2012. október 20., szombat

Változó idők a hegyek között

2012.10.19. 
Kommandón a szárazság nem sújtotta a mezőgazdászokat – egyszerűen azért, mert a hegyek tetején amúgy sem terem meg a krumpli, a kukorica, a gyümölcs, de még a zöldség sem. Ennek ellenére az erdő emberei is érezték a szárazság átkát. A vízhiány egyik legfontosabb bevételüktől, az erdei gyümölcsök és gombák begyűjtéséből származó jövedelemtől fosztotta meg idén a komman­dóiakat.
A keresetre pedig rászorulnak, az 1004 lakosú községben 42 család részesül szociális segélyben. „Nem is emlékszem, mikor volt még ilyen gyenge a gombatermés. Eddig szinte nulla, az utóbbi napokban hullott eső talán még előcsalogatja a medvegombát, az hozhat egy kis jövedelmet” – mondja Kocsis Béla polgármester. Az eső nyomán a csemegének számító laskagomba is megjelenhet. Igaz, ezt nem gyűjtik a felvásárlók, de a kommandóiaknak megvannak a saját vevőik. Jelenleg egy gombafelvásárló működik a faluban, de ottjártunkkor az is zárva volt.
Sok az eszkimó
A gomba nemcsak a kommandóiaknak, de más orbaiszéki települések lakóinak is pluszjövedelmet jelent. A Mezőségben élő Füzes Jóska egész családjával Kommandóra költözik a gombaszezon idején. Egylovas szekerével épp szerdán igyekezett a hegyek közé. Négy gyermeke, felesége és még két ember gyalog bandukolt a ló után, a szekérderékba műanyag bödönöket, üstöt, és sokféle cókmókot raktak be. Jóska büszkén mondja: ők most főképp gebegombáért (tuskógomba) mennek. Ott, helyben, az erdőben megfőzik, majd sóval vegyítve bödönökbe rakják. Állítja, kitűnő étel télire, nemcsak a család, hanem a rokonság számára is viszik. Ha időközben medvegombát, laskagombát találnak, azt leadják a faluban. Úgy tudja, most 15–18 lejt adnak egy kiló medvegombáért, az nem rossz pénz, ha „elkapják”, egy nap alatt akár harminc kilót is leszednek – állítja. A fényképezőgép elé állni nem akar. Azt mondja, ha megtudják, hogy a gombából pénzt kap, elvághatják a „szocitól”. Az pedig nem lenne jó, mert az a legbiztosabb jövedelem szá­mukra...
Különben Kommandón nem fogadják szívesen az idegenből érkezett gombaszedőket. Konkurenciát jelentenek a helybélieknek, megesik, hogy több idegen gyűjtöget az erdőben, mint helybeli. A gomba és az erdei gyümölcs esetében is érvényes a mondás: „Sok az eszkimó, kevés a fóka...”
Vendégforgalomban a jövő
Minden nyomorúság ellenére Kom­man­dó él. Nemcsak az önkormányzat, a polgárok is igyekeznek a maguk módján. A sorházakon egyre több helyen látni hőszigetelő ajtót, ablakot, folyamatos a lakások külső hőszigetelése is. Még arra kellene odafi­gyelniük, hogy az újítások illeszkedjenek a környezetbe. A narancssárga, virító zöld házak nem jellemzőek Kommandóra.
Habár csatornázás nincs a faluban, a csapokon már folyik a víz – és ez nagyon fontos az idegenforgalomhoz. Sokan arra gondolnak, hogy vendégfogadóvá alakítják házuk egy részét. A kiadó szobákra igény mutatkozik, főként a nyári cigányfolklór-tábor vagy a falunapok idején. A gomba- és erdeigyümölcs-begyűjtés mellett ez is fontos bevételi forrássá alakulhat.
„Arról lemondtunk, hogy egyszer majd újraindul a deszkagyár, és onnan fognak megélni a kommandóiak. Az erdőkitermelés nem mehet a végtelenségig, viszont az erdő, a természet kincseit jól ki lehet használni a vendégforgalom fejlesztésére, ez jelentheti Kom­mandó jövőjét” – fogalmazza meg Kocsis Béla.
Feldolgozva drágább
Ha turisták járta hellyé válik Kommandó, az erdei gyümölcsök, gombák gyűjtése is nagyobb hasznot hozhat. A medvegomba kilója nem éri el a húsz lejt a begyűjtőnél. De ha felszeletelik, megszárítják, a vendég szívesen ad húsz lejt vagy akár többet tíz dekáért is.
Új panzió a Laur oldalábanAz áfonyát is jobban veszik, ha pálinka készül belőle, a málna is többet ér lekvár formájában. Ezt tudják a helybéliek, de ha ilyen portékát akarnak eladni, „le kell ereszkedjenek”. Például Kovásznán a fürdővendégek jó kuncsaftok. Kelemen Attila nyáridőben folyamatosan kínálja nekik a Kommandóról beszerzett finomságokat. Jól megy az üzlet, azt is fontolgatta, hivatalossá teszi a vállalkozást, így akár nagyban is forgalmazhatná az erdő terményeiből készült specialitásokat. Igen ám, de amikor megtudta, mennyi engedély kell egy kisüzem létreho­zá­sához, mennyi követel­mény­nek kell eleget tenni, elment a kedve a „hivatalosságtól”. Jövő nyáron is az oldaltáskájából fog árulni – jelentette ki.
Végtelen lehetőségek
A kommandói idegenforgalom fejlesztésére számos elképzelés született. A községháza nyitott. Megértették, hogy saját erőből, még pályázati lehetőségek felhasználásával sem tudnak olyan eredményeket elérni, melyeknek minden helybéli élvezheti a hasznát. Viszont ha együttműködnek befektetőkkel, a haszon látványosabb lesz.
Csak néhány az ötletek közül: a tőzegláp vonzóbb, ha ott tanösvényeket alakítanak ki, túrautakat lehet létesíteni oda, ahol egykor Ceauşescu világrekorder medvéjét lőtte, vagy ahol nemrég ugyancsak világrekordnak számító agancsú szarvasbikát ejtettek el. Lehetőség lenne sífutópálya kiépítésére, ezt nyáron terepmotoros kalandozók használhatják, akár bérelt járművel is. Érdekesség lehetne Kommandó négyféle hídja is – az első a Vashíd, ezt a vasútnak építették a község kovásznai kijárata közelében, következik a Betonhíd a faluba vezető úton, majd a Fahíd a központban, legvégül a Kötélhíd, amely egykor azért épült, hogy Gröedel báró hamarabb eljusson vadászkastélyából a Kaszinóba. A helytörténeti múzeum, az ott berendezett „favágó szobája” sem mindennapi érdekesség. És még nem is beszéltünk a kisvasútról.
A vendégforgalmi lehetőséget sokan érzik. A Laur oldalában, a sípálya közelében uniós pályázati pénzekből panzió épült. Az üzletemberek előszeretettel vásárolnak telket, építenek villát Kommandón – tudják, hogy a befektetést egyszer majd megtérítik a turisták.
Mi lesz az úttal?
Idén csak emlék a sok gomba – archív felvételAhhoz, hogy a látogató szívesen menjen Kommandóra, megfelelő útra van szükség. A Kovászna–Kommandó útszakasz tavasszal még tökéletes állapotban volt – mostanra kisautóval nehéz felmászni a hegyre. Az út állapotáért a rönkszállító autók a felelősek. Nem elég, hogy akár nyolcvan tonnájukkal valósággal szétnyomják a töltést, az úttestet egyenesen rakodórámpának használják – és ezért az erdőkitermelőket nem szólítja meg senki.
Az út a megyei tanács fennhatósága alá tartozik, a javításokat rendszeresen elvégzik, de ahhoz, hogy folyamatosan jó állapotban legyen, nem lenne elég a havi karbantartás. Kommandón tudják, hogy útadó kivetésével csökkenne a forgalom, a pénzt javításra lehetne fordítani. De a községi utak nagyon „rövidek”. A kovásznai út megyei tulajdon, a Gyula felé vezetőt az erdészet birtokolja, Papolc felé csupán a Tapolca hídjáig tart a község területe, tovább a zágoni községháza rendelkezik.
A papolci úton egész nyáron folyt a javítás, csaknem kétmillió eurót költenek el a közel húsz kilométeres szakasz rendbetételére. Már most vígan lehet közlekedni rajta – ez akár alternatívát is jelenthet a személygépkocsi-forgalom számára. Nem így a teherautóknak. Kis József zágoni polgármester számtalanszor meg­­fogalmazta: senki ne gondolja, hogy ha teljesen elkészül az út, oda terelik a Kom­mandóról Kovásznára induló teherforgalmat. Aki ezt akarja, előbb oldja meg, hogy Papolcon terelőutat épít, ha nem, a súlyos autók tönkre- teszik a falu utcáit, az út menti házak is veszélybe kerülnek – jelentette ki többször is.
Látogatásunkat összefoglalva kijelenthetjük: a községben megmozdult valami, kitartással akár éveken belül is eljöhet az idő, amikor a helybeliek nem panaszkodnak majd a gomba, erdei gyümölcsök hiányára – akkorra a vendégforgalom jelenti majd fő megélhetési forrásukat. Bokor Gábor 3szek.ro