Nemes Gyula április 16, 2018
A Vándorbölcső mozgalom kezdetei Magyarországon az 1970-es évekig vezethetők vissza. 2012-ben csatlakozott ehhez a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom, amelynek köszönhetően 2015-től vándorbölcsők Erdélybe is érkeztek. Az Erdély-szerte azóta szórványosan működő programot a Gyarapodó Magyarság mozgalom elindítói vették kézbe, Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató és felesége irányításával. Lelkes embereknek köszönhetően azóta vándorbölcsők már a Székelyföldön és azon belül Marosszéken is ringanak. 
A Vándorbölcső program – és az ezt felkaroló mozgalmak – elindítóinak elsődleges célja a magyar népesség fogyásának visszafordítása, a gyermekvállalás buzdítása. Ezen kívül pedig szakemberek szerint a bölcső hintamozgása jótékony hatással van a kisbaba idegrendszeri és egyensúlyérzékelő fejlődésére is. Március elején Somosdon adtak át egy vándorbölcsőt a gyermeket váró Sipos családnak, akik azóta már használják is ezt. Szövérffi Melindát, a Marosi Református Egyházmegye Nőszövetségének elnökét, a bölcső átadóját és az átvevő kismamát, Sipos Katalint kérdeztük arról, hogyan kerültek kapcsolatba a mozgalommal és mit kell tudni erről.
Bölcső átadásra ünnepi istentiszteleten kerül sor
„Sepsiszéki Nagy Balázs barátunk által kerültünk kapcsolatba ezzel a mozgalommal, aki néprajzkutató és családjával az Úz-völgyében, Csinódon él. Ők egy rönkkápolnát építettek a saját telkükön és indították el a Gyarapodó magyarság mozgalmat. Mi ott voltunk a kápolnaszentelésen. Idén januárban kaptuk tőlük a hírt, hogy várják a harmadik gyermekük születését, mely alkalomból ők is elindítanak itt egy vándorbölcső programot. Lehet igényelni, patrónusként megvásárolni bölcsőket, vagy már meglévőket felajánlani erre a célra. Mi is megvásároltunk február folyamán egy bölcsőt, amit márciusban adtunk át egy Nyárádmentén, Somosdon élő, gyermeket váró családnak, akik azóta már használják is. Somosdon azóta egy másik bölcső is útjára indult, és Lukafalván is felajánlottak egyet a mozgalomnak, amelyre már van is igény. További jelentkezőket várunk mind bölcsővásárlásra, mind felajánlásra gyermeket váró szülők részéről” – tudtuk meg Szövérffi Melindától.
A jelentkezést nem kötik felekezethez, de az egyházi kötődést szeretnék, ha meglenne, mert a bölcsőket minden alkalommal templomban adják át istentisztelet alkalmával, ahol áldást kapnak a szülők. Hat hónapig van egy családnál a bölcső és utána kerül egy másikhoz. A mozgalommal szeretnék a ringatás fontosságára is felhívni a figyelmet. Maros megyében a lukafalvi református lelkész vállalta fel, hogy igényeket gyűjt.
„Minél több közösségben ringatódjanak magyar gyermekek bölcsőben”
„A mozgalom egyik mottója, hogy a legnagyobb és legszebb magyar ellenállás a bőséges gyermekáldás, és mi tulajdonképpen azt kívánjuk, hogy minél több faluban, gyülekezetben, városi közösségekben ringatódjanak magyar gyermekek bölcsőben, és így legyen áldás népünkön, így vigyük tovább azokat a hagyományokat, azokat a keresztyén értékeket, amiket mi is kaptunk. A bölcsőre rákerül az adományozó neve a gyarapodó magyarság szimbólumával és a gyermekek nevei, akik ebben ringatódnak. Tervezzük, hogy ahogyan cseperednek a gyermekek, évente egy alkalommal találkozót szervezünk nekik Csinódon, a szülőkkel és patrónusokkal együtt, és reményeink szerint ez is az összetartozás és az egymáshoz való kötődés érzését erősítené. Ha valakinek bővebb információra lenne szüksége, vagy jelentkezni szeretne, akkor a 074 822 682-es telefonszámon felhívhat” – mondta el lapunknak a lukafalvi tiszteletes asszony.
2018. március 4-én ünnepélyes keretek közt vett át a Sipos család egy vándorbölcsőt a somosdi református templomban. Március 23-án meg is született a család második gyermeke, a kis Zengő, aki már birtokba is vette a bölcsőt. A kismamát is arra kértük beszéljen lapunknak az eseményről: „Nem sokat tudtunk a mozgalomról, minket Szövérffi Melinda tiszteletes asszony keresett meg a somosdi lelkészen keresztül. Tetszett az ajánlat, azt mondtuk, hogyha ennyi a dolgunk, hogy kapunk egy bölcsőt, és kapcsolatba kerülünk más emberekkel, akkor nagyon szívesen fogadjuk. Somosdon egy vasárnap délelőtti istentiszteleten vettük át a lukafalvi lelkészházaspártól, akik elmondták, hogy mi a mozgalom, honnan indult és mi a célja. A terv szerint hat havonta kell továbbadni ünnepélyes keretek közt. Augusztusban továbbítjuk egy baráti körünkhöz tartozó gyermeket váró házaspárnak. Mi már három hete használjuk a bölcsőt, a kislányunk neve Sipos Zengő. Jómagam Magyarországról kerültem Erdélybe, és Pécs mellett születtem, ahol Zengő egy hegy neve, amely kedvelt kirándulóhely” – tudtuk meg Sipos Katalintól.
A tervek szerint a Somosdon átadott bölcső egy Alsó Nyárádmenti bölcső lesz. Erdélyben, Székelyföldön még nagyon elején jár a mozgalom. Magyarországon pályáznak a szülők és aszerint választják ki, hogy kikhez kerül a bölcső. Itt még a baráti, ismerősi körökben próbálnak a bölcsőkre igényt tartó családokat találni a mozgalomban résztvevők.