A Ligeti György Centenárium keretében sorra kerülő eseménysorozatban az elsőt 2022 szeptemberében indították el. A tizennégy állomásos Ligeti György centenáriumi koncetsorozat Bukarestben kezdődött a magyar zeneszerző születésének századik évfordulója alkalmából. Amelyet a Liszt Intézet bukaresti központja szervezett a Klavier Art Egyesület kezdeményezett. A kezdeményezők a Liszt Intézettel partnersgében a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával megszervezett koncertsorozatban mutatta be az erdélyi származású magyar zeneszerző műveit. Felléptek Corina Răducanu és Eugen Dumitrescu zongoraművészek, akik a Liszt Intézet által szervezett Magyar Zene Fesztivál egykori nyertese is. Előadásukban elhangzott Ligeti György összes négykezes zongoraműve. Ebből az alkalomból romániai bemutatóként adták elő Ligeti Szimfonikus költemény 100 metronómra című művét is, amelynek megszólaltatása kapcsán a művészek a közönséget is bevonták.
De valójában ki is volt Ligeti György?
Ligeti György Sándor Dicsőszentmártonba született 1923. május 28.-án A Kossuth-díjas magyar zeneszerzőt Budapest díszpolgáraként osztrák-magyar állampolgárként temették el Bécsben 2006. június 12.-án. Tanulmányait a kolozsvári zenekonzervatóriumban, majd a budapesti Zeneakadémián végezte, Farkas Ferenc, Bárdos Lajos, Járdányi Pál és Veress Sándor tanítványaként. Tanulmányai elvégzése után népzene kutatással foglalkozott. Ösztöndíjasként Romániában több száz erdélyi magyar népdalt gyűjtött. 1950-től a budapesti Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést és ellenpontot tanított.
1959-ben Bécsben telepedett le. Állandó résztvevője volt a darmstadti nyári mesterkurzusoknak, vendégtanárként oktatott a stockholmi Zeneművészeti Főiskolán. Tanított Berlinben és a kaliforniai Stanford Egyetemen is. 1973-tól a hamburgi zeneművészeti főiskolán zeneszerzést tanított. 1958-ban készítte el első elektronikus művét, az Artikulationt. A nyugat-európai zenei életbeli ismertségét az 1961-ben megalkotott Atmosphères hozta meg számára. De hamar kiábrándult az elektronikus zenéből és ismét a hangszeres zene felé fordult, de saját stílus megteremtése felé törekedett.
Zenéjének leginkább felismerhető vonása valamiféle neodadaista érzékenység a humor és az abszurd iránt, ami kendőzetlenül mutatkozott meg a Poème symphonique művében. Egyetlen operáját Le grand macabre 1978-ban írta, amelyet Stockholmban mutattak be.
1978-as Hungarian Rock valamint a Passacaglia ungherese művekben magyar hangzást idézett, de modern eszközökkel. Számos művét pld. a Lontano,Lux Aeterna, Requiem mozifilmekben használták fel: Ragyogás, Űrodüsszeia,(2001)
Ligeti felmenői budapesti zsidók voltak. Ligeti apai ágon a világhírű hegedűművész és tanár Auer Lipót leszármazottja. Az Auer családot nagyrészt a nagyapa, Auer Soma (1805–1889) tartotta fenn, aki neves festőként számos templom freskóját készítette el.
Az apja 1904-ben Ligeti névre változtatta nevét. Igy lehetett Budapesten banki alkalmazott, majd az első Világháborúban, megsebesülésekor ismerte meg a zeneszerző anyját Somogyi Ilonát (1893–1981), aki elismert szemészorvos volt. Felépülése után öszeházasodtak és Dicsőszentmártonba költöztek az ottani bank vezetőjeként. A trianononi események után e városban maradtak annak ellenére, hogy a bank megszűnt és sorsjegy árulásával kellett a családot fenntartania.
A fiatal Ligeti György Sándornak jó nyelvérzéke volt és már az iskolában jól beszélte a román, német és magyar nyelvet. Ez igencsak számított élete folyamán, 1967-ben megkaphatta az osztrák állampolgárságot is. Ligeti 1943-ban megismerkedett Brigitte Löw-vel, jövendőbeli feleségével.
1951-ben Brigitte megszerezte budapesti tartózkodásra az engedélyt, de feladta a házasságát.
1952-ben Ligeti feleségül vette Spitz Veronikát, akitől hamar elvállt az útja. 1956-ban azonban a forradalom leverése után - Verával együtt - menekülnie kellett és Bécsbe kerültek "a sötét, elszigetelt világból az avantgárd zene egyik fellegvárába". A körülmények következtében közelebb került Verához, és 1957-ben, ismét feleségül vette. Vera pszichológusi állást kapott a bécsi egyetemen, Ligeti a zenéből élt.
1966-ban megszületett fia, Lukas, aki osztrák-amerikai állampolgárként szintén ismert zeneszerző lett.
Neves tanítványai között találhatjuk:
- James Horner, Denys Bouliane, Martin Bresnick, Unsuk Chin, Michael Daugherty, Anne LeBaron, Detlev Müller-Siemens, Roberto Sierra, Manfred Stahnke, Sheila Silver-t, akik tovább vitték a Ligeti-féle modern zeneszerzés technikáját.
A Ligei Centenárium keretében a HANGYA Egyesület tagjai vállalták, hogy vidéki rendezvények keretében több előadást is szerveznek, ahol bemutatják a Kossuth-díjas magyar zeneszerző munkásságát.
H.I.Z.
Szerk megj. Az fenti cikk a "Honvilág" II-III lapszában jelent meg