2017. augusztus 16. Kovács Zsolt
A hazai nagyáruházak és vásárlóik körében egyre kelendőbb a háromszéki pityóka. Néhány Kovászna megyei nagygazda korszerű termesztői, feldolgozói és értékesítési tevékenységének köszönhetően egyre nagyobb igény fogalmazódik meg a székelyföldi krumpli iránt, a szupermarketek évről évre nagyobb mennyiséget igényelnek a nagytermelőktől – számolt be portálunknak ifj. Orbán Miklós.
Az AgroSic Közösségek Közti Társulás vezetője szerint a nagyáruházaknak termelő 5-6 háromszéki nagygazda, miután maximalizálta termelését, már bértermelőkkel termeszti meg azt a krumplimennyiséget, amivel ki tudja szolgálni a felvásárlói egyre növekedő igényeit. Ezek a piaci alapon létrejött termelői-feldolgozói és értékesítési „szövetkezetek” pedig kiváló lehetőséget jelentenek a kis és közepes gazdák, családok számára, hogy kiegészítsék bevételeiket.
Orbán Miklós szerint a gazdáknak érdemes előszedniük munkagépeiket, a családi földeken, de több család összefogva, akár másodállásban is foglalkozhat bértermeléssel. Ennek alapfeltétele, hogy teljesítsék a minőségi elvárásokat. Ezért általában a megrendelő nagygazdák biztosítják a minőségi vetőmagot, a termelőnek pedig kellő odafigyeléssel a termelési kritériumokat kell biztosítania. Ősszel a megegyezett áron átadják a termést a megrendelő nagygazdának, aki piacképessé teszi, csomagolja és értékesíti azt.
Az AgroSic egyesület vezetője szerint a bértermelők hektáronként akár 3000 eurós jövedelemre is szert tehetnek. Ugyanakkor felhívta az érintettek figyelmét a szerződések betartásának fontosságára, hiszen a hosszú távú együttműködés alapfeltétele, hogy álljanak ellen a szabadpiac csábításának, tartsák magukat a megegyezéshez. Előfordult ugyanis, hogy az egyezség ellenére a bértermelő átadta termését egy néhány banival többet ígérő kereskedőnek.
A háromszéki pityókatermesztésről is szó eset a hétvégén, a háromszéki Csomakőrösön szervezett SIC Feszt nevű szabadegyetemen is, a „Mezőgazdasági jövőkép” című beszélgetésen, amelynek előadóit és közönségét háromszéki mezőgazdászok és agrárszakemberek alkották. A Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) fiatal gazdákért felelős képviselője, Könczei István által vezetett beszélgetésen Orbán Miklós, az AgroSic vezetője, Kozma Béla a mezőgazdasági igazgatóság irodavezetője és Márton Árpád RMDSZ képviselő vitatta meg az ágazat jövőjét és kilátásait.
Kozma Béla ismertette Petre Daea mezőgazdasági miniszter, gazdáknak írott levelét, amelyben tájékoztatott a kormányprogramban tervezett adócsökkentésekről és állami támogatásokról, amiket a jelenlevők bizakodva, de kellő szkepticizmussal fogadtak. Orbán Miklós szerint válaszlevélben tájékoztatják a szaktárcát, hogy milyen intézkedések életbe ültetését tartják fontosnak.
Az AgroSic egyesület elnöke szerint egyetértettek abban, hogy jelentősen segítené az agrárágazatot, ha a kormány adómentessé tenné a megművelt parcellákat és a mezőgazdasági gépeket azok számára, akik mezőgazdaságból jutnak jövedelemhez. Másik fontos terv, hogy a 40 évnél fiatalabbakat alkalmazó gazdáknak nem kellene járulékokat fizetni, ami közel 40 százalékos megtakarítást eredményezne.
Orbán Miklós szerint a jelenleginél magasabb béreket lehetne biztosítani a mezőgazdaságban dolgozóknak, ami által itthon lehetne tartani a fiatalokat. Fontosnak tartják azt a tervezetet, hogy az állam 50 százalékos támogatást biztosítana klimatizált raktárfelületek építéséhez. Ezt sok háromszéki gazda is kihasználná, és hozzájárulna a pityókatermesztés, feldolgozás és értékesítés modernizálásában, véli Orbán Miklós, aki szerint Kovászna megyében tervezik egy több ezer tonnás átvevő, válogató és csomagoló központ építését.
Szerk. megjegyzés
Sajnálatos, hogy a székelyföldi vezetők közt még él most is az a tévhit, hogy a szövetkezeti mozgalom nem az alulról jövő kezdeményezés, hanem a felülről irányítottaknak kell lennie, ami persze elég furcsa hiszen a történelmi HANGYA szövetkezetek tagjai egyszer már "átestek" ezen a buktatón.
A hazai szövetkezeti törvények elég mostahán bánnak azokkal, akik végül is szövetkezésre szánják magukat és hiába írja a törvény, hogy az Államnak kötelessége a szövetkezetek támogatása - anyagi és erkölcsi formában is - sokszor szándékosan elfelejtik ezt a passzust.
Ha csak a TÉSZ-ben (termelői és értékesitési szövetkezetekben) gondolkodunk akkor eleve hibát követünk el, mert a hazai értelmezésben egy szövetkezet az kereskedelmi egységgé vállik és nem kapja az európai szövetkezetekben honos alap előnyeit...
Már a könyvelésben is egy szövetkezet gazdasági életét is úgy kell vezetni mintha az egy 1000 munkással dolgozó "kereskedelmi egység" lenne, holott a szövetkezés 5 alaptétel éppen ebben adja a maga előnyeit, hogy az a tagoknak kedvezzen!
De még a 2005-ben megalkotott szövetkezeti törvény (Legea nr.1 din 2005) sem a tagoknak kedvez, hanem az államnak illettve a kormánynak a hatáskörébe utalódik és nem tartja be az 5 alaptételt ami a szövetkezést illeti. Az említett törvénybe kivételesen több tételt is "beloptak", amivel ezeket megkerülik és egyfajta hazai sajátosságot adnak az olasz mintának( a 2005-ös törvény nagyjából az olasz szövetkezési törvényt másolja le). Már az is, hogy a törvény kötelezi az újonnan alakult szövetkezeteket, hogy szövetkezeti uniókba tömörüljenek (értsd CENTROCOOP vagy FEDERALCOOP-ba), nem a tagokat szolgálná, hiszen ezekben az úniókban nagyon magas tagdij! De az is furcsa, hogy ha egy szövetkezet megszünne, akkor annak javai, tulajdonai az államra maradna és nem az alapító tagokra...
Hasonlóan értelmezhetetlen, hogy miért tiltja ez a törvény azt, hogy a tagok között miért nem lehet más országbeli tag? Várjuk-igényeljük a külföldi befektetőt,mégis megtiltjuk, hogy esetleg tagja legyen annak a gazdasági egységnek amelybe be akar fektetni. Pedig a befektetők egy része értékelné azt, hogy tagként is felügyelhetné a pénz forgalmat is.
Igaz voltak alkotmányjogi megjegyzések e törvény cikkejeivel kapcsolatosan, de egy "letisztult" törvényt még eddig nem sikerült megalkotni, igy hazai szinten már van három szövetkezeti törvény is, ami által vannak 1-es és 2-es típusú szövetkezetek attól függően, hogy tagjaik között van jogi személy vagy sem.
Frucsa az is hogy a megengedett 19 szövetkezeti típus mellett mégsem nem lehet iskolaszövetkezetet vagy szociális szövetkezetet alkotni!!!
A tisztségviselőink és a parlamenti képviselőink ebben kellene jeleskedjenek, főleg azok, akik még a gazdaegyesületekben is érdekeltek. Nem elhanyagolható ha ezeket a kitételeket eltörlését ezen képviselkőink
felvállalnák és e téren is jeleskednének, de hogy egyelőre ne mondjunk neveket, e téren is igényeljük az összes képviselő tevékeny hozzáállását is.
Ha az ifjú társadalomban az iskolaszövetkezetek által ismertté vállna a szövetkezési folyamat, akkor azt véljük, hogy kevesebben lesznek azok, akik elutasítják azt! HZ
Szerk. megjegyzés
Sajnálatos, hogy a székelyföldi vezetők közt még él most is az a tévhit, hogy a szövetkezeti mozgalom nem az alulról jövő kezdeményezés, hanem a felülről irányítottaknak kell lennie, ami persze elég furcsa hiszen a történelmi HANGYA szövetkezetek tagjai egyszer már "átestek" ezen a buktatón.
A hazai szövetkezeti törvények elég mostahán bánnak azokkal, akik végül is szövetkezésre szánják magukat és hiába írja a törvény, hogy az Államnak kötelessége a szövetkezetek támogatása - anyagi és erkölcsi formában is - sokszor szándékosan elfelejtik ezt a passzust.
Ha csak a TÉSZ-ben (termelői és értékesitési szövetkezetekben) gondolkodunk akkor eleve hibát követünk el, mert a hazai értelmezésben egy szövetkezet az kereskedelmi egységgé vállik és nem kapja az európai szövetkezetekben honos alap előnyeit...
Már a könyvelésben is egy szövetkezet gazdasági életét is úgy kell vezetni mintha az egy 1000 munkással dolgozó "kereskedelmi egység" lenne, holott a szövetkezés 5 alaptétel éppen ebben adja a maga előnyeit, hogy az a tagoknak kedvezzen!
De még a 2005-ben megalkotott szövetkezeti törvény (Legea nr.1 din 2005) sem a tagoknak kedvez, hanem az államnak illettve a kormánynak a hatáskörébe utalódik és nem tartja be az 5 alaptételt ami a szövetkezést illeti. Az említett törvénybe kivételesen több tételt is "beloptak", amivel ezeket megkerülik és egyfajta hazai sajátosságot adnak az olasz mintának( a 2005-ös törvény nagyjából az olasz szövetkezési törvényt másolja le). Már az is, hogy a törvény kötelezi az újonnan alakult szövetkezeteket, hogy szövetkezeti uniókba tömörüljenek (értsd CENTROCOOP vagy FEDERALCOOP-ba), nem a tagokat szolgálná, hiszen ezekben az úniókban nagyon magas tagdij! De az is furcsa, hogy ha egy szövetkezet megszünne, akkor annak javai, tulajdonai az államra maradna és nem az alapító tagokra...
Hasonlóan értelmezhetetlen, hogy miért tiltja ez a törvény azt, hogy a tagok között miért nem lehet más országbeli tag? Várjuk-igényeljük a külföldi befektetőt,mégis megtiltjuk, hogy esetleg tagja legyen annak a gazdasági egységnek amelybe be akar fektetni. Pedig a befektetők egy része értékelné azt, hogy tagként is felügyelhetné a pénz forgalmat is.
Igaz voltak alkotmányjogi megjegyzések e törvény cikkejeivel kapcsolatosan, de egy "letisztult" törvényt még eddig nem sikerült megalkotni, igy hazai szinten már van három szövetkezeti törvény is, ami által vannak 1-es és 2-es típusú szövetkezetek attól függően, hogy tagjaik között van jogi személy vagy sem.
Frucsa az is hogy a megengedett 19 szövetkezeti típus mellett mégsem nem lehet iskolaszövetkezetet vagy szociális szövetkezetet alkotni!!!
A tisztségviselőink és a parlamenti képviselőink ebben kellene jeleskedjenek, főleg azok, akik még a gazdaegyesületekben is érdekeltek. Nem elhanyagolható ha ezeket a kitételeket eltörlését ezen képviselkőink
felvállalnák és e téren is jeleskednének, de hogy egyelőre ne mondjunk neveket, e téren is igényeljük az összes képviselő tevékeny hozzáállását is.
Ha az ifjú társadalomban az iskolaszövetkezetek által ismertté vállna a szövetkezési folyamat, akkor azt véljük, hogy kevesebben lesznek azok, akik elutasítják azt! HZ