2019. május 21., kedd

Sikert aratott az Agromania

2019. május 21.
Hagyományteremtő szándékkal szerveztek általános mezőgazdasági kiállítást Maros megyében az elmúlt hétvégén. A térségben a maga nemében újdonságnak számító, Agromania névre keresztelt expóra Sáromberke határában került sor. Mezőgazdasági eszközök, gépek, erőforrások gyártói, forgalmazói, hagyományos termékek előállítói, kertészetek, takarmánygyártók, innovatív technológiákat bevezető vállalkozások mutatták be termékeiket a standokon. Nem hiányoztak az állattenyésztők sem, az érdeklődők szarvasmarhákat, juhokat, lovakat vehettek szemügyre.
Az esemény ugyanakkor jó lehetőséget biztosított a szakmai szervezetekkel, az agráriumban szerepet játszó intézményekkel való ismerkedésre, megbeszélésekre. A kiállítás úgyszintén kiváló keretet biztosított a gazda szakembereknek, a gazda–gazda párbeszédeknek, tapasztalatcseréknek, újdonságokkal való ismerkedésnek is. Az eseményt a Pro Economica Alapítvány és a Maros Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács szervezte.
A sok esőzés miatt szombat reggel a kiállítás helyszínén hatalmas sártenger fogadta a látogatókat, kiállítókat, de a megnyitóra érkező politikusokat, elöljárókat is, így a gumicsizma mindannyiuk számára kötelező tartozéknak bizonyult. Délutánra azonban kisütött a nap, a szép idő vasárnap is kitartott, így az esemény végére több mint hétezer látogató regisztrálta magát a belépőpontnál.
Erdélyből, de szinte az egész országból, valamint Magyarországról összesen 116 kiállító érkezett az Agromaniára termékeik színes skálájával, a nagy mezőgazdasági gépektől szinte a „konyhagépekig”, a termeléstől a csomagolásig használt eszközöket, berendezéseket sorakoztattak fel, de jelen voltak az állataikat bemutató tenyésztők is – értékelte a kínálatot Sikó László falugazdász, szervező. Hozzátette: a készáruk előállítói is jelen vannak egy nagy sátorban, ahol tizenkilenc termelő kézműves termékeket mutatott be.
Megvalósult az álom
A hivatalos megnyitón Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatója nem titkolt izgalommal mondta: megálmodtak valamit, amit sikerült tető alá hozni, ami még soha nem volt Maros megyében, de a térségben sem. „Nagyon vártuk a pillanatot, hogy itt köszönthessük Önöket, és hogy a gazdákat az új technológiákkal, a cégekkel, különböző intézményekkel egy helyre tudjuk összehozni. Mindezért külön köszönet azoknak a főtámogatóknak, akik mellénk álltak” – fogalmazott Kozma Mónika, elmondva azt is, hogy a támogatóknak köszönhetően kiállítóknak és látogatóknak egyaránt ingyenes volt a kiállításon való részvétel. „Nagy szeretettel köszöntjük idén Magyarországot, a magyarországi standot, akik jelen vannak köreinkben, képviselvén az anyaországi mezőgazdasági ipart” – mondta az igazgató.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a kiállítás várt eredményeit megfogalmazva mondta: „célja, hogy közelebb hozza egymáshoz azt a két szegmenst, amely nélkül igazából a mezőgazdasági termelés nem lehetséges. Azokat, akik magával a termeléssel foglalkoznak, és azokat, akik a különböző eszközöket, a mezőgazdasági termeléshez szükséges minden kiegészítőt forgalmaznak”. Az együttműködés fontosságát kiemelve megállapította: „azt gondolom, nagyon fontos, hogy magyar és román, román és magyar mezőgazdászok, farmerek és iparosok tudnak találkozni, hogy a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjával jelen van Erdélyben, mert ez újból csak az együttműködésről szól, a közös érdekről, célról – jobbnak lenni, erősebbnek lenni, megerősödni”.
Jelentős program indul Székelyföldön
Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára értelmezésében „azért gyűltünk itt össze, hogy Erdély, azon belül is a mezőgazdaság erősítéséről, fejlesztéséről beszélgessünk”. A gazdák támogatását annyira fontosnak gondolják, hogy a magyar kormány egy nagyon hatékony programot indított támogatásukra. Ezt Maros-Mezőségen kezdték el, Kolozs megyében folytatták, ahol aznap írták alá az ezredik nyertes pályázatot. Az eddigi támogatások révén 17 millió eurónyi fejlesztés valósulhatott meg eddig – mondta. „Ezúttal szeretném Önöknek bejelenteni, hogy úgy döntött a magyar kormány, és az ehhez szükséges pénzügyi keretet is hozzárendelte, hogy ezt az összeget a következő két-három évben szeretné megnövelni, akár hússzorosára is. Ez azt jelenti, hogy Maros, Hargita és Kovászna megye vonatkozásában egy új programot indítunk, ezúttal – a nagyok után – a kisebb gazdákat célozva meg, amelynek keretében legtöbb 15 ezer euró vissza nem térítendő támogatásra pályázhat mindenki, aki kizárólag mezőgazdaságból él. Ez gyakorlatilag Székelyföld egészét magában foglalja. Ebből az összegből Önök állatokat vásárolhatnak, ültetvényt telepíthetnek, eszközöket szerezhetnek be” – mondta. Magyar megítélése szerint a magyarországi támogatással és az önrésszel együtt minden lehetőség megvan arra, hogy a következő években ennek a térségnek a legnagyobb koncentrált mezőgazdasági fejlesztése valósulhasson meg, értékét mintegy 300 millió euróra becsülte. „Ezek a támogatások addig állnak rendelkezésre, amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van” – összegzett.
Külön standon a magyar gépgyártók és -kereskedők
A magyarországi gépgyártók és -kereskedők a kiállítás egyik legnagyobb standján mutatták be termékeiket. A standot, a kiállításon való részvétel lehetőségét a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság biztosította a magyar kiállítók számára. Tizenhárom magyarországi gyártó termékével ismerkedhettek a látogatók, olyan gépekkel, melyekre legnagyobb a kereslet: szálastakarmány-készítő gépek, talajművelő eszközök, pótkocsik – mondta el érdeklődésünkre Pigniczki Ferenc szervező, az Umwelt Kft. tulajdonosa.
– Hogyan látják, a gazdák a magyar finanszírozású pályázatok reményében is érdeklődnek a kiállított termékek iránt, igénylik a konkrét árajánlatokat? – kérdeztük a szervezőtől.
– Egyértelműen érzeni lehet a felfokozódott érdeklődést, kígyózó sorokban állnak a gazdák a partnerek asztalainál, információkat igényelnek, árajánlatokat szereznek be.
– Mi érdekli a leginkább a gazdákat?
– Már előzőleg felmértük, hogy a legtöbben a pótkocsik, szálastakarmány-készítő gépek, talajművelő eszközök iránt érdeklődnek. Fontos, és hozzá kell tennem, hogy nagy az igény az erőgépek iránt is. Igaz, elkötelezettek vagyunk a magyar termékek irányába, de ugyanígy figyelembe vesszük azt is, hogy Romániában, Szászrégenben van egy traktorgyár. Teljesen természetes, hogy az erőgépet vásárolni szándékozó gazdának az IRUM traktort ajánljuk, amely közkedvelt erőgép lett – fogalmazott Pigniczki.
Kötetlen eszmecsere gazdák és falugazdászok között
A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) által működtetett falugazdász hálózat tagjai saját sátrukban várták a gazdákat. Az Agromania kiállításon való részvételre szakmai utat is szerveztek, csak Kovászna megyéből több mint hetven gazda vehetett részt az eseményen.
Becze István, az SZGE elnöke érdeklődésünkre elmondta: „fontosnak tartjuk, hogy megjelenjünk minden olyan eseményen, ahol minél több gazdával találkozhatunk személyesen. Erre kiváló lehetőség az első alkalommal megszervezett Agromania, ahol a két nap alatt több mint hétezer gazda fordult meg. Ezeken az eseményeken lehetőségük van a falugazdászoknak és a gazdáknak a sokkal kötetlenebb eszmecserére”.
A falugazdászok a szakmai tanácsadás mellett „idegenvezetői” feladatot is vállaltak az Agromanián. A térségükből érkezett gazdákat kapcsolatba hozták a kiállítókkal, segítettek a gépek, berendezések, egyéb termékek megismerésében, nem utolsósorban kedvező árajánlatok beszerzésében.
A székelyföldi falugazdászok sátra gasztronómiai szempontból is vonzó volt a kiállításon. János Zsolt falugazda, vadgazda mérnök és munkatársa, Mika Dezső állattenyésztési mérnök méretes üstben főzött szarvaspörköltet, az ínyencség széles körű sikert aratott. Amíg esett az eső, gondban voltak főztjük végső formáját illetően – részletezte viccesen Mika –, ha csorog, akkor leves lesz, ha nem, akkor pörkölt. Semmi rendkívüli nem volt a receptben, a nagyanyáink által használt alapanyagok kerültek az üstbe, fűszerként sót, borsot, paprikát használtak. A köret is egyszerű volt, tarhonyát főztek a pörkölt mellé – tudtuk meg János Zsolt „főszakácstól”.
Elismert tevékenységet folytatnak a falugazdászok
A Romániai Magyar Gazdák Maros megyei szervezete is saját standján várta az érdeklődőket. Szakmai szervezetként több mint harminc éve részei a gazdaközösségnek. Öt falugazdászt foglalkoztatnak, szervezőként is részesei a rendezvénynek, becsületesen kivették részüket a megvalósításában. A befektetett szervezői munka elégtétellel jár, hiszen hiánypótló az esemény, dicséret illeti az ötletgazdákat, szervezőket egyaránt – osztotta meg Fazakas Miklós, a szervezet vezetője. Az RMGE Maros megyei szervezetéről szólva elmondta: „Erdélyben a legnagyobb magyar közösség számszerűleg Maros megyében van, nagy részük vidéken él, így komoly feladatunk, hogy tudjuk megtartani és megerősíteni őket az agrárium számára. A falugazdászok tevékenységét illetően Fazakas kijelentette: „Szakmai alapon szervezték, olyan szakembereik vannak, akik saját ágazataikon belül hitelesek, több évtizedet töltöttek a szakmában gyakorló gazdaként, de kutatóként is. Hatékonyan csak úgy tudunk segíteni a gazdáknak, ha megfelelő szaktudást és technológiát biztosítunk, amely biztosítja számukra a megélhetést, a helyben való maradáshoz szükséges anyagiakat. Tehát nem kérdéses, hogy a falugazdászok elfogadott, elismert tevékenységet folytatnak.”