2020. február 24.,
Erősödik a vita a növényvédelem és a biotechnológia körül. Tasos Haniotis, az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának főigazgató-helyettese az új nemesítési technikákat a mezőgazdasági károsítók elleni védekezés egyik módszereként fogja fel. Úgy véli, az éghajlatváltozás tempója miatt egyre több kártevővel és kórokozóval kell megküzdeni a termelésben, ami óhatatlanul a növényvédőszer-felhasználás növekedéséhez vezet, hacsak nem találunk más megoldást. Az ellenálló képesség gyors megtalálása és beépítése a faj minden egyedébe például ilyen módszer lehet.
Tasos Haniotis, az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának főigazgató-helyettese az új nemesítési technikákat a mezőgazdasági károsítók elleni védekezés egyik módszereként fogja fel az euractiv.com. által kiszivárogtatott dokumentum szerint. Ez tulajdonképpen a biotechnológiai eljárások alkalmazását jelenti a tovább tenyészre alkalmas genotípusok, génszekvenciák hatékony szelekciójában, illetve a kívánt képesség elterjesztésében az adott fajon belül. A dokumentum a Bizottság belső konzultációs folyamatának része a biodiverzitási stratégiatervezettel kapcsolatban, amelyet hivatalosan még nem hoztak nyilvánosságra.
Tasos Haniotis ebben úgy vélekedik, hogy a célzottabb növényvédőszer-felhasználás kombinálható az új nemesítési technikákkal, hatására kevesebb lehetne a szermaradvány a mezőgazdasági termékekben. Eszerint a főigazgató-helyettes a növényvédőszer-használat csökkentésében egyformán fontosnak tartja az új nemesítési technikákat, az integrált növényvédelmet és a biokontrollt.
Haniotis utalt rá, hogy az éghajlat változással párhuzamosan csak sokasodni fognak azok a növényvédelmi problémák, amelyeket meg kell oldani, ami a peszticid-felhasználás növekedéséhez vezetne, hacsak nem találunk rá más megoldást. A főigazgató-helyettes ezért azt javasolta, hogy a “szántóföldtől az asztalig” tartó termelési előírásrendszerben legyen helye az új nemesítési technikáknak is.
Van azonban egy bökkenő: az Európai Bíróság 2018-ban úgy határozott, hogy az új nemesítési technikák a GMO-irányelv hatálya alá tartoznak. Azóta az EU Tanácsa tanulmányt kért a Bizottságtól a helyzet tisztázására. Míg a tudomány elfogadhatónak tartja a biotechnológiai eljárások bevezetését a gyakorlatba, addig mások kizárólag az integrált növényvédelmet látják üdvözítőnek. Ennek okaként az hozzák fel, hogy ez sokkal komplexebb megoldást kínál a növény saját ellenálló képességének fokozására. Az ellentábor a biodiverzitás és a talajélet fokozásában látja a megoldást, nem pedig a génszerkesztett, uniform növények elterjesztésében.
Az agrárium képviselőiben egyre nagyobb feszültséget vált ki, hogy a Környezetvédelmi Főigazgatóságnak növekszik a beleszólása a mezőgazdasági kérdésekbe. Erre a legfrissebb példa a megújuló energiáról szóló irányelv (RED II) felülvizsgálata, melynek kapcsán kivezetnék az elsőgenerációs bioüzemanyagok gyártását, ami pedig a magas fehérjetartalmú takarmányok előállításához is nagyban hozzájárul.
“Aggódunk amiatt, hogy a DJ Agri véleményét figyelmen kívül hagyják olyan, a mezőgazdaságot érintő kérdésekben, mint a bioüzemanyagok sorsa” – mondta Pekka Pesonen, a Copa-Cogeca főtitkára. Ezek után tényleg kérdéses, hogy jövő tavasszal, amikor az új Közös Agrárpolitika elindul, melyik tábor javaslatai épülnek be a támogatható gyakorlatokba.
Forrás: agrarszektor.hu