2017. június 25., vasárnap

A XV. Partiumi Néptánctalálkozó Micske, 2017. június 25.

Programtervezet:


14.00 – 15.45 A résztvevő csoportok érkezése, fogadása a Balogh Péter Művelődésiházban. Öltözködési lehetőség a Kultúrházban.
14.00 – 15.45 Színpadbejárás a és öltözés
16.00 - Népviseletek parádéja (amennyiben az időjárás engedi)
16.45 - Össztánc az összetartozás jegyében
17.00 - A találkozó ünnepélyes megnyitója
17.15 – Néptáncgála, a Központban felállított szabadtéri színpadon
21.00 - Táncház 
Zenél a Soroglya Zenekar

2017. június 17., szombat

Levendulafesztivál - Tihany

Péntektől vasárnapig tart a tihanyi Levendulafesztivál, amelyen színházi előadások, kézműves kirakodóvásár, a levendula jegyében szervezett játszóház várja az érdeklődőket.
A fesztivál nyitónapján a hagyományápolás jegyében néptáncosok és népzenészek szórakoztatják majd a közönséget. Fellép mások mellett az Echo Citerabanda és a Tihanyi Asszonykórus, valamint a Városok, Falvak Szövetsége által szervezett tábor mintegy 170 néptáncosának műsorát láthatja a közönség a Mádl Ferenc téren.
Szombaton kézműves kirakodóvásár várja a látogatókat és a Tihanyi-félsziget természeti kincseit bemutató, valamint az Öreg- Levenduláshoz induló gyalogtúrához is lehet csatlakozni, melyet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei vezetnek. A nap zárásaként vándormutatványosok szórakoztatják a közönséget és lámpás felvonuláson lehet majd részt venni.
A Kávészünet zenekar koncertjét követően az esetet Rakonczai Imre zenés műsora zárja a Mádl Ferenc téren. Vasárnap a Belső-tó partján magyar népi hangszerekkel lehet megismerkedni, a Portéka Színpad vásári komédiája kerül színre és népi játékpark várja a legkisebbeket.
A település polgármestere elmondta azt is, hogy a fesztivált kísérőprogramok színesítik, a látogatók megismerkedhetnek a levendulalepárlás folyamatával és részt vehetnek a szedd magad akcióban is. Csatlakozva a Múzeumok éjszakája programsorozathoz, az apátságban látható gasztronómiai kiállítást tárlatvezetés mellett lehet majd megtekinteni pénteken és szombaton előzetes regisztrációt követően - fűzte hozzá.

2017. június 15., csütörtök

Afrika után Európába is átjön a kártevő?

A bagolylepkék hosszú évek óta pusztítanak a világ szinte minden táján, most azonban Afrikában egy ott nem honos fajta okoz bonyodalmat. Etiópia után már Ghána is komoly veszélyben van, oda lehet a termés egy meghatározó része a betolakodó miatt.
A bagolylepke (spodoptera) ismert kártevő Afrikában. Az ott élő fajtákat képesek is kezelni a gazdálkodók. Most azonban Afrika több részén is megjelent a Spodoptera frugiperda alfaj, amely gyakorlatilag mindent felfal, ami elé kerül.
Ez az alfaj jellemzően Észak- és Dél-Amerikában honos és valóságos Istencsapásaként tekintenek rá az ott termelő farmerek. Csak Brazíliában évente 600 millió dollárnyi kárt okoz és most már Afrikában is hódít

A fotón egy bagolylepke lárvája látható

Először Nigériában azonosították be 2016-ban, azóta azonban több nyugat- és közép-afrikai országba is eljutott. Decemberig Zambiában, Zimbabwéban és Malawiban észlelték, majd letarolta Dél-Afrika kukoricásait. Sőt, idén májusban már Ghánában is rendkívüli állapotot rendeltek el, ugyanis hirtelen és nagy számban jelentek meg és kezdtek pusztítani a mohó kártevők.
Abban viszont csak reménykedhetünk, hogy Európába, valamint Magyarországra nem fog eljutni ez a bagolylepke fajta. Ellenkező esetben mi is kezdhetjük törni a fejünket, hogyan lehet védekezni a falánk lárvái ellen.

Hogy mit csinálnak a szlovákok a magyar szürkemarhával?

Már hónapokkal ezelőtt felröppentek a hírek, melyek szerint a szlovák állattenyésztők a magyar szürkemarha tenyésztésével szeretnék erősíteni ágazatukat. Ami eddig ötlet volt, mostantól tény: a magyar és a szlovák állattenyésztők egyesülete együttműködési megállapodást írt alá, így már Szlovákiában is tenyészthető a magyar szürke.
A frissen aláírt kölcsönös együttműködési szerződés aláírásával tulajdonképpen a magyar szürkemarha szlovákiai tenyésztésének és nemesítésének alapjait fektették le. Azért volt szükség egy ilyen dokumentum aláírására, mivel a magyar szürkemarha hungarikumnak számít, ezért tenyésztése szigorú szabályokhoz kötött.
A szerződés tehát biztosítja, hogy a szlovák tenyésztők a szabályokat betartva tenyésszék a fajtát, továbbá hogy úgy neveljék fel tenyészállataikat, hogy azok a magyarországi törzskönyvezési feltételeknek is megfelelőek legyenek.

Mostantól a szlovákok is legálisan tenyészthetik a magyar szürkemarhát

A szlovák gazdálkodók azért kezdeményezték a magyar szürkemarha (ahogyan ők nevezik, az igénytelen szarvasmarha) tenyésztésének engedélyezését, hogy az úgynevezett „alacsony fejlettségű területeket” tudják hasznosítani a jövőben. Erre a fajtára esett a választás, mert ennek egyedei akár 20 évnél is tovább élhetnek, szapora fajtának minősül, valamint a kezdő állattartók is sikeresen tenyészthetik.
Egyébként Szlovákia nem igazán rendelkezik saját szarvasmarha fajtákkal, ezért is folyamodtak egy „idegen” fajta honosításához.

2017. június 12., hétfő

Látványsajtműhelyt nyitottak Gyergyószentmiklóson

 2017. június 3
A látogatók megismerhetik a természetes, hagyományos recept alapján elkészült sajt jótékony hatását

A Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztési programja révén korábban nyitott gyergyószentmiklósi sajtműhely most egy látogatóközponttal is kiegészült. A június 2-i megnyitón elhangzottak szerint a látványsajtműhely célja olyan élményt nyújtani a látogatóknak, amelyből megismerhetik a természetes, hagyományos recept alapján elkészült sajt jótékony hatását. Térségünk legelőin fellelhető nyolcvan féle gyógynövényről kaphatnak képet az érdeklődők ugyanakkor interaktív felületek révén ismerkedhetnek az egészséges sajt összetevőiről és az előállítás folyamatáról.
A látogatóközpontnak a helyi turisztikai ajánlatok közé is szeretnének helyet biztosítani, amelyet 30-40 fős csoportok járhatnak körbe egyszerre.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a megnyitón jó példának nevezte a látványműhelyt és komoly lehetőségnek a térség fiataljai számára, akik vállalkozókként biztosíthatják a megélhetést családjaik számára itthon. A megyei tanács elnöke mind emellett elmondta, hogy ugyan az EU közös agrárpolitikájának 2020 utáni tervei számos rossz elképzelést tartalmaz térségünk gazdálkodói számára, néhány közülük segíthetik térségünk gazdaságait. A javaslatok szerint 2021-ben a helyi minőségi élelmiszerek előállítására több támogatást folyósítana az unió, emellett pedig irányelvben rögzítenék, hogy a közbeszerzéseken csak helyi termékeket lehet majd beszerezni.
Mindezek mellett Borboly Csaba jó eredményekkel szolgáló együttműködésnek nevezte a magyar-magyar kapcsolatokat, utalva Magyarország kormányának támogatására. Ugyanakkor kifejtette, hogy a megye tangazdaságaira továbbra is különös figyelmet kell fordítani és összehangolt gazdaságfejlesztési programokra van szükség a jövőben, hogy a megye versenyképes maradhasson, ehhez pedig közös gondolkodásra, a javaslatok, meglátások összefésülésére van szükség. Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata 

Bene-mofetta – a gyógyító érték (Háromszéki termék)

2017. június 7., 
A mofettagödör ma is hasonlít a 90 évvel ezelőttihez. A szerző felvétele

Működésének kilencvenedik évfordulóját ünnepli idén a kovásznai Bene-mofetta. A feljegyzések szerint Bene József az 1927. év második felétől indította be, s azóta is folyamatosan üzemel. Jelenleg évente 12–15 ezer vendéget fogad, az ország minden szegletéből, külföldről is érkeznek gyógyulni vágyók. A szén-dioxid értágító hatása a betegek állapotának javulásához vezethet szív- és érrendszeri betegségek, bőrbetegségek, nőgyógyászati problémák, ízületi, környéki idegrendszeri bántalmak esetében. Jelenleg Bagoly Levente nyugalmazott gépészmérnök, az alapító unokája vezeti a gázfürdőt, vele beszélgettünk a mofetta múltjáról, jelenéről.
Bene József szíjgyártó mester 1910 körül telepedett le Kovásznán. 1926-ban építette házát, amely ma is áll a Petőfi Sándor utca 3. szám alatt. Az építkezés során, az alapozásnál figyelt fel a kiásott gödrökben feltörő száraz szén-dioxidra – a jelenség különben nem volt ritka Kovásznán, de a legtöbb helyen csak időszakosan jelent meg a szén-dioxid –, amely állandó módon, időjárási és más körülményektől függetlenül megmaradt. 1927-ben kezdte meg a mai mofetta gödrének kiásását. A 7 × 4 méteres, három méter mély üreget terméskővel alapozták, cserefából készült gerendákkal, lécekkel bélelték ki, majd tetővel fedett, vályogtéglából épült falak is kerültek a gödör köré és fölé, a mofetta az év közepén kezdte meg működését.
Összetett szolgáltatás
A tulajdonképpeni mofettagödör ma is hasonlóképpen néz ki, a felhúzott, többszobás épületegyüttes viszont modern képet mutat. Bagoly Levente hozzáállásának, nem utolsósorban munkájának köszönhetően korszerű eszközök kerültek a mofetta mellé. A mozgássérült vendégek számára liftet építettek. Masszázsterem létesült, jádeköves gépi masszázsszolgáltatás indult. Orvosi rendelő is működik a mofetta mellett, ahol dr. Török Sándor megvizsgálja a betegeket a szén-dioxid-kúra elkezdése előtt – fontos tudni, hogy csak orvosi javallatra lehet igénybe venni a mofettát. 
Kiemelten figyelnek a mofettázók biztonságára, videómegfigyelő rendszert, nagy hatásfokú szivattyúkat telepítettek, utóbbi 50 másodperc alatt szívja ki a gödörből a szén-dioxidot – mutatta be a jelenlegi létesítményt Bagoly Levente.
Az elővigyázatosság nem véletlen. Az évek során kilenc személy lelte halálát a mofettagödörben. Nem balesetek áldozatairól van szó – öngyilkosjelöltek használták ki a szén-dioxid-mérgezés által okozott halál gyorsaságát. Legutóbb 2000-ben történt haláleset, de volt meghiúsított öngyilkossági szándék is. 
Híres gyógyulók és gyógyítók
Az évek során számos ismert személyiség is élvezte a Bene-mofetta gyógyító hatását. Több vendégkönyv megtelt az ide látogatók bejegyzéseivel – mind­annyian a kiváló kiszolgálást, a kezelés eredményességét hangsúlyozták. Kiemelkedő volt a Magyar Köztársaság egykori államfője feleségének, Göncz Árpádné Göntér Mária Zsuzsannának a látogatása, járt itt a román külügyminiszter, Theodor Meleșcanu vagy a kommunista rezsim idején fontos pártfunkciókat betöltő Fazekas János is.
Kevesen tudják, de itt dolgozott a kovásznai Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház névváltoztatási próbálkozása során elhíresült Nicolae Teculescu – szándékosan nem írtuk, hogy doktor, hiszen mindeddig senkinek nem sikerült bebizonyítania, hogy Teculescunak volt orvosi diplomája. Jó ismerőse volt a nagyapjának – elevenítette fel Bagoly Levente –, gyerekkori emlékként maradt meg, ahogyan óriási fecskendővel pumpálta a szén-dioxidot a betegek izomzatába. Közös „találmányuk” is volt. Maszkot készítettek, amelybe cső segítségével jutott be az oxigén. A páciens így teljes testmagasságával bele tudott merülni a szén-dioxidba. Különösen hatásos volt szembajok esetén. Ha a beteg a gázban pislogott, akár két dioptriával is javulhatott a látása – mesélte Bagoly Levente.
Mofetta vagy gőzlő?
Tavaly a belvárosi református templom gyűléstermében tartottak előadást a mofetták témakörében. Ennek kapcsán Bagoly a mofetta elnevezés megújítását vetette fel. A latin, olasz eredetű mofetta lényegében bűzös kigőzölgést jelent, ami semmiképpen nem jellemző a szagtalan szén-dioxidra. Ez a kén-dioxid jellegzetessége, ha ilyen szempontból akarjuk a mofettát meghatározni, akkor a leírás a bálványosi Büdös-barlangra, a csíkszentimrei Büdösre illik – magyarázta elméletét. Javasolta, lehetne például Codirának nevezni a mofettát (évtizedekkel ezelőtt a mofettát gőzlőnek hívták, mert a szén-dioxidban álló személy az erek tágulása nyomán felmelegedést érez), ez a szén-dioxid és radon együttes jelenlétét fogalmazhatná meg. A radon mint radioaktív elem jelenléte ugyancsak nagy jelentőségű a mofettában. A szén-dioxid fölötti levegőrétegben található, és hatásos az idegrendszeri bántalmakra. Elképzelésének azonban nem lett foganatja.
Bagoly Levente érthetetlen magatartásként említette: úgy tűnik, a kovásznaiak és környékbeliek számára nem fontos a mofetta nyújtotta gyógyulási, betegségmegelőzési lehetőség. Kevesen keresik fel, annak ellenére, hogy a fürdőváros polgárai számára ingyenes a Bene-mofetta használata. Bokor Gábor

Akácmizéria

Fotó: MNO.hu

Az Európai Bizottság (EB) múlt év végén terjesztett elő egy új uniós jogszabály megalkotására irányuló javaslatot, mellyel meghatároznák „az Európában idegenhonos özönfajok elleni küzdelem okait és alapvető feladatait”.
Az EB szerint erre azért van szükség, mert a betelepített növények „jelentős hatással vannak a biológiai sokféleségre, az egyes fajok csökkenésének és kihalásának egyik fő, egyre jelentősebbé váló okát képviselik”. A javaslat mellékletében felsorolják azokat a növényeket, amelyeket a törvény értelmében ki kellene irtani Európából, a listán az elsők között szerepel az akácfa. Az EB kezdeményezése nagy ellenkezést váltott ki, Magyarországon egy erdőmérnök aláírásgyűjtést indított, azt kívánva elérni, hogy a fehér akác (Robinia pseudoacacia) méze és a fájából készült erdészeti termékek legyenek hungarikumok, és a napokban a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja is állást foglalt az ügyben, a pró és kontra érvek felsorakoztatása után arra a következtetésre jutva, hogy „az akác a Kárpát-medence őshonos élővilágának, gazdag természeti örökségének egyik veszélyeztetője, ám teljes kiirtása az országból gazdasági haszna miatt nemkívánatos, és a gyakorlatban nem is lehetséges”. Aztán olyan vélemény is született már, miszerint az EB törvényjavaslata egy összeesküvés-elmélet része. Háromszéken ennél sokkal egyszerűbben fogalmaznak: ökörségnek tartják, nem okosabb javaslatnak, mint az uborka görbületének jogszabályi meghatározását.
Akácnagyhatalom
A fehér akác 1601-ben jelent meg Európában Észak-Amerikából betelepített díszfaként. Magyarországon Tessedik Sá­muel evangélikus lelkész kezdeményezte alkalmazását a 18. század második felében az alföldfásításban, idővel elterjedt az egész Kárpát-medencében, de a térségben élő akácállomány majdnem kilenctizede Ma­gyarország mai közigazgatási határain belül található – ezzel Magyarország akácnagyhatalomnak számít. Mára az ország erdős területeinek egynegyede akácos, hiszen a várakozáson felüli sikert hozott a megtelepítésétől eltelt három évszázad, és ebben nemcsak gyors növekedése, könnyű szaporíthatósága játszott szerepet, hanem az is, hogy egyetlen őshonos vagy honosított fafaj sem vált ennyire sokféle módon hasznosíthatóvá. Elsődleges felhasználásként a futóhomok, erodált erdőfelületek, meddőhányók meredélyeinek megkötője, a mezővédő fasorok gyors növésű fafaja. A friss akáchajtás tápanyagdús táplálék, faanyaga legalább százféle faipari cikket szolgáltat, a nyírekkel együtt a legmagasabb kalóriaértékű tűzifa. A tartósítást vagy vegyszerekkel való telítést nem igénylő akác a mérsékelt övi fafajok között a legidőtállóbb a kültéri beépítéseknél, a Magyarországon termelt akácméz pedig egyedi a világ mézei között. Többek között így indokolja Pályi Zoltán nyírségi erdőmérnök az akác hungarikummá nyilvánításá­nak kezdeményezésére januárban indított petíciót (peticiok.com/akac_hungarikum). Ugyanezzel a céllal azóta szakmai és érdekvédelmi szervezetek, tudományos műhelyek, felsőoktatási intézmények részvételével Akác-koalíció is alakult Magyarországon.
Magyarország Európa legnagyobb akácméztermelője, az évente körülbelül 22 ezer tonna ott előállított akácméz kétharmadát importálják, Európa akácmézforgalmának közel háromnegyede Magyarországról származik. Az összeesküvés-elmélethez éppen ezek az adatok szolgáltathatják a táptalajt, ugyanis az Európai Unió nemrég egy olyan törvényt fogadott el, mely szerint „a virágport a méz természetes alkotóelemének kell tartani, nem pedig összetevőnek”, és mivel a virágpor általában csak 0,5 százalékban található meg a mézben, feltüntetése nem válik kötelezővé a genetikailag módosított összetevők arányát szabályozó európai irányelv szerint (csak a 0,9 százalék feletti génkezelt tartalmat kell a címkén feltüntetni). Az elmélet szerint az akácfák eltűnésével megszűnne a piacot uraló magyar méztermelés, a virágpor alkotóelemmé nyil­vánításával pedig lehetségessé válik a génkezelt növényekből származó méz felfuttatása...
Táncoló méhek
A romániai vándorméhészek abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy egy hónapnyi idő alatt három rend akácvirágzást tudnak kihasználni – mondja Fülöp Gál László árapataki lelkipásztor és méhész (e kettősségben semmi különös, Erdélyben régi hagyománya van annak, hogy a lelkész méhészkedjék is). Kezdik lenn, a Duna mellékén, itt találhatóak Romániában a legnagyobb összefüggő akácerdők, Ostrovától Turnu Măgureléig kétszáz kilométer hosszan, 3–30 kilométer szélességben; foly­tatják Argeş megyében, a dombvidéken ugyanis később virágzik az akác, a harmadik rendet pedig a Kárpátok lábainál érik. A méhész szerint nagyon macerás az akác, szeszélyes a virágja, lévén hogy a páradús levegőt kedveli, akkor jó a nedve, azaz a nektárja, ha a nappali hőmérséklet 25 fok körüli, és az éjszakai sem megy 15 fok alá. Ritkán, de előfordul, hogy kétszer is tudnak pergetni, olyankor akár harminc kiló mézet is lead egy család.
– Egyik kifogás az akáccal kapcsolatban, hogy túl sok nitrogént termel, ezt lejuttatva a földbe kiirtja az aljnövényzetet – de legalább rend van az akácerdőkben. Viszont nagy szükségük van a méheknek az akácra, megfigyelhető, hogy a repcéről feljőve, a méhek mintha ki lennének cserélve, örömtáncot járnak az akácon, úgy mennek, hogy vernek szét mindent. Talán az akácvirág illata bódítja el őket, nem tudom, de úgy mennek, hogy egyfolytában. Tehát szüksége van a méhnek az akácra, mert gyógyító hatású is rá nézve – hogy most a zöldek mindenfélét összevissza beszélnek, az más tál tészta. A valóság az, hogy miként a méhnek szüksége van az akácra, úgy az embernek is az akácmézre, mert az tizenegyféle vitamint, harmincféle ásványi anyagot, tizenkilencféle aminosavat tartalmaz, és most már a gyógyszeriparban is használják az akácvirágot. 
A méhész nemcsak az akácméz előállításáról, de annak gyógyhatásairól is tájékozott. Az akácméz színe víztiszta, átlátszó vagy nagyon világos, halványsárga (az igazi mézelő a fehér akác, a lila akác nem ad mézet), kellemes ízű, gyengén akácvirágillatú. Magas a gyümölcscukor-tartalma, ezért a legtovább marad folyékony állapotban. Nyugtató hatású, emésztési zavarok és a gyomorsav túltengése ellen ajánlja elsősorban a szakirodalom. Fertőtlenít, ezt már nagyon rég kimutatták, robicin- és akacintartalma miatt köhögésre is ajánlatos, gazdag kalciumtartalma okán a csontképződésben is fontos a szerepe. Vértisztító, erősíti az immunrendszert, kiválóan alkalmazható belső légúti betegségek gyógyítására, a vérszegénységet is nagyon jól szabályozza.
– Ezen a környéken elismert az akácméz, mindenki azt vásárolja. Miután kirobbant ez az akácmizéria, létrejött az Akác-koalíció Magyarországon, az akácfa és -méz hungarikummá nyilvánításával próbálják kivédeni a támadást. Ez – lehet – ránk, erdélyiekre nézve hátrányos lesz, mert mi is importáljuk a mézet. Nemrég voltam egy méhészkonferencián Udvarhelyt, ahol a magyarországi méhészegyesület elnöke, Mészáros László azt javasolta, csatlakozzunk hozzájuk, mert akkor mi is be tudnánk menni az akácmézünkkel ez alá a hungarikum alá. Hanem... De hát ezt nem szabad hagynunk!
Bányafából nemes fa
Romániában a sepsiszentgyörgyi Mondo Impex cég volt az első, amely bútort gyártott akácból – eleveníti fel Bagoly Miklós cégvezető. 1992-ben felvette vele a kapcsolatot egy németországi vállalkozó, aki a kültéri bútorgyártásban az eukaliptuszt, tikfát – tehát a föld tüdejének nevezett trópusi erdők fáit – szándékozott felváltani ezzel a fafajtával. Az akácnak a bútoriparban korábban nem volt fontos szerepe, mivel kis méretekben nő, és nagy szilíciumtartalma miatt a szerszámokat sem kíméli. Annak idején a bútorgyár exporttermékeit lécekre szegezett PFL-ládákban szállították, a munkások az akácléceket mindig félredobták: könnyen hasad, és nehéz elütni benne a szeget.
– Az 1990-es évek előtt az akácot tűzifának, bányafának használták. Ahogy elkezdtünk bútort gyártani belőle, kiderült, nemcsak nagyon tartós, hanem színe változatosságának köszönhetően nagyon szép is. A piacon fűrészáruként, ipari nyersanyagként ma már nagyon keresett, ebben fontos szerepet játszik a szerszámipar utóbbi években tapasztalt rohamos fejlődése. Belső bútorgyártásra is felhasználható, parketták, padlók készítésére nagyon alkalmas, utóbbi időben felkapottá vált a kültéri térépítészetben, játszóterek, parki padok készítésében. Valamikor a ragasztása is problémás volt, mivel telített fa, nem szív magába semmilyen idegen anyagot, de mára már az új ragasztóanyagokkal ez is megoldódott, így a ragasztott gerendákkal az akác – mert hajlítószilárdsága nagyon magas értékű, a gyertyánnal hasonlítható, a tölgyet veri is – most már a hídépítésben is komoly szerepet kapott. Felhasználhatósági hatékonysága viszont kicsi, hiszen többnyire görbe növésű, ritka a 3–4 méteres egyenes rönk, és ritka a 30–40 centi átmérőjű is, a 20–25 centis rönkök a gyakoriak. Ha ez görbe is, darabkák jönnek ki belőle, ezért van az, hogy az akácfánál alig tudjuk elérni a 25–26 százalékos nettó felhasználást. Ilyen körülmények között ára is felértékelődött, most már nemes faként is keresett a bútorpiacon, és immár a távol-keletiek is azt használják.
Magyarországon a soproni erdészeti egyetem foglalkozott sokat az akácfa termesztésének technológiájával, amikor akácfabútorok készítéséhez kezdett, Bagoly Miklós is több, a témába vágó előadást meghallgatott. Amit az unió negatívumként megfogalmaz, az valós, mondja, hiszen az akác nagyon agresszíven szaporodó fafajta, viszont kordában lehet tartani. Gyökerének szegmenseiből is képes kihajtani, a kivágott akác földben maradt gyökérzetéből növő sarjadék bokrosan nő, ha nem gondozzák, értéktelen, bozótos területet eredményez. Magja akár ötven évig is megőrzi a talajban csírázóképességét, emiatt ellenőrizetlenül kihajthat bármikor, bárhol. Három-négy évig igényel ápolást az akáctelepítés, ezt például Magyarországon úgy oldották meg, hogy ingyen kiadták ezeket a területeket kapásnövények termesztésére, az egyedüli elvárás az volt, hogy a kukorica kapálása közben az akácfacsemetéket is megkapálják. Egy idő után már nem lehet alatta semmit termeszteni, ilyenkor érdemes kis nyeséssel szabályozni a növekedését, hogy az ágak minél fennebb nőjenek, hosszú törzset eredményezve, és az akácerdő 25–30 év múlva eléri a vágáskort. Újabban Székelyföldön is „divatba jöttek” az energianövények. Jó energiahordozó a nyárfa, amely tíz-tizenkét év alatt képes törzset növeszteni, és az akác is, mivel fája nagyon kemény, fűtőértéke vetekszik a gyertyánéval. Hogy mifelénk energianövényként a fűz honosodott meg, abban az itteni talajtípus játssza a legfontosabb szerepet, az akác ugyanis nem szereti a kötött talajt, laza, homokos talaj kell neki. Három­széken a Rétyi Nyír délnyugati csücskében található összefüggő akácfaerdő. Díszfaként ültették vala­mikor, így található meg a barátosi Erzsébet parkban is, amelyet éppen Bagoly Miklós dédnagyapja ültetett be akácfával, ott már lehet látni 100–110 éves egyedeket is.
– Európai kitiltása a többi ökörség hatványozott ökörsége – összegez Bagoly Miklós. – Számunkra azért kegyetlen ez a tervezett akácirtás, mert főleg Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária érintett. Ezek azok a részek a Kárpát-medencében, ahol nagyon sok a homokos árterület, ezek megkötésére telepítették az akácot. Romániában összefüggő nagyobb erdős felület Erdélyben Medgyes környékén és a Déli-Kárpátok övezetében vagy a nagy folyók, a Duna, Prut, Szamos partjain található. Ellenőrizetlenül terjed, az igaz, de ha odafigyelnek, irtják, ahol nincs helye, nem látok semmi veszélyt arra, hogy elvegye az életteret más, őshonos fafajtáktól. Váry O. Péter