Ha dolgozni, élni hagynák a hazai kertészeket
2014. január 29.,
Komlósi Imre feketegyarmati nagybani zöldségtermesztőt azért keressük meg minden évben, mert a munkamódszereiben, a termesztési eljárásaiban folyamatosan alkalmazkodni próbál a legkorszerűbb, leghatékonyabb technikához. A vele készült riportban több újszerű eljárással is megismerkedhetünk.
Újfajta melegágy készül
Az udvarukban egy emberrel éppen az újfajta melegágyhoz szükséges központi fűtés fővezetékét hegesztették. Miközben megmutatta az általa gyártott, forgácskeverékkel üzemelő kazánt, illetve az azzal fűtendő, új eljárás alapján gégecsövek beépítésével készült, homok- és iszapkeverék-fűtőágyra húzott vakond-hálóra rögzített, agro-szövetre rakott tálcákon lévő táptalajt, elbeszélgettünk. Amint elmondta, a gégecsőnek a felülete kétszer akkora, mint a sima felületűnek, tehát nagyobb a fűtőhatékonysága is, míg az iszap és homok keverékéből készült fűtőágy sokkal tovább megtartja a meleget, kisebb befektetéssel, hatékonyabban melegíti a csíráztatóból kikerülő palántáknak a táptalaját. Az eljárást Magyarországon, de Olaszországban is látta. Poliészter lapokból maga készítette a csíráztatót is, amiben a hőmérsékletet szabályozni lehet, jelenleg éppen Scherry fajta paradicsomot csíráztatott a nagybani felvásárló igényére.
Felemás év tapasztalatai
A tavalyi termesztés érdekesen alakult számára: a szabadpiac igen gyengén indult, de tavasszal megkereste a közeli településen, Anton székelő olasz nagybani kereskedő, aki beszállít az üzletláncoknak. Mivel tudták róla, hogy nagyban foglalkozik fejes salátatermesztéssel, megegyeztek, hogy egész évben, folyamatosan annyi salátát termeszt nekik, amennyit igényelnek. Mivel a beszállító is 30-40 nap türelmi idővel kapja meg az áru ellenértékét, vele is hasonló kifizetési módban egyeztek meg, ami viszont év végére eltorzult. Olyannyira, hogy január 20-án, amikor nála jártunk, még a szeptemberben leszállított saláta sem volt kifizetve. Az üzlet, piac szempontjából kiválónak bizonyult, hiszen állandóan biztos felvásárlója volt, naponta kellett szállítani a részükre. Hivatalos szerződést nem kötöttek, mert az üzletben a termelő az utolsó láncszem, ráadásul a minőségi követelmény sem egyértelmű. Mert nem biztos, hogy a termelő által elért minőség a beszállítót is maradéktalanul kielégíti. A Feketegyarmaton előállított fejes salátát ugyanis minden alkalommal Bukarestbe, az országos logisztikai központba szállították, ahonnan a megyék szupermarketjeibe, köztük az aradiba is kerültek. Tehát mikorra a vásárló találkozik az áruval, az már kétnapos. Éppen ezért a nyár folyamán többször is megtörtént, hogy visszadobtak 1000-1500 fej salátát, amit egyszerűen a szemétre dobott.
A megalkudott árral nem voltak gondok, hiszen nem tudott akkora mennyiséget szállítani, amennyire szükség lett volna, csakhogy az igények kielégítése folyamatosan megfeszített munkát igényelt. Minden héten 15 ezer szál salátát ültettek, illetve folyamatosan szedték. Eközben a minőségi elvárásokra is oda kellett figyelnie, mert 2-3 napi felületes gondozással tönkre teheti az egész termést, aminek általában 20%-a amúgy is selejtes. Az általa végzett számítások szerint az elültetett mennyiségnek általában a 65%-át tudta értékesíteni, de még így is sokkal jobban járt, mintha a nagyváradi piacra szállította volna. Az egész évi folyamatos salátatermesztést 10-12 ember segítségével tudta biztosítani, nagyon örvendett, amiért vakációzó nagydiákoknak is munkát tudott adni.
Most, januárban is szépen zöldell a fóliasátrában a saláta, amiből minden évszakban, másfajtát nevel.
Mivel a palántanevelésre szolgáló fóliasátrakat széntüzelésű kazánnal fűteni igen drága, vásárolt egy traktorral működtethető zúzógépet, amelyik a venyigéktől a 20 centi vastag tűzifáig minden szerves anyagot – a burjánt is beleértve – forgáccsá alakít, ami szénnel keverve sokkal olcsóbb, hatékonyabb fűtőanyag. A keverékben a szénégés is tökéletes, mert a forgács levegővel is vegyült, ezért a keveréknek magasabb a kalóriaértéke. Az egyik jókora fóliasátor földjét mintegy fél méter magasságban borítja az ünnepek előtt, 5 nap alatt előállított forgács. Természetesen ez a fűtőanyag is pénzbe kerül, hiszen a zúzógépet hajtó traktor naponta 20 liter gázolajat fogyasztott, illetve meg kellett fizetni a gépet kiszolgáló 4 embert is. Ezzel együtt sokkal olcsóbb, mintha tisztán szénnel fűtené a palántanevelő sátrakat.
Amikor a közelmúltban telefonon kerestem Komlósi Imrét, nem tudott fogadni, mert éppen akkor pakolták le a Litvániából tőzeget szállító kamiont. Kérdésünkre, hogy megéri-e ekkora távolságról szállítani a tőzeget, elmondta: a beszállítótól tavaly többször vásárolt kisebb mennyiséget, erre az megkérdezte, nem lenne-e szüksége egy egész kamion rakományára? Mivel egy évi palántaneveléshez majdnem egy rakomány szükséges, belement az üzletbe, hiszen idén két és fél fóliasátorban, mintegy 1000 négyzetméteren kíván palántát nevelni, főként salátát. A tőzeg árát, szállítási díját amúgy is levonták a szállító megrendelésére beoltott, több ezer dinnyepalánta árából.
Fejes salátában az üzlet
A salátán kívüli zöldségtermesztés, valóságos csődtömeg volt: a 4 fóliasátorban termesztett fehér paprika tönkre ment, mivel a Fekete-Körös gátja mellett épült sátrakban a folyó magas vízszintje miatt feljött a talajvíz, ami felnyomta a talajsókat, amire a paprika gyökere nagyon érzékeny. Zellergumóból is sokat termesztett, de még mindig van belőle 50-60 mázsa. Nem kell senkinek, noha termelői áron adná. Nagyváradon talált egy nagybani felvásárlót, amelyiknek a vezetői azt ígérték, átveszik az egész mennyiséget. Egy-két szállítmány után azonban lemondták, a telefont sem veszik fel. Inkább beszállítják Lengyelországból, ahol géppel mossák, tehát jobban mutat. Termesztett még sárgadinnyét, aminek az ára tűrhető volt, nem úgy a nyári paradicsomé, ami szintén veszteséget termelt.
A hangsúly a salátán volt, idén is főként azt kíván termeszteni, de más típusúakkal is próbálkozik. Termeszteni kíván jégsalátát, tölgylevelűt, illetve fodros salátát. A nagybani felvásárlóval az idei együttműködésről már tárgyaltak, amire azok rábólintottak, maga viszont a kifizetések megsürgetését kérte. Ha ugyanis nem térnek napirendre a kifizetésekkel, maga nem tudja a termesztést finanszírozni. Ezen kívül bér-palántaneveléssel, dinnyeoltással is foglalkozni kíván, amiben 30-50 ezer szál keltetésére, beoltására számít. Van egy kialakult, jó dinnyeoltó csapata, amelynek a tagjaival kikísérletezték a hatékonyabb munkamódszereket, a beoltott palánták megfogásának is a nagyobb hatékonyságát. Mint más területen, a zöldségtermesztés szinte minden ágában eredményesen lehet kísérletezni a minőség és a hatékonyság növeléséért.
A nagyjából 6 hektáron gazdálkodó kertész a 21 éves fia, Edvin támogatásával idén az üzletlánc kiszolgálása mellett a szabadpiacot is szeretné bevállalni. Maga csupán a területalapú támogatást kapta, de nem is várja a szubvenciót. Inkább azt szeretné, ha dolgozni, élni hagynák a hazai kertészeket, munkájukat nem tennék lehetetlenné a külföldről jobbára feketén beszállított olcsó zöldségfélékkel, illetve az átvett zöldségek kifizetésének az elhúzásával – fejtette ki a gazdaságában tett látogatás alkalmával Komlósi Imre feketegyarmati kertész.