2020. 01. 10. Fellegi Tamás
Újabb helyen mutatkozik látványosan a globális felmelegedés: nemcsak a gleccserek húzódnak vissza a Himalájában, de a növényzet is megjelent az eddig kopár hegyoldalakon.
A világ legmagasabb hegységében igen kiterjedt az a zóna, amely a fahatár fölött, de még az örök hó határa alatt van. Ennek alsó részét természetesen eddig is törpefenyők, bozótosok és fű borították, de feljebb olyan zord volt az időjárás, ami lehetetlenné tette bármiféle növényzet megmaradását, ugyanakkor az erős nyári napsugárzás hatására az örök hó határa igen magasan van.
A köztes területen, amely jórészt kopár volt korábban, most felbukkant a növényzet, vagy, ahogy a síelők szokták mondani, amikor nagy hómentes foltok jelennek meg a sípályán a tavaszias idő miatt: „virágzik a kökörcsin”. A nagy felbontású, jó minőségű műholdfelvételek lehetővé tették, hogy hosszabb időszakra visszamenőleg tanulmányozni lehessen a növényzettel borított területek alakulását.
Az Exeter University kutatói 1993 és 2018 közötti felvételeket tanulmányoztak, és lemérték a növényzettel borított területek növekedését a 4000-6000 méter közti magassági övezetben, és azt észlelték, hogy a növényzet lényegesen magasabbra húzódott 25 év alatt, és olyan helyeken is megjelent – még ha csak elszórtan is –, ahol korábban lehetetlen volt bármiféle növényi vegetáció megtelepedése.
A gleccserek visszahúzódását már korábban is jól lehetett követni, de most ezen a területen is az eddigieknél pontosabb adatokhoz sikerült jutni: a 70-es évek óta az összes jég negyede olvadt el a Himalájában, a gleccserek visszahúzódásának üteme pedig megduplázódott az az ezredforduló óta. Ennek legfőbb veszélye, hogy megváltozhat a nem kis részben a Himalája és a Hindukus hegység gleccserei által táplált folyók vízjárása, melyek jelenleg 1,4 milliárd ember vízellátását biztosítják.