2016. február 21., vasárnap

Olténiában van a legtöbb fabudi az EU-ban

2016. február 17. 
Minden második lakásnak az udvaron van vécéje Olténiában, derül ki a Digi24 tudósításából. Európai uniós szinten ebben a régióban található a legtöbb latrina. 
A tévé szerint azoknak sem telik rendes fürdőszobára, ahol amúgy a csatornarendszer ki van építve. 
Az Eurostat legutóbbi felmérése szerint a romániai háztartások 38,1 százalékában található az udvaron a vécé. Az európai átlag 2,7 százalék.(digi24)

Három nap alatt felépithető hobbitház

A Green Magic Homes nevű vállalat előre gyártott, és mindenki által könnyedén összerakható házakat kínál, amelyek egyszerre környezettudatosak is. A cég nem csak a hajlított, boltozatos „alkatrészeket” árulja, hanem vállalja azt is, hogy bevonja földdel és pázsittal az újonnan felépített házat, így az zöldtetős lesz. A tervezők ugyanakkor erős szigeteléssel látták el a házat, így az egyben az energiahatékonyság mintapéldája is.
Összeállítása annyira egyszerű, hogy három ember is elegendő hozzá, ugyanakkor a panelek széles skáláját nyújtják a megvalósíthatóságnak, ugyanis számos módon kombinálhatóak. A modellek úgy vannak tervezve, hogy bármilyen topográfiai körülmények között összeállíthatók legyenek.
A vásárlóknak lehetőségük van rá, hogy egy kisebb házhoz szükséges alkatrészeket vásároljanak meg (az alap 37 négyzetméteres), és ezt később bővítsék, ha az igények változnak. A „földelés” is nagyon egyszerű ennél a háznál, ugyanakkor változatos megoldásokkal lehet élni, mint a szupervályog, vagy a földtextília.
A falak is úgy vannak tervezve, hogy abban az áramkábeleket és a vízcsöveket is könnyedén lehessen vezetni, ugyanakkor mechanikus szellőzőcsatornák is be vannak építve, és bármikor kialakíthatóak újak is. Az ilyen típusú épületeknél mindig nehéz elérni a megfelelő vízszigetelést és szellőzést, ezt a Green Magic Homes úgy oldotta meg, hogy erős moduláris belső héjat hozott létre.
Két „hiba” van csupán, amit fel tudnánk róni nekik, az egyik, hogy a bejáratnál, úgy tűnik, a kivitelezésnél is látszik a rétegzett kompozit anyag, amelyből a panelek készülnek, ide talán jobb lett volna egy tájba olvadóbb megoldás. A másik, hogy nem tudjuk az alapmodell árát, bár van romániai forgalmazó is, végül is mindenki utánaérdeklődhet.

Contact: Amar Solar Energy Invest SRL.
Address: Business Center ´Z´ Htel, Ion Nistor nr.4.Etj 1, Modul 20 - Bucharest, 030041

2016. február 15., hétfő

„Kell egy ember, aki felvállalja a falut” Falugondnokok találkozója

FEBRUÁR 14, 2016  ANTALFI IMOLA
Fotó: Antalfi Imola

„Nem a világot akarjuk megváltani, hanem az életet elviselhetőbbé, szebbé tenni” – hangzott el a Romániai Falugondnokságok Szövetségének hétvégi, Nagyernyében megtartott munkaértekezletén. A kétnapos képzésen részt vett falugondnokok, község- és közösségvezetők, lelkészek, civil szervezetek képviselői a falugondnoki tevékenység hiánypótló jellegéről, e szociális, közösségszervező program és szolgálat működtetéséről, fejlesztéséről tanácskoztak. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Csige Sándor Zoltán, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának vezető konzulja, Nagy Zsigmond, Maros megye alprefektusa, valamint Jánosi Ferenc, Nagyernye község polgármestere is. 
A rendezvény meghívott előadóit, résztvevőit Balázs Sándor, a Romániai Falugondnokságok Szövetségének (ROMFALSZ) elnöke köszöntötte, áldást, erőt kívánva a falugondnokok áldozatos tevékenységére.
– Addig vagyunk boldogok, addig van értelme életünknek, amíg mások gondjait meg tudjuk oldani, segíteni tudunk azokon, akik már nem, illetve még nem képesek önmagukon segíteni, önerőből boldogulni. Ehhez elengedhetetlen a szolgálatkészség és a hit – e szavakkal nyitotta meg a tanácskozást Balázs Sándor, hangsúlyozva: a szolgálatnak, szeretetnek nincs felekezete, nemzetisége. Beszélt arról a sokéves küzdelemről, amivel a kis települések, falvak az intézmény és szolgáltatás hiányából fakadó hátrányos helyzetek enyhítése és megoldása érdekében létrehozott falugondnokságot próbálták „bevinni” a hazai törvénykezésbe, arról, hogy világunkban, amelyből már hiányoznak az egymást segítő háromnemzedékes családok, „kell egy ember, aki felvállalja a falut”. A falugondnokság hiánypótló jellege abból fakad, hogyha késve is, de megpróbálja elviselhetőbbé és jobbá tenni, bearanyozni idősebb testvéreink életének alkonyát. E tevékenység célszemélyei a magukra maradt idősek mellett a gyermekek, a betegek és családjuk, lényege a mindennapok terheinek hordozásában való segítségnyújtás, az ezzel járó gondok enyhítése, megoldása, az emberi méltóság helyreállítása, az öntudatos és következetes szeretetszolgálat. Önkéntes jellege kizár minden hivatali és hierarchikus alá- vagy fölérendelést, ugyanakkor, ha lehetőség van rá, a falugondnoki tevékenységet a helyi önkormányzat, civil szervezetek támogathatják, a falugondnok javadalmazásának biztosításában igénybe lehet venni a hazai és anyaországi közhasznú alapok és alapítványok segítségét, a kiírt pályázatok útján – hangzott el a megbeszélésen. 
Jánosi Ferenc, Nagyernye polgármestere felszólalásában hangsúlyozta: évekkel ezelőtt már találkozott a falugondnokság ötletével, de nem volt lehetőség felvállalni. – Meggyőződésem, hogy ezt a munkát odaadás nélkül nem lehet végezni. Ha Nagyernyében létrejönne a falugondnokság, az önkormányzat természetesen támogatná – tette hozzá. 
Nagy Zsigmond alprefektus szerint e megváltozott időkben, amikor az állam finanszírozási korlátokat szab, s szociális téren nem képes kellő mértékben megfelelni az elvárásoknak, az elöregedő településeken a falugondnoki tevékenységet a közösségek kell visszavegyék, és csakis hozzáértő, elkötelezett emberek irányításával jöhet létre. Ugyan nincs törvényes keret a falugondnoki intézményre, de az önkormányzatok a pályázati törvény alapján segíthetik ezt a – civil szervezetek által működtetett – tevékenységet – tette hozzá. 
Nagy Gizella, az Unitárius Nők Országos Szövetségének alelnöke úgy vélte, a falugondnokságoknak és nőszövetségeknek jobban együtt kellene működniük. Orbán Zoltán falugondnok szerint a fiatalok körében jobban kellene népszerűsíteni a falugondnokságot, ezt a véleményét az önkéntességről beszélő Csata Éva pszichológus is osztotta, felhívta a figyelmet, hogy a falugondnokság területéről hiányoznak a fiatalok. 
– Pedig vannak nyílt, elkötelezett fiatalok, tehát van remény, csak a kommunikáción kell javítani. Önkéntesen, alkalmazottként kell végezni ezt a szolgálatot – tette hozzá. Inter-aktív előadásából kiderült, szeretet, gondoskodás, odafigyelés, önfeláldozás, segítőkészség, empátia, együttérzés, tenni akarás, felelősségérzet, közösségszervezés nélkül nem képzelhető el a falugondnoki munka. A 300-as lélekszámú Székely-muzsnában a falugondnokságot működtető egyesület sokrétű szociális és kulturális tevekénységéről Nemes Anna Borbála számolt be. Az elöregedő falvak jellegzetes gondjai itt is megtalálhatók: sok a beteg, idős személy, nincs postai szolgáltatás, segíteni kell az embereknek a számlák kifizetésében, a mezőgazdasági támogatások megszerzésében, a helyi vízhálózatot például a falugondnok működteti, a háziorvost kéthetente kiszállítják, hogy legyen alapellátás. A falugondnok tévét szerel, ha kell, hazaszállítja a tűzifát, kórházba viszi a betegeket. Simon Judit, a Hifa Románia Egyesület elnöke a fogyatékkal élők számára épülő Hifa-park projektről beszélt. György Attila a Szent Gellért Alapítvány képviseletében a szervezet alapvető céljairól (a fiatalok, gyermekek keresztény szellemben való nevelése, fogyatékkal élők, sérültek, idős emberek, nagycsaládosok segítése, a helység és a környék szociális problémáinak orvoslása) beszélt, ismertette az alapítvány munkapontjainak létrehozásáért végzett kalákázást. Nagy Gizella A hír, üzenet közösségformáló szerepe címmel tartott foglalkozást, míg dr. Ferenczi Enikő mentálhigiénés szakember a szerepharmonizáció és pozitív erőforrások címmel tartott előadásában az adás lélektanáról, a tudatosságról, a falugondnoki munkavégzéshez is szükséges vezetői képességekről beszélt. A falugondnok a belső erőforrásokról szólva az elméleti tudást, a gyakorlati tapasztalatot, a kommunikációs készséget és a személyiséget említette, kiemelten a szociális érzékenységet, empátiára való készséget, a szigorú önvizsgálatot, erőt. 
A rendezvény zárónapján Keresztesi Ernő a forgalmi szabályokat, a törvényi újdonságokat ismertette, az elsősegélynyújtásról dr. Béla Éva tartott interaktív előadást. Dr. Csige Sándor Zoltán vezető konzul a közösségek számára időszerű és hasznos tudnivalókat osztott meg a résztvevőkkel, hangsúlyozva: „ezekben az időkben kiemelt jelentősége van hagyományaink megőrzésének, továbbvitelének, úgy, hogy azt hozzáigazítjuk a mai kor lehetőségeihez, de megtartjuk annak eredeti közösségformáló szerepét”. A vezető konzul szerint ebben nagy eredményeket ér el a Falugondnokságok Szövetsége, amelynek munkája a székely lét alapjaihoz, a faluhoz kötődik. 
– A kaláka mint közösségépítő tevékenység – és tudjuk, nemcsak a közösségeket építi, hanem minden olyat is, ami egy-egy családnak meghaladja a lehetőségeit – ma is kiváló lehetőséget biztosít az összefogásra – tette hozzá. A továbbiakban a főkonzulátus szakmai feladatairól – a honosítási eljárásról és a hadigondozotti ellátásról – beszélt, válaszolva az érdeklődők kérdéseire. 
A rendezvény Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnökének A szívesség szentsége, a másként és másokért vállalkozás útja című előadásával zárult. Az előadó a falugondnok szerepéről beszélt a közösség fenntartásában, működtetésében, de olyan témákat is érintett, mint a piacgazdaság, a gazdaság életünkre gyakorolt hatásai, a közösség mint hagyományos életforma, a fogyasztói szemlélet térhódítása. 
A falugondnokságot fejleszteni kell, ebben egyetértettek a résztvevők. Akár országos program kidolgozásával uniós alapok megpályázására, az egyházi háttér kiszélesítésével, vagy, amint például Horváth Zoltán, a Hangya Egyesület vezetője tette, külön falugondnoksági szakosztály létesítésével, amely támogató partnerek keresésével, falugondnoki, oktatói képzések, továbbképzések indításával foglalkozik.

2016. február 6., szombat

Ritkaságszámba menő fejőgép Kisjenő-Erdőhegyen Az ország nyugati részének legintelligensebb robotja

Balta János 2016. február 06.,
Ifj. Szabó Zoltán, a TERRA-ZOL TRAC cég társtulajdonosa mezőgazdasági gépeket mutatott be

A múlt héten az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulás egyik korszerűsített istállójának a végében fejőrobotot mutattak be, amely emberi beavatkozás nélkül feji a tehenet. Nem is akárhogy: a tehenek önként mennek be a fejőfülkébe. Természetesen ez nem mehet egyik napról a másikra, hiszen 2015. november 11-én indult el a beüzemelés, ami az első 3-4 nap nagyon nehezen ment. A tehenek viszont fokozatosan megtanulták a robottal való együttműködést. Egyrészt azért, mert valószínűleg hormonális nyomást is éreznek a tej részéről, de a robot elülső részében abrak-takarmányt is kapnak. Amint az állat önként belép a fejőrobotba, az minden egyedet külön azonosít, a tejhozama alapján tudja, mennyi abrakot kell adagolnia számára. Szabó Zoltán elnök szerint az általuk megvásárolt jelenleg az egyik legintelligensebb rendszer, amelyből az ország nyugati részében az övék az egyetlen, míg az országban az ötödik.
A napjában 70 fejőstehén kiszolgálására alkalmas robot úgy működik, hogy az állat megérkezése előtt kinyílik a fejőfülke bejárati ajtaja, beazonosítja az ott belépő állatot, amely számára adagolja az abrakot. Miközben az állat eszik, oldalról alányúl a tölgymosó, illetve masszírozó, forgóhengerekkel ellátott fej. Langyos vízbesugárzás közben a hengerek forgómozgásával masszírozzák, illetve megtisztítják az állat tőgyét, majd a lézeres letapogató ráilleszti a szívóhengereket, amelyek elfejik, kiengedik az első tejcseppeket, fejés közben bevizsgálják a tejminőséget, fejés után fertőtlenítik tőgyeket. A robot adatokkal szolgál az állat egészségi állapotáról. Minden egyedről külön számítógépes nyilvántartást vezet. Ha az állat hozzáér a fejhez, az előre vagy hátra mozdul, hogy elkerülje a lábával való ütközést. A fejés egész nap zajlik, de a robot 6 óránál hamarább nem feji meg újra ugyanazt a tehenet. A tejhozam szerint programozza őket: van, amelyiket kétszer, másokat háromszor is megfej.
Szabó Zoltán elnöknek az volt az alapszámítása: ha a robot 3 ember munkáját helyettesíti, akkor megkeresi az árát. Tulajdonképpen nem három, hanem sokkal több embert helyettesít, hiszen a szarvasmarha-tenyésztésnek az a legnagyobb gondja, hogy nem lehet megfelelő embereket találni hozzá. A robot gyártója, a LELY, holland–dán vegyesvállalat, amely a kategóriában világelső. Egyéves jótállást biztosít a termékre, de már tíz éve dolgozó robotról is tudnak. A szervizelés viszont a robot egész élettartamára érvényes. Természetesen, emberi felügyeletre is szükség van, de más jellegűre. A szabad ki- és bejárással működő istálló és fejőrobot ugyanis rengeteg információt továbbít az állatokról a számítógépre, aminek a folyamatos felügyelete szükséges. Érdekes, hogy a robot beüzemelésétől néhány állat az ellésen is átesett, tehát 6 hétig nem használta a robotot, utána viszont zökkenőmentesen tért vissza a használatára.
Miközben Szabó Zoltán ismertette a robot működését, végignéztük egy tehénnek a megfejését a fejőfülkébe történt belépésétől a tőgyek megmosásán, a szívófejeknek lézeres tapogatóval történő felszerelésén, a fejésen, a tőgyek fertőtlenítésén át egészen a fülkéből való kilépésig. Csak ámultunk az állatnak az egész folyamat idején tanúsított nyugalmán, amihez az is hozzájárul, hogy a robot csak addig fej, amíg van tej az egyes tőgyekben, a túlfejést kerüli. Mivel a robot minden állatot azonosít, azt, amelyik csak az abrakért lép be újra fülkébe, onnan abrakadagolás nélkül kiengedi. A gyakorlat bebizonyította, hogy az állat hamarabb elfogadja a gépet, mint az embert.
A robot minden állat tejhozamáról, tejminőségéről, egészségi állapotáról, a fejések idejéről és számáról egyéni, számítógépes nyilvántartást vezet. Jelenleg a számítógépet Szabó Zoltán felügyeli, de hosszú távon szükség lesz egy olyan szakmabelire, aki számítógépes ismeretekkel is rendelkezik. A számítógépes nyilvántartás szerint a jelenleg fejt 51 tehén napi átlagos tejhozama 22 liter fölött van. Az 51 fejőstehénből 10-nek naponta 30 liter fölötti a tejhozama. Jelenleg 62 fejőstehenük van, közöttük vemhesek is, de év végére a fejős állomány 70 főre fog emelkedni, hogy a robot kihasználtsága hatékony legyen. A gép napi 24 órából 22 órát dolgozik, a kieső időszakban elvégzi a háromszori nagymosást. A robot felügyelete naponta kétszer 10 percet vesz igénybe. Jelenleg a gép naponta 1100 liter tejet fej ki, de képes 2000 liter tejnek a napi kifejésére is.
A pénteken szervezett sajtótájékoztatón Szabó Zoltán elnök az Erdőhegyi Mezőgazdasági Társulást képviselte, míg egyetemet végzett fia, ifj. Szabó Zoltán a közösen alapított TERRA-ZOL TRAC vállalatot képviselte. Az a LELY mezőgépei mellett a kisjenői MASCHIO GASPARDO mezőgazdasági gépgyár összes termékeit is forgalmazza. GASPARDO kukoricavető gépet, a LELY bálázó gépet, rendforgató, valamint kaszálógépet is bemutattak. A TERRA-ZOL TRAC közös vállalkozás Erdőhegy főutcáján telephellyel rendelkezik, de mezőgazdasági szakboltot is működtetnek.