Zalánban charolais-farm alakul

http://erdely.ma/gazdasag.php?id=107592

2012.01.04 

Közösen tervezi egy húshasznú szarvasmarhatelep létesítését Zalán aljában Héjja Dezső és Szász István helybeli vállalkozó. Hosszas mérlegelés és piacfelmérés után döntöttek az újszerű ágazat mellett.

Mindkettejük alapképzettsége a mezőgazdaság – István agronómus, Dezső a kézdivásárhelyi mezőgazdasági líceumban végzett –, igaz, a mezőgazdász szakmában kevés időt töltöttek korábban. „Külön-külön akartunk húsmarhákkal foglalkozni, de a sors úgy hozta, hogy a közös cégalapítás mellett döntöttünk. A sepsi-charolais-t karácsony előtt jegyeztettük be, hozzávetőleg 200 000 eurós befektetéssel számolunk, aminek nagyjából elegendőnek kell lennie egy egyszerű, háromoldalú istálló építésére, tenyészállat, traktor, körkasza, szénaforgató és körbálázó gép vásárlására. Egyelőre ennyivel számolunk, mert a húsmarhánál nem lehet túlköltekezni" – tájékoztat István.

A legelőtakarító gépet már megvásárolták, mert feltétlenül le kell veretni az évek óta felgyűlt, elszáradt, embermagasságú növényzetet és gyomot – mondja Dezső. A gép alapos munkát végez, nem kegyelmez a vakondtúrásoknak, de még az öt centiméternél vékonyabb bokorágaknak sem. A területre nagyon ráfér a tisztítás, hiszen a magánszemélyektől bérelt kaszálók nem láttak kaszát legalább tíz éve, de a közel 60 hektáros bérelt legelő sincs különb állapotban, nem volt állat, ami lelegelje, elvadult minden.

„A tenyészállatokat Magyar­országról vesszük az ottani egyesület segítségével. A charolais fajta mellett döntöttünk, a húsfajták közül a legjobbnak mondják. Miután hallottuk, hogy a megyei mezőgazdasági igazgatóság nagyon jó kapcsolatban áll az anyaországi egyesülettel, felvettük a kapcsolatot az intézménnyel, kétszer is kint jártunk tapasztalatszerzésre, farmlátogatásra" – mesél az előzményekről Héjja Dezső. Az állatokat április közepén hozzák el: a kiválasztott húsz vemhes üszőt és 40 szűzüszőt leelőlegezték, de az állatok a telet még kint töltik. Egy francia apától származó fiatal tenyészbikát is vásárolnak, mert az ajánlott technológia szerint a fedeztetések 80–90 százaléka világszinten is természetes úton, bikával történik.

A charolais nem igényes a takarmányra, mindent letakarít, november közepén az állatok még a kukoricatarlón és a fagy által megszárított szudáni füves legelőn tartózkodtak minden kondícióromlás nélkül. Nyáron beérik a legelővel, télen szénával, silóval és egy kevés abrakkal, Magyaror­szágon csak arasznyi hó lehullása után istállózzák be őket. Az állatokat nem kell félteni a hidegtől, inkább a huzatot és a túlzott nedvességet nem szeretik. Esetükben nincsenek állatjóléti uniós megszorítások. „Olyan telepen is jártunk, ahol csak szélfogó kert volt, meg egy szalmából kiépített, szalmával bőségesen bealjazott pihenődomb" – meséli István. A hízóra fogott bikaborjak természetesen jócskán igénylik az abrakot, de ennél a fajtánál meg is látszik az eredmény: hivatalos mérések szerint bőséges abrakolás mellett napi három kiló súlygyarapodás is elérhető.

Az értékesítésre is van elképzelésük a zaláni gazdáknak. „Az állomány felszaporítása az elsődleges célunk. A bikákat sem szánjuk feltétlenül vágóhídi értékesítésre, mert a magyarországi fajtaegyesület ígérete szerint a tőlük vásárolt állatok utódjaira is megadják a származási lapot, törzskönyvet több nemzedéken keresztül, ez pedig az egész unióban érvényes lesz. Ők jönnek időszakosan állatot mérlegelni, küllemet bírálni és saját teljesítményvizsgálat-eredményt számolni. Ro­mániá­ban egyelőre semmi remény a törzskönyvvezetés elindítására, és mi elsősorban tenyészállatok értékesítésében gondolkodunk" – ecseteli Héjja.

Az ilyen állat nem olcsó, egy tiszta fajtájú vemhes üszőért az 1800–2000 eurót is elkérik az unióban. És ha a gazdálkodó a húságazatot választja, arra is kell gondolnia, hogy két, két és fél évig nem hoz jövedelmet – ez természetesen nem érvényes, ha a pirostarkát keresztezi valamelyik húsfajtával. A hizlalt bikaborjak értékesítése sem tűnik problémásnak, mivel uniós szinten évi 300 000 tonna marhahúshiánnyal számolnak. És ott a török piac is, ahová egyelőre tőlünk nem lehet élő állatot vinni, de egyes információk szerint folyamatban a török tiltás feloldása. A magyar gazdák jelenleg nem is hizlalnak nagy súlyra, a törökök a 300 kilós állatokat hihetetlenül magas, 4-4,1 eurós élősúlyi árban viszik. Ilyen ár, ilyen jövedelem pedig a gazda és családja számára különösen jó megélhetést ígér. Incze Péter

Megjegyzés

Mivel hazai szinten egy elég ismeretlen szarvasmarha fajtáról van szó idetettünk egy bővebb ismertetőt is(EP):

A lajosmizsei Charolais Kft. nevében hordozza a világon legelterjedtebb húsmarhafajta iránti elkötelezettségét. Az összes földrészt beleértve nincs olyan, önmagára valamit is adó jelentős tenyészet, amelyik ne tartana folyamatos készenlétben charolais bikát. Ez az egyetlen mondat a lényeget ragadja meg:  A charolais világfajta

Új-Zélandtól Dél-Afrikáig a legelterjedtebb, nagy súlyú hízott marhát előállító fajta. A világ minden országában -ahol megtalálható - igyekeznek tiszta vérben megőrizni. A tenyésztői munkát mindenütt az adott ország önálló tenyésztő szervezetei felügyelik.

Lajosmizsén a Kossuth Szövetkezetben az 1970-es évek közepén döntöttek éppen e fajta mellett, ugyanakkor, amikor Abaújban - a Léhi, majd a Szikszói Állami Gazdaságba - megérkeztek Szlovéniából az első charolais tehenek. A szövetkezet szakemberei programszerűen, a gyepgazdálkodással, legelőhaasznosítással szoros összefüggésben vállaltak szerepet az akkor perspektivikusnak tűnő húsmarha tenyésztésben.

A fajta kiválasztása szempontjairól így vall Bujdosó Márton, a Charolais Kft. ügyvezetője:

"Ha már húsmarha, az összes szempontot egybevetve válasszuk a csúcsminőséget. A charolais nagy testű, az extrém körülményeket jól tűrő, könnyen ellő, kiváló növekedési erélyű, gazdaságosan hízlalható húsmarha. E tulajdonságait már az egész világon bebizonyította, azaz kiválóan alkalmazkodik a helyi adottságokhoz. Jó idegrendszerrel megáldott, rendkívül nyugodt vérmérsékletű, szelíd, legelőképessége kitűnő."

Számos jó tulajdonsága alapján érthető, hogy magas tenyészértéket képvisel, azaz tenyésztésével nem csak végtermék-előállítás a cél, hanem a tényészállatok értékesítéséből is jelentős hasznot várhatunk.

A fajtához fűzött reményeket, az elvárásokat derekasan teljesíti isaz ország genetikailag egyik legkiválóbb charolais állománya,amely az első 100 üszővel szemben ma 2801 tehenet számlál. A legjelentősebb gyarapodás 1987-ben történt, amikor 50 üszőt hoztunk a fajta őshazájából, Franciaoszágból. De azt az 50 üszőt majd két hétig válogattuk! A két gulya - az egyik Kiskőrös, a másik Kunpeszér mellett legel kora tavasztól késő őszig a Kiskunsági Nemzeti Parktól bérelt területeken - minden egyedére illik a mostanában divatos jelző: ez bizony "biomarha", hiszen sem nyáron, sem télen nem fogyaszt olyan takarmányt, amely ne a természetből származna!

A Charolais Kft. tenyészállományában 78-80 a bikanevelő tehén,akiktől évente 20-30, a fajta értékeit hordozó, jó áron értékesíthető tenyészbika származik. Három tenyészbika-növendék minden évben a cégnél marad!

Húsmarháról lévén szó, kihagyhatatlan a legfontosabb értékmérőről, magáról a húsról szót ejteni. A hízékonyságot szemügyre véve; a hizlalásba fogott charolais képes a napi 2-2 és fél kilogramm testtömeg-gyarapodásra, de a már napi 1.300-1.600 grammos gyarapodással gazdaságosan 600 kiló fölé hizlalható. A tehenek tömege 600-800 kilogramm, a kiállításra felkészített tenyészbikák a 14 mázsát is elérik. Valóban a világ legnagyobb testű szarvasmarhája! Izmoltsága és szélességi méretei megnyerőek. A hízott növendékmarhák húskitermelési százaléka és értékes húsrészeinek mennyisége és aránya igen kedvező. A csontos hús faggyúban szegény, jól márványozott. A hízó bikák a legigényesebb fogyasztói igényeket is kielégítik. A Charolais Kft. selejt teheneinél 61 százalékos húskihozatalt regisztrált a Zalahús, 12 levágott marha átlagában.

A nehéz ellés kiküszöbölésére - mind az apai, mind az anyai hatásra - irányuló szelekciót immár négy évtizede rendkívül következetesen végzik a charolais tenyésztők, így a nehéz ellés rendkívül ritka.

A magyarországi charolais-tenyésztés jelentőségét, célját, jövőjét mindenekelőtt a kis, vagy inkább a közepes méretű állománnyal rendelkező húsmaratenyésztők megsegítésében látjuk. ACharolais Kft. mindezt szervezett formában, integrátorként végzi. Évente 50-100 üszőt vásárolunk olyan kisebb tenyészetekből, amelyek jó minőségű charolais tenyészanyaggal rendelkeznek, de az üszőnevelés és a vemhesítés problémát okoz számukra.

Az 50-100 tehénnel rendelkező közepes méretű húsmarhatartó gazdaság egy család számára már szerény megélhetést nyújt. Ezeknek a viszonylag alacsony költséggel gazdálkodó termelőknek legfontosabb érdekük munkájuk eredményességének növelése, ezért szép számmal jelentkeznek és állományjavító keresztezést kezdeményeznek charolais bikákkal. Az ilyen gazdaságokban a charolais végtermék-előállító keresztezés terminál vonalaként jön számításba. Nekünk, tenyésztőknek pedig már csak néhány évet kell kihúznunk, az Európai Unióban azonos feltételekkel induló versenytársként egyértelműen javulni fognak a lehetőségeink.