Kárpátinfo.net | 01/27/2013
www.ua.all.biz
A „zöldhagyma” a tél végi, kora tavaszi időszakban sokak által kedvelt csemege, mint friss zöldség jelentős. A hajtatás különböző módjainak leírása előtt célszerű a vöröshagyma élettani jellemzőit összefoglalni, a legfontosabb ökológiai igényeit számba venni.
A vöröshagyma számára a 19 +– 7 0C-os hőmérséklet a legkedvezőbb, a nagyon jó fagytűrő képessége miatt mégis a hidegtűrő zöldségnövények között tartjuk számon. Csírázása 4–5 0C-on már megindul, a kikelt csíranövények a mínusz 5–6 0C hideget is különösebb károsodás nélkül elviselik. A fejlett gyökérzettel rendelkező ősszel ültetett növények nagyon alacsony (–18–20 0C) hőmérsékleten sem fagynak el, ezért az idejében ültetett hagyma hideg fóliás hajtatása nem nagyon kockázatos.
A hajtatott vöröshagyma fényigénye – a szabadföldi termesztésével szemben – elenyésző, az erős fény nem is kívánatos. A zöldhagyma kívánt minőségét elsősorban a minél hosszabb halványított szárrész adja, amihez nem szükséges erős megvilágítás. Dughagymáról nevelve, kevés fényben is jól hajtatható, mert ilyenkor nincs szükség komolyabb asszimilációs tevékenységre, a dughagymában felhalmozódott tápanyag a levélzet képzéséhez elegendő. A vöröshagyma a közepes vízigényű zöldségfajok közé sorolható, ami a faj kis lombozatával, sekélyen elhelyezkedő, kis tömegű gyökérzetével és viaszos levélzetével magyarázható. A hajtatott vöröshagyma vízigénye a tenyészidő rövidsége miatt magas és rendszeres vízellátást igényel, az esetleges kiszáradásra érzékenyen reagál.
A rövid tenyészidő és a hagymafejben elraktározott tápanyag nem teszi szükségessé a rendszeres, nagyobb adagú tápanyag kijuttatását.
A vöröshagyma hagyományos hajtatása történhet fűtetlen létesítményekben (ez elsősorban kisebb méretű fóliaágyakat és -sátrakat jelent), valamint fűtött fóliasátrakban. Átmeneti megoldásnak nevezhető az újhagyma termesztésében az a megoldás, amikor a nagyobb méretű dughagymát, vagy gyengébb minőségű étkezési vöröshagymát augusztus hónapban a szabadföldre kiültetik. Az ősz folyamán megerősödő állományra az időjárás függvényében már február közepétől, végétől fólia kerül, így március végén, de legkésőbb április elején, közepén értékesítésre kész áru szállítható a piacra.
Régebben megszokott volt, ma már kevésbé ismert gyakorlat az étkezési hagyma válogatás utáni fűtetlen fóliasátorba való kiültetése. Ennél a változatnál gyakorlatilag a gyengébb minőségű hagymákat is elültették, különösen a kitároláskor már kihajtottból lehet viszonylag rövid idő alatt értékesíthető zöldhagymához jutni.
Egy másik, ugyancsak fűtetlen hajtatási módszer szerint a hagymákat már akár augusztus második felében, vagy szeptemberben elültetik. Ehhez a technológiához főleg a másodosztályú étkezési hagymákat használnak, de itt is cél, hogy egy fejből lehetőség szerint kettő, de akár három hagymaszár is képződjön. Az állományból a kora tavaszi hónapok hőmérsékletétől függően február végétől, március hónap folyamán értékesíthető árut kaphatunk.
Az ültetés 20-25 cm-es sortávolságra történik, a tőtávolság a hagymák méretétől függően 3–4–6 cm. A fertőzés veszélye miatt fontos, hogy a hagymák ne érjenek egymáshoz. Fontos az ültetés mélysége is. Egyes termesztők „csak” mélyen elduggatják, mások 8–10 cm-es árkot húznak, annak aljába helyezik a szaporítóanyagot. Ezzel a módszerrel megfelelő hosszúságú piacképes etilolált (fehérített) zöldhagyma termeszthető.
Előfordulhat, hogy a kiültetett állomány a téli hónapokban megfagy, majd kienged. Ha ez a fagyos és meleg időszak többször is váltogatja egymást, akkor a hagymaszárak nyálkássá válnak, eldőlnek, könnyen megbetegszenek. Leghamarabb a hagymaperonoszpóra támad.
A vöröshagyma hajtatásának új eljárása a múlt század 90-s éveiben bontakozott ki. A módszer eredményeképpen október végétől, november elejétől húsvétig tartó időszakban műanyag tálcákon, zsugorfóliás csomagolásban kapható az újhagymának vagy zöldhagymának nevezett termék.
A hajtatható hagymafajtákkal szemben támasztott követelmények közül lényeges hogy:
– a szedés időpontjára a hagymafej jól megpuhuljon, a tönk levágása után az értékesítésre kerülő hagymaszárak a fejből könnyen kihúzhatók legyenek.
– a hagymafejben minél nagyobb számú csíra legyen, ebből képződik a fogyasztható, fehér színű „újhagyma”. Ennek ellenőrzését a termesztők egyszerű vágási próbával végzik el. A hajtatásra szánt vöröshagyma vásárlásakor néhány fejet középtájon elvágnak, így megítélhető, hogy az adott tételből hozzávetőlegesen milyen eredmény várható. Leggyakoribb a 2–3 csírát tartalmazó hagyma. Előfordul azonban, hogy a főrügyekből akár 5–6 db is található. Ilyen nagyszámú csíra nem kívánatos, az ezekből fejlődő hagymaszárak túlságosan vékonyak.
A hagymafejeket az október eleje és november eleje közötti időszakban kezdik ültetni, a termesztőberendezéstől (fűtési lehetőség), valamint a hasznosítási formától függően egymást követő 2–3–4 kultúra is elképzelhető. A kultúrák kifejlődése a betakarításáig 3–4–5 hetet vesz igénybe, tavasszal értelemszerűen rövidebb idő szükséges.
Az ültetés a termesztőberendezés talajába, vagy asztalokon, polcokon perlitbe történik. Erre a célra durvább szemcseméretű perlitet használnak, újabban a faforgácsot is előszeretettel alkalmazzák. Ezt az anyagot 2–2,5 cm vastagságban elterítik a fóliasátor talajára, arra kb. 0,5 cm vastagon fűrészport helyeznek. A forgács a levegőt, a fűrészpor pedig a vizet tartja magában. Ezzel a megoldással nagyobb szedési, csomagolási teljesítmény érthető el, a hagymát ugyanis nem szükséges a talajtól, sártól külön megtisztogatni.
A fűtés nélküli fóliasátrakban a megfagyás veszélyének csökkentése érdekében alkalmazható a kettős, vagy többes takarás.
A fűtési költségek kiküszöbölése érdekében a hagyma hajtatható pincében, zárt helyiségben is. Itt azonban pótmegvilágításról is gondoskodni kell.
Nem szükséges mélyre ültetni, elegendő csak a perlitre, forgácsra erősen rányomni a hagymafejeket. A szedést is megkönnyíti, ha a hagyma szabadon áll.
A tenyészterület jellemzően úgy alakul, hogy a hagymákat sűrűn, egymást érve ültetik. A fóliasátrakban az ágyásos, pincékben a polcos elrendezést részesítik előnyben, az ágyások és a polcok szélessége egyaránt 150–170 cm, közöttük 30-50 cm széles utakat hagynak. Emeletes kialakításnál célszerű az ennél szélesebb, 60–70 cm-es közlekedő út.
A vöröshagyma hajtatásának időtartamát a hőmérséklettel erősen befolyásolhatjuk. Extra méretű hagymafejekből 20–22 0C-on akár 3 hét alatt is piacképes árut nevelhetünk, míg alacsonyabb hőmérsékleten (10 Celzius fok alatt) a tenyészidő 50 napra is kitolódhat.
A vöröshagyma a fenti technológiával való ápolási munkája a tápoldatozás is, amit a legtöbb esetben nitrogén túlsúlyos műtrágyával végeznek.
Az egyszerre kijuttatott mennyiség 0,5 dkg/m2 legyen. A tápoldatos beöntözés közvetlenül a hagymák ültetése után történik, és szükség szerint 1–2 alkalommal megismételhető.
A hajtatott vöröshagyma jó vízellátására a rendszeresség a jellemző. A használt ültetőközegek (forgács, perlit stb.) kiegyenlítik ugyan a rendszertelen öntözésből eredő kisebb hiányosságokat, de ügyelni kell arra, hogy az állomány ne száradjon ki.
Az ültetést követő 3–4 hét elteltével a szabályozott hőmérsékletű létesítményekben a hajtatott állomány értékesítésre kész. A betakarítás jellemzően úgy történik, hogy minden hagymafejet gyökerestől felszednek, mert a kialakult óriási gyökértömeg nem teszi lehetővé a válogatva szedést, a több menetes betakarítást.
Felszedés után a hagymafejről éles késsel eltávolítják a tönköt, mintegy 1 cm-re a hagymatest alajától. Ezt követi a hajtásoknak a hagymafejből történő kihúzása. Szerencsés esetben a hajtások könnyedén kijönnek a hagymából, ilyenkor beszélünk a „jól puhuló” fajtáról. Ellenkező esetben sokkal nehezebben lehet a hagymafejeket lebontani a hajtásokról, ez a szedési teljesítmény csökkenéséhez vezet.
Ezt követi – ha földes, sáros a hagyma – a hajtások törölgetése, esetleg lemosása, majd a hártyák eltávolítása, és az áru csomagolása.
Egy hungarocell tálcára 5 db erős újhagymát helyeznek, a hagymaleveleket nem vágják le, azokat is becsomagolják. Az értékesítésre előkészített áru fóliával csomagolva, a raktározás körülményeitől, az eladótér hőmérsékletétől függően 3–4 napot bír ki minőségromlás nélkül. Terra Dei Alapítvány Forrás: