PLENÁRIS ÜLÉS Sajtóközlemény - Mezőgazdaság − 20-11-2013
A közös agrárpolitika reformja: a Parlament egyensúlyt teremtett a gazdálkodók, az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem szempontjai között. © BELGA/BUITENBEELD/W.Pattyn
A Parlament szerdán támogatta az EU mezőgazdaság-politikájának reformjáról a Tanáccsal született egyezséget. Az öt jogszabályban lefektetett új közös agrárpolitika (KAP) nagyobb hangsúlyt fektet a környezet védelmére, biztosítja a források méltányos elosztását, és segít a gazdálkodóknak megbirkózni a piac kihívásaival.
„Most öntöttük végső formájába az Unió mezőgazdaság-politikájának első olyan reformját, amelyet a miniszterek és a közvetlenül megválasztott parlamenti képviselők közösen dolgoztak ki. A hosszú és kihívásokkal teli folyamat során a Parlament fontos területeken javított a jogszabályokon. Az új agrárpolitika kiegyensúlyozottabban kezeli az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem jelentette kettős elvárást, jobban felkészíti a gazdálkodókat a jövő feladataira, emellett méltányosabb és demokratikusabb" - fogalmazott a mezőgazdasági bizottságot elnöklő és a Tanáccsal folytatott tárgyalásokat vezető Paolo De Castro képviselő (szocialista, Olaszország).
Az EU forrásainak méltányosabb elosztása
A Parlament elérte egy olyan feketelista létrehozását, amelynek szereplői, például repterek vagy sportegyesületek, eleve kizártak az uniós közvetlen támogatásból, kivéve, ha bevételük jelentős része mezőgazdaságból származik. Erre a szabályra azért volt szükség, hogy a közvetlen kifizetéseket csak valóban aktívan gazdálkodók kaphassák meg.
A Parlament a fiatal gazdálkodóknak juttatott extratámogatást is kivívta. A kötelező, egész Unióban érvényes rendszer szerint a fiatal gazdák az első 25-90 hektárjuk után 25 százalékkal több támogatást kapnak. A kis földterületen gazdálkodók is több forráshoz juthatnak, míg a 150 ezer eurónál több támogatásra jogosult nagy földbirtokok után az e felett járó összeg legalább öt százalékával kevesebb jár.
„Amellett, hogy némi pénzt a nagyoktól a kicsiknek csoportosítottunk át, azt is elértük, hogy az Unió egészében méltányosabb lesz a források elosztása. 2020-ra a különböző tagállamokban dolgozó termelők legalább a közvetlen kifizetések uniós átlagának 72 százalékára jogosultak lesznek" - mondta a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztési támogatások témájáért felelős Luis Manuel Capoulas Santos képviselő (szocialista, Portugália).
Zöldebb mezőgazdaság duplán kifizetett pénzek nélkül
Az új KAP alapján a tagállamoknak járó közvetlen kifizetések 30 százalékát csak akkor lehet kifizetni a gazdálkodók számára, ha azok betartják a kötelező környezetvédelmi szabályokat, például terménydiverzifikációt alkalmaznak, és fenntartják az állandó mezőket és az „ökológiai jelentőségű területeket".
Ugyanazon környezetvédelmi lépésért többé nem vehető fel kétszer is támogatás. A kötelező környezetvédelmi intézkedéseket elmulasztó gazdálkodókat a környezetvédelemért járó - és az új KAP első négy éve során folyamatosan kivezetendő - támogatások elveszítésén túl bírságok is sújtják majd. „Úgy tisztességes, ha elegendő időt adunk a gazdáknak arra, hogy megismerkedjenek az új szabályokkal. Az első két évben nem jár büntetés, és csak azután kezdődik a 'zöld kifizetések' folyamatos leállítása" mondta a finanszírozási, igazgatási és ellenőrzési rendeletért felelős Giovanni La Via képviselő (néppárti, Olaszország).
„A vidéki gazdálkodás megőrzése és népszerűsítése, a hatékonyabb környezetvédelem, illetve a dupla kifizetések megszüntetése révén jobban hasznosul az elköltött adófizetői pénz, az eredményekből pedig mindenki részesül" - fogalmazott Capoulas Santos képviselő.
A biztosabb lábakon álló gazdálkodók ellenállóbbak a válságok idején
A Parlament azt is elérte, hogy a gazdálkodói szervezetek több segítséget nyújthassanak termelőiknek a piac ingadozásainak kivédésében és az ártárgyalások lebonyolításában. „Kiszélesítettük például azon ágazatok körét, ahol a termelőszervezetek a versenyjog megsértése nélkül tárgyalhatnak tagjaik nevében a beszállítói szerződésekről. Az erősebb termelői szervezeteknek támogatniuk kell tagjaikat azok gazdasági helyzetének megszilárdításában, de ez nem fordulhat kartellozásba" - fogalmazott a közös piacszervezési rendeletért felelős Michel Dantin képviselő (néppárti, Franciaország).
Háttér
A KAP reformja 2010-ben indult a Parlamentben, végső fázisába pedig 2013 júniusába ért, amikor a Parlament, a Tanács és a Bizottság tárgyalói a legfontosabb kérdésekben megkötötték a politikai megállapodást.
A plenáris egy újabb tárgyalási fordulót és az utolsó vitás kérdések rendezését követően tartotta meg a végszavazást. Az elfogadott jogszabálycsomagban a 2015-2020 közötti uniós agrárpolitikára vonatkozó négy rendelet, illetve a 2014-es átmeneti évre vonatkozó rendelet található. További információ a háttéranyagban található.
A szavazás eredménye
A közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályokat 440 szavazattal, 238 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett fogadták el.
A vidékfejlesztésre vonatkozó szabályokat 576 szavazattal, 101 ellenszavazat és 11 tartózkodás mellett fogadták el.
A közös piacszervezésre vonatkozó szabályokat 426 szavazattal, 253 ellenszavazat és 8 tartózkodás mellett fogadták el.
A finanszírozásra, igazgatásra és ellenőrzésre vonatkozó szabályokat 500 szavazattal, 177 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett fogadták el.
A 2014-es átmeneti évre vonatkozó szabályokat 592 szavazattal, 81 ellenszavazat és 14 tartózkodás mellett fogadták el.
REF : 20131118IPR25538
Frissítve: (20-11-2013 - 13:55)
Contact
- Ján JAKUBOV
- Press Unit
- (+32) 2 28 32119 (BXL)
- (+33) 3 881 73840 (STR)
- (+32) 498 98 35 90
- Eszter BALAZS
- Press Unit
- (+32) 2 28 32584 (BXL)
- (+33) 3 881 72420 (STR)
- (+32) 498 98 33 86