2014. június 26., csütörtök

Gondolatok egy a székelyföldi biogazdálkodásról szóló tanácskozás kapcsán

Az alábbi cikket egy éve irta szerzõje, de a most közzétett Elõfalu Nyári Találkozó kapcsán újra aktuális problémákra hivhatja fel a figyelmet, Olvassuk hát újra, hátha megkondul a vészharang mellett a józanész és elkezdüegy kicsit másként cselekedni, összefogunk mint nagyapáink tették és a Kaláka Mozgalom újra elindul itt a Tündérkertben is (Erdélyi HANGYA)
2013.07.23.
Valami nagyon gazdasági és fejlesztési célú Zrt keresett meg, úgy is tűnt, mintha multi lenne, gyanúsan külországba, de mindig magyar vidékekre nyúló csápokkal. Egy tanácskozást szerveztek Sepsiszentgyörgyön, amely a biogazdálkodás székelyföldi előmozdítását célozta. A tanácskozás meghívottai között mindenféle emberek: székelyek is, kisországbéliek is, államtitkár helyettes is, ismert és ismeretlen nevek is. Mindenesetre volt olyan meghívott barátom is, akinek a neve eléggé bizalomkeltően hangzott ahhoz, hogy a gyűrűfűi ökofaluról, és általában a magyar élő- és ökofalvakról tartandó előadásmeghívást köszönettel elfogadjam.
Ahogy mondják: a közepébe csaptunk a lecsónak: az éjjeli vonattal utaztam, reggel érkeztem – koszosan, álmosan, éhesen… Aztán pár falat, meg egy zuhanyozó meglátogatása után a társaság is összejött, köztük a barátom és más ismerősök is. Voltak olyanok is, akiket láttam már ugyan, de a nevük már rég kihullott az emlékezetem igen laza szövésű rostáján, de voltak olyanok is, akiket névről ismertem már, és most örömömre az embert is megismerhettem.
Fél órát szántak egy előadóra – többen megduplázták az időt, de érdemes volt meghallgatni őket még akkor is, ha az éjszakai vonatozás okán makacsul le-lezáródó pilláimat még makacsabbul kellett fel-feltámasztani. Jómagam betartottam az időkorlátokat, még úgy is, hogy a mondathosszakat patikamérleggel mértem ki, még akkor is, ha mindegyik mondat mellé még egy-két bekezdésnyi magyarázatot vagy egy kisebb lélegzetű önálló előadást is oda lehetett volna kanyarítani… Azt, hogy jó földbe hullajtottam a jó magot, a későbbi megszólalások és hivatkozások bizonyították…
Mit lehet ilyenkor, mit lehet egy ilyen helyzetben székely testvéreinknek mondani?
Talán a legfontosabbakat: körülvesznek bennünket világvégét huhogó emberek, a huhogásokon azonban túl kell lépnünk. A haraszt azonban nem zörög, ha a szél nem fújja: aki kicsit kinyitja a szemét, létező válságjelenségek hosszú sorát veheti észre. Az olajfelező vagy olajcsúcs kifejezés azt állítja: elfogyasztottuk a Föld fosszilis energiakészletének a felét: már csak a másik fele előttünk. Az ökolábnyom-elmélet szerint az egész Földre vetítve folyamatosan közel másfélszeresen lóg ki a lábunk a lehetőségeink takarója alól, vagyis másfélszeresét fogyasztjuk annak, mint amit bolygónk ad. Végül a hőmérséklet emelkedése, a légkör széndioxid tartalmának a közel megduplázódása, az élővilág pusztulása, a kihaló fajok: ezek mind olyan aggasztó tények, amelyeket évről-évre, napról napra magunk is tapasztalhatunk, és ami tényleg nem ad sok derűlátásra okot. Léggömbök és dominók korát éljük, a léggömbök pedig, mint a gyerekrendezvények versenyein, tudjuk, hogy valamikor eldurrannak, csak nem tudjuk pontosan, mikor. Világunk előszobájának sorba felállított dominóit pedig billegeti a szél, a légnyomás, az emberi léptek, de valaki mindig gyorsan odaugrik, és megállítja, még mielőtt eldőlne. Nem tudjuk, hogy ez a stratégia meddig lehet sikeres, mégis sejtjük, hogy egyszer valaki elrontja, akkor viszont minden összedől.

El kellett mondani, hogy az efféle veszélyek ellen a legszerencsésebb stratégia a giga-dominósorokat lebontani, és kicsi, csupán pár dominóból álló várakat építeni, nem is állítva, de inkább fektetve az építőköveket. Vagy az életünkre lefordítva: az emberi szükségleteket legalább alapszinten helyi forrásokból kell fedeznünk, és a helyi források tisztaságát féltékenyen meg kell őriznünk. Efféle célokkal jöttek létre a magyarországi öko- és élőfalvak és kezdeményezések is, akik immár hálózattá bővülve működnek együtt.
A mintegy tucatnyi magyarországi kezdeményezés szorosan együttműködik, évente több találkozót szerveznek, havonta közös hírlevél születik, közös oktatási programot terveznek, sőt, a Jurtaegyetemnek elnevezett kezdeményezés már ki is bocsátotta az első diplomáját, méghozzá döngölt ház építés szaktárgyból. A boldog tulajdonos immár mesterdöngölőnek nevezheti magát.
Szó esett a tapasztalatokról is: a közösségi megoldásokról egy individualista világ ellenárjában, a révészről meg a vámosról, akik miatt az igen kellemes és egészséges természeti környezetért sok-sok fizikai munkával fizetünk, meg a Bacsó Péter Tanú c. filmjéből kölcsönvett magyar narancsról is. Emiatt a sokkal színesebb és mozgalmasabb ifjúkori álmokból bizony kicsit kisebb, fakóbb és savanyúbb valóságot tudtunk csak létrehozni. Viszont a filmmel ellentétben egy igen komoly pozitív végkicsengésről is beszámolhatunk: a Tanú magyar narancsa csalás volt. A magyar ökofalvak narancsa viszont valóság, élő és működő valóság…
Végül a magyarországi élőfalu mozgalmak üzenetét próbáltam sűrítménybe foglalni. A politikai országhatárok mesterségesek: ennek a legtermészetesebb bővítése a magyarajkú hasonló kezdeményezésekkel a kapcsolatteremtés, amelynek már csírái is vannak, akár külhoni magyar barátunkkal fenntartott kapcsolat, akár a politikai határokat kikacagó gyümölcsész hálózat formájában. Egy további bővítési lépés lehet az etnikai határokat az ökológiai határokig nyújtani, és a „magyarajkú” jelzőt esetleg „kárpát-medenceire” változtatni. Ha ezt megtesszük, akkor nyerünk számos érdekes, izgalmas és aktív együttműködő partnert, elveszítjük azonban a közös anyanyelv minden kényelmét.
A legfőbb üzenet azonban mégsem ez utóbbi volt. Minél keletebbre tartunk – a történelem és az anyagi viszonyok okán – annál ökologikusabban élnek a még megmaradó emberek, legyenek azok magyar vagy más ajkúak. Felesleges Erdélyben és főleg a Székelyföldön új ökofalvak alapításáról beszélni. Mi magunk inkább tanulni járunk Erdélybe, vagy még keletebbre, olyankor, ha valami kulturális vagy gazdálkodási csemegét akarunk ellesni vagy elcsenni. A hasonló gondolkodású embereknek inkább egy újfajta vidéki értelmiségi réteg kialakítására, és velük, meg a helyi emberekkel a meglevő adottságok, a tiszta ég-föld-víz-levegő megőrzésére kellene irányulniuk. Székelyföldön nem elsősorban a durva vagy környezetromboló technológiával van baj, hanem az emberekkel, akik ugyanúgy célt veszthettek, ugyanúgy csak vegetálnak, és ugyanúgy tetszhalott vidékek jöhetnek és jönnek is létre, mint politikai határainkon belül. Ezekbe a vidékekbe kell inkább életet lehelni: hasonlóképpen a Böjte atya által mondottak és hangoztatottak szelleméhez: Térjetek meg Istenhez és a Földhöz, ha gondoskodtok róla, ő is gondoskodni fog rólatok.
A találkozó mégis egy új, székely bio- (vagy csak egyszerűen hagyományos) gazdálkodási szövetség kialakulásának első eseménye is volt, és a résztvevők mindannyian úgy érezték: lesz még folytatás. A magam részéről pedig örvendek, hogy ebben a folyamatban a faluépítési tapasztalataim átadásával segíthettem.
Úgy legyen!
Kilián Imre

2014. június 12., csütörtök

I. Első Nemzetközi Termékház Expo

Önellátó Marosszék!
I. Első Nemzetközi Termékház Expo

2014. június 28. Románia Ákosfalva Település (Az önkormányzat sportcsarnoka)
Hivatalos megnyitó 10.00 óra
A program szervezői: Ákosfalvi Önkormányzat, MENTOR Klub, Magyar Termékház Hálózat.
A rendezvény célja: 
- Határon átnyúló vállalkozói együttműködés kialakítása, Termékház program elindítása Romániában és Erdélyben, 
- Partnerség kialakítása a Magyar Termékház élelmiszer innovációs projektje kapcsán, EU-s pályázat/tok (pl. hütőház, helyi élelmiszerfeldolgozó kapacitások, termelőiskola) benyújtásához,
- Térségi és nemzetközi Termékház Expók megrendezése, hagyományteremtő céllal. 
Várjuk mindazon gazdák, mezőgazdasági termelők, vállalkozók, Leader csoportok, önkormányzati képviselők, gazdasági szereplők, és érdekelt személyek jelentkezését, akik érdekeltek egy működő helyi termeltetési és értékesítési hálózat kialakításában.
Amennyiben saját termékkínálatát/ szolgálltatásait szeretné bemutatni a kiállításon kérjük töltse ki a mellékelt Regisztrációs lapot!
Együttműködő partnereink:

-Ákosfalvi Önkormányzat
- LAM Mikrohitel Rt.
- Maros Közbirtokosság Szováta
- Focus Eco Center
- Mentor Tanácsadók és Partnereik Klubja KFT
- Magyar Termékház Hálózat
- Omnipack Csomagolástechnikai Klaszter
- Megújuló Hangya 2010 Szövetkezet
- Kárpát-medencei ÖkogazdálkodókSzövetsége
- Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért
- Sárköz-Dunavölgye-Siómente Egyesület
- Stratégiakutató Intézet Nonprofit Kft                 

PROGRAM
10.00 Hivatalos megnyitó
11.00-13.30 Szakmai szekciók/partnerek bemutatkozása, projektek bemutatása a (rövid lényegre törő projekt orientált szakmai prezentációk megtartása)
13.30-14.30 Ebédszünet
14.30-17.30 Kiállítók bemutatása, (élemiszeripari termékek, zöldség, gyümölcs, nemzeti termékek, szolgáltatások, szaktanácsadás)
17.30-18.00 Szakmai kerekasztal ( programzárás)
  
A program ideje alatt zenei fellépések; pálinka és egyéb termékek kostóltatása valamint folyamatos szakmai konzultáció lesz az együttmüködő partnerek részéről

Kérjük 2014 június 19.-ig jelezze részvételi szándékát a kapcsolattartó személyeknél e-mailen:
Àkosfalva Község Polgármesteri Hivatala, Kocsis Róbert - 0744509168, krobert@acatari.ro
                                                            Brendus Ede – 0724004534, ede_brendus@yahoo.com

Hortobágyi vizivilág


Meghívó

Az Erdélyi Múzeum- Egyesület Agrártudományi Szakosztálya tisztelettel meghívja az Erdélyi Gazdasági Egylet megalakulásának 170. évfordulójára 2014. Június 14.-én delelőt 10 órára a megemlékező tudományos ülésszakra, az EME előadótermébe, Jókai (Napoca) utca 2 sz., a következő műsorral:

Farkas Zoltán: Az EGE megalakulásának (1844) előzményei, körülményei, működése 1936-ig az EGE /EMGE nagykorszaka, Szász Pál szerepe, az RMGE megalakulása (1990)
Csávossy György: Az RMGE intézményesítése
Farkas Zoltán: A Pro Agricultura Hargitae szerepe a főiskolai képzés elindításában
Jakab Sámuel: A Nyárádszeredai konzultációs központ szerepe az erdélyi kertészmérnök képzésben
Pozsony Ferenc: A székely gazdatársadalom
Sebestyén Csaba: Az erdélyi kis és középgazdaságok kilátásai az EU/KAP 2014-2020 előirányzatai tükrében
Szívesen várunk minden érdeklődőt

2014. június 11., szerda

Raktárfertőtlenítés betakarítás előtt

Régi igazság, hogy mindig annak a terménynek a legalacsonyabb az ára, amelyet a tábláról közvetlenül adnak el. Így van ez a szemes termények, gabonafélék esetében is. A gazdák egy része ezért törekszik a jobb értékesítési ár kivárása érdekében a megtermelt árut tárolni. Ehhez megfelelő magtárakat kell építeni, melyekben a szemestermények biztonságosan hosszú időn keresztül eltarthatóak.
A jól megépített hagyományos magtárépülettel szemben alapvető elvárás, hogy jól szellőzött, száraz, szilárd aljzatú legyen a kialakítása. Fontos, hogy mind a padozat, mind pedig a falak mentesek legyenek a résektől, repedésektől. A tartószerkezetek felépítése olyan legyen, hogy ott ne alakuljanak ki nehezen hozzáférhető zugok, beszögellések. Ezek a későbbiekben jó búvóhelyei lehetnek a raktári kártevőknek.
Jogszabályi kötelezettségek
A terményraktározás jogszabály által előírt növényegészségügyi kötelezettségeket is ró a termelőkre. A magyar joganyag e tekintetben eltér az Európai Unió szabályozásától. A többi tagországban a raktári kártevők jelenléte csupán a termék minőségi osztályba sorolását befolyásolja, így a fertőzött áru szabadon tárolható, szállítható, értékesíthető. Ezzel szemben Magyarországon a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010 (IV. 23.) FVM rendelet értelmében kötelező a védekezés a raktári kártevők ellen. A rendelet 28 állati kártevő fajt sorol fel, ebben a kategóriában, mely lista felöleli a hazai magtárakban előforduló szinte valamennyi károsítót.
A rendelet ezen túlmenően kötelezi a termelőt a raktár üres állapotban történő megelőző fertőtlenítésére, illetve arra, hogy a teljes tárolási időszakban a terményt, a tároló és feldolgozó helyeket a raktári kártevőktől mentesen tartsa. Fertőzött termény, vetőmag, göngyöleg a magtárból ki sem szállítható, kivéve, ha ez fertőtlenítés céljából történik.
További kötelezettséget jelent a terményraktárak, malmok és takarmánykeverők tulajdonosainak a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001 (I. 17.) FVM rendelet előírása. Ennek értelmében minden év február 28-ig kötelesek a magtár adatait a területileg illetékes növény- és talajvédelmi igazgatóságnál bejelenteni.
A szigorú szabályozás célja egyértelmű, biztosítani kell a termények kártevőmentességét, illetve meggátolni ezen kártevők felszaporodását, terjedését.
Ideális élettér
A raktárépületekben, silókban, konténerekben lévő terményhalmok ugyanis ideális viszonyokat jelentenek az itt élő kártevő szervezeteknek, mert a táplálék elegendő mennyiségben áll rendelkezésre, a hőmérsékleti és nedvességértékek a szántóföldhöz képest kiugró szélső értékek nélkül, csak szűkebb intervallumok között mozognak és a természetes ellenségek sem nagyon gátolják a fejlődésüket, felszaporodásukat.
Raktári kártevők, rágcsálók, alkalmi látogatók
A magtárakban előforduló fajok három csoportra oszthatók: raktári kártevők (atkák, portetvek, molylepkék lárvái, zsizsikek); rágcsálók (egér, patkány) és az alkalmi élelmiszer látogatók (hangyák, csótányok). Az utóbbi két csoport egyedei általában a garmadák felületén károsítanak és csapdázással jól távol tarthatók. A többnyire a garmadák belsejében élő raktári kártevőket azonban folyamatosan figyelemmel kell kísérni és szükség esetén védekezni kell ellenük.
Tisztítás, fertőtlenítés

1. kép : Az új termény fogadására kész a Bőnyi Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet magtára

A magtárakban a betakarítás előtti legfontosabb feladat a megelőző tisztítás, fertőtlenítés. Ez a terménytárolók kiürítésével kezdődik meg. Ilyenkor nemcsak a szemesterményeket, hanem az ott ideiglenesen tárolt anyagokat, eszközöket, gépeket is ki kell költöztetni. Ahol indokolt, el kell végezni az épületen a szükséges javításokat, karbantartási munkákat. Lényeges feladat az épület tetőszerkezetének javítása, mellyel elkerülhetők a későbbi beázások, csapadékvíz befolyások. Ez azért fontos, mert a nedves termény jó mikroklímát biztosít a raktári kártevőknek, különösen az atkáknak, lehetőséget ad a penészgombák megtelepedésének. A falak, padozat repedéseit a lehetőségekhez mérten ki kell javítani. Ha ez nem lehetséges, a takarítás során főleg az ilyen területekre kell koncentrálni. A vakolt falak meszelésével a penészgombák életterét csökkenthetjük.
A gondos takarítást, tisztítást mindazon helyeken el kell végezni, ahol a termény megfordul, így a szárítóberendezésben is. A felkészülés további elengedhetetlen része a rakodógépek, szállítószalagok, csigák tisztítása is.

2. kép : A szárító alapos tisztítása fontos feladat betakarítás előtt

A vegyszeres kezelés
Mindezek mellett természetesen nem kerülhető ki a vegyszeres prevenció sem, amit főként azokban a tárolóterekben kell különös gondossággal elvégezni, ahol az előző évben fertőzés fordult elő.
Az üres raktárak hatékony fertőtlenítését egészségügyi gázmesterek közreműködésével kijuttatható gázosító szerekkel (Degesch Magtoxin, Degesch Phostoxin, Detia Gas EX-B, Quickphos, Tekphos), vagy az engedélyezett rovarölő szerekkel (Actellic 50 EC, Alligator, Cyren EC, K-Obiol 25 EC, Megatox 22 EC, Pyclorex Neo, Reldan 22 EC) végezhetjük el. Itt kell megjegyezni, hogy az Alligator, Cyren EC és a Pychlorex Neo csak üres, tárolt szemesterményektől mentes raktárakban alkalmazható.
A gázosító szerekkel végzett fertőtlenítés során az egészségügyi gázmester utasításai szerint kell eljárni.
A rovarölő készítmények hatáskifejtéséhez rövidebb behatási idő elegendő, de célszerű ezalatt is maximálisan gondoskodni a magtár megfelelő szigeteléséről, majd a raktárnyitás után a legalább 24 óráig tartó szellőztetésről.
Trópusi kártevők itthon otthon
A raktári kártevők közül több faj melegebb tájakról, egyesek egyenesen a trópusokról (babzsizsik – Acanthoscelides obtectus, gabona-álszú – Rhizopertha dominica) származnak. Mára ezek a fajok általánosan elterjedtek, részei lettek a hazai faunának. Ugyanakkor a raktári kártevők döntő többsége, néhány kivételtől eltekintve (borsózsizsik – Bruschus pisorum, mezei gabonamoly – Sitotroga cerealella) kizárólag a tárolóhelyeken képesek fennmaradni, szaporodni. A magtárakba történő behurcolásuk, történjen az szállítóeszközzel, göngyöleggel, terménnyel nagyon nehezen akadályozható meg. Általában a garmada belsejében élnek, így a kontakt hatású rovarölő szerek hatástalanok ellenük.
Kozmopolita kártevők
Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a Győr-Moson-Sopron megyei magtárakba betárolt szemesterményekben leggyakrabban a kis lisztbogár (Tribolium confusum), a fogasnyakú gabonabogár(Oryzaephilus surinamensis) és a gabonazsizsik (Sitophilus granarius) fordult elő.
Mindhárom faj kozmopolita, szinte az egész világon előfordulnak, elsősorban azonban a melegebb égövi területeken okoznak óriási károkat. Magyarországon is a leggyakoribb raktári kártevők között tartják számon őket.
A nagyszámú (egyes adatok szerint 1500 db) petét rakó kis lisztbogár a tojásait ragacsos váladékával vonja be, amelyek így jól megtapadnak a szemeken. Rostálással, szeleléssel sem távolíthatóak el. Lárvája aktív, mozgékony, a szemeket szabálytalan rágásával károsítja, ürülékével, levedlett lárvabőrével szennyezi. Az erősen szennyezett termény dohos szagú, takarmányozásra, feldolgozásra alkalmatlan. A kifejlett bogár, ha gyengén is, de képes repülni, így a terjedése berepülés útján is lehetséges.
A hosszúkás lapított testű fogasnyakú gabonabogár bizarr, csipkézett előtoráról kapta elnevezését. Azon kevés raktári kártevők közé tartozik, amely a szabadban, a fák kérge alatt is megtalálható. Lárvája gyakran más raktári kártevők pusztításával ragadozó életmódot is folytat. A hosszú, akár 3 évig is élő bogár kifejlett, imágó állapotban azonban már csak növényevő. A ragadozó életmódból származó esetleges haszna így eltörpül az okozott kár mellett.
A raktári kártevők közül talán a gabonazsizsik a legismertebb. A repülni nem tudó, szívós bogár oxigénigénye csekély, így a garmadák alján is megél. A téli időszakban nem károsít. A raktárak védett zugaiban, résekben, repedésekben telelőre vonul, ahonnan azonban tavasszal 10-12 oC átlaghőmérséklet esetén már előjön. Lárvája a szemek belsejében táplálkozik, sokszor csak a maghéjat hagyja meg. A bogarak a szemeken kívülről szabálytalan lyukakat, mélyedéseket rág.
Károsítók észlelése

3. kép : Halom mintavevő és zsizsik szita

A fenti kártevők a garmadák belsejében, védett helyen táplálkoznak, szaporodnak. Ez a körülmény nemcsak a védekezést, de a károsítók észlelését is nagyon megnehezíti. A bogarak csak a teljesen befülledt, károsítástól túlnedvesedett terményhalomból másznak ki és szétszéledve keresnek új táplálékot. Ha csak ekkor kerülnek szem elé, akkor már késő az eredményes védekezés megkezdése. Ezért a kártevőket jóval korábban szükséges észlelni. Ehhez a legmegfelelőbb eszközök a halom mintavevő és a zsizsik szita. A halom mintavevő méretét úgy kell megválasztani, hogy azzal a garmada alsó egyharmad részéből is tudjunk mintát venni. A szitálás eredményéből már egyszerűen, szabad szemmel is tudunk következtetéseket levonni. Ha a szövetes rázólapon levő törmelékben néhány perc várakozás után rovarmozgást látunk, védekezni kell. A nagyítóval, mikroszkóppal elvégzett vizsgálattal természetesen pontosan azonosítható a probléma okozója, a végeredmény azonban ugyanaz: rövid időn belül meg kell szervezni a védekezést.
Leghatékonyabb védekezés
A raktári kártevőkkel fertőzött termény leghatékonyabban a gázosítószerekkel mentesíthető (Degesch Magtoxin, Degesch Phostoxin, Degesch plates, Degesch strip, Detia Gas EX-B, Quickphos, Tekphos). Ezek alkalmazásához egészségügyi gázmester közreműködése szüksége.
Az üres raktárak fertőtlenítésére is jól használható Actellic 50 EC, K-Obiol 25 EC, Megatox 22 EC, Reldan 22 EC szintén bevethetők a terményhalmok mentesítésére is, de számolnunk kell azzal, hogy erősebb fertőzés esetén csak gyengébb hatékonyságot érhetünk el alkalmazásukkal.
Ökológiai gazdálkodásban
Nehezebb helyzetben van, aki az ökológiai gazdálkodás előírásai szerint kívánja a mentesítést elvégezni, mert ezeket az eljárásokat nem alkalmazhatja. A magtárak, raktározás állati kártevői elleni védekezés a biogazdálkodásban az egyik legnehezebben kezelhető növényvédelmi probléma. Itt nagyobb szerepe van a megelőzésnek, az üres raktárak tisztításának, a műszaki eszközök (szállítószalagok, szellőztető berendezések) mosásának, sűrített levegős portalanításának. Cél az előző évi terménymaradványok minél teljesebb körű eltávolítása, mert leginkább ezek lehetnek a fertőzés forrásai.
A fertőzött termény biológiai módszerekkel történő mentesítése ipari méretekben még nem kiforrott. A légszelektorok, különböző méretű rostasorok egymás utáni gyakori alkalmazása mellett leginkább talán a tárolótér széndioxiddal történő feltöltése látszik járható útnak.
Havasréti Béla
növényvédelmi zoológus Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

Szalmabálázás szögletes nagybálázó gépekkel

A szalmafélék, különösen a kalászos gabonák szalmájának felhasználására a hagyományos, a növénytermesztésben a közvetlen visszaforgatáson túl, az állattenyésztés és a feldolgozó, pl. papíripar, valamint energetikai célú biogáz alapanyag, illetve hőerőművi hasznosítására a volumen tekintetében egyre nagyobb igény jelentkezik. A hagyományos állattenyésztési hasznosításban a takarmányozási és almozási célú felhasználás is eltérő, de egyre újabb és újabb követelményeket támaszt a betakarítási teljesítmény, bálatömörség és az aprítás vonatkozásában. 
A különböző ipari felhasználású technológiák igényei is ebbe az irányba hatnak, azonban ezeken a területeken a logisztikai (rakodási, szállítóeszköz kihasználási, kazalozási és egyéb bálamanipulálási) igények is nagymértékben felmerülnek. Mindezek mellett a bálázógépeknek (paramétereiket tekintve), ezen belül a szögletes nagybálázóknak, a fentiektől nagyon eltérő igényeknek kell megfelelni a szálastakarmányok, gyepek, fűfélék és pillangósok bálázása vonatkozásában. A bálázógépet gyártó cégek is figyelemmel kísérik a felmerülő igények változását, és folyamatosan fejlesztik e célból gyártmányaikat. Ennek következtében újabb típusok, illetve újabb kiegészítőkkel felszerelt – a technológiai igényeknek megfelelő – gépek jelennek meg a piacon.
Takarmányszalma
Az állattenyésztésben a kalászos gabonák szalmája, mint a kérődzők emésztéséhez szükséges strukturális rost alapanyaga, a TMR monodiétás etetési technológiában a takarmánykeverékek fontos összetevője. Az erre a célra – az etetéstechnológiai igényekkel összhangban – a szögletes nagybálázógépek szeletelő berendezés nélküli, többnyire rotoros anyagtovábbítóval felszerelt változatai használhatók, a mai üzemi igényeket kielégítő teljesítménnyel, munkaminőségi paraméterekkel és alacsony fajlagos hajtóanyag-felhasználással, elfogadható költségekkel, vagyis gazdaságosan.
Szinte valamennyi szögletes nagybálázógép családelven készül, ami azt jelenti, hogy a gép konstrukciója azonos konstrukcióval – geometriai méreteket tekintve – egymásra épülő fődarabokból kerül kialakításra. A minél nagyobb tömegteljesítmény elérése érdekében széles, 2 m-t meghaladó munkaszélességű rendfelszedő berendezéssel vannak felszerelve. A rendfelszedő berendezések vezérelt kivitelűek, 4 vagy 6-sorban elhelyezett rugós ujjakkal. (1. ábra)

1. ábra: Rugós ujjas rendfelszedő leszorító hengerekkel munka közben

A KRONE rendfelszedő berendezésnél elhagyták a vezérlőgörgőket és vezérlőpályát, ezeknél a berendezéseknél az anyag visszahordásának megakadályozására különlegesen kialakított pályájú hosszú leválasztó lemezt alkalmaznak. (2. ábra) 
2. ábra: Vezérlőpálya nélküli rendfelszedő konstrukció


Az egyenletes anyagáramot pedig leszorító hengerek szabályozzák. A rendfelszedő által felvett anyagot – szinte kivétel nélkül a gépek alapkivitelű változatainál – csillag alakú lemezből csigavonal mentén felfűzött, különös anyagtovábbító szerkezet juttatja a vezérelt közös mechanizmushoz az előtömörítő csatornába. Az elérhető nagyobb bálatömörség aprításra, valamint nagyobb bálatömeg elérésére a szögletes nagybálázógépeken szeletelő berendezéseket használnak, melyeknél a kések állnak és a rotor forog. Ahogy a rotor forog magával viszi az anyagot és átkényszírti az állókéseken. (3. ábra) 
3. ábra: Késes aprító berendezés munka közben

Az állókések részben, vagy teljes egészében könnyen kiiktathatók az aprítási folyamatból. Az aprító, vagy szeletelő berendezés hatékonyságának növelése céljából – egyes típusokon – a rendfelszedő berendezésre előaprító berendezést építenek. Az előaprító berendezésnél az aprítást vele szemben elhelyezett állókések végzik. A vezérelt karos, villás mechanizmus pedig az előtömörítés után a tömörítő dugattyú elé emeli az anyagot. A mai korszerű szögletes nagybálázógépek – kivétel nélkül – forgattyús hajtóművel működtetett dugattyúval végzik az anyag bálába tömörítését. A bálakamrába történik meg a tömörítés. A bálák tömörségét a bálakamra oldalfalait működtető mechanizmus szorítóereje határozza meg.
Az elkészült bálát kötözőfejből, kötözőtűből álló kötözőszerkezet köti be – konstrukciótól függően – egyszeres, vagy kétszeres csomózással. Szögletes nagybálázók esetében a bálahosszúsága 1-2,5 vagy 1-3,0 m között állítható be, a leggyakoribb bálahosszúság a 2,4 m méret, igazodván a közúti szállítás szélességi űrméretéhez. A bálák, illetve bálakamra szélessége, ebből adódóan, célszerűen ennek a 2,4 m-nek egészszámmal osztható mérete, 1,2 vagy 0,8 m. A bálák, illetve a bálacsatorna magassága 0,7-0,8-0,9-1,0-1,2, illetve 1,3 m lehet a használatos szállítóeszköz platóméretével, és a közúti szállításban megengedett 4 m magasságú űrszelvénnyel összehangolva. (4. ábra)
4. ábra: Szögletes nagybálázó gépek műszaki vázlata

A rövid, és nem minden részletre kiterjedő műszaki ismertetőből tehát látható, hogy az anyag elején vázolt blokkséma szerint a felhasználási igényeknek megfelelő technológiai felszereltségű szögletes nagybálázógépek széles típusválasztékban rendelkezésre állnak. (5. ábra) 
5. ábra: A szalmabálázásra a gépek széles típusválasztékban állnak rendelkezésre 

Alomszalma
Az előzőekben a kalászos gabonafélék takarmányozásában felhasznált szalmabálák készítéséhez rotoros anyagtovábbítású szögletes nagybálakészítő gépeknek, mint alapkivitelű gépeknek az előnyeit ismertettük. Ezek a gépek – az ott ismertetett előnyökkel – az almozás céljára felhasználandó szalma bebálázására is alkalmasak, abban az esetben, ha a mélyalmos technológiában keletkezett anyagot szervestrágyaként trágyaszóró pótkocsikkal kiszórva szeretnék hasznosítani. Az almozás céljából a bálázott szalma utóaprításának mértéke a telepen alkalmazott egyéb aprítógéppel, vagy az almozásra egyébként is alkalmazott bálabontó szecskázó-fúvóval a kívánalmaknak megfelelően beállítható.
Ha az állattartó telepen szalmatakarékos hígtrágya technológiát alkalmaznak, akkor a bálázott alomszalma aprítása szükséges. Ebben az esetben a technológiai igények kielégítésére rotoros aprítóval felszerelt szögletes nagybálázógépek használhatók. A rotoros forgórészből és állókésekből álló szeletelő berendezéssel 22-43 mm szeletelési hosszúság érhető el. Egyes típusokon a 22 mm aprítási hossz elérésére és az apríték homogén eloszlásának további növelésére az előzőekben ismertetett előaprító, illetve előszecskázó berendezéseket alkalmaznak. (6. ábra) 
6. ábra: Előszecskázóval felszerelt szögletes nagybálázó

Ezen berendezések az aprítás homogenitásának javítása mellett, a szalmafélék szárát hosszirányban is sértik. A szalmaszárak hosszirányú felhasításával, a sértett keresztmetszet növelésével jelentős mértékben javulhat az alom nedvszívó képessége, ami az állomány komfortérzetét is javítja. A hígtrágyás technológiában ez a 22-43 mm aprítási méret a hígtrágya további manipulálásában, anyagmozgatásában tartálykocsis kijuttatással, akár felszíni kiszórással, akár közvetlen talajba injektálással történik, a hasznosítás nem okoz eldugulásokat, technológiai zavarokat. Az így keletkezett hígtrágya – az előzőekhez hasonlóan – szintén technológiai zavarok nélkül használható a biogáztermelés anyagmozgatási folyamatában alapanyagként.
Áruszalma
A szalma bálázása során, ha a bálázott alapanyag áruként kerül felhasználásra (mint pl. papíripar, vagy cellulózipar) elsősorban a logisztikai szempontok határozzák meg az alkalmazott bálázó megválasztását. Ebből a szempontból az adott szállítóeszköz-teherbírást, valamint a megengedett szállítási űrszelvény alapján adódó raktérfogat kihasználását célszerű figyelembe venni. A raktérfogat kihasználása szempontjából az előzőekben ismertetett, a bálázógépekre jellemző (bálaszélességi, magassági és beállítható hosszúsági) méretek ismeretében (7. ábra) a megfelelő bálázógép gyártmány- és típus szerint kiválasztható, figyelembe véve a szállítóeszköz platóméreteit, elsősorban a plató magasságát a talajtól számítva. 
Mivel a bálázott szalma térfogattömege szögletes nagybálázók használatával, vagy az általuk készített bálák esetében, szeletelő nélküli változatoknál 160-180 kg/m3, míg szeletelős változatok esetében 200-220 kg/m3, elég nehéz a szállítóeszközök, különösen az ipari célra készített bálák közúti szállítására használatos, akár nagytérfogatú pótkocsis, tehergépkocsis szerelvények, vagy nyerges pótkocsis kamionok hasznos teherbírását kihasználni. Éppen ez az egyik probléma, ami a szögletes nagybálázógépek gyártóit a bálatömörség, illetve az elérhető legnagyobb bálatömeg előállítása céljából történő fejlesztésére készteti, elsősorban a szeletelő berendezések vonatkozásában. A szeletelővel felszerelt, illetve azonos geometriai bálaméretekkel dolgozó, azonos típusú- és konstrukciójú bálázók esetében a szeletelő használatával a bálatömörség és bálatömeg értéke mindig magasabb. 
A táblázat adataiból látható, hogy 25 késes szeletelő-aprító berendezés használata mellett a bálatömörség, illetve a készített bálák tömege 20-25%-kal magasabb értékűre alakulhat, ez egyben azt is jelenti, hogy a közúti szállítóeszközök teherbírás kihasználása is ilyen mértékben nőhet. Az aprítási munka következtében a bálakészítési teljesítmény (t/h) és az óránként készített bálák darabszámát tekintve közel azonos, az óránként felhasznált hajtóanyag, valamint az üzemeltetéshez szükséges motorteljesítmény mintegy 20%-kal növekedhet. Természetesen, ha előaprító szecskázót alkalmaznak elsősorban az aprítás homogenitása javul, de az aprítás mértéke is nőhet.
Használat közben
A szögletes nagybálázók nagyteljesítményű gépek, ennek megfelelően bálamérettől- és a várható tömegteljesítménytől függően üzemeltetésükhöz 90-170 kW motorteljesítményű, univerzális traktorok szükségesek. A nagy tömeg- és az üzemeltető traktor motorteljesítményének kihasználását csak megfelelő geometriai méretekkel rendelkező szalmarendek felszedésében tudjuk elérni az üzemeltetés szempontjából elfogadható munkasebességek mellett. Megfelelő üzemeltetés mellett óránként akár 80-100 db szögletes nagybála is elkészíthető.
A búzaszalma rendek geometriai méretei a termés, vagyis a szalmahozamtól, és az arató-cséplőgép vágóasztalának szélességétől, vagyis a munkaszélességtől függ. 

7. ábra: A bálázók leterhelése a szalmahozamtól, a munkasebességtől függ, 5,5 kg/m tömegű szalmarend bálázása

A bálázás során a munkasebességet 7-8 km/h körül célszerű megválasztani, mert nagyobb munkasebesség a traktor önvontatására, és a bálázó vontatására fordítandó magasabb üzemanyag-felhasználással jár. Ezért 3,5-4,0 kg/m rendfolyóméternél már célszerű két rendet rendrakóval összerakni. Szalmafélék bálázásában akár szeletelős, akár szeletelő nélküli bálázóval dolgozunk célszerű a legnagyobb bálatömörséggel dolgozni, ezt a kötözőanyag szorítószilárdsága korlátozza.
Szögletes nagybálázók szalmabálákban száraz, poros körülmények között dolgoznak, a bálázó szerkezeti részein felgyülemlő törek, valamint a tengelyekre, tengelycsonkokra feltekeredő kötözőzsineg-maradvány, vagy maga a szalma, könnyen tüzet okozhat, tehát különös gondot kell ezen veszélyforrások elhárítására fordítani, vagyis gyakran kell tisztítani a gépet, és az egyéb tűzvédelmi előírásokat is gondosan be kell tartani. (8. ábra)

8. ábra: A szalmabálázáskor a felrakodott szalmatörek keveréket tűzvédelmi okokból gyakran el kell távolítani

A szalmabálázásra használható szögletes nagybálázógépek komputervezérlésű automatikával rendelkeznek, és ISOBUS csatlakozással kompatibilisek az üzemeltető traktorral, a beállítások digitálisan elvégezhetők, és automataüzemben tudnak dolgozni. Az ISOBUS traktor munkagép kompatibilitás, jelentősen megkönnyíti a gépkezelő munkáját.
Kocsis László, Dr. Kelemen Zsolt
NAIK MGI – Gödöllő

Magyarországon megjelent új károsítók

Kártevők
Cikksorozatunk első részében, a 2014. évi januári lapszámban beszámoltunk a a Ceroplastes japonicus megjelenéséről. Most további pajzstetű fajok előbukkanásáról tudósítunk, felhívva a figyelmet az Európai Unió egységes piacának, az áruk szabad áramlásának veszélyeire. 
1993-ban eltörölték az áruk belső piacon belüli mozgásának ellenőrzését, így az Európai Unió jelenleg belső határok nélküli területként működik, amely számos növényegészségügyi kockázatot jelent a növénytermesztés és a faiskolák szempontjából. Minden országnak kötelessége növényegészségügyi hatóságot fent tartani és ez irányú ellenőrzéseket végezni. Magyarországon a növényvédelmi és növényegészségügyi felügyeleti munkát a megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságain működő Növényvédelmi és Növényi Termék Ellenőrzési Osztály végzi. 


Aonidiella aurantii pajzstetű faj olasz import déligyümölcsön (Fotó Molnár Szilárd)
A januárban megismert kártevő
Számos új kártevő, kórokozó és gyomfaj érkezhet hazánkba a különböző áruszállítások során. 
A januári lapszámban megismerkedhettünk már egy ilyen módon bekerült új pajzstetű fajjal, a Ceroplastes japonicus-szal, amelyet egy Fejér megyei faiskolában észlelt a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi igazgatóságának növényvédelmi felügyelője a szokásos ellenőrzése során, magyal növényeken.
A növényvédelmi felügyelők munkája
A zöldség és gyümölcs minőség ellenőrzés szintén része a növényvédelmi felügyelők munkájának, melynek során áruházláncokat és kiskereskedőeket is ellenőriznek. Az ilyen típusú munkák során számos új károsító előkerülhet a külföldről behozott árukkal. Jelentős csoportot képviselnek a citrusféléken előforduló különböző pajzstetvek. 



Ellenőrzés nélkül bekerülő Lepidospahes glowerii pajzstetű faj egyedei (Fotó Molnár Szilárd)

A pajzstetvek általában
A pajzstetvek apró, viaszkiválasztó, szúró-szívó szájszervvel rendelkező, növényeket károsító, rendkívül ellenálló rovarok. Váltivarú fajok, de sok közülük szűznemzéssel szaporodik. Pete produkciójuk rendkívül magas. 

Potyautas Lepidosaphes beckii pajzstetű faj import déligyümölcsön (Fotó Molnár Szilárd)

Új pajzstetű fajok
Az ellenőrzés során Fejér megyéből a következő új pajzstetű fajok kerültek elő: Lepidosaphes beckii, Lepidosaphes glowerii, Aonidiella aurantii és a Parlatoria pergandii. A két Lepidosaphes faj életmódja hasonló, többnemzedékes, szinte az egész világon elterjedt károsítók. Európában főként a mediterrán országokban találhatóak meg. Tápnövényük főként a citrusfélék. Szívogatásuk hatására a gazdanövény szárán és levelén vöröses, barnás foltok jelennek meg, a termések pajzstetű körüli részei nem érnek be, zöldek maradnak. 
Az Aonidiella faj gazdanövényei között 100 különböző növényfaj szerepel. Az ágakon szívogatásukkal háncssérüléseket okoznak, a levelek sárgulnak és lehullanak, a gazdanövény pedig legyengül. A gyümölcsök felülete a szívogatásuk hatására beparásodik. A fertőzött, minőségileg károsodott gyümölcs és hajtás kisebb kereskedelmi értékű, szállításuk során fertőzik a környezetet. 
A Parlatoria pajzstetű faj szívogatása során a kéreg, a levelek és a gyümölcsök károsodnak. A levélen történő megtelepedésre a főér a kedvelt helye. A szívogatás hatására a károsított terület (pajzs körüli rész) zöld marad, a gyümölcs többi része az érés folyamán elszíneződik. 

Parlatoria pergandii egyedei import narancslevélen (Fotó Molnár Szilárd)

Védekezési lehetőség
A gyümölcs felületéről a pajzstetveket rendkívül nehéz eltávolítani az áru kikészítése során, mivel nagyon laposak. A pajzstetvek ellen az agrotechnikai módszerek közül kiemelendő a kéregtisztítás és a megfelelő térközzel történő ültetés, a kémiai védekezési közül pedig a paraffinolajok és a felszívódó növényvédőszerek használata. Mind a négy kártevő pajzstetű faj ellen hatékonyan használják biológiai védekezés gyanánt az Aphytis parazitoid darázs fajokat.
Zsolnai Balázs
Növényvédelmi zoológus

Megkezdődött a bioárpa aratása Karcag határában



Karcag, 2014. június 10. Aratják a bioárpát Karcag határában, az Üllőparti Gazdaszövetkezet egyik 38 hektáros tábláján 2014. június 10-én. A bio őszi árpa 11 százalék vizet tartalmaz, és az eddigi eredmények alapján hektáronként 40 tonnás termést ad. MTI Fotó: Mészáros János




Karcag, 2014. június 10. Pótkocsira ürítik a learatott bioárpát Karcag határában, az Üllőparti Gazdaszövetkezet egyik 38 hektáros tábláján, ahol megkezdődött az őszi árpa aratása 2014. június 10-én. A bio őszi árpa 11 százalék vizet tartalmaz, és az eddigi eredmények alapján hektáronként 40 tonnás termést ad. MTI Fotó: Mészáros János

2014. június 6., péntek

Az Erdélyi Gazdasági Egylet megalakulásának 170. évfordulója

Meghívó 
[ 2014. június 14. szombat 10:00 ]
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Agrártudományi Szakosztálya tisztelettel meghívja az Erdélyi Gazdasági Egylet megalakulásának 170. évfordulójára szervezett megemlékező tudományos ülésszakra, amelyre 2014. június 14-én, szombaton 10 órától kerül sor, az EME előadótermében, Jókai (Napoca) utca 2 sz. 
A rendezvény programja: 
Farkas Zoltán: Az EGE megalakulásának (1844) előzményei, körülményei, működése 1936-ig. Az EGE /EMGE nagykorszaka, Szász Pál szerepe. Az RMGE megalakulása (1990) 
Csávossy György: Az RMGE intézményesítése 
Farkas Zoltán: A Pro Agricultura Hargitae szerepe a főiskolai képzés elindításában 
Jakab Sámuel: A Nyárádszeredai konzultációs központ szerepe az erdélyi kertészmérnök képzésben 
Pozsony Ferenc: A székely gazdatársadalom 
Sebestyén Csaba: Az erdélyi kis és középgazdaságok kilátásai az EU/KAP 2014-2020 előirányzatai tükrében 
Szívesen várunk minden érdeklődőt! 
Szervező(k): Erdélyi Múzeum- Egyesület Agrártudományi Szakosztály
Kapcsolattartó(k): Farkas Zoltán
Helyszín(ek): EME-székház
Jelleg: Szakosztályi rendezvény



2014. június 4., szerda

Tamás Gazda Tanácsai 3.

Megjegyzés: Az alábbi cikket a Holland Alma Kft Hirlapjából vettük át.  (Erdéyli Hangya)

Kedves Kollégák!
Először is elnézésüket kérem a legutóbbi hírlevélben a „Systane Duplo” elírt dózisa miatt, melyre többen telefonon is felhívták figyelmemet. Helyesen, 0,03%-os illetve 0,3 liter/ha a dózis. Másodszor, köszönöm telefonos és e-mailes érdeklődésüket, kérdéseiket és ígérem semmilyen kérés és kérdés nem marad válasz nélkül.
Fiatal telepítéseinkben az egyik legfontosabb feladat jelenleg a fitotechnikai beavatkozások megkezdése. Elérkezettnek látom az első hajtásválogatás elvégzését amely elsősorban a vezér ág kiválasztását, vagy más szóval a vezér kiszabadítását, kiemelését jelenti. A fővezér vessző alatt lévő 2-3 konkurens hajtást kitöréssel el kell távolítanunk, esetleg a vezér alapján lévő néhány gyümölcstől is megszabadíthatjuk a vezért. 
Kis fáink törzsén a hajtáskezdeményeket 60-65 cm magassági távolítsuk el, dörzsöljük le. Ugyanígy kell tennünk az alanyból előtörő hajtásokkal is. A tősarjak és a törzsön előtörő hajtások, tápanyagot, vizet és energiát vonnak el a korona egyéb hasznos részitől, valamint növelik a párologtató felületet
Figyeljenek arra is, hogy a az elültetett gyümölcsfák „nyíl”egyenesen álljanak hiszen a megdőlt fa struktúrát vált és az eredeti vezért leváltja és rossz helyen képezi az újat. Ez természetesen megakadályozza az ideális koronaformára való törekvésünket (karcsú orsó, szabad orsó.). Ezért az M9-es alanyú almafák esetében nélkülözhetetlen a támrendszer kiépítése és az oltványok huzalhoz való rögzítése. Az M-26-os alanyú fák esetében nélkülözhetetlen az egyedi karók használata, de az egyedi karózást az MM106-os alanyú fák is meghálálják kezdetben, különösen, ha a terméskötődés túlzott mértékű.
A fajták további növényvédelmének gerincét főleg az állati kártevők elleni védekezés teszi ki. Fontos, almamoly, sodrómolyok, levélaknázó molyok és a takácsatkák, levéltetvek elleni védelem. Megjelent a levélgubacs szúnyog kártétele is a hajtás csúcson. Az almamoly elleni védekezésünkbe (bio-ban is) jól illeszthető a Madex CPGV illetve használhatjuk a DiPel DF (1-1,5kg/ha dózisát is. Konvencionáls védekezésben az Alsystin 25WP (0,6 liter/ha) az Insegar 25 WG (0,5kg/ha) vagy a Match 50 EC (0,8 liter/ha) dózisát használhatjuk.
Levélaknázó molyok, lombrágó hernyók ellen Kaiso WG-t (0,3 kg/ha) Alligator-t (1,5 liter/ha) Affirm 095 SG-t alkalmazhatunk (2-2,5 kg/ha). 
Takácsatkák ellen, az előző levelekben szereplő atkaölő szerek megfelelőek.Levéltetvek ellen például Pirimor 50 WG (0,5 kg/ha) vagy Teppeki, (0,15 kg/ha) esetleg Karate Zeon (0,3 liter/ha.) használható. 
Az elmúlt hét időjárásának ismeretében az almatermésűek legfontosabb betegsége megérdemli, hogy néhány szót ejtsünk róla. Beszéljünk tehát a varasodásról, vagy közkeletű nevén a fuzikládiumról, legegyszerűbben: a „fuszikról”. A hűvös időben hulló sok csapadék és az azt követő meleg párás, „dunsztos” körülményeket teremtett. Ilyenkor, mint mondani szokás: „csámcsog a varasodás az ültetvényekben”.
Az alma legelterjedtebb betegsége.
Az elhalt levelek maradványain telel át.
Fertőzés esetén az asszimilációs felület csökken, a termés tönkremehet, a minőség erősen romlik, mennyiségi és minőségi kár keletkezik.
Terjedéséhez fertőzőképes gombaspórák és a fertőzés kialakulásához szükséges csapadék, vízborítottság, nedves levélfelület és megfelelő hőmérséklet szükséges.
A tünete a levelek színén jelentkező 3-8 mm olajbarna foltokkal jelentkezik, később ezen konídiumtartó gyep keletkezik. A levél és a gyümölcs a fertőzés helyén parásodik, berepedezik, a piacra jutása esélytelen. (lásd a képeken)
A legyengült növény a többi károsító támadásának is jobban ki van téve. A virágfertőzések a termés kialakulását veszélyeztetik.
A varasodás gomba szinte az egész vegetáció alatt fertőzhet.
A spóraszóródás a vegetáció kezdetétől a virágzás végéig folyamatosan növekszik.
A levegő hőmérsékletének és a levél vízborítottságának megfigyelésével tudjuk a fertőzés mértékét, illetve a lappangási időt meghatározni. Ehhez nyújthat segítséget a MILLS-féle táblázat.
Védekezés:
Elhalt növényi maradványok megsemmisítése.
Megfelelő tápanyagellátás.
A növényvédelmi beavatkozás pontos időzítése.
Fontos a kontakt és felszívódó szerek együttes, kombinációban való kijuttatása.
A konvencionális almafajták növényvédelme továbbra is nagyon intenzív védelmet igényel, mind a kórokozók mint az állati kártevők tekintetében. A folyamatos esőzések, az órákon át, sőt a napokon át vizes levél táptalaja a varasodást okozó gomba szaporodásának.
Hamarosan a csonthéjasok (meggy, szilva, cseresznye, kajszi) termesztési és növényápolási feladataival jelentkezem.
Üdvölettel:
Tamás Gazda

2014. június 1., vasárnap

Utazás a csodák rejtett földjén: Ázsia, ahogy még nem láthattad!

2014.04.04. Szerző: FM
Azt mondják, hogy minden ami különös, az Ázsiában kétszer olyan különleges. Egy világ, amiben minden - a színek, az illatok, az élővilág, a hegyek, a völgyek, sőt még a csillagok is - felfokozott. Egy világ, ahol a természet és a kultúrák olyan gazdagsággal bírnak, amit szinte lehetetlen dokumentálni. A fotós Weerapong Chaipuck mégis erre vállalkozott, és jól sikerült neki! 
A thaiföldi fotós, aki egyébként nyugdíjazott orvos, nem is olyan rég szeretett bele újabb szenvedélyébe, az ezerarcú kontinens tájainak és lakóinak fényképezésébe. Nagy szerencsénkre, hihetetlenül jól csinálja! Lenyűgöző képeket készít az autentikus tájakról, és helyi lakosokról, valamint azok tradícióiról. 

Weerapong Chaipuck

Útját Dél- és Észak -Thaiföldön kezdte, kifejezetten a turisták által alig ismert helyekre fókuszálva, hazája valós arcát kívánta bemutatni. Majd Vetnam következett, ott is az északi Sapa. A környék ott olyan, mint egy festmény, varázslatos. A 3000 méter magas hegyek oldalaiban lépcsőzetesen művelt rizsföldek bukkannak fel, ahogy felszáll a reggeli pára. A völgyekben sok kisebb falu bújik meg, mind különböző kultúrával, nyelvjárással, szokásokkal, amiket Chaipuck csodálatosan dokumentált.
Járt még Kínában, ahol meglátogatta a délkelet-kínai Danxia-hegyvidéket, de fotózott Indiában és Indonéziában is.
Chaipuck azt mondja, a barangolásai során készített képeknek az a célja, hogy megmutassa azt a rejtett és értékes világot, ami évezredekig Ázsiát jelentette. "Azt szeretném, ha az emberek nem csak a harmadik világ gazdasági csodáját, vagy a mélyszegénységet és a gigavárosokat látnák, hanem legyen egy képük arról az Ázsiáról is, aminek arca, illata és lenyűgöző szépsége van" - vallja Weerapong Chaipuck.
Ads not by this site
Ads not by this site
Ads not by this site
Pozitív Nap jóvoltából