http://www.szekelyhon.ro/images/editions/113/11307/11307_138402.pdf
GERGELY IMRE
Négy éve létezik együttműködés a Caritas Vidékfejlesztés és a svájci Stiftung Lebesqualitet gazdaszervezet között. A Svájcból érkezett szakemberek igyekeztek továbbadni erdélyi gazdáknak tudásukat az állattenyésztés vagy a tejfeldolgozás, sajtkészítés terén. A számos tanfolyam eredményeként lényeges következtetést is levonhattak a székely gazdák a vendég mesterek péládját látva: gazdálkodni igazából csak összefogva, egymást segítve érdemes.
Az utóbbi időben számos egyeztetés, beszélgetés zajlott, és szerdán, április 8-án tizenöt gyergyószéki gazda a Caritas Vidékfejlesztéssel és a svájci szervezettel közösen elfogadta egy új gazdaszervezet alapító okmányát. Ezzel létrejött az Oltárkő Parasztszövetkezet.
Bányász József, a Caritas Vidékfejlesztés munkatársa, egyben gazdaként a szerveződés egyik mozgatórugója és az új szövetkezet alapító tagja elmondta, az elképzelés az úgynevezett „átalvető” programból indult ki, ami által a helyi gazdák minőségi terményeit kívánták eljuttatni a helyi vásárlókhoz. A szövetkezés azonban ennél továbbmutat. A gyergyószéki gazdákban felmerült az igény a fejlődésre, és megvan a szándék az összefogásra annak érdekében, hogy együtt dolgozva jobban érvényesítsék akaratukat például a tejfelvásárlókkal szemben, és elérjék, hogy jobb áron értékesíthessék terményeiket. „Egyenként küzdve semmi esélyünk” – fogalmazott az egyik gazda az alakuló ülésen.
A svájciak is tagként lépnek be a szövetkezetbe, ők elsősorban szakmai tudásukkal és hatalmas tapasztalatukkal tudnak az itteni gazdálkodók segítségére lenni. Amint egyikük, Joseph Bruhin elmondta, az ilyen szövetkezeti alakuló ülések Svájcban nyolcvan éve történtek, és azóta működnek sikeresen a gazdaszervezetek.
Mára a svájci élelmiszer-termelés és -forgalmazás nagyrészt ilyen szövetkezetekben zajlik, de ilyen szövetkezeti alapon jött létre és működik például a Raiffeisen bank is. A svájciak emellett egy támogatási alapot is létrehoznak az erdélyi gazdák érdekében.
Törzskönyvezett szarvasmarhákat szállítanak Erdélybe és adnak az itteni gazdálkodóknak, feljavítva az állatállományt. Az állatok árát öt év alatt kell kifizetniük a gazdáknak, kamatmentesen.
A szövetkezés eszméje, a közös gazdálkodás a kommunizmus idején a kollektív miatt igencsak ellenszenves volt sokaknak – mondta Konrad Suter sajtkészítő mester –, de meg kell érteni, hogy az öszszefogás csakis előnyös lehet. Ehhez azonban teljes bizalomra van szükség a szövetkezet tagjai között. Meg kell azt is érteni, hogy lehetséges, az előnyöket nem egyszerre érzi majd mindenki, de idővel mindenkire sor kerül.
A legfontosabb azonban, hogy a munkából mindenkinek becsületesen, egyformán ki kell vennie a részét, az élősködő haszonlesőket pedig ki kell dobja magából a szövetkezet – fogalmazott Suter.
Egy konkrét példa is megfogalmazódott: minden svájci gazdának van minőségi szénaszárítója. Ezeket a szövetkezet tagjai építették sorban, egyiket a másik után. Az ilyen szárítók építésének módszerét egyébként éppen most ismertették meg a gyergyószéki gazdákkal. Az Oltárkő Parasztszövetkezet egyelőre a 15 alapító tag számára hoz előnyöket, de mindenképpen tervezik bővíteni a kört, és nemcsak Gyergyószéken.
GERGELY IMRE
Négy éve létezik együttműködés a Caritas Vidékfejlesztés és a svájci Stiftung Lebesqualitet gazdaszervezet között. A Svájcból érkezett szakemberek igyekeztek továbbadni erdélyi gazdáknak tudásukat az állattenyésztés vagy a tejfeldolgozás, sajtkészítés terén. A számos tanfolyam eredményeként lényeges következtetést is levonhattak a székely gazdák a vendég mesterek péládját látva: gazdálkodni igazából csak összefogva, egymást segítve érdemes.
Az utóbbi időben számos egyeztetés, beszélgetés zajlott, és szerdán, április 8-án tizenöt gyergyószéki gazda a Caritas Vidékfejlesztéssel és a svájci szervezettel közösen elfogadta egy új gazdaszervezet alapító okmányát. Ezzel létrejött az Oltárkő Parasztszövetkezet.
Bányász József, a Caritas Vidékfejlesztés munkatársa, egyben gazdaként a szerveződés egyik mozgatórugója és az új szövetkezet alapító tagja elmondta, az elképzelés az úgynevezett „átalvető” programból indult ki, ami által a helyi gazdák minőségi terményeit kívánták eljuttatni a helyi vásárlókhoz. A szövetkezés azonban ennél továbbmutat. A gyergyószéki gazdákban felmerült az igény a fejlődésre, és megvan a szándék az összefogásra annak érdekében, hogy együtt dolgozva jobban érvényesítsék akaratukat például a tejfelvásárlókkal szemben, és elérjék, hogy jobb áron értékesíthessék terményeiket. „Egyenként küzdve semmi esélyünk” – fogalmazott az egyik gazda az alakuló ülésen.
A svájciak is tagként lépnek be a szövetkezetbe, ők elsősorban szakmai tudásukkal és hatalmas tapasztalatukkal tudnak az itteni gazdálkodók segítségére lenni. Amint egyikük, Joseph Bruhin elmondta, az ilyen szövetkezeti alakuló ülések Svájcban nyolcvan éve történtek, és azóta működnek sikeresen a gazdaszervezetek.
Mára a svájci élelmiszer-termelés és -forgalmazás nagyrészt ilyen szövetkezetekben zajlik, de ilyen szövetkezeti alapon jött létre és működik például a Raiffeisen bank is. A svájciak emellett egy támogatási alapot is létrehoznak az erdélyi gazdák érdekében.
Törzskönyvezett szarvasmarhákat szállítanak Erdélybe és adnak az itteni gazdálkodóknak, feljavítva az állatállományt. Az állatok árát öt év alatt kell kifizetniük a gazdáknak, kamatmentesen.
A szövetkezés eszméje, a közös gazdálkodás a kommunizmus idején a kollektív miatt igencsak ellenszenves volt sokaknak – mondta Konrad Suter sajtkészítő mester –, de meg kell érteni, hogy az öszszefogás csakis előnyös lehet. Ehhez azonban teljes bizalomra van szükség a szövetkezet tagjai között. Meg kell azt is érteni, hogy lehetséges, az előnyöket nem egyszerre érzi majd mindenki, de idővel mindenkire sor kerül.
A legfontosabb azonban, hogy a munkából mindenkinek becsületesen, egyformán ki kell vennie a részét, az élősködő haszonlesőket pedig ki kell dobja magából a szövetkezet – fogalmazott Suter.
Egy konkrét példa is megfogalmazódott: minden svájci gazdának van minőségi szénaszárítója. Ezeket a szövetkezet tagjai építették sorban, egyiket a másik után. Az ilyen szárítók építésének módszerét egyébként éppen most ismertették meg a gyergyószéki gazdákkal. Az Oltárkő Parasztszövetkezet egyelőre a 15 alapító tag számára hoz előnyöket, de mindenképpen tervezik bővíteni a kört, és nemcsak Gyergyószéken.