Erdélyi magyar gazdaegyesület alakult, EMGE névvel

Örömmel vettük tudomásul, hogy megalakult a az Erdélyi Magyar Gazda Egyesület, de nem szabad összetéveszteni a történelmi EMGE-vel azaz Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesülettel. Annak ellenére, hogy a történelmi EMGE nagyon fontos volt a két világháború közt és komoly eredményeket tudhatott maga mögött.

Az RMGE, amit a 89-es események után alakítottak meg 14.000 taggal, de nem igazán tudta megtalálni a helyét és még a EMGE vagyonának a nagy részét sem tudta megtalálni, annak ellenére, hogy a teljes irattárhoz hozzátudott jutni. 

A Hangya (gazda)Egyesület is üdvözli az újonnan megalakult gazdaegyesületet és várja a kapcsolat felvételt! (Erdélyi Hangya)

http://www.kronika.ro/agrarvilag/erdelyi-magyar-gazdaszovetkezet-alakult

Makkay József | 2014.08.30.

A rendszerváltás után huszonöt évvel először nyílik reális esély a magyar családi gazdaságok munkáját segítő felvásárló és értékesítő szövetkezeti hálózat kialakítására Erdélyben. Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete által felvállalt törekvés első állomása egy megbízható gazdakataszter elkészítése.

Csomortányi István

Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete néven egész Erdélyt átfogó új gazdaérdek-védelmi szervezet alakult Nagyváradon. Ügyvezető elnöke Csomortányi István – az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke –, aki építészmérnöki végzettségű politikusként földtulajdonos és gazdálkodó. Családja 1990-ben vette vissza várad-hegyaljai szőlős területeit, ahová a termelőszövetkezet gyümölcsöst telepített.

A birtokot az elmúlt negyedszázadban sikerült megújítani, a régiek helyett új gyümölcsfákat telepítettek. „Egy centit sem adtunk el az elődök földjeiből” – jelenti ki vendéglátóm. 

Az új gazdaegyesület bejegyzése fő okának azt tartja, hogy bármerre jár a Partiumban, a mezőgazdaságban az ellenkezőjét látja annak, amit politikusként és gazdálkodóként szeretne.

Nagybirtok helyett családi gazdaságot!

„A családi gazdaságok és agrárvállalkozások erősödése helyett dél-amerikai típusú latifundiumrendszer van kialakulóban. Szinte minden településen akad egy-két nagyvállalkozó, aki a gazdák földjét bérli, de többségük már jelentős földterületeket is vásárolt” – ecseteli az általánosnak tekinthető partiumi helyzetképet Csomortányi István. A Bihartól délre fekvő településeken masszívan megjelentek több ezer hektáros területeken gazdálkodó külföldiek.

A romániai agrártámogatási rendszer is a nagygazdaságoknak kedvez: a rendszerváltás óta a kormányok nem a családi gazdaságokat, hanem a bărăgani területeken honos, több száz vagy több ezer hektáros birtokrendszert helyezték előnybe. 

A partiumi politikus szerint az egyik legzavaróbb tényező, hogy színmagyar vidékeken is elsősorban román nagyvállalkozók bérlik vagy vásárolják fel a földeket. Példaként az érmelléki települések birtokviszonyairól beszél, ahol a Ceauşescu-rendszerben odahelyezett román agrárszakemberek a rendszerváltás utáni években bukaresti segítséggel ügyeskedték össze az új nagygazdaságokat.

„A román agronómusok a kilencvenes években csomagtartónyi pénzzel, kedvezményes hitelekkel tértek haza Bukarestből. Olyan forrásokhoz jutottak, amilyenekről magyar gazda nem is álmodhatott” – jegyzi meg. A bihari politikus szerint a magyar agrár-nagyvállalkozók aránya jóval kisebb a Partiumban. De ha nagyobb is lenne, nem ez az erdélyi magyar érdek. „Érmelléken, de Erdélyben is nem a több száz vagy a több ezer hektáros farmok elterjedésében érdekelt a gazdatársadalom, hanem a 30–40–50 hektáros családi gazdaságok, vagy az ennél kisebb kertészetek létrehozása a cél” – teszi hozzá a szakember.

Készül az igényfelmérés

Az új gazdaegyesület először bejegyzésének székhelyén, Bihar megyében kezdte el tevékenységét. Jelenleg az Érmellék és Dél-Bihar magyar többségű vagy vegyes lakosságú falvaiban zajlik a gazdakataszter kialakítása. Az egyesület megbízottjai járják a vidéket, kérdőív alapján készítik el a falvak magyar gazdáinak nyilvántartását. A politikus szerint az egyesületi tevékenységnek nincs pártszínezete, sem a kérdőíveken, sem a gazdákkal való beszélgetéseken nem téma ez. A magyar gazdakataszter elkészítése után ernyőszervezetként működő felvásárló és értékesítési szövetkezet létrehozását tűzték ki célul.

Egyesületi háború

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete bíróságon támadta meg az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületének bejegyzését, a pert azonban elveszítették. Az RMGE vezetői az új egyesület nevét kifogásolták, holott a két világháború között működő EMGE az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet rövidítése, amelynek az RMGE nem jogutódja. Ezt már egy előzetes bírósági döntés kimondta. 

Csomortányi sajnálatosnak tartja az erdélyi gazdaérdek-védelmi háborút, hiszen Erdélyben bőven akadna munkája mindkét magyar egyesületnek.

Az uniós versenyben hátrányba került hazai agrárium legkiszolgáltatottabb szereplője a gazda, ezért az új egyesület célkitűzése a kis- és közepes gazdák helyzetbe hozása.

„Elsősorban nem a viszsza nem térítendő támogatásokra, segélyekre van szükség, hanem piacra. A gazdának sokkal többet ér a biztos felvevőpiac, mint bármilyen mesebeli pályázat, amiről rendszerint kiderül, hogy többe kerül, mint amennyit hoz” – állapítja meg Csomortányi. Tévhiteket szeretne eloszlatni az uniós pályázatokról, amelyek piac hiányában gyakran fiaskóba torkollnak.

Elmondta továbbá, magyarországi kormányzati tényezőkkel, és a magyar agrárkamara vezetőségével folytatott tárgyalásaikon egyezség született arról, hogy az erdélyi magyar mezőgazdaságot hosszabb távon vissza kell csatolni a magyar gazdasági vérkeringésbe.

Ez ma a Partiumban azt jelentheti, hogy a magyar határ menti 50-100 kilométeres sávban élő magyar gazdák számára létrehozandó beszerzési és értékesítési szövetkezet az összesített igények alapján jelentős árkedvezménnyel tudna magyarországi gyártóktól és forgalmazóktól vetőmagot, műtrágyát, különböző növényvédelmi szereket, sőt gépeket is vásárolni.

A szövetkezet segítené a gazdák magyarországi piacra jutását is, hiszen nagy tételben kedvezőbb áron lehetne biztos felvásárlót találni nemcsak az érmelléki, jó minőségű gabonára, hanem a különböző ipari növényekre, zöldségekre, gyümölcsökre is.

Ma két kistérségi alkalmazottja van az egyesületnek, akik napi rendszerességgel járják a vidéket, de szeretnék bővíteni az összeírók körét. A partiumi modellt Belső-Erdély irányába is terjesztik: elsőként Kolozs megyében kezdődne el a magyar gazdakataszter összeállítása, majd lépcsőzetesen haladnának a Székelyföld felé. A nagyváradiak abban bíznak, hogy a folyamat felgyorsításához sikerül magyarországi forrásokból kistérségi falugazdászokat alkalmazni, akik legalább tíz-tíz magyar faluért felelnének.

Vállalható ígéretek

Laskovics István fiatal agronómussal Érmihályfalván találkozom. Éppen Szalárdról érkezik, ahol az erdélyi gazdaegyesület helyi szervezeteként létrejött Érmelléki Gazdák Egyesületének színeiben indíthatta el az első falusi irodát. Negyven faluért felel főállásban, így aztán naponta jár gazdatalálkozókra, az eddig 8-10 faluban elkészült felmérést biztatónak találja.

„A gazdákat sokan, sokféleképpen hitegették az elmúlt huszonöt évben. Sok helyen alakult gazdakör vagy más helyi egyesület, de egyik sem képviselte az érdekeiket. Nem csoda, ha egyesek tartózkodók és bizalmatlanok. Mi azonban nem ígérünk olyasmit, amit ne tudnánk betartani. Mindenki részletes tájékoztatót kap arról, mit lehet rövid távon, középtávon és hosszú távon elérni, milyen előnyökkel járhat a közös beszerzés és értékesítés” – magyarázza a Debreceni Agrártudományi Egyetemen végzett szakember.

Sok az érdeklődő gazda, aki többnyire keserves tapasztalat árán jött rá, hogy az 5–25 hektáron termelő kis családi gazdaságok csak összefogással versenyképesek. A két-három hónap alatt elkészülő érmelléki gazdakataszter alapján ez a tájegység lesz az első, amely már 2015 tavaszára konkrét segítséget képes nyújtani a vidék gazdáinak a vetőmag, műtrágya és egyéb fogyóanyagok beszerzésében.

„A vidék legnagyobb gondja, hogy a gazdák nem tudják terményeiket tárolni, így betakarításkor kénytelenek olcsón eladni. Bármit termesztenének, ha arra biztos felvásárlót tudnánk ajánlani. Van tehát keresnivalója a gazdaérdek-védelemnek Érmelléken” – állítja Laskovics. Kisebb településeken általában 8-10, nagyobb falvakban 15-20 gazda él, fele főállású gazdálkodó, akiknek a teljes jövedelme a mezőgazdaságból származik, a másik fele részmunkaidőben gazdálkodik.

Cél: bejutni a magyar piacra

Az Érmihályfalvához közeli Érsemjénben az Érmelléki Gazdák Egyesületének elnökével, Ványi Attila gazdálkodóval találkozom. Saját gépparkja van: 100 hektáron termeszt gabonaféléket, szóját, kisebb területen zöldséget. Az ember azt hinné, ha a kisgazdának gondjai is vannak, a nagyobb területen termelő farmer biztos lábakon áll. Vendéglátóm szerint azonban ilyen léptékű gazdálkodáshoz is nagy segítséget jelenthetne a szövetkezeti háttér.

Ványi Attila gazdálkodó

Értékesítéskor ő is kiszolgáltatott: a gabonakereskedő 40–50 százalékot nyer a szerződéses rendszerben 68 baniért átvett kenyérgabonáján. Ványi szerint az értékesítő szövetkezet az érmelléki magyar gazdáktól több tíz tonna jó minőségű búzát tudna évente értékesíteni, miközben a haszon nagyobb része a gazdáké maradna. Már több magyarországi felvásárló is érdeklődött nagyobb tételben szállítandó zöldség és gyümölcs iránt. A romániai felvásárlási áraknál kedvezőbb viszonyokat kínáló magyarországi piacra jobb eséllyel lehetne bejutni: a partiumi gazdák számára a hazai nagyáruházak felvásárlása elérhetetlen.

Gazdaegyesületük 55 emberrel járt magyarországi tapasztalatcserén, meglátogattak jól működő felvásárló és értékesítő szövetkezetet is, ahol meggyőződhettek: a közös munka nem azt jelenti, amit az idősebbek a kommunista termelőszövetkezetekben éltek át.

Ványi szerint a fiatal nemzedék nyitottabb a modern megoldások irányába. „A Magyar Agrárkamara megígérte, ha kezdeményezésünk beindul, a határ mentén megjelennek a nagyobb tárolókapacitások, hűtőházak, gabonasilók, konzervgyárak. Csak rajtunk múlik, mennyire leszünk gyorsak és hatékonyak” – teszi hozzá.

Alternatív városi zöldfelületek

http://kertesz.blog.hu/2014/08/20/alternativ_varosi_zoldfeluletek

2014.08.20.  Megyeri Szabolcs 

Minden nagyobb város állandó problémája az élő, zöld növényzet hiánya, melyet persze parkok, fasorok, utcafronti ágyások létesítésével próbálnak enyhíteni az illetékes hivatalok, vagy maguk a helyben élők, de a városok szerkezete alapvetően ritkán alkalmas nagyszámú, nagyobb méretű zöld területek kiépítésére. Az igény rendszerint megvan arra, hogy a természetet még a betonrengetegbe is becsempésszük, de a hely véges, így gyakran nem megszokott módszerekkel és helyszíneken létesülnek növényi felületek. A két legelterjedtebb ilyen megoldás a zöldtető és a zöldfal.

A budapesti Westend intenzív zöldtetője

Lássuk először a zöldtetőt, mely a szűkös alapterületen történő városi terjeszkedést megvalósító toronyházakat utánozza abban az elvben, hogy ha nincs hely oldalra, akkor felfele kell építkezni. Teteje minden épületnek van, így az alapgondolat végtelenül egyszerű és logikus, legyen a növényi beültetés a tetőn. Azt már az elején tisztázni kell, hogy a zöldtető nem ugyanaz, mint az általában tetőkertnek nevezett, jellemzően cserepes növényekkel beültetett tetőterasz, hanem pontosan arról van szó, amit a név is sugall, vagyis a tető maga a zöldfelület. Az első zöldtető talán Szemiramisz királynő babiloni függőkertje volt, ez a piramisszerű épület birtokolta az ókor leghíresebb tetőkertjét, mely elsősorban reprezentációs célokat szolgált, vagyis le akarta nyűgözni az embereket. A földdel, borított, növényekkel beültetett tető később Izlandon vált különösen népszerűvé, a helyi építészek ezzel a trükkel spóroltak a ritka és drága faanyagon. A '80-as évektől kezdve Nyugat-Európában az épületfizikai és ökológia előnyök miatt vált kedveltté a zöldtető, alkalmazása tőlünk nyugatra bevett szokás, de ma már Magyarországon is találni ilyesmit. A zöldtetőknek két fő típusa létezik. Az úgynevezett intenzív zöldtető talajvastagsága elérheti az egy métert is, ezért ennél a kialakításnál a tetőszerkezet megerősítése szükséges, és jellemzően utólag nem építhető meg egy átlagos épülettetőre. A telepíthető növények köre széles, az egyszerű pázsittól a színes virágágyásokon át egészen a dús, bokros, fás látképig minden belefér. Az intenzív zöldtető folyamatos gondozást igényel, éppen úgy, mint egy hagyományos kert, vagy park. Ezt a fajta tetőkertet elsősorban nagyobb épületeken, irodaházak, plázák tetején találjuk. Azextenzív zöldtető egyszerűbb kialakítású, ráadásul nem igényel utólagos szerkezeti erősítést, vagyis általában egy "sima" tetőre is elkészíthető. A lefektetett földréteg az extenzív zöldtetőknél 6-8 cm-től indul (de általában 10-15 cm), ami négyzetméterenként körülbelül ugyanennyi terhelést jelent kilogrammban. Az extenzív tető sokkal inkább látványelem, mint használható kert. Ezt a fajta zöldtetőt jellemzően szárazságtűrő, kevés törődést igénylő növényekkel telepítik, így a csapadékon kívül egyéb gondozásra nincs is szükség, tehát az extenzív zöldtető fenntartási költségei elhanyagolhatóak. Tipikus növényféléi a varjúhájfélék, a különböző kakukkfűfajok, és például a madárhúr, de akár a hideget tűrő kaktuszok is jó választások. Az extenzív típus esetében a csapadéktól megnőtt súlyú felület sem jelent statikai veszélyt, egy kiadós eső nagyjából 30%-os tömegnövekedést jelent. Fontos különbség a két kialakítású zöldtető között, hogy az intenzív tetőkert nem lehet döntött, de az extenzív akár a 30 százalékos lejtéssel bíró tetőnél is kialakítható. 

Extenzív zöldtető - elsősorban látványelem

Rendben, de mire jók ezek a zöldtetők, azonkívül, hogy látványelemként kiválóak? A növénnyel borított felületek városi környezetben azért praktikusak, mert megkötik a levegő szennyeződéseinek egy részét (a szálló port, mikroszemcséket), a lehulló csapadék egy részét megfogják, és természetes úton (párolgással) juttatják vissza a körforgásba, vagyis csökkentik a csatornahálózat terhelését, és jótékony hatással vannak a terület mikroklímájára. Az épület hőháztartását természetes módon szabályozza a zöldtető, leegyszerűsítve télen bent tartja a meleget, nyáron pedig nem engedi annyira felforrósodni. 

Az extenzív zöldtető dőlt felületen is kialakítható

A zöldtetők mellett a másik érdekes urbánus zöldítési megoldás a zöldfal. A zöldfal, ahogyan a képeken is látszik, egyszerűen egy függőlegesen kialakított kisebb-nagyobb díszkert, mely az intenzív zöldtetővel szemben például gyakorlati értékkel nem bír, vagyis sétálni, leülni értelemszerűen nem lehet rajta, ellenben a dekorációs értéke kiemelkedően magas, ráadásul a tetős elrendezéssel szemben az utcaszinten építhető meg, vagyis szem előtt van. A zöldfalak előnyei nagyban hasonlítanak a zöldtetőkéhez, vagyis hatékonyan nyelik el, kötik meg a tipikus városi szennyeződéseket, javítják az épület hőháztartását, ráadásul hangszigetelő rétegként is kiváló szolgálatot tesznek. Elsősorban persze természetes és szemet gyönyörködtető látványelemként funkcionálnak, egyedi kialakításuknak köszönhetően ott is természetes látványt nyújtanak, ahol növényültetésre másképp nem lenne lehetőség. A zöldfal építéséhez (és ebben nem különbözik a zöldtetőtől) speciális szaktudás szükséges, így házilag zöldfalat építeni nem lehet, legalábbis olyan minőségben nem, ahogyan azt az erre szakosodott kertépítők teszik. 

Hatalmas zöldfal Madridban...

...és egy kisebb Budapesten, a Király utcai Passage ház átjárójában

Házi zöldfal-pótlékot azonban mi magunk is készíthetünk, mégpedig kétféleképpen. Az egyik egyszerűen a futónövény telepítése, ami persze csak messziről és esti szürkületben fog hasonlítani a zöldfalra, ugyanakkor számos pozitív tulajdonsággal bír, ráadásul elő zöldként ugyanúgy javítja a látványt, mint a bonyolultabb és összetettebb fajtavilágú zöldfalak. Akit érdekel a futónövényekkel kapcsolatos tudnivalók összefoglalója, EZT a korábbi bejegyzésemet lapozza fel. A második zöldfal-imitáció pedig egy olyan elrendezés lehet, melyben a függőleges falfelületet sűrűn rögzített cserepekkel, vagy virágládákkal helyettesítjük, ilyeneket láthatnak az alábbi képeken.

Almatermesztés a XXI. században

Takarva védjük ősi kultúrnövényünket

http://www.szabadfold.hu/zoldfold/takarva_vedjuk

2014. AUGUSZTUS 17 Szerző: Valló László

Legősibb kultúrnövényeink egyike a füge, eredeti hazája Kis-Ázsia, Szíria és Izrael szubtrópusi tájai. (Vele kapcsolatos a fügét mutatás ókori szokása, ami a rossz szellemek elűzésének vagy a szerencsétlenség elhárításának kedvelt és egyszerű módszereként szolgált a görögöknél és a rómaiaknál.)

Bővülő fügeválaszték – növekvő népszerűség 

Fotó: Shutterstock

Meleg éghajlaton nagyobb fává nő, de nálunk csupán 3-4 méter magas bokorfa, szétterülő, laza koronája arasznyi, zömök törzsön áll.

Hazánkban a fügeváltozatok négy nagy termékenyülési csoportja közül a csak a nővirágot fejlesztő alak terjedt el, mely beporzás nélkül érleli be mag nélküli gyümölcseit (ami előnyös tulajdonság, hátránya viszont, hogy nem aszalható). Ennek csemetéi kaphatók egyes faiskolai lerakatokban, közöttük például a Brogiotto Nero lila, a Desert King sárga, a Nero del Portogallo fekete, a Matalone Bianco pedig fehér termésű. A Gustissimo nagyon nagy, zöldes-piros, körte alakú gyümölcsével tűnik ki, míg a sárga terméshúsú Pedro arról nevezetes, hogy hazai nemesítésű. E gazdag választék is mutatja, hogy a füge évről évre népszerűbb hazánkban – különösen a kiskertekben.

A most elültetett fügefa 3-4 év múlva hoz számottevő termést, ám ereje teljében már 15-20 kiló gyümölcsöt is érlel évente. Az első fügék az áttelelt vesszőkből fejlődnek és július végétől szüretelhetők. Napfényes, szép hosszú őszben, októberben a második termés is beérik: mézédes, puha és kellemes zamatú lesz. (Az éretlenül, féléretten szedett termés fanyar, kellemetlen ízű, tejnedvet ereszt – s nem érik tovább.)

A füge a talajban nem válogat, a sziklás száraz földön is megél, de a jobb termőhelyet, s aszályban az öntözést meghálálja. Nagy gyöngéje a fagyérzékenysége (1–3 éves korban különösen), és noha a jól fejlett, idősebb bokrok a 10-12 fokos hideget is átvészelik takarás nélkül, az ennél nagyobb hidegben elfagynak. Igaz, ezt követően tőből kihajtanak, azonban kell hozzá három év, hogy ismét teremjenek.

Ezért fontos, hogy a kert déli, meleg, védett fekvésében keressünk helyet a fügének, és gondoskodjunk a téli takarásáról.

Cukorgyár a balkonon

http://www.szabadfold.hu/csalad/cukorgyar_a_balkonon

2014. AUGUSZTUS 18.Szerző: Keresztény Gabriella

Az alternatív édesítésnek nálunk is sokan hívei. Ezért Megyeri Szabolcsnak a sztíviáról szerzett kutatási tapasztalatait érdemes megszívlelnünk, ráadásul e növény a konyhakertekben, lakásokban, balkonokon is termeszthető.

A sztívia gondozását leginkább az öntözéssel tudjuk elrontani 

Fotó: Németh András Péter

– A Stevia rebaudiána, magyarul jázminpakóca Dél-Amerikában őshonos – mondja Megyeri Szabolcs kertészmérnök, a virágok, gyógy- és fűszernövények fiatal szakembere. – Nem egyedüli az édesítő hatású növények között, de nálunk még kevéssé ismert, szemben a drága nyírfacukorral és a sokak szerint kellemetlen mellékízű szacharintartalmú édesítőkkel. A sztívia mindenképpen új, ráadásul házilag is termeszthető fegyver lehet az egészségtelennek kikiáltott fehér cukor elleni harcban. A leveléből nyert kivonat természetes édesítőszer, a benne lévő glikozid vegyületek miatt a világ számos táján elterjedt, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, vaspótló hatású, az eddigi vizsgálatok szerint nem okoz fogszuvasodást. Serkenti az inzulintermelést, nincs hatással a vércukorszintre, elméletileg tehát cukorbetegek is fogyaszthatják. Leveleit régen sebgyógyításra használták az indiánok. A rengeteg jótékony hatást némi fenntartással kezelem, de tény, hogy a sztívia a cukorpótlás kitűnő alternatívája lehet, mert nyers levelei kész minicukorgyárak, a cukortartalma a háromszázszorosa a bolti cukorénak.

– Akkor miért nem váltotta fel a cukrot mindenütt?

– Dél-Amerikában évszázadok óta termesztik és fogyasztják, de az USA-ban és az EU tagállamaiban, Franciaországot kivéve, a sztíviából készült édesítő 2008-ig tiltólistán volt, csak később engedélyezték a használatát. Ma már a két népszerű kóla Amerikában és nálunk is sztíviával édesítve készül. Nehéz megjósolni, milyen karrierre számíthat cukorpótlóként, de miután két éve magam is termesztem, reményeket fűzök az áttöréséhez.

– Könnyen termeszthető?

– Évelőnövény, tavasztól őszig a kertben is megél, imádja a meleget és a fényt. A fagy ellen ősszel a balkonról be kell hozni, a kertből pedig meleg, világos helyre áttelepíteni, például üvegházakba. Sekély gyökérzete miatt öntözni csak csínján szabad, többször és kevés vízzel. A magját csak az internetről vagy külföldről lehet beszerezni, egyik sem olcsó. A magokat tápanyagban dús, szerves trágyával, homokkal, tőzeggel kevert feketeföldbe a felszínre vetjük, óvatosan lenyomkodva, nem betakarva. Kikelésük aránya csak öt százalék, csírázási képességük két hónapig tart, így a termesztéssel próbálkozók elsőre nem ritkán kudarcot vallanak. Az egy-két hét alatt kikelt magoncokat a megerősödésükig óvatos nedvesen tartsuk, közegük ne legyen se túl száraz, se túl nedves. A fiatal növényeket a „palántadőlés” betegség is veszélyezteti, ám ha ezen a buktatón is túljutunk, később már nincs miért aggódnunk, mert a kifejlett növény rendkívül strapabíró. Beérett hajtásai dugványozhatóak: vagy vízben gyökereztetve, vagy rögtön homokos, tőzeges talajba ültetve. Egyes kertészetekben előnevelten is kapható, cserepenként 5-600 forintért. Megkóstolom az egyik növény levelét: mézédes, mellékíze nincs.

De hogyan és milyen mennyiségben fogyasszuk? Nyersen, forrázva, szárítva? Megyeri Szabolcs szerint nyersen: a legideálisabb, ha leveleiből a tiszta lét kipréseljük. Aki cukorbetegként napi szinten akarja sztíviával pótolni a cukrot, a mennyiséget beszélje meg az orvosával.

A kertészmérnök gyógyászati szakértők bevonásával praktikus ismertető elkészítésébe fogott, így a nevéhez lesz köthető a sztíviáról az első magyar nyelvű termesztési és fogyasztási tájékoztató.

Mezőgazdasági telekkönyvezés válaszút előtt

Az alábbi cikk nem újkeletű, mégis aktualitásából nem sokat veszített, hiszen továbbra sem kaptak megoldást a hivatalosságok (EH)

http://www.erdelyinaplo.ro/gazdasag/kaosz-es-az-egyeni-elvarasok

Makkay József | 2014.05.09.

Egy hektár mezőgazdasági terület telekelése 700–800 lejbe kerül. Az állami támogatást szavatoló új törvénytervezet elutasításával a kormány tovább növeli a tulajdonjogi rendezés bizonytalanságát. Szakemberek szerint a telekkönyvezési rendszerben ma káosz uralkodik.

Felelőtlenségnek és meggondolatlanságnak minősíti a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) a képviselőház április 8-i ülésének döntését ama törvénytervezet elutasítása kapcsán, amely hektáronként 400 lejjel támogatta volna a mezőgazdasági- és erdőterületek telekkönyvbe vételét. Az RMDSZ 18 honatyája közül senki sem szavazta meg a tervezetet, holott tavaly az RMDSZ-frakció a szenátusban támogatta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kezdeményezésére benyújtott törvényjavaslatot. A három szavazat híján megbukott törvényt az RMDSZ idén azért nem támogatta, mert azt annak idején a liberálisok terjesztettek be: az RMGE vezetői szerint a kicsinyes politikai bosszú céljából a szövetség vezetői feláldozták a magyar gazdák érdekeit. „Erdélyben a telekkönyvezett mezőgazdasági területek aránya nagyon alacsony. Az új törvény elfogadásával a hektáronként mintegy 700-800 lejbe kerülő telekelési művelet felét támogatta volna az állam, ami óriási segítséget jelentene a gazdáknak. A magas kiadások miatt egyszerűen nem éri meg ebbe fektetni” – jellemezte a helyzetet Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke. Becslése alapján mintegy 800 ezer hektár mezőgazdasági terület van erdélyi magyar gazdák tulajdonában, így könnyen kiszámítható, mekkora kár érheti a magyar gazdatársadalmat.

Birtok, birtoklevél

A földek tulajdonjogának rendezése immár hosszú évek óta húzódik. Az elmúlt 12 év valamennyi kormányának programjában szerepelt a telekkönyvezés állami támogatása, viszont a tavalyi volt az első olyan törvénytervezet, amely anyagilag is hozzájárult volna a művelethez.

„Az unitárius egyház 124 egyházközségéből mindössze 4-5 gyülekezetben sikerült eddig telekelni a mezőgazdasági területeket. Csak ott kerülhetett sor rá, ahol ki tudták fizetni a költségeit. A betáblázott, telekelt földek aránya Erdély-szerte nagyon alacsony” – nyilatkozta lapunknak Dácz Tibor közgazdász, az Unitárius Püspökség gazdasági tanácsosa. Ha a földek és erdők körül nincsenek jogviták, a telekkönyvezési folyamat két hónapot vesz igénybe, amíg a tulajdonos kézbe veheti a friss bejegyzést tartalmazó telekkönyvi kivonatát. E nélkül földet sem vásárolni, sem eladni nem lehet. Habár a legtöbb hazai és uniós agrárpályázathoz egyelőre elegendő a birtoklevél, a nagyobb biztonságot a mezőgazdasági területek telekkönyvezése jelenti. A telekelést az kérheti, akit a helyi földosztó bizottság – a megyei földosztó bizottság jóváhagyásával – tulajdonba helyezett, és birtoklevelet állított ki a tulajdonos nevére. A telekeléshez a földtulajdonosnak topográfust kell keresnie, aki a telket a helyszínen beazonosítja és felméri a birtoklevélen szereplő adatok alapján. Ezt követően állítják össze a szükséges dokumentációt a megyei kataszteri és ingatlan nyilvántartási hivatal számára.

A parcellák telekkönyvezési gyakorlata megyéről-megyére változik. Vannak megyék, ahol elegendő, ha a telekelésre kiszemelt földdarabot a helyszínen beazonosítják, máshol a hivatal kéri a környező parcellák, a teljes határrész felmérését. Ilyen esetben magasabb a telekelés költsége. Mivel az esetek nagy részében a határrész többi földterülete nincs telekkönyvezve, a telekelt parcella tulajdonlapjára a telekkönyvi hivatal azt írja be, hogy a parcellát csak ideiglenesen mérték fel, azaz a telekelés adatai a későbbiekben módosíthatók. A kataszteri hivatal gyakorlatilag ezzel védi magát a rendszertelen telekelések miatt kirobbanó esetleges jogvitákban – magyarázza a kolozsvári egyházi szakember. 

Csigatempó

Sebestyén Csaba RMGE-elnök szerint hatalmas hátrány, hogy a rendszerváltás óta eltelt 25 évben jórészt meghalt az az idősebb nemzedék, amelyik jól ismerte a kollektivizálás előtti birtokviszonyokat. A terepet ismerő idősebb gazdák hiányában a topográfusok gyakran csak tapogatóznak. Az eltelt negyedszázad a zavarosban halászók számára jelentett ideális állapotot. Sok földterület került olyan emberek tulajdonába, akiknek a településen vagy nem volt birtokuk, vagy elődeik már eladták. Az is gyakran előfordul, hogy az eredeti teleknagyságnál nagyobbat igényeltek és kaptak, ezért az utólagos felmérések mindenki számára sok bosszúsággal jártak. Az újra felmért határrészek földjeinek összegzése gyakorta azzal jár, hogy a hiányt „szétosztják” a földtulajdonosok között, azaz minden parcellából arányosan lecsípnek egy darabkát. Hasonló esetek vezetnek a véget nem érő bírósági perekhez.

A szervezett telekkönyvezésre a Világbanktól kapott 50 millió eurós hitel nyomán kezdett valami mozogni Romániában, ám a kiszemelt községekben többéves megfeszített iram ellenére sem sikerült eddig a végére érni. Sebestyén Csaba több Hargita megyei községet említ, ahol legalább három éve dolgoznak a határban topográfusok, annyira nehéz pontos és megbízható felmérést készíteni.

Káosz a rendszerben

„A 2002-ben megjelent 7-es számú kataszteri és ingatlan nyilvántartási törvény kimondja, hogy 2020. december 31-ig el kell végezni az összes ingatlan és mezőgazdasági terület telekkönyvezését. A jogszabály azonban egyelőre üres keret, mert az állam nem rendelt mellé pénzügyi forrásokat, helyi szinten nem szervezte meg a munkát. A legnagyobb baj mégis az, hogy a rosszul elkezdett munka csakis rosszul fejeződhet be” – jellemzi Sztranyiczki Szilárd a romániai Kataszteri és Ingatlannyilvántartási Hivatalok tevékenységének a fejetlenségét. A jogász és földmérő szakember, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa korábban húsz éven át volt a kolozsvári hivatal munkatársa, két alkalommal pedig igazgatója is, így belülről ismeri a rendszert.

A törvényben előírt átfogó, szisztematikus telekkönyvezést az elmúlt években megyénként mindössze néhány községben kezdték el, de a szakember az elvégzett munkát is felületesnek tartja. „Nem mérnek fel minden parcellát, a mi dombos-hegyes vidékeinken pedig sokat nem érünk azzal a munkamódszerrel, ami ma folyik Kolozs megyében: egy-egy határrész két végén, két szélén történik topográfiai mérés, belül viszont nem. Ezek a telekhatárok csak arra jók, hogy statisztikákat gyártsunk, amikor viszont a gazdák azzal szembesülnek, hogy semmi sem talál, botrány lesz belőle”. Sztranyiczki szerint a bajok akkor kezdődtek, amikor a telektulajdonosok kérésére mozaikszerűen kezdtek össze-vissza telekkönyvezni, márpedig ebben a szakmában így nem lehet dolgozni. A rendszer csak akkor működőképes, ha egy-egy határrészt részletesen felmérnek, apró parcellánként azonosítanak, és ezt követően történik meg a földdarabok tulajdoni bejegyzése. Mivel a legtöbb településen ez épp fordítva történik, az általános felmérés és telekkönyvezés végeérhetetlen jogvitákat, perek tízezreit zúdítja majd a bíróságokra, mert a földtulajdonosok nem fognak abba belemenni, hogy birtoklevéllel visszakapott vagy már telekelt földjeiket újra megkurtítsák. Márpedig ez sok esetben elkerülhetetlen lesz: az előzőleg felületesen vagy részrehajlóan elvégzett földtani mérések és tulajdonba helyezések után csak úgy kaphatnánk tiszta és átlátható kataszteri nyilvántartást, ha az egész munkát elölről kezdik el – állítja a szakember.

Mivel az állam továbbra sem támogatja az egységes kataszteri nyilvántartás elkészítését, a földtulajdonosok csak saját kérésre, önköltségi áron tudják ezt elvégeztetni. Ha a településen később mégis elkezdik az általános kataszteri nyilvántartás megteremtését, a telekkönyvezett földdel rendelkező tulajdonosnak tudnia kell: az összterület felmérése, az adott határrészre vonatkozó birtoklevelek földterületeinek újraelosztása után a pluszokat és mínuszokat a területnagyság függvényében kell majd elosztani a tulajdonosok között.

Kétféle nyilvántartás

A 2002-ben megjelent jogszabály előírásai mellett hatályban maradt az 1938-ban elfogadott 115-ös számú törvényerejű rendelet is. A 12 éve életbe lépett új törvény szerint – miután az ország összes telkének tulajdonjogát nyilvántartásba veszik – 2020-tól egy harmadik rendszer lépne életbe Romániában. „Ma már sok olyan telek van az országban, amely két telekkönyvi rendszerben is szerepel: a második világháború előtt bevezetett régiben, és a rendszerváltás után született újban, a birtoklevelek telekkönyvezése nyomán. Még a szakemberek számára is káosz, ami a mai romániai telekkönyvezésekben uralkodik.

„Tapasztalatból mondom: nem látok esélyt arra, hogy ez a rendszer 2020-ig felállítható legyen” – fogalmaz Sztranyiczki Szilárd. A 2004-ben összevont kataszteri hivatalok és telekkönyvi irodák utódai, a kataszteri és ingatlannyilvántartási hivatalok minisztériumi szinten átgondolt, kidolgozott stratégia hiányában képtelenek érdemben előre lépni. 

Stratégia márpedig nincs: ékesen bizonyítja a képviselőház által leszavazott törvénytervezet a telekkönyvezés állami támogatásáról.

Partiumi gojinagyhatalom

http://www.erdelyinaplo.ro/gazdasag/partiumi-gojinagyhatalom

Zahoránszki Brigitta | 2014.08.15. [

Ki gondolta volna, hogy Európa legnagyobb biogojibogyó termőföldje a Szatmár megyei Gompáspusztán van? A Kínából származó csodabogyó – magyar nevén ördögcérna vagy farkasbogyó – egyre felkapottabb világszerte.

Kolbaszer Imre (képünkön) Kirsch Norbert felvétele

Kolbaszer Imre négy évvel ezelőtt ültette el az első magokat, ma rekordnak számító, 2,5 hektáros területen terem a kiemelkedő gyógyhatású piros gyümölcs. A vállalkozás beindulása nem volt zökkenőmentes, szakirodalom hiányában ugyanis a szatmári gazdának saját bőrén, saját pénzén, az internetet bújva kellett kitapasztalnia a gojibogyó termesztésének titkát.

Kanadán át Szatmárra

A goji alig néhány éve robbant be a köztudatba. Kolbaszer Imre figyelmét is a Kanadában élő fia hívta fel rá. Rábeszélte édesapját, hogy ezzel a növénnyel érdemes foglalkozni már csak azért is, mert ha a kanadai hideg teleket átvészeli, bizonyára a romániai egyre enyhébb hideg évszakkal is dacolni fog. A városi embernek számító, Nagykárolyban élő gazda korábban soha nem foglalkozott mezőgazdasággal, mégis belevágott a gojitermesztésbe – ha az európaiaknak sikerült elsajátítaniuk a selyemhernyó tenyésztését, talán a goji is menni fog. Fia 50 ezer magot küldött édesapjának, ebből lett a gojiiskola 2,5 ezer palántával, amelyből 800-at kiválogattak, és 2011-ben kiültettek.

A nehézségek azonban hamar letörték a kezdeti lelkesedést. Igaz ugyan, hogy 2012-ben rekordtermés nőtt a cserjéken – ami a gazda szerint nem természetes dolog mindössze egy év után –, ám 2013-ban egy nagyon ritka és kegyetlen betegség, a kéregrák az egész ültetvényt megtámadta. Nagy részét ki kellett vágni, csak a 20 százalékát tudták megmenteni, szinte nulláról kellett újrakezdeni. Öröm az ürömben, hogy a betegséget túlélő cserjék immúnissá váltak, így maradt szaporításra elegendő cserje. A munkások ma is naponta tesznek el dugványokat. A gyökeret eresztő növényeket fokozatosan átültetik egyre nagyobb cserepekbe, majd onnan kikerülnek a földbe. A kolozsvári kutatóintézet által egy ausztriai laboratóriumban is szaporítják klónozással, ugyanis ez a módszer sokkal gyorsabb, mint a hagyományos dugványos szaporítás.

Az év gyümölcse

A betegség miatt megtizedelt növények ma jó termést hoznak, az ágakon egyszerre vannak virágok, éretlen és érett bogyók, ezért aztán a szüret több hónapig tart. Kolbaszer Imre ökogazdálkodást folytat, amihez elengedhetetlenek a méhek, ők porozzák be a növényeket. A sorok közé levendulát ültettek, de a biogazdálkodáshoz tartozik az is, hogy a gojikat tehénvizelettel kevert vízzel locsolják, a gyümölcs ugyanis a lúgos talajt kedveli. Egy hektár goji termesztése 25-30 ezer euró közötti összegbe kerül, az összbefektetés pedig már meghaladta a 200 ezer eurót.

„Mivel sík terepen létesítettük az ültetvényt, esést kellett neki adni, a goji ugyanis nem szereti, ha áll rajta a víz. Mindez rengeteg munkával járt. Aztán a körbekerítés, a talaj előkészítése, mélyszántás, a talaj felszakítása, aprítása, a talajcsere, a csepegtetőrendszer kialakítása – tehát nem volt egy olcsó befektetés” – vallja a termelő, aki profitra legfeljebb öt év múlva számít. Ennek ellenére meggyőződése, hogy nagy jövő előtt áll a goji, nagy a kereslet rá, a gojiláz 2007-es kitörése előtt Amerikában már az év gyümölcse is lett.

Brüsszelben hamarább?

A Lycium barbarum, vagyis a goji vadnövény, igénytelen faj, de ha üzletként foglalkozik vele az ember, bizony gondoskodást és odafigyelést igényel főleg az első évben. A Kolbaszer család új fajtát is kitermesztett, a Lycium barbarum ERMA-t, amelyet akár már idén ősszel bejegyezhetnek Brüsszelben. Az ERMA a Kolbaszer család két nőtagja nevének kezdőbetűiből állt össze. A gazda büszkén meséli, hogy már a kolozsvári kutatóintézet, a kölni egyetem, és a Bayer német gyógyszergyártó cég is készül az új fajta elemzésére. A kereslet olyan mértékű, hogy Kolbaszer a következő két évben 12 hektárosra tervezi növelni ültetvényét.

A gazdát kisebbik fia segíti a mindennapi munkában, a marketingért és az eladásért is ő felel. Csaba a gojitermesztés érdekében a kolozsvári agráregyetemre is beiratkozott. „A gyógyszeripart céloztuk meg, ezért foglalkozunk kizárólag biotermeléssel, vegyszerek nélkül. Egyelőre azonban csak kis tételben értékesítjük mézbe keverve, teagaz és préselt lé formájában. Egy holland gyógyszergyártó cég már rendelt 50 tonnát, s bár ekkora keresletnek most még nem tudunk eleget tenni, öt év múlva talán már igen” – bizakodik Csaba.

Habár amatőr szinten ma már elég sokan foglalkoznak a gojival, a szakminisztérium által elfogadott nomenklatúrában még nem szerepel a gyümölcs. A romániai szakemberek nem ismerik, a goji termesztéséről keveset tudnak, az egyetemeken sem tanítják. A Szatmár Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság képviselői azt hangoztatják, a gojitermesztés nagy tételben kockázatos, hiszen nem tesztelték romániai kutatóintézetekben, hogy kiderüljön, hogyan akklimatizálódik az itteni viszonyokhoz. Szerintük nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a hazai gyümölcsökre, mint például az áfonya, szeder vagy a homoktövis. Kolbaszer Imre tervei között mindenesetre szerepel a romániai gojitermelők szövetségének megalapítása. Úgy gondolja, így hatékonyabban tudnak majd pályázni ritka növények honosítására a következő európai uniós költségvetési ciklusban.

Gojiábécé

A gojibogyó vitaminbomba: csak C-vitaminból például ötszázszor többet tartalmaz, mint a narancs. Kitűnő antioxidáns, gyógyítja a májat, a cukorbetegeknek is használ, és az immunrendszert is erősíti. Nemcsak a gyümölcsből, de a leveléből is gyógyhatású tea készül: ezt a Kolbaszer család tagjai és mintegy harminc további ismerős igazolja, ők rendszeresen itták, és mindannyian jótékony hatásáról számoltak be. Igaz, hogy egyelőre nincs hivatalos tudományos bizonyíték, a család azonban hajlandó arra is, hogy orvosi felügyelet alatt kísérletezzék ki a goji és teája gyógyító hatását. A gojiföldön dolgozó egyik munkás például arról számolt be, hogy másfél hónap alatt rendszeresen megivott napi két litert, és normalizálódott az addig állandóan magas vérnyomása. Ma már valamennyi bioboltban kapható a goji szárított vagy gyümölcslé formájában. Idősek és fiatalok egyaránt fogyasztják, sok fiatal anyuka is rendszeresen belecsempészi a bogyókat a kicsik ételébe. Szakemberek napi 30 gramm gojibogyó fogyasztását javasolják, kilójának ára 60-70 lej.

AMMGE Operatív Tanácsülés

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/ammge_operativ_tanacsules_2.php

Arad 2014. augusztus 18., 

Augusztus 22-ére, pénteken 17 órára összehívom az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének Operatív Tanácsát. Az RMDSZ Püspökség utca, 32. szám alatti székházának a tanácskozó termében sorra kerülő fórum fő témája a szeptember 13-án, szombaton sorra kerülő Magyar–magyar gazdatalálkozó programjának, szervezési kérdéseinek a megvitatása. Az Operatív Tanácstagokat elvárjuk, de szívesen fogadunk minden segítséget, jó tanácsot.

Kocsik József elnök

Jó hír jött

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/jo_hir_jott_37902

Szerző: O. Horváth György

A sertések száma az elmúlt hat hónapban némileg emelkedett, míg a juhoké nem változott. A tyúkállomány a szezonalitásnak megfelelően növekedett a decemberi állományhoz képest - jelentette a június 1-jei állapotok alapján csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Korszerű telepek nélkül nincs rentábilis állattartás, így az állománynövekedés sem valósulhat meg korszerűsítés nélkül

Az év közepén 3,1 millió volt a sertések száma, 204 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ezen belül 7 ezerrel, 200 ezerre nőtt az anyakocák száma. Ebből az első fél évben 82 ezres növekedés esik.

A szarvasmarha-állomány 788 ezer állatot számlált június 1-jén, 25 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A 356 ezres tehénállomány 20 ezerrel volt nagyobb, mint a múlt év közepén. A szarvasmarha-állomány 2010 decembere óta tartó növekedése tovább folytatódott. Ebből az első félévre 5 ezres növekedés jutott.

A tyúkok száma júniusban 36,5 millió volt, 2,6 millióval - 8 százalékkal - több az egy évvel korábbinál. A tavaly december 1-jeihez viszonyítva az állomány 7 millióval, 24 százalékkal emelkedett. A 11,2 milliós tojóállomány az egy évvel korábbival közel azonos, míg a hat hónappal ezelőttinél 1,7 millióval, 13 százalékkal volt kevesebb.

A juhállomány ez év június 1-jén 1,3 millió, az anyajuhok száma 881 ezer volt, ami 63 ezerrel, illetve 39 ezerrel volt több a múlt év júniusi adatokhoz képest - tartalmazza a KSH tájékoztatója.

Nem veszik el a kiskerteket

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/nem_veszik_el_a_kiskerteket

2014. JÚLIUS 16.

Szerző: O. Horváth György

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) elkészítette a kiskertek haszonbérleti problémáját orvosló törvényjavaslatát, amelyet az őszi ülésszakban benyújt az Országgyűlésnek - közölte az FM az MTI-vel.

Fotó: Kállai Márton

A közlemény szerint a minisztérium egyetért azzal az állásponttal, hogy hobbikertészek körében szükségtelen a földszerzést földművelési státuszhoz kötni. Az új földforgalmi törvény rendelkezése szerint földhasználati jogot csak a földhivatal által nyilvántartott földművesek vagy mezőgazdasági termelőszövetkezetek szerezhetnek. Emiatt az önkormányzati területet használó városi kertészkedők körében felmerült, hogy elveszíthetik bérleményüket, mivel a bérlői minőséghez a földműves fogalmi körébe kellene tartozniuk, és az ott rögzített szigorú kritériumoknak kellene megfelelniük. A szabályozási anomália a szaktárca szerint törvényi szintű korrekciót igényel, így a kérdés az Országgyűlés őszi ülésszakán kerülhet elő. A tárca hétfői közleményében biztosította a kiskertek bérlőit arról, hogy a szabályozás pótolandó hiányosságai miatt nem éri őket semmilyen hátrány, és nem veszítik el ezen az alapon bérelt területeiket.

A közlemény hangsúlyozza: a szaktárca a nemzeti vidékstratégia célkitűzéseinek megfelelően elkötelezett az önellátás előremozdításában, így a háztáji jellegű gazdálkodás szélesebb körű elterjesztésében is, mivel így a parlagon heverő területek művelés alá kerülnek, és ezzel növelhető a vidék népességeltartó és népességmegtartó ereje is.

A földtörvénnyel kapcsolatos haszonbérleti probléma a szombathelyi "Mézga-kertek" kapcsán merült fel. Horváth Árpád, a helyi kerthasznosítási egyesület elnöke korábban az MTI-nek elmondta, hogy Szombathelyen több mint ezren használnak kiskertet földhaszonbérletben, 200-600 négyszögölnyi területeken. Bérleti szerződésük azonban hamarosan lejár, és az önkormányzat az új jogszabályok értelmében ezeket nem hosszabbíthatja meg. Azt szeretnék elérni, hogy tovább művelhessék a kiskerteket, és a földhasználat ne kerüljön lényegesen többe, mint eddig. Az érintettek eddig évi néhány ezer forint bérleti díjért, az általuk alakított kerthasznosítási egyesületeken keresztül bérelték a területet.

Veszélyben az idei bor egy része

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/veszelyben_az_idei_bor_egy_resze

2014. JÚLIUS 16.

Szerző: O. Horváth György

Szinte minden ültetvényben megjelent a lisztharmatfertőzés a szekszárdi borvidéken, ahol a szakemberek szerint jelentős terméskieséssel és megnövekedett növényvédelmi költséggel számolhatnak a szőlészetek.

Lisztharmat: van ellenszere, de az idén a szokottnál jobban oda kell figyelni, mert nemcsak a levél, hanem a fürt is károsodhat

Heimann Zoltán, a 2300 hektáros szekszárdi borvidék elnöke az MTI-nek elmondta: a terméscsökkenés nagyságát egyelőre nem lehet megbecsülni, a növényvédelem költségei azonban 20-30 százalékkal nőttek a gyakoribb permetezés és a több zöldmunka miatt. A kórokozóknak kedvezett az enyhe tél, valamint az utóbbi hetek csapadékos időjárása és a magas páratartalom. A lisztharmatfertőzés erősségét mutatja, hogy a rezisztens fajtákon is megjelent - jegyezte meg a szakember. Amennyiben nem sikerül a fertőzött fürtöket leválogatni, a fertőzés az idei évjárat minőségére is hatással lesz.

A fertőzöttség mértéke fajtánként, az ültetvény fekvése és az eddigi növényvédelem szerint változó - mondta Ferenc Vilmos, a szekszárdi Dicenty Dezső Kertbarát Kör elnöke, aki szerint utoljára 2004-ben volt hasonló mértékű lisztharmatjárvány. A szőlő növényvédelme átlagosan 150-200 ezer forintba kerül hektáronként, az idén azonban nem 12-14, hanem 6-8 naponként kell védekezni a lisztharmat ellen. Arról is beszámolt, hogy egy-egy készítményből a nagy kereslet miatt hiány van. A terméskiesés az augusztusi időjárástól függ, sok csapadék esetén akár 20-30 százalékos is lehet a veszteség. A portugieser, a chardonnay és a rizlingszilváni a legfogékonyabb a lisztharmatra, de a kékfrankos-ültetvényekben is jelen van a fertőzés.

Utolsó lehetőség

http://www.szabadfold.hu/zoldfold/utolso_lehetoseg

2014. AUGUSZTUS 16., 

Szerző: ohgy

Borszőlőink többsége a korai tavaszodás miatt szeptember közepére megérhet. Ezért a napokban végezhetjük el az utolsó permetezéseket, mivel a szerek többsége 20-30 napos élelmezésügyi várakozási idejű. E tényre nagyon oda kell figyelni az olyan erősen járványos évben, mint az idei.

Érnek a fürtök - Illusztráció 

Fotó: Németh András Péter

Lassan egy hónapja támadja folyamatosan a szőlőt a peronoszpóra, mely eddig inkább a leveleket, hajtásokat fertőzte, már csak azért is, mert a lisztharmat beelőzött a fürtökön. Nagy pedig a kísértés, mert a megbetegedett szemek, bogyók már kihasadhattak, s azokon a szürkepenész telepedett meg: megbarnult, kicsit ráncosodó szemek, majd kis penészpárnácskák jelzik jelenlétét.

Ilyenkor a gazda még menteni szeretné a menthetőt, tehát permetezne. Most még lehet hagyományos réz- és kéntartalmú anyagokkal, de később a gazdaboltokban olyan szereket is kérhetünk, melyek rövidebb idő alatt lebomlanak. Máskülönben a szőlőben szermaradvány lelhető fenn, ami nemcsak ránk veszélyes, de az élesztőgombákra is, így a must erjedésével baj lehet.

Hasonló a helyzet a már érő csemegeszőlőkkel is: nagyon észnél kell lenni az utolsó permetezés idejének megválasztásával!

Új magyar fejlesztés a mezőgazdaságban

http://www.agrarhirek.hu/innovacio/15249.html

2013. július 24.elelmiszer.hu

A szabadalmaztatási eljárás alatt álló VIDEOKONTROLL nevű készülék egy új technikán alapul, melynek segítségével hatékonyan megelőzhetők a szárítótüzek, valamint egyenletesebb termény-minőség érhető el, így csökkenthetők az energiaköltségek, miközben növekszik a szárítási folyamat hatékonysága is.

A VIDEOKONTROLL lényegében a szárító belsejében lévő, az emberi szem elől elzárt folyamatokat rögzíti és értékeli, a kilépő levegőnyílásokra felszerelt érzékelők segítségével. A berendezés a terménytömegen áthaladó forró levegő hőmérsékletét méri a teljes felületen, a kilépés pillanatában. Lényegében arról kaphatunk pontos képet, hogy mi történik a szárítóban.

„Terményszárítók építése, felújítása terén szerzett harmincéves tapasztalatot hasznosítva született ez az innováció. A felügyeleti rendszer őse egy SINCLAIR ZX 81 számítógéppel egybekötött egység volt, amely 1983-ban készült. Mérnök informatikus fiammal, lényegében az akkori technológiát fejlesztettük tovább, amely mára egy teljes körű, hőelosztást és terménysebességet is mérő komplex diagnosztikát is lehetővé tesz” – mondta Speiser Ferenc gépész- és energiagazdálkodási szaküzemmérnök, a mai Videokontroll egyik alkotója.

Óriási értéket kell védeni!

A betakarított gabona biztonságos tárolásának egyik legfontosabb technológiai eleme a szárítás. Azonban mint köztudott a szárítás nagyon tűzveszélyes: csak Békés megyében 2010-ben 9 darab szárítótűz volt, ezek között nagy kárral járó is akadt, de más megyékben is voltak olyan tűzesetek, amelyek során nagy értékű szárító berendezések égtek le és odaveszett a termény is.

A vízszintes síkban mutatkozó hőmérséklet eltérésekről

 

A kék szín hidegebb, vagyis túlságosan gyorsan haladó terményt jelent, ez nedvesebb terményre utal, míg a piros sáv 60 Celsius-fokot közelítő hőmérsékletével az aminosavak, vitaminok károsodását okozza és túlszárított terményt jelent. Ez a diagnosztikai rendszer harmadik eleme. A diagramok a toronyban uralkodó fizikai törvényszerűségeket, hatásokat jelenítik meg, így bármikor elindítjuk a szárítási folyamatot, ezeket az ábrákat látjuk. Mintegy a torony "ujjlenyomata" jelenik meg mindenkor. Megoldást jelent a kedvezőtlen fizikai hatások kompenzálása, például az első diagramnál, a kazántérben elhelyezett terelőlemezekkel,stb..

A VIDEOKONTROLL rendszerével az ilyen katasztrófák hatékonyan megelőzhetők. Ugyanakkor jelentős költségmegtakarítás érhető el, mivel a folyamatos kontrollnak köszönhetően egyenletesebbé válik a termény minősége is.

Mindent lát!

A rendszer lelke egy hazai fejlesztésű szoftver, amely valós időben, vizuálisan jelzi a torony belsejében esetlegesen kialakuló elakadásokat. A szárító kezelője így szükség esetén azonnal be tud avatkozni, megelőzve a több milliós tűzkár bekövetkeztét. Ugyanakkor az adatok alapján hajszálpontosan beállítható a szárító működése a legoptimálisabb szárítást lehetővé téve.

A VIDEOKONTROLL a hőmérséklet mellett a termény haladási sebességéről is informálja a kezelőt. Az egymás alatti alacsonyabb kilépő hőmérsékletek túl gyors haladást és így még nedves terményt mutatnak. A nedves terménytömeg a raktározás során penészesedést okozhat. Az így keletkező toxinok rontják az értékesíthetőséget, veszélyesek lehetnek az állatállományra.

Ezzel szemben az egymás alatti magasabb hőmérséklet értékek lassabb terményáramlást jeleznek, valószínű túlszárított terményt eredményezve. A túlszárított terménytömeg feleslegesen növeli az energiaköltséget, ugyanakkor jelentősen romlik a beltartalmi érték a magas maghőmérséklet miatt. Károsodnak a vitaminok, a fehérjék és építőköveik az aminosavak (lizin, cisztein, metionin stb.), továbbá csökken az értékesíthető mennyiség.

Az eredmény: milliós megtakarítás

A mért értékek alapján optimalizálható a szárító működése, mellyel milliós nagyságrendű konkrét megtakarítás keletkezik évente. Ugyanis a VIDEOKONTROLL segítségével pontosan megfigyelhetők az eltérő sebességgel haladó terményoszlopok, beszabályozással hatékonyan elkerülhető a túlszárított és a még nedves szemek egyidejű ürítése. Mindez energia megtakarítással és a termény beltartalmi értékének javulásával jár, miközben a termény raktározhatósága is javul.

Új elemek az uniós támogatási rendszerben a jövő évtől

http://www.agrarhirek.hu/agrarpolitika/16334.html

2014. augusztus 15.kormany.hu

Új elemek jelennek meg a mezőgazdaság uniós támogatási rendszerében a jövő évtől - közölte Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Az államtitkár jelezte: a forrásfelosztás elvei változnak meg a rendszerben. Így az alaptámogatás és a zöldítés együttesen teszik majd ki a mostani területalapú támogatás összegét. (A hektáronkénti 226 euró, árfolyamtól függően 68-70 ezer forint.) Az alaptámogatás az eddigi területalapú támogatáshoz lesz hasonló, míg a zöldítés keretében plusz feltételeket kell teljesíteniük a gazdálkodóknak.

A fiatal gazdálkodók külön támogatása megjelenik a közvetlen támogatási elemek között is, bizonyos feltételek teljesítése esetén. Emellett a termeléshez kötött támogatásokra felhasználható forrás összege szintén jelentősen emelkedik. 

Így az érzékeny ágazatok támogatására ugyancsak több pénz fordítható: az állattenyésztésre - főként a kérődzőkre -, valamint a zöldség-gyümölcságazat fejlesztésére. Ez a közvetlen támogatási forrásösszeg évente - 2020-ig - 60,5 milliárd forintot tesz ki. A munkaigényes és érzékeny ágazatokra 52,4 milliárd forint, míg a fehérje növények termesztésének támogatására 8,1 milliárd forint költhető.

Az uniós rendszert kiegészíti még a nemzeti költségvetés 2015-től évi plusz 33 milliárd forint -,amelyből azokat a területeket lehet anyagilag segíteni, mint például a sertés-, továbbá a baromfiágazat. Ezek ugyanis nem támogathatók termeléshez kötötten - közölte az államtitkár.

(MTI, Földművelésügyi Minisztérium)

Eredményes volt az aratás

http://www.agrarhirek.hu/gyakorlat/16333.html

2014. augusztus 15.kormany.hu

Befejeződött a nyári aratás, mely az agrárgazdaságért felelős államtitkár értékelése szerint összességében jó eredménnyel zárult.

Czerván György többek között arról beszélt az aratási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón, hogy az őszi búza előzetesen becsült hektáronkénti 4,6 tonnás termésátlaga magasabb, 4,7 tonna lett. Az őszi búzát mintegy 1,1 millió hektárról már a magtárakba vitték.

Hozzátette: a gazdálkodók a vetésterület 99 százalékán már végeztek az aratással, az idei őszi búza termése több mint 5 millió tonna lesz. Ebből bőven fedezhető az ország évi 1,2 millió tonnára rúgó kenyérgabona szükséglete - fűzte hozzá az államtitkár.

Czerván György emlékeztetett arra, hogy az őszi búza hozama és minősége megyénként is nagyon eltérő. Volt olyan jelentős búzatermő vidéknek tartott megye - például Békés -, ahol a hektáronkénti hozam nem érte el a 4 tonnát. A kisebb termés a jelentős gabonatermelő megyékben volt inkább a jellemző, s a csapadékos időjárás is rontotta az őszi búzatermés minőségét - mondta.

Kifejtette: termés 65 százaléka lett takarmány minőségű, míg a fennmaradó hányad étkezési minőségű, más években ez éppen fordítva szokott lenni. Úgy vélte, a takarmány minőségű búza mennyiségét az is növelte, hogy a gazdálkodók ebben az évben több takarmánynak való búzát vetettek. A pocok invázió kártételét az államtitkár 150-200 ezer tonnára becsülte.

Az őszi árpát a gazdálkodók 100 százalékosban betakarították. A magtárakba így 208 ezer hektárról 947 ezer tonna termés került. A hektáronkénti termésátlag 4,5 tonna volt.

A repcét szintén learatták. A 216 ezer hektárról mintegy 660 ezer tonnát takarítottak be. A hektáronkénti átlaghozam valamivel meghaladta a 3 tonnát - mondta Czerván György.

Hozzátette: a búza felvásárlási ára, minőségtől függően, 38 000 és 52 000 forint között mozog tonnánként. Az árpa tonnájáért a vevőknek 35 000-42 000 forintot kell adniuk. A repce ára 91 000-103 000 forint között mozog.

Megjegyezte: kukoricából a szakemberek a mostani becslések alapján 9 millió tonna körüli termést várnak. A napraforgó hozama pedig országosan elérheti a hektáronkénti 2,7 tonnát. A napraforgó termőterülete 600 ezer hektár körüli.

Czerván György az MTI kérdésére közölte: az idén Magyarországon 780-800 ezer tonna almatermés várható. Ennek a mennyiségnek a 70 százaléka ipari, 30 százaléka pedig étkezési minőségű lesz. Az idei almatermés jelentős, ezért a minisztérium folyamatosan egyeztet az érdekképviseletekkel, a szakmai szervezetekkel, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával - mondta. A gazdálkodók segítségre számíthatnak, a részleteken a szakértők most dolgoznak - tette hozzá.

(MTI)

Vége a nagy ínségnek - Zuhan a krumpli ára

http://www.agrarhirek.hu/agrarpolitika/16332.html

2014. augusztus 15.agrarszektor.hu

Csaknem 10 százalékkal estek júniusban a mezőgazdasági termelői árak az egy évvel korábbi szinthez képest, a január–júniusi időszakban pedig 11,8 százalékkal csökkentek. A növényi termékeknél az elmúlt évek áremelkedése után jelentős visszarendeződés zajlik, miközben az állati termékek árai összességében nőttek. A legnagyobb mértékben, csaknem 50 százalékkal a burgonya ára csökkent tavalyhoz képest.

Idén júniusban a mezőgazdasági termelői árak 9,8%-kal mérséklődtek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek ára 15,8%-kal csökkent, az élő állatok és állati termékeké 1,9%-kal növekedett - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

Lejtmenetben a gabonaárak

Júniusban a gabonafélék ára 15,9%-kal, az ipari növényeké pedig 15,7%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A burgonya ára 45,4%-kal csökkent a tavaly júniusi magas árszinthez viszonyítva. Az árcsökkenés elsősorban az idén várható jobb termés következménye, míg tavaly hiánytünetek jellemezték a piacot, mivel az elmúlt két évben a burgonyatermés jelentősen csökkent, elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt.

A zöldségfélék ára 2,0%-kal emelkedett 2013 júniusához képest. A termékcsoporton belül a zöldborsó a legnagyobb súlyú ebben az időszakban, amelynek az ára a tavaly júniusi, vagyis egy évvel korábbi szinten maradt. Jelentős súlya van még a zöldpaprikának és a paradicsomnak, amelyeknek az ára 8,1, illetve 17,9%-kal nőtt.

Olcsóbbak voltak a gyümölcsök is

A gyümölcsfélék ára 29,8%-kal maradt el az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A termékcsoporton belül ebben az időszakban döntő arányú a meggy értékesítése, amelynek az ára megközelítőleg 40%-kal csökkent, mivel a termés mennyisége jelentősen növekedett. 

Az élőállatok termelői árszintje 2014 hatodik hónapjában 0,7%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Jelentősen emelkedett a vágósertés termelői ára: előző év júniushoz képest 6,2, az előző hónaphoz képest 4,7%-kal. A felvásárlási ár júniusban 418 Ft/kg volt, ami még mindig nem érte el a tavaly szeptemberi (435 forint/kilogramm) csúcsot. A baromfi ára összességében 6,2%-kal maradt el a 2013. júniusitól. Ezen belül a vágócsirke felvásárlási ára tavaly május óta (299 forintról) kisebb ingadozással csökkent, jelenleg 273 forint kilogrammonként. 

Drágább és mégis olcsóbb a tej

Az állati termékek ára 7,8%-kal volt magasabb 2014 júniusában az előző év azonos időszakához képest. A tojás ára 0,9, a tej termelői ára 8,7%-kal nőtt. A tojás felvásárlási és piaci ára 2014. január óta lényegében nem változott, az index változását a bázis ár változása okozza. A tej felvásárlási ára a 2014. februári (114 forint/liter) csúcs óta folyamatosan csökkent jelenleg 104 forint/liter.

2014 január–júniusában a mezőgazdasági termelői árak 11,8%-kal csökkentek 2013 azonos időszakához képest. Ezen időszak alatt a növényi termékek ára 18,1%-kal visszaesett, míg az élő állatok és állati termékeké 1,1%-kal emelkedett. 

2014. január–júniusban a mezőgazdasági termelés ráfordítási árai az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,4%-kal voltak alacsonyabbak, ami a folyó termelőfelhasználás árszínvonalának 5,1%-os csökkenéséből, és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 1,2%-os növekedéséből tevődött össze.

Csökkentek a takarmányárak is

A folyó termelőfelhasználáson belül a takarmányárak csökkenése volt a meghatározó. A 2013 első félévében tapasztalt 22,7%-os növekedést követően az árak ez év január–júniusában 14,9%-kal voltak alacsonyabbak. Ezen belül az egyszerű takarmányoké nagyobb (17,5%-os), a keveréktakarmányoké kisebb (12,8%-os) mértékben csökkent.

A műtrágyák ára 2014 első félévében 6,9%-kal volt alacsonyabb, amit az egyszerű műtrágyák 4,8, és az összetett műtrágyák 11,6%-os visszaesése határozott meg. A mezőgazdasági felhasználású energia ára átlagosan 2,8%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól, ezen belül az üzemanyagok ára 1,1, a fűtőanyagoké 7,5%-kal csökkent. A növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények árai kismértékben növekedtek: az előbbinél 0,5, az utóbbinál 1,2%-kal magasabbak voltak az árak 2014. január-júniusban az egy évvel ezelőttihez képest.

Több beruházásra vállalkoztak a termelők

A mezőgazdasági beruházásokon belül a mezőgazdaságigép-beruházások ára 0,3%-kal volt magasabb, miközben az épületberuházásoké 2,4%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A mezőgazdasági termelőiár-index és ráfordításiár-index hányadosa az agrárolló. E mutató értéke 2014. január–júniusban 92,3% volt, azaz 2013 azonos időszakához viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben csökkentek, mint a ráfordítási árak.

A CSICSÓKA TERMESZTÉSE NAGYON EGYSZERŰ, HISZEN KI IRTANI SEM LEHET EZT A HASZNOS NÖVÉNYT!

http://news.kertvarazsmagazin.hu/index.php/evelo-noevenyek/724-a-csicsoka-termesztese-nagyon-egyszer-hiszen-ki-irtani-sem-lehet-ezt-a-hasznos-noevenyt

A csicsóka ( helianthus tuberosus) bármennyire is meglepő, de a napraforgók családjába tartozik, méghozzá az évelő növények közé. Magassága elérheti akár a 3 métert is, a virágok pedig 4-8 cm szélesek.

Vörösesbarna vagy világossárga virágai szeptemberben kezdenek el nyílni, és az ősz elejéig szinte folyamatosan virágoznak.

A csicsókának a gumóját fogyaszthatjuk, amely a növény gyökerén fejlődik, kicsit a burgonyához hasonlítható leginkább a formája.

A gumók az ősz elejétől a következő év tavaszáig szedhetők. A csicsókának igen magas a gyümölcscukor tartalma, de emellett található benne vas, szilícium, és kalcium is. Felhasználása megegyezik a burgonyával, párolhatjuk, süthetjük, és főzhetjük.

A csicsóka a mai konyhákban már csak ritkán fedezhető fel, mint élelmiszer, inkább takarmánynövényként termesztik, de magas inulin tartalma miatt a cukorbetegek is egyre többet fogyasztanak belőle.

Mivel a csicsókának a rosttartalma 5-6-szor nagyobb, mint a burgonyáé, a fogyókúra idején is hatásos lehet, hiszen a magas rosttartalom miatt, segíti az emésztés folyamatát. A csicsókagumók 15-20 százalék inulint tartalmaz. Az inulin nem azonos az inzulinnal, amire a cukorbetegeknek szükségük van. A csicsókában található keményítőt azonban biztonságosan tudják használni, mert támogatja a lép, a máj és a hasnyálmirigy munkáját oly módon, hogy megfelelő szintre tudja hozni a vérben a cukrot. Kedvező biológiai adottságait pedig fokozza a kálium, kalcium, magnézium, foszfor és cink ásványianyag-tartalma, a béta-karotin-, B1;B2-vitamin, niacin- és C-vitamin-tartalma. Életfontosságú aminosavként: lizin, arginin, hisztidin, cisztin, triptofán, aszparagin található benne. Növényspecifikus anyagai: kolin, betain, szaponin, quercimeritrin (makkcukor).Kálium, kalcium, magnézium és foszfor is van benne, nátriumban viszont szegény. Energiaértéke tíz dekánként 335 kJ, azaz 80 kcal.

A csicsóka termesztése

A csicsókáról érdemes tudni, hogyha az ember egyszer elülteti a kertjében ezt a növény, kiirtani szinte lehetetlen, vagy legalábbis több évet kell rá várni, mire eltűnik a kertünkből. Akárcsak a napraforgó a csicsóka is a meleg napos területeket kedveli, ahol a talaj laza és jó vízáteresztő képességgel rendelkezik.

A növényt gumóról érdemes szaporítani, amely -30 fokig fagyálló, így novembertől egészen április közepéig lehet ültetni a kertbe, egymástól kb. 50*50 cm sor és tőtávolságra, 8-10 cm mélyen.

Aki étkezési célra szeretné a csicsókát ültetni és a termeszteni, még az ültetés előtt ássa fel jó alaposan a területet és forgasson a talajba érlelt marhatrágyát, vagy komposztot. Novembertől már szedhetők a gumók, de egyszerre mindig csak annyi gumót ássunk ki, amit el is fogyasztunk, mert a gumókat, nem lehet hosszabb ideig tárolni.

Mint dísznövényt is érdemes ültetni, de méretei miatt akárcsak a napraforgót, érdemes tűzfal, vagy kerítés mellé telepíteni, így gyönyörű virágos sövényt tudunk majd kialakítani.

Végül bemutatunk pár ízletes receptet, amelyeknek a csicsóka a főszereplője:

Csicsókasaláta nyersen

Hozzávalók: 50 dkg nagyon alaposan kefével megdörzsölt, megmosott nyers cs., 1 citrom, 3 ek olaj, 1 ek méz, bors, só, petrezselyem.

A csicsókát nagyon vékony karikákra szeljük, rácsavarjuk a citrom levét, beletesszük a mézet, olajat, sót, borsot, a nagyon apróra vágott petrezselymet.

Óvatosan összekeverjük. 1 órányit hűtőben érleljük.

Sült csicsóka finoman

Hozzávalók: 1 kg frissen szedett csicsóka, 1 dl olíva olaj, só, bors, ízlés szerint, 3 gerezd zúzott fokhagyma, 10 dkg reszelt parmezán sajt, 2 dl tejszín.

A csicsókákat kefével tisztára sikáljuk, hosszanti irányban felszeleteljük. Sütőedénybe tesszük. Öntünk rá annyi olíva olajat, hogy elkeverve mindenhol érje az olaj, de ne ússzon benne. Fűszerezzük, só, zöldbors őrölve, zúzott fokhagyma, reszelt parmezán, tejszín. Kézzel összekeverjük, mindenhol érje a fűszer és a tejszín.

Sütési idő kb. 30 perc.

Halak vagy natúr húsok mellé kitűnő köret.

Csicsókaleves (holland recept)

1 kis fej vöröshagyma, felvágva, 1 ek főzőolaj, 35 dkg csicsóka, megmosva, 2 sárgarépa, megtisztítva, kockára vágva, 2 paradicsom, feldarabolva, 6 dl zöldségleves, só és frissen őrölt feketebors

1. Futtassuk meg a hagymát az olajon.

2. Közben hámozzuk meg a csicsókát és mossuk meg újból, daraboljuk fel és tegyük az edénybe. Gyorsan dolgozzunk vele, mert nagyon hamar megfeketedik.

3. Adjuk hozzá a többi belevalót is. Lefedve forraljuk fel, majd 30 percig kis lángon főzzük.

4. Nyomjuk át szitán, vagy turmix- ill. robotgéppel pürésítsük.

Ezt a levest ajánlják még fokhagymás croutonnal is.

Mátraalján, falu szélén

http://nol.hu/kultura/matraaljan-falu-szelenmatraaljan-falu-szelen-1477685

2014. 08. 01 Rab László

Divatba jött a kecskesajt. De Sánta Judit már akkor ennek az üzletágnak a nagyasszonya volt, amikor hungarikumokról és természethez közeli étkezésről vajmi kevesen beszéltek. A nagyrédei asszony szülei másodállásban gazdálkodtak, és hamar beszoktatták a kemény munkába.

Foto Kurucz Árpád

– Ötéves voltam, amikor a nagyanyám elvitt magával napszámba – meséli a kezdetekről –, málnát kellett szedni, reggel ötkor volt az ébresztő. Nem tudom, mennyit szedhettem, de a gazda gálánsan engem is kifizetett. Én pedig a keresményemet látva nagyon boldog voltam.

Szőlővel, málnával és más bogyósokkal foglalkoztak a faluban az emberek, munka után pedig leültek az árokpartra, a gyerekek tátott szájjal hallgatták a pompás történeteket. A fiatal Sánta Juditot már akkor izgatta a népviselet és a hagyományőrzés, amikor árokcicásat játszottak (középütt volt a cica, fölötte kellett a labdát átdobni). Ezekkel az „árokparti”, utcabeli gyerekekkel a mai napig tartja a kapcsolatot.

– Szép gyerekkorom volt – idézi föl azt az időszakot, amikor már az építészeti stílusokra és a falusi lakberendezésre is felkapta a fejét.

Foto Kurucz Árpád

Saját maga tervezgetett házakat, kicsiny szobabútorokat is modellezett beléjük, egészen biztos volt abban, hogy felnőve ő is falusisas jellegű házban fog élni. Gyerekkorában kezdett gyűjtögetni is. A mai napig emlékszik rá, a kasztlit, a csuprot kitől, melyik szomszédasszonytól kapta.

Mégsem építész lett belőle, hanem kereskedő. A vendéglátást Gyöngyösön tanulta, a mestere régi vágású kereskedő volt egy delikateszboltban, ahol déligyümölcsöt, süteményt és finom kávét is lehetett venni.

– Sokféle emberrel találkozhattam, a főnököm mindent megmutatott nekem – mondja Sánta Judit. – Itt ismertem meg a tőkehalmájat, a kaviárt, és a szocializmusban kurrens cikkeknek számító élelmiszerek jóvoltából kialakult az ízlésvilágom. Ebben nem feltétlenül a rántott hús és a sült krumpli dominált, tudtam, hogy léteznek finom sajtok és van konzervananász.

A főnökkel – aki elsőként azt tanította meg neki, hogy a vendég előtt mindig ki kell nyitni az ajtót – szerencséje volt. Elültette benne az alázatot és a szakmai kíváncsiságot. Enélkül a kereskedő nemigen tud boldogulni a pályán.

Foto Kurucz Árpád

Miután férjhez ment, négy évig egy Siófokhoz közeli állami gazdaság majorságában lakott állattenyésztő üzemmérnök férjével. Itt kaptak ajándékba egy kecskét, ami természetesen a gyerekek és a család kedvence lett, alig várták, hogy gidája szülessen. Ekkor határozták el, hogy hazatelepülnek Mátraaljára, és kecskéket tenyésztenek.

A falu határában vettek telket, az asszony számára nem volt ismeretlen a dimbes-dombos vidék, gyerekkorában ide járt mezeivirág-csokrot szedni. Alpesi kecskéket vettek. Ez a barnás színű állat jobban hasonlít az őzre, nem olyan szagos, mint az őshonos kecske, és az volt a meglátásuk, hogy a teje is finomabb.

Foto Kurucz Árpád

A sajtkészítésről 1995-ben még nem volt olyan bőséges a szakirodalom, mint ma. Az iskolában tanulták ugyan a gyártástechnológiát, de kézműves sajtot előállítani bátor tettnek számított.

– Saját magunk kísérleteztük ki – hangzik az első sajt elkészítésének története. – Nem tudtuk máséval összehasonlítani, a barátainkat, ismerőseinket kínálgattuk, izgatottan vártuk, mi a véleményük. Ízlett nekik, ami persze növelte az önbizalmunkat. Egy ismerősünk Franciországban focizott, neki különösen számított a véleménye. Amit tanácsolt – legyen benne például olíva, legyen fűszeresebb –, megfogadtuk. A vendégkör segített az ízvilág kialakításában.

Nem lehetett egyszerű a kezdet. A sajtba mindent frissen kell beletenni, a szárított fűszereknek és a gyümölcsnek is frissnek kell lennie. Sánta Judit kereskedelmi sikerei színhelyén, a gyöngyösi piacon kezdte értékesíteni a saját terméket, és eleinte azzal az előítélettel is meg kellett küzdenie, ami a kecskét körüllengte. – Minden percben bizonyítanom kellett – vallja, pedig ma már fesztiváldíjas termékeket állít elő.

– A faluban azt hitték, nincs ki minden kerekünk, csúfolták a gyerekeket, de én az első perctől kezdve azt láttam, lesz értelme a fáradozásnak. Pár év elteltével beszálltunk a falusiturizmus-programokba, mert úgy gondoltuk, a kecskesajt fogyasztói jobban elfogadják a terméket, ha látják, hogy hol és hogyan készül. Sokan jártak Nagyrédén Pestről is. Látták, hogy tiszta, finom a termék.

Foto Kurucz Árpád

A sajtos asszony felbukkant aztán az Utazás Kiállításon, felvette a kapcsolatot a Kertészeti Egyetem élelmiszertanszékével, és más kiállításokon is megjelent. A kezére játszott az ezredforduló táján beindult bor- és fesztiválturizmus. A Nyitott Pincék programon ma már elmaradhatatlan a mátraaljai kecskesajt is, merthogy a bor és a sajt édestestvérek, kézen fogva járnak. Nemrég először nevezett egy olívás és egy natúr sajtfajtát a Nemzeti Sajtversenyre, mindkét termék ezüstérmes lett. Nevezett a védjegypályázatra is, célja az, hogy a nagyrédei kecskesajt bekerüljön a Híres regionális ízek osztályába.

Mi kell a jó kecskesajthoz? Először is kifogástalan minőségű tej. Sokan nem tisztelik kellőképp azt a szabályt, hogy csakis az egészséges állat tejéből érdemes sajtot előállítani. A másik a higiénia. A sajtház ajtaja még a vendégek előtt is szigorúan zárva van, hiszen a cipőtalpon és a ruhán olyan baktériumok ülhetnek meg, amelyek befolyásolni tudják a sajt állagát. Sánta Juditnak fontos az egyéni szempont is: milyen sajtot szeretne a készítő előállítani. A technológiai fegyelem nem elhanyagolható.

Foto Kurucz Árpád

Sokan belefogtak az elmúlt években, mert a kecskesajt kurrens cikk lett a piacon, de fogalmuk sincs az élelmiszer-biztonságról. Nincsenek tisztában a tej alkotórészeivel, nem tudják, hogy a baktérium hány fokon, milyen körülmények között szaporodik. Sok lett a szakkönyv, ami még hagyján, de az internet tele van butaságokkal is. Olyan ötletre is rá lehet bukkanni, hogy a tejhez ecetet kell tenni (ami persze azonnal megöli a vitaminokat).

– Megfelelő klíma kell az érleléshez – mondja a szakember és hozzáteszi, hogy a natúrsajt három hét alatt érik meg. Ezt ki kell várni, közben kezelni, babusgatni és nézegetni kell. Amikor kész, el is kell adni. Ez a legnehezebb. A nagyrédei asszony (akinek házassága közben felbomlott) általában évente egyszer a csalódásoktól, a túlzott fáradtságtól vagy az monotonitástól be szokott „sokallni”, olyankor megfogadja, hogy abbahagyja, de aztán édesanyja, gyerekei és a barátok túllendítik a holtponton.

A nagyrédei farmon jelenleg harminc anyakecskét tart, egy kecske átlagban napi két liter tejet ad. Egy normál, egykilós sajt elkészítéséhez 10 liter tejre van szükség. Nyáron több kell, mert jobban elapad, és az érés alatt több vizet veszít. Az eltarthatóság az adalékok teljes hiánya miatt csak 1-2 hét. Elvileg 5 Celsius-fokon kellene tartani, de a modern hűtőszekrények általában 7-8 fokra vannak beállítva. Az a kecskesajtnak már nem megfelelő. Mindez azt jelenti, hogy „betárazásra” nem érdemes vásárolni.

A szökdösésre hajlamos, legendásan rafinált és intelligens kecskék sokszor leszívják az energiáját. Egyéves korukban érdemes őket pároztatni, öt hónapig tart a vemhesség. Nyolc-tízéves korban az idős kecskéket kiveti, kiközösíti a nyáj.

– Van-e nevük? – kérdem a városi ember kíváncsiságával.

– Nincs – mondja Sánta Judit. – Ha lenne, nagyon megszeretném őket. Az pedig nem segítene a kemény döntések meghozatalánál.

A kecskefarm

http://www.nagyrede.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=19&Itemid=21&showall=1

Nagyréde határában, gyönyörű természeti környezetben, rét mellett, erdőtől, horgásztótól 200-300 méterre található a kecsketenyésztő gazdaság, mely működését 1997-ben kezdte meg.

A megtermelt tejből minősített sajtműhelyben, saját recept alapján, gondos munkával natúr és ízesített sajtokat készítenek. A családi gazdaság specialitása az olajban érlelt kecskesajt.

A biogazdaságban az állatok tartása, takarmányozása, illetve a sajtkészítés technológiája mentes a mesterséges anyagoktól, így az előállított sajt és kecskehús magas biológiai értékű, értékes élelmiszer.

Programok:

- Sajtkóstolás gyerekeknek (10-50 fő): biogazdálkodás bemutatása; 5 féle, ízesített sajtkóstolás

- Felnőtteknek (10-30 fő): biogazdálkodás bemutatása; 5 féle, ízesített sajtkóstolás

- Kemencés program: kemencében sült gidahús, gazdaasszony sajtkínálata pirosra sült cipóval, bor a házigazda ajánlásával

A programokhoz külön megrendelésre magyar népzenét biztosítanak. Rendezvényekre különböző ízesítésű, egyedi sajtrendelés.

A vendégszerető háziak várnak minden érdeklődőt, eredeti falusi környezetben.

Nagyrédén a templom melletti utcán kell elindulnunk, s el se lehet téveszteni, mert az aszfaltút folytatásában a földút végén már látszik a takaros ház, domboldalban a kecskefarmmal. A farm gazdái valódi biotermékeket állítanak elő, amiről bárki meggyőződhet, akit érdekel. A natúr kecskesajt mellett fokhagymás, kakukkfüves és más ízesítésű sajtokat kóstolhatunk és vásárolhatunk is. Előzetes bejelentkezés, idő- és programegyeztetés szükséges.

Cím: Nagyréde, Tarjáni út 43.

Telefon: 37/373-874

2 szoba, 3 napraforgó

Barátságos, hatalmas faház a fenntarthatóság jegyében tervezve

http://lakbermagazin.hu/hazak-enteriorok-otletek/1406-baratsagos-hatalmas-fahaz-a-fenntarthatosag-jegyeben-tervezve.html A Robert Hawkins Architects építész stúdió pompás faházat tervezett az Egyesült Államok Sziklás-hegység régiójában fekvő Colorado államban. A látványos épület szinte uralkodik a tájon, de a fenntarthatóság elveit szem előtt tartó tervezéssel épült otthon nagyon barátságos összképet mutat. Ránézésre egy kisebb falu felépítéséhez elegendő faanyagot használtak fel, de a fa újrahasznosított - az egész szerkezet, a belső burkolati panelek és a külső borítás is. A fél tető zöld borítást kapott - ennek vizuális előnyei is vannak a fenntarthatóságon túl, az emeleti ablakokon kinézve egész más a benyomás ha ilyen tetőt lát az ember. A nyeregtetős részeken optimális beállítású napelemek biztosítanak megújuló energiaforrást a nagy háznak. A belső terek impozánsak, a rengeteg fa nagyon otthonossá teszi az enteriőröket. Hatalmas üvegablakok nyitnak a táj felé, rengeteg természetes fénnyel öntve el a házat. A tradícionális, rusztikus és modern elemek ezen ötvözete nagyon harmónikus és szép végeredményt adott.

Robert Hawkins Architects » | Fotók: David Patterson Photography