már megjelentek Európában, sőt már hazánkban is volt példa az észlelésükre, azonban azok valóban hatékony egyedszámra való felszaporodásához idő kell, inkább évtizedek, mint évek. Bízhatunk abban is, hogy az őshonos rovarok közül lesz, amely hasznosítani tudja ezt az újonnan megjelenő, nagy tömegű táplálékforrást és ezzel „besegít” a probléma megoldásába. Ezért is fontos, hogy a poloskák elleni védekezés jegyében ne vegyszerezzük agyon a környezetünket, ne okozzunk nagyobb bajt a meglévőnél.