2023. május 20., szombat

Kinek jó a gyenge minőségű, de olcsó ukrán gabona? Lengyelország és Szlovákia után a hétvégén Magyarország is tilalmat vezetett be az Ukrajnából érkező gabona és más mezőgazdasági termékek importjára.

Makkay József 2023. április 16.,
Az egy héttel korábban országszerte tüntető romániai gazdák tiltakozása viszont nem hozott megoldást a román mezőgazdaságot sújtó ukrajnai élelmiszerimportra. Az ígérgetés nagymestere, Petre Daea mezőgazdasági miniszter az Európai Bizottságtól várja a megoldást, miközben tisztában van vele, hogy a többi kelet-európai kormányhoz hasonlóan, a döntést Bukarestnek kell meghoznia. Ha az ukrajnai háborúban a brüsszeli és az amerikai érdekeket a végletekig kiszolgáló varsói kormánynak sikerült leállítani az ukrajnai mezőgazdasági termékek behozatalát, akkor egy ilyen elhatározás Bukarestben sem kéne különösebb gondot okozzon. Brüsszeli döntés nyomán tavaly júniustól az uniós piacon vámmentessé vált ukrajnai gabona és egyéb mezőgazdasági termékek exportja eredetileg azt a célt szolgálta, hogy az Ukrajnával határos országok tranzit államként átengedjék az ukrán termékeket EU-n kívüli országok fele, elsősorban Észak-Afrikába, Ázsiába és a Közel-Keletre. Az Oroszországgal történő egyezség nyomán azonban ezeket a célországokat a fekete-tengeri kikötőkből induló hajók látják el gabonával, a vasúton és a kamionokban érkező szállítmányok viszont a kelet-európai piacokon rekedtek. Hosszú hónapok teltek el anélkül, hogy a brüsszeli bürokraták felmérték volna döntésük következményeit a kelet-európai országok mezőgazdaságára nézve. Mindenki tudta, hogy az agyonvegyszerezett és a rossz tárolási körülmények miatt is gyenge minőségű ukrán gabonát nem Európába, hanem a kevésbé igényes afrikai és ázsiai piacokra termelték. Olyan országokba, ahol rendszerint élelmiszerhiány van, így jól jön a gyenge minőségű, de olcsó gabona. A világ egyik legszigorúbb élelmiszerbiztonsági rendszerét működtető európai uniós piacra eleve nem juthatna be a legtöbb ukrán mezőgazdasági termék, ha betartanák a kötelező uniós előírásokat. Tudjuk, persze, hogy Ukrajna mindenben kivétel. Európa második legnagyobb területű államának nem kell tiszteletben tartania az ország népességének közel 30 százalékát kitevő nemzeti kisebbségek – oroszok, fehéroroszok, magyarok, románok, cigányok, örmények, németek, gagauzok és sok más közösség – jogait. Ha Brüsszel elnézi a nemzeti kisebbségekkel szembeni totális elnyomást, miért ne hunyna szemet az uniós normákkal összeegyeztethetetlen mezőgazdasági termékek exportjára? Pár hete egy dél-erdélyi nagy malomipari vállalkozóval beszélgettem, akit elég régóta ismerek ahhoz, hogy őszintén elmondja véleményét az ukrán gabonáról. Bevallása szerint eleve nem vásárolt egy kilót sem, pedig a gabonakereskedők hetente kínálták irreálisan olcsó terméküket. Véleménye szerint az ebből készülő liszt nem kenyérnek való, a pékségek meg sem vásárolnák tőle. De arra jó, hogy a romániai piacot elárasztó búzát, árpát, rozsot, napraforgót takarmánykeverő üzemekbe irányítsák és ezzel megfelezzék a tavaly nyári és őszi gabonaárakat. A jó minőségű bánsági, partiumi és főleg magyarországi kenyérgabonát emiatt ma szinte olyan áron vásárolja fel a malomipar, mint az ukrajnai háború előtt. Az már senkit nem érdekelt, hogy a műtrágya- és az egyéb inputanyagok árának megduplázódása miatt a gazdák nagyot buknak a gabonatermesztésen. Csak azok a farmok élik túl az ukrajnai dömpingárakat, amelyek elegendő pénzügyi tartalékkal rendelkeznek egy-két éves veszteségre. A brüsszeli illetékesek azzal nyugtatgatják az európai gazdákat, hogy az elmúlt hónapok ukrajnai exportdömpingje egyszeri alkalom volt. Az elhúzódó háború miatt az idei ukrajnai termés várhatóan jóval kisebb lesz, így exportra is kevesebb jut majd. Nagy kérdés, mennyire lehet hinni Brüsszelnek. Ha abból indulunk ki, hogy Ukrajna összterületének az 56 százalékát kitevő szántóterület az orosz megszállás ellenére is legalább 25-28 millió hektáron történő szántóföldi növénytermesztést biztosít, mindez olyan hatalmas mezőgazdasági potenciál, ami a következő években is korlátlan mennyiségű vámmentes búza, rozs, burgonya, árpa, napraforgó és cukor exportját teszi lehetővé az Európai Unióba. Mivel az EU-ba igyekvő Ukrajna jó esetben is csak évek múlva fogja betartani a mezőgazdasági termelésben előírt uniós normákat, dömpingáraival padlóra küldheti a kelet-európai mezőgazdaságot. Ezt Nyugat valószínűleg járulékos veszteségként kezeli a ,,magasztosabb” katonai célok megvalósításáért.

2023. május 18., csütörtök

Ligeti György centenáriumi koncertsorozat

Az Európa szerte ismert modern zeneszerző Ligeti György Sándor Dicsószentmártonba született 1923 május 28-án igy az idén ünnepelné a 100 éves születését. 
A Kossuth díjas magyar zeneszerző 2006 június 12-én halt meg és a bécsi központi temetőben nyugszik.
Az alábbi cikk nem most jelent meg és csak dicsérendő, hogy éppen a többségi zenészek gondoltak arra, hogy a százéves születését megünnepeljék. 
Sajnálatos, hogy szülővárosa nem készül a centenárium megünneplésére. Igaz ugyan, hogy  a kolozsvári "Ligeti Centenárium"-hoz csatlakoztak, 
Mivel Ligeti György szülőháza közel van a dicsőszentmártoni zsinagógához. Értékeljük, hogy legalább az egyik előadást éppen ott rendezik meg (29-én d.u.) a kolozsvári Ligeti Centenárium programjai közül.
Mivel nem minden kisváros (mostanság már municipium) dicsekedhet úgy európai és világhires modern zenét kialakító és megújjító szülötttel.  A HANGYA Egyesület tagjai az év elején azzal a kéréssel fordult a dicsőszentmártoni Helyi Tanács, valamint a Polgármesteri Hivatalhoz, hogy hagyják jóvá a Ligeti György számára a "Tiszteletbeli Diszpolgár" (-post mortem )tisztséget. 
Sajnos ezidáig semmi visszajezést sem kaptak  a kezdeményezők! (Budapesten már régóta díszpolgár!)
A HANGYA Egyesület Kiadó tagjai pedig elhatározták, hogy iró-olvasó találkozókon rövíd emlékműsort fognak szervezni a vidéki olvasóknak is éppen azért, hogy ismertté tegyék Erdélyben is ennek a kitünő modern zeneszerző életét és művészetét. 
A HANGYA Egyesület vezetősége a Ligeti György Centenáriuma alkalmából megtartandó emlékműsorokat támogatja és egy emlékfüzetet fog megjelentetni, amire későbbiekben visszatérünk. Z. Sára (HANGYA Kiadó)
2022.09.06 
 
Romániai településeket magában foglaló, tizennégy állomásos Ligeti György centenáriumi koncetsorozat kezdődik Bukarestben a magyar zeneszerző születésének századik évfordulója alkalmából – közölte hétfőn a Liszt Intézet bukaresti központja.
A román Klavier Art Egyesület által kezdeményezett, a Liszt Intézettel prartnerségében és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával megszervezett koncertsorozat bemutatja az erdélyi származású magyar zeneszerző életét és művészetét. Fellép Corina Raducanu és Eugen Dumitrescu zongoraművész, a Liszt Intézet által szervezett Magyar Zene Fesztivál egykori két nyertese. Előadásukban elhangzik Ligeti György összes négykezes zongoraműve. Ebből az alkalomból romániai bemutatóként adják elő Ligeti Szimfonikus költemény 100 metronómra című művét is, amelynek megszólaltatása kapcsán a művészek a közönséget is bevonják. Felkérik ugyanis a koncertre érkezőket, hogy hozzák magukkal metronómjukat vagy a happening jellegű előadáson kapcsolják be okostelefonjukon a Google metronome-ot.
Az elhangzó zeneműveket, Ligeti életét és munkásságát Szűcs-Blanaru Amália muzikológus és matematikus ismerteti, aki a Ligeti György. Bepillantás a zongora hanguniverzumába vagy matematikájába című kötet szerzője. Az előadás vizuális elemeit Maria Paun képzőművész készítette.
A koncertsorozat Bukarestben kezdődik csütörtökön a Liszt Intézet koncerttermében. További állomások: Barót, Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Balánbánya, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Maroshévíz, Gyergyóvárhegy, Borszék, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Szászrégen. A sorozat a zeneszerző szülővárosában, Dicsőszentmártonban zárul szeptember 24-án.
(MTI, fotó: schott-music.com)

2023. május 14., vasárnap

Levél Timmermansnak új GMO-k témakörben


Tisztelt Timmermans alelnök úr!

Sürgősen ideje áttérni a bizonyítékokon alapuló döntéshozatalra a fenntartható élelmiszer-rendszerek és a természetvédelem érdekében Tisztelt Timmermans alelnök úr! Aggodalommal értesülünk arról, hogy az úgynevezett „új génkezelési technikákról” („új GMO-k”) és az „új GMO-nak” a Bizottság által deregulációra irányuló szándékáról szóló vitában gyakran hiányoznak a bizonyítékokon alapuló érvek, különösen, ha a fenntarthatósági állításokról van szó. Az Európai Zöld Megállapodásért felelős biztosként arra szólítjuk fel Önt, hogy avatkozzon be, és akadályozza meg, hogy mások a mezőgazdasági ágazat ígéreteit ürügyként használják fel a természet, az éghajlat, valamint a gazdálkodók és fogyasztók jogainak rovására történő messzemenő deregulációra. Amint azt Ön is tudja, az az Európai Bíróság ítélete egyértelmű jogi helyzetet teremtett az „új GMO-k” státuszát illetően – szerint ezek is génmódosított szervezetnek minősülnek.
Hatékony uniós GMO-jogszabályunk is van, amely az átláthatóságon, jelölésen és élelmiszer- és környezetbiztonsági ellenőrzéseken alapul, olyan engedélyezési eljárással, amely már több mint 20 éven keresztül bevált. Az „új GMO-k” nincsenek betiltva az EU-ban. Csakúgy, mint a korábbi GMO-k esetében, az „új GMO-kra” is bármely vállalat kérhet forgalomba hozatali engedélyt. Az EU Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága (DG SANTE) azzal indokolja az új GMO-k tervezett nagy horderejű deregulációját, hogy azok hozzájárulhatnak a Green Deal fenntarthatósági és klíma-adaptációs céljainak eléréséhez. Nyitott kérdés, hogy a „fenntartható új GMO-k” valaha is megvalósulnak-e, de ez idáig egyetlen olyan „új GMO” sem létezik, amely hozzájárulna a fenntarthatósághoz, még az olyan országokban sem, ahol messzemenő dereguláció van érvényben, mint például az Egyesült Államok és Kanada. Láthatjuk tehát, hogy az új, állítólagosan „fenntartható GMO-k” kifejlesztése és gyors piacra kerülése nem a túlzottan szigorú szabályozásnak köszönhető. Tekintettel arra, hogy az „új GMO-k” kudarcot vallanak a fenntarthatóság terén, az EU semmiképpen sem számíthat rájuk, hogy a Green Deal 2030-ra kitűzött céljaihoz való hozzájárulásban.3 Ha az Európai Bizottság követi a DG SANTE deregulációs javaslatát, fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy teszteletlen és láthatatlan „új GMO-k” kerülnek a környezetbe és a piacra, növelve a biológiai sokféleségre nehezedő nyomást, és aláásva a fogyasztók, gazdálkodók és vállalkozók választáshoz való jogát. Az Európai Bíróság döntése a hatályos GMO-irányelv és az elővigyázatosság elve alapján született. A DG Sante javaslata a meglévő követelmények gyengítésére nem tartaná tiszteletben az elővigyázatosság elvét. Minden GMO, beleértve az új GMO-kat is, klasszikus példa arra, hogy szükséges alkalmazni az elővigyázatosság elvét, mivel olyan módon változtatják meg a DNS-t, amely a természetben nem fordul elő. Következésképpen a szigorú kockázatértékelésre, a nyomon követhetőségre és a címkézésre vonatkozó meglévő követelményeket minden GMO-ra alkalmazni kell. E követelmények gyengítése egyértelműen az elővigyázatosság elvének figyelmen kívül hagyását jelentené, és valószínűleg több olyan perhez vezetne, amely az elővigyázatosság elvének az uniós politika egyik pilléreként való megerősítését célozza.
A Joint Research Center 2021 áprilisában készült tanulmánya szerint világszerte mindössze 16 „új-GMO” van forgalomba hozatalt megelőző szakaszban. Ezek közül az állítólagosan piackész termények közül egyik sem fogja mérsékelni a biológiai sokféleség csökkenését vagy az éghajlatváltozás következményeit.
A Rathenau Intézet felmérésében részt vevő holland állampolgárok az új GMO-termékek szabályozását és címkézését szeretnék. 
Az „új GMO-k” deregulációja szintén veszélyeztetné a „Termőföldtől az asztalig” stratégia célkitűzését, vagyis a mezőgazdasági vegyszerek („növényvédőszerek”) felhasználásának 50%-os csökkentését 2030-ra. A génmódosított szervezetek köztermesztésének több mint 20 éves tapasztalata Észak- és Dél-Amerikában az ún. „növényvédőszerek” használatának drámai növekedését mutatja, ami negatív hatással van egészségre és a környezetre. A „növényvédőszerek” használatának csökkentését az „új GMO-kra” delegálni, ahogy azt néhány döntéshozó javasolja, éppoly hibás, mint amennyire felelőtlen.6 Ha a Bizottság követi a DG SANTE-t, és megszünteti az új GMO-kra vonatkozó nyomon követhetőségi és címkézési követelményeket, az tönkretenné a GMO-mentes mezőgazdaság alapjait, amely magában foglalja a hagyományos, bio- és agroökológiai termelési rendszereket. Minden GMO-mentes termelési rendszer alapja, hogy tudjuk, milyen növényeket állítottak elő génmódosítási technikákkal, függetlenül attól, hogy új- vagy régi génmódosítási módszerekről van szó. A GMO-k teljes átláthatósága nélkül a teljes értékláncban a Zöld Megállapodás azon célkitűzése, hogy 2030-ig az EU összes szántóterületének 25%-ára terjedjen ki a biogazdálkodás, szintén veszélybe kerül. Az új GMO-k deregulációja és a biogazdálkodás részarányának növelése egymást kizáró szakpolitikai célkitűzések. Ez a nyilvánvaló ellentmondás ahhoz a megoldatlan kérdéshez vezet, hogy a Bizottság miként kívánja megvédeni a hagyományos, a GMO-mentes és a ökológiai gazdálkodást és az így termesztett élelmiszereket a deregulációs forgatókönyv szerint.

Tisztelt Timmermans alelnök úr!

Szánjon egy percet arra, hogy elképzeli a következő forgatókönyvet, ha a az Európai Bizottság folytatja az új GMO-k deregulációját. A Bizottság nagy kárt okozna anélkül, hogy bármit is nyert volna a fenntarthatóság terén. Eltörölte volna az új GMO-kra vonatkozó biztonsági és átláthatósági előírásokat a környezet, a biológiai sokféleség, az éghajlat, a fogyasztók valamint a mezőgazdasági- és élelmiszeripari ágazatban működő gazdasági szereplők többségének kárára. Ez a nagyrészt GMO-mentes mezőgazdaság és élelmiszeripar végét jelentette volna az EU-ban. Ez aláásta volna az EU azon célkitűzését is, hogy 2030-ra elérje a biogazdálkodásra vonatkozó 25%-os célkitűzést, valamint a „növényvédőszerek” csökkentésére irányuló célt, emellett elterelte volna a politikai figyelmet a valódi megoldásokról, amelyekkel a mezőgazdasági ágazat csökkentheti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A csúcstechnológiás üzemek nem fogják lassítani az erdőirtást, amelyet a több állati takarmány iránti európai kereslet táplál – az ökológiai gazdálkodás és a paraszti gazdálkodás azonban már most is ezt teszi. 
Végezetül azt szeretnénk hangsúlyozni a legjobb megoldás az, ha fenntartjuk a jelenlegi uniós GMO-szabályozást a génmódosított szervezetek valamennyi generációjára, és az „új GMO-kat” is a jelenlegi uniós jogszabályok szerint szabályozzuk, beleértve a címkézési és nyomonkövethetőségi követelményeket is. Ez minimálisra csökkenti a természetre, az emberek és az állatok egészségére gyakorolt lehetséges negatív hatásokat, és tiszteletben tartja az elővigyázatosság elvét, valamint a fogyasztók és a mezőgazdasági termelők tájékoztatáshoz való jogát, mint az EU kulcsfontosságú politikai és társadalmi vívmányait. Ezt a követelést 420 000 polgár támogatja.