2019/05/25
Évszázadok óta termesztik a Kárpát-medencében, mégis a jelentéktelen növények kategóriájába tartozik. Használata igencsak ritka, holott jótékony hatásai megszámlálhatatlanok. Hasonlít a burgonyához, az íze azonban inkább a karalábéhoz közelít.
Ez a csicsóka – te már hallottál róla?
Gumós termése miatt hozzák kapcsolatba a krumplival, a formája azonban szabálytalan, akár a gyömbéré. Mint növény, a napraforgóhoz hasonlít, mellyel közeli rokonságban is áll.
A csicsóka gumójának 20%-a száraz összetevő, ami viszont a fruktóz egyik polimerében, az inulinban bővelkedik. Ez azt jelenti, nem tartalmaz keményítőt, ám jóval több benne a vas, kalcium, magnézium, mangán, kálium, nátrium, szilícium és cink. B1, B2 és C-vitamin tartalma magas, akárcsak a fehérje-, pektin-, és animosav-tartalma is. Maga a növény – a szár és a levelek bétakarotinban gazdagok.
Egy szupertáplálékról van szó, mely a kutatók szerint a jövő növénye lehet. Igénytelen, ellenálló, jól termő, továbbá könnyen alkalmazkodik a környezetéhez és az extrém hőmérsékletekhez. Ez pedig nagyon fontos, ha az utóbbi hónapok, évek szélsőséges időjárását vizsgáljuk, legyen szó jégesőről vagy a hideg és meleg levegő drasztikus váltakozásáról – érvelnek a szakemberek.
A zöldségtermesztés fejlesztéséért zajló kutatások eddigi eredményei afelé hajlanak, hogy a csicsóka jelenthetné a jövő nemzedék táplálékának alapját. A növény rendkívül termékeny, és a becslések szerint bármikor lenyomná a cukorrépát.
„Nemsokára hatalmas területeken fogják termeszteni, úgy itthon, mint világszerte.” – bizakodnak a tudósok, akik szerint egy hektárnyi területről akár 120 tonna csicsókát is be lehetne takarítani, ami hatalmas szám.
Ráadásul magát a felszínen lévő növényt is hasznosítani lehet: a szára tápanyagdús takarmány lehetne az állatoknak, mivel jóval több fehérjét tartalmaz, mint a kukorica. A leszáradt növény alkalmas a fűtésre, a virágait pedig a szépségipar használhatná fel különféle kozmetikumok gyártására – olvasható a jelentésben.
A csicsóka, inulin-tartalmának köszönhetően, remek táplálék a cukorbetegek számára. A gumó ugyanis kevés glükózt és szacharózt tartalmaz, aminek hatására hozzájárul a vércukorszint normalizálásához. Jelenleg nincs rá mód, hogy a csicsókából folyékony növényi cukrot nyerjenek ki, de a kutatók nem adják fel. Ha sikerül kifejleszteni a technológiát, ez a cukor bár drágább lesz a finomított kristálycukornál, mégis az egyik legjobb minőségű természetes édesítőszert kapnánk általa.
A szegények krumplijának is nevezett gumót fészkekbe ültetik, akár a burgonyát, egymástól körülbelül 30–40 centiméter távolságra. Nem igényel trágyázást, és mivel ellenálló a kártevőkkel szemben, teljes mértékben öko-módszerek mellett termeszthető. Egyedüli hátránya, hogy nagyon magasra nő. Egyes tövek elérhetik a 3 méter magasságot is. Ám ez is a kertészkedés javára fordítható: ajánlott olyan növények közelébe ültetni, melyek érzékenyebbek a szélre, vagy melyeknél fontos a talaj nedvesen tartása.