Nagy meglepetésünkre találtunk rá az alábbi cikkre ahol a HANGYA mozgalmunkra való utalást is olvashatja a kedves olvasó.
Köszönjük a cikkírónak, még ha nem is tudott rólunk,mert most már tudhat. A cikkíróval sok éven át tartottuk a kapcsolatot amikor még az Erdélyi Gazda szerkesztő igazgatójaként jártuk az erdélyi tájakat a gazdalappal.
A HANGYA mint mozgalom a 2010-es évektől új alapokra helyzekedett és új tagokat tudunk felsorolni ,mint a HANGYA 2010 szövetkezet,az Új Hangya, az Új HANGYA Integrációs Szövetkezet, a Gyulai HANGYA szociális szövetkezet, a HANGYA Alapítvány, és nem utolsó sorban a nemrég bemutatott HANGYA 2010 Klaszter, akikkel egy fajta együttműködést éppen a múlt hónapban beszéltünk meg és akik a PRIMURMAGNET értéklánc Klaszterrel közösen egy egészen nagyléptű mondhatni Erdély szintű együttműködési rendszert alakitanak ki. Ez egyben szinte megoldhatná a gazdáink gondjait, hiszen a "Termékházas" felvásárlással előre tervezhetően termelhetnének az erdélyi gazdák is.
Dr. Mészáros István a HANGYA 2010 helyetteselnöke komoly lehetőségeket látott a gazdatásadalom felvirágoztatására és ebben az erdélyiek is szerepelnek.
A cikkíró felismerése csak kiegésziti a HANGYA 2010 által már elkezdetteket. (Erdélyi Hangya)
Czédly József
(Fotó: Joel Walley)
Az új törvény a szövetkezetbe való tömörülést tenné lehetővé minden gazdálkodási forma részére. Az erdélyi magyar közösségnek nagy hagyománya van az agrárgazdálkodás különböző szövetkezeti tevékenysége terén, most lenne érdemes lépni.
Románia mezőgazdaságának versenyképességét nagyban hátráltatja, hogy a gazdaságok jelentős hányadának mérete, a földtulajdon felaprózottsága, a kis létszámú állattenyésztés gátolja a kis és hatékony tevékenység kifejtését. E hátrány leküzdésének egyik útja a kis gazdaságok szövetkezetekbe való tömörítése. Ezt a célt kívánta szolgálni – sajnos, kevés eredménnyel – a 2004-ben hozott 566-os számú, a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozásáról és működéséről szóló törvény.
Valószínűleg a szocializmusbeli mezőgazdasági szövetkezetek rossz emléke, a mindenkori kormány megfelelő hozzáállásának hiánya vagy a szövetkezők számára esetleges pénzügyi támogatások lehetővé tétele vezetett oda, hogy a törvény életbe lépése után eltelt majdnem egy évtized alatt a létrehozott mezőgazdasági szövetkezetek és ezek tagjainak a száma majdnem a semmivel egyenlő.
Pedig a törvény a mezőgazdasági tevékenység, helyesebben az agrártevékenység minden ágában lehetővé teszi a szövetkezetek létrehozását legkevesebb 5 személy társulásával (a tagság létszámának felső határa nincs megszabva). Így agrár-/mezőgazdasági szövetkezetet lehet létrehozni a következő tevékenységekben:
agrárgazdasági szolgáltatások: ezek célja a kistermelők számára elvégzendő különböző szolgáltatások;
beszerző és eladó szövetkezetek: ezek foglalkozhatnak a gazdálkodáshoz szükséges anyagok és műszaki berendezések megvásárlásával, illetve a termés eladásával;
agrártermékek feldolgozása;
agrárgazdaságra jellemző kézműves termékek előállítása, kisipari tevékenység;
mezőgazdasági és erdőterületek megművelése, állat- és haltenyésztés;
agrártevékenység pénzügyi forrásainak biztosítása, kölcsönös segélynyújtás (asistenţă mutuală), a tevékenységek bebiztosítása.
Az agrárgazdálkodásban időközben létrejött változások miatt szükségessé vált a szövetkezeti törvény módosítása, kiegészítése. A Hivatalos Közlöny április 15-i, 213. számában jelent meg az ezt a célt szolgáló jogszabály(Legea nr. 95/2013 pentru modificarea Legii cooperaţiei agricole). A jogalkotó ezúttal az újonan létrejött gazdálkodási formák szövetkezetekbe való belefoglalását kívánta lehetővé tenni.
Ennek érdekében az eddig érvényben levő szabályozás helyett, amely az agrárgazdasági szövetkezetek két formáját tette lehetővé – egyrészt a magánszemélyek által létrehozott szövetkezetek (ezek voltak az 1. fokú szövetkezetek – cooperative de gradul I), másrészt a jogi személyek szövetkezete (2. fokú szövetkezetek – cooperative de gradul II.) –, most a törvény, megtartva a két, különböző fokú szövetkezeti formát, a következő szerveződési lehetőségeket írja elő:
I. fokú szövetkezetek: ezek tagjai lehetnek magánszemélyek (egyéni gazdálkodók), gazdasági tevékenységre felhatalmazott személyek (persoane fizice autorizate), egyéni és családi vállalkozások;
II. fokú szövetkezetek: ezeket létrehozhatják magánszemélyek vagy gazdasági tevékenységre felhatalmazott személyek által létesített jogi személyek.
Nyilvánvaló cél a szövetkezetbe való tömörülés lehetővé tétele az agrárgazdaságban létező minden gazdálkodási forma részére. Mint ismeretes, az erdélyi magyar közösségnek nagy hagyománya van az agrárgazdálkodás különböző szövetkezeti tevékenysége terén. Gondoljunk csak az egykori HANGYA szövetkezetekre! Nagyon hasznos lenne gazdatársadalmunk részére ezeket a hagyományokat minél szélesebb körben feleleveníteni, felhasználva az erre vonatkozó, most időszerűsített jogszabályok adta lehetőségeket.