Bíró Blanka • 2019. június 23.,
Felelősséggel nemzedékeink egészséges táplálkozásáért a Kárpát-medencében mottóval szervezte meg a hétvégén az illyefalvi LAM Alapítvány a III. Székelyföldi Földész Fórumot. Az előadók a nagyüzemi növénytermesztés és állattenyésztés veszélyeire, az ipari mezőgazdaság katasztrofális következményeire hívták fel a figyelmet, hangsúlyozva az ökológiai gazdálkodás szükségességét.
Bardócz Zsuzsa az MTA tagja, biokémikus „Génjeink és a környezet” című előadásában rámutatott az elmúlt évek kutatásai igazolták, hogy a környezetünk befolyásolja a génjeinket. Az emberiség százezer nemzedéke vadász- és gyűjtögető életmódot folytatott, sokat ártott a táplálkozásnak, amikor áttértek a tudatos mezőgazdaságra, és tovább rontott a helyzeten az ipari forradalom, a vegyszeres gazdaság, majd a génmódosított növények megjelenése. A táplálékban levő vegyszerek utódainkra is hatással vannak, ám bizonyított, hogy a bioételek segítenek a szervezet méregállományának csökkentésében, 25 százalékkal több bennük az ásvány és a vitamin, ízletesebbek, magas a tápértékük, óvják a környezetet – összegezte a biokémikus.
Roszik Péter Biokontroll Hungaria Nonprofit Kft. alelnöke, a Biokultúra Szövetség alapítója arról beszélt, hogy rengeteg címkével próbálják eladni az élelmiszereket, hozzájuk kapcsolják, hogy alternatív, reform, integrált, funkcionális, paleo, natúr, ezzel szemben a biotermékek szabályozottak, működik az ellenőrzési rendszer. Húsz-harminc év használat után visszavonják a vegyszereket, melyekről kiderül, hogy az egészségre károsak, ez nem a gazda felelőssége, hanem azoké, akik évtizedekig engedélyezték, gyártották. Idén Magyarországon 30 ezer tonna vegyszert szórtak a földekre, anélkül, hogy mérték volna, hogy szükséges vagy sem. 2010-ben az Európai Unióban egyetlen almában 43 növényvédő szert azonosítottak – sorolta a szakember. Hangsúlyozta, a tiszta levegő, az iható víz, a megfelelő mennyiségű és minőségű élelem, az élhető környezet a biológiai létezés alapja, úgy kell gazdálkodni, hogy a méltányosság elve alapján a jövő generációkra is gondoljunk.
Könczei Csaba a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője felidézte, 2010-ben Háromszéken kilenc gazda foglalkozott ökológiai gazdálkodással, két év alatt a nagy támogatásoknak köszönhetően a számuk 406-ra emelkedett, utána viszont folyamatosan csökkent, idén 119-en vannak bejegyezve biotermesztőként. Szerinte az ágazatot fejleszteni kell, hiszen a térség egyik vonzereje lehet az öko-agroturizmus. Kihívás az értékesítés, amit szövetkezéssel és a tárolási kapacitás, a hozzáadott érték, vagyis a feldolgozás növelésével lehetne megoldani.
• Fotó: Bíró Blanka
A gyerekkorunkban felhasznált növényvédő szerekből mindössze 12 van jelenleg forgalomban, mert annyira „életellenesek” voltak, hogy betiltották, az újakkal sem jobb a helyzet, de nincs amivel pótolni, ezért továbbra is használják – mutatott rá Ladó Hunor Hargita megyei kertészmérnök, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete képviselője. Hangsúlyozta, tévhit, hogy a biogazdálkodás nem képes kielégíteni a föd lakosságának élelmiszer igényét, hiszen a tanulmányok szerint csak 8-9 százalékkal kevesebb a hozam, mint az ipari termelésben. A pozitív és jövő-orientált emberek gondolkodnak biogazdálkodásban, ami modern és tudományos is lehet, fontos a talaj-, a környezet-, a vegyszerismeret – összegezte Ladó Hunor.