Gergely Imre | 2012.12.27.
Ezrek maradhatnak munka nélkül a székelyföldi faiparban, amennyiben továbbra is idegen cégek viszik el az erdeinkből kitermelt fát – ezt az igen sötét jövőképet vázolják az Arbor Vállalkozók Szövetségének vezetői. Az erdőtulajdonosoknak meg kell érteniük, hogy saját jövőjüket is tönkreteszik azzal, ha nem a helyi feldolgozóknak adják el a faanyagot.
A székelyföldi faipar (a faházgyártástól a bútorkészítésig) csődbe fog menni, ha nem sikerül megállítani, hogy idegenek vigyék el a nyersanyagot, azaz az erdőkből kitermelt fát. A helyi vállalkozások egyre nehezebben jutnak nyersanyaghoz, mivel a fa árát két év alatt duplájára verte fel egy ausztriai székhelyű cég, a Schweighofer Holzindustrie, amely nagy mennyiségben vásárolja fel a fenyőfát vidékünkön is. Az általa kínált árakkal már nem tudnak versenyezni a székelyföldi vállalkozások.
A sok pénz lehet, hogy nem több, mint a kevesebb
A Bajkó Tibor, Gál Emil és Szilágyi Imre gyergyószéki faipari vállalkozók által elmondottak szerint a helyi cégeknek már nincs, ahogyan tovább emeljenek azon az áron, amit a faanyagért kínálnak. A gazdasági válság miatt 20-30 százalékkal kevesebbért tudják eladni termékeiket, az üzemanyag-, villanyáram- és egyéb költségek nőttek, így épphogy minimális nyereséggel tudnak dolgozni, az is komoly erőfeszítésekbe kerül, hogy az alkalmazottaikat megtartsák. A béreket (habár tisztában vannak azzal, hogy kellene) ilyen körülmények között gyakorlatilag képtelenek emelni. A nyersanyagár emelkedése pedig egyenesen a csőd közelébe viszi őket – mondják. Hozzáteszik: az osztrák cég ugyan nagyobb összeget fizet a fáért, aminek örülnek is az erdőtulajdonosok, de a valóságban nem keresnek többet, mintha kevesebbért, de helyi vállalkozásoknak adnák el.
Az idegen cég jól fizet, de csak a legjobb minőségű fáért. Kivágja a rönkök legjavát, és ezért ad pénzt, a többit pedig ott hagyja. Így például száz köbméter fából magas áron vásárol meg ötvenet, a többiért nem ad semmit. A helyi cégek ellenben mind a száz köbmétert kifizetik, ha olcsóbban is, ugyanis teljes egészében feldolgozzák a fát. A végösszeg sok esetben ugyanannyi, vagy alig különbözik, ha a helyi vállalkozás, vagy az idegen veszi meg az anyagot – mondják az Arbor vezetői.
„Ha nem segítjük egymást, mindannyian tönkremegyünk”
Fel szeretnénk hívni az erdőtulajdonosok figyelmét, hogy ha az idegen cégeket gazdagítják, akkor nemcsak a helyi vállalkozások sorsát nehezítik meg, hanem a magukét is. A külföldi felvásárlók a magas árakkal azt érik el, hogy a kis székelyföldi faipari cégek tönkremennek. Amennyiben ez megtörténik, rengetegen veszíthetik el az állásukat. Az a mentalitás, hogy nem akarom XY vállalkozó szekerét tolni, mert az már eleget gazdagodott – igencsak veszélyes. Az fenyeget, hogy János bácsi eladja idegennek a fát, s miatta a fia vagy a veje lesz munkanélküli, mert olyan cégnél dolgozott, amely már nem jutott nyersanyaghoz – vázolják a szomorú lehetőséget az Arbor-vezetők. Hozzáteszik: a mostani magas árak pár év alatt a negyedére is visszaeshetnek, ha nem lesz helyi konkurencia. Az idegen vállalkozás, mihelyt „megtisztította a piacot”, nem lesz bolond, hogy sok pénzt fizessen a fáért, amikor amúgy sem lesz más, akinek eladni...
„Ha egy cég tönkremegy, akkor nemcsak a vállalkozó vagy a családja sínyli meg, sőt ő a legkevésbé. Eladja a gépeket, a műhelyeket, s valami egyébbe kezd. De mi lesz azokkal a százakkal, ezrekkel, akik utcára kerülnek? – veti fel a kérdést Bajkó Tibor. Hozzáteszi: mindenki tisztában van azzal, hogy az emberek fizetésén emelni kell, hiszen minden drágul. Ehhez azonban az kell, hogy a cég dolgozni, termelni tudjon, jövedelme legyen. Ennek pedig legfontosabb feltétele, hogy megfizethető nyersanyaghoz jusson” – teszi hozzá.
Az Arbor – közösen más romániai faiparban érdekelt szervezetekkel – megpróbálja elérni, hogy megszülessen egy törvénytervezet, amely magas adót vetne ki a szállított faanyagra, amennyiben azt nem helyben, hanem a megyehatárokon túl dolgozzák fel. Ez megoldás lehetne a nyersanyagexport csökkentésére. Ők is látják azonban, hogy a nagy gazdasági érdekek miatt nehéz lesz ezt a törvényt elfogadtatni. Az igazi megoldást helyben kell elérni, éspedig úgy, hogy az erdőtulajdonosok belátják, a székelyföldi jövőt csak az biztosíthatja, ha nem hagyjuk gyarmatosítani magunkat, székely erdők székelyek boldogulását segítik – szögezik le a vállalkozók