2021. április 7., szerda

Székelykeresztúri halászlé és cigánypecsenye: odafigyeléssel a kisvárosok is sokkal több vendéget fogadhatnának

2021. április 06.,
Székelykeresztúr nem a legismertebb székelyföldi kisvárosok közé tartozik, holott itt is van látnivaló az ide érkező turisták számára. Vendéglátása messze elmarad a vidék reális adottságaitól, amin viszont több hírveréssel lehetne javítani. A kisváros Bonfini éttermében jártunk.


Vendégmarasztaló hely a székelykeresztúri Bonfini Fotó: Kisréti Zsombor

Erdély szórványvidékéről jött vendég számára eleve más megítélés alá esik egy székelyföldi kisváros vendéglátása, mintha saját szülőföldjének településein bóklászna magyar ízek után. Más a székely vendéglátás és más az észak-erdélyi. Igaz, egy étterem konyhájának felhozatalát, a pincér munkáját, vagy a vendéglői környezetet bárhol lehet mérni. Székelyföld mégis azért több az Erdély más részeiből vagy Magyarországról érkező turista számára, mert az annyira áhított komunikációs nyelv eleve a magyar.
Másrészt Székelyföldön sokkal nagyobb eséllyel fogyaszthat az ember finom magyar ízeket, mint Kolozsváron, Nagyváradon vagy Aradon például. Nem véletlen, hogy az Erdélyre lebontott magyar turisták számát tekintve a két székelyföldi megye vezet. A koronavírus-járvány a 2019 végéig bíztatóan felfele ívelő adatokat jelentősen visszafogta ugyan, azonban a lehetőség megmaradt, és ezt jól jelzik a Székelyföld-szerte újranyitott éttermek, bárok, falatozók. Székely halászlé.


A székelykeresztúri leves előnye, hogy sok benne a hal Fotó: Kisréti Zsombor

Igaz, nem minden kisváros örvend azonos érdeklődésnek a turisták részéről, amit a számadatok is bizonyítanak. Egyik kedvenc városom, Székelykeresztúr gazdasága például az Erdélystat kimutatása szerint 2018-ban a legkevesebb bevételt a szállóvendégekből és a vendéglátásból könyvelhette el, a városban bejegyzett cégek összforgalmának az 1,4 százalékát. Ami bizony kevés, ha figyelembe vesszük, hogy a Nagy-Kükküllő mentén fekvő, tízeres létszámú városka látnivalóival és vendégszeretetével jóval többet érdemelne. Akik Petőfi Sándort kedvelik, ide is ellátogatnak, hiszen nemzeti költőnk itt töltötte utolsó éjszakáját a fehéregyházi csatába menet. És ha már itt jár az ember, akkor érdemes benéznie a kisváros valamelyik éttermébe. A három jobban bejáratott hely közül már többször megfordultam a Bonfini udvarán található nyári kertben, így ezúttal is e mellett döntöttem. A nyári kert még nem üzemelt, az étterem viszont igen. Van egy sajátos hangulata a falépcsőkön megközelíthető emeleti vendéglőnek, amely egy polgári ház tornácára nyílik. A beltér ízlésesen, szépen berendezett, csupán azok a fránya művirágok ne lennének az asztalon… Halászlé és cigánypecsenye Az Étteremmustrában többször írtam már kisvárosok éttermeiről, amelyek eleve kedvenceim. Egyrészt csendesebb, nyugodtabb helyek és olcsóbbak, mint a „menő” nagyvárosi vendéglők. Tapasztalatom szerint szinte minden kisvárosban akad legalább egy olyan vendéglátó hely, ahol a komolyabb szakmaiságra törekednek, jó a konyha és kedves a kiszolgálás. Ez érvényes a keresztúri Bonfini Étteremre is, azzal együtt, hogy nem minden fogásukkal voltam elégedett. A többféle erdélyi leves és csorba közül kedvencemre, a magyar nyelvterületen honos halászlére esett a választásom, és nem bántam meg. A pontydarabkákban gazdag halászlé állagra, ízre és fűszerezettség szempontjából jóra sikerült. Persze, nincs párja egy bográcsban főtt ételnek, de az éttermi konyha körülményei között a Bonfini halászleve jó leves. A kissé felvastagított levet ugyanakkor ellensúlyozta a bőséges hal…

A cigánypecsenyéből éppen a pecsenye hibádzik Fotó: Kisréti Zsombor

Nem voltam viszont elégedett a cigánypecsenyével. A régi lacikonyhák középkori világából fennmaradt sültünk igazi ínyencségnek számít, ha megfelelő fokhagymás ízesítéssel jól el van készítve. A cigánypecsenye titka, hogy a húst nem szabad klopfolni, illetve sütés előtt legalább egy órával fokhagymás öntetben kell pácolni a tarját. Ha a pácolás elmarad, illetve vékonyra potyolt húst sütnek ki, akkor a pecsenye inkább hasonlít a cipőtalp állagához, mint egy porhanyós sülthöz. A keresztúri cigánypecsenyémmel éppen ez volt a gond: a jó ízű krumpliköretet és az ízletes sült szalonnát elrontotta a keményre és nehezen rághatóvá sütött hússzelet. Cigánypecsenyét egyre kevesebb helyen lehet kapni éttermekben, mert sokak szerint egészségtelen a füstös, zsíros, fokhagymás társításban készülő sült, de ha szeretjük a régi étkeket, ez is belefér a választékban. Másrészt régi magyar ételként gasztronómiai kultúránk része, amit meg kell őrizni az utókor számára is. Számomra jó pont, hogy a Bonfini ezt felvette étlapjára, „csupán” jól kéne elkészítenie a szakácsnak...

Somlói galuska, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva Fotó: Kisréti Zsombor

Jó desszertek Nagyon jó a Bonfini desszertfelhozatala.
Erősségük a palacsinta, amit minden elképzelhető töltelékkel felszolgálnak. Kapható még Gundel palacsinta, Somlói galuska és egyéb ínyencség is. Ezúttal a Kárpát-medence egyik legismertebb cukrászati terméke, a somlói galuska mellett döntöttem, amely piskóta, csokoládéöntet, vaníliakrém, mazsola, dió és tejszínhab kiváló ötvözete. A keresztúri étteremben ez a „keverék” jó ízűre és remek állagúra sikerült, és akkora adagot szolgáltak fel, hogy két ember számára is elegendő lett volna. Összességében tehát jól éreztem magam a Bonfiniben: kedves volt a kiszolgálás és nem kellett sokat várni az ételekre. A sültek elkészítésénél tökéletesíteni kellene a konyhai munkafolyamatokat. Egy jó helyen fekvő, belvárosi székely vendéglőnek nemcsak Mátyás király történ