2015. szeptember 29., Agroinform.hu – Székely Gyöngyvér
Sok nehézséggel kell szembenéznie annak, aki belevág a biogazdálkodásba, ám az átállás időszaka után minden termelő más dimenziókban kezd gondolkodni, mert összhangba kerül a saját környezetével. Az ökológiai gazdálkodás magasabb tudásszintet és sokkal komolyabb odafigyelést igényel.
A biominősítő szervezetek szabályzata nem teszi lehetővé a konkrét termelési tanácsadást, mivel az összeférhetetlen lenne, ezért a leendő biogazda elsőre kicsit magányosnak érezheti magát az előírások és adminisztráció tengerében. Az eredményes biogazdálkodáshoz speciális előképzettség szükséges; könnyebbség, hogy ma már az alapokat sokféle OKJ-s képzésen is el lehet sajátítani és lassan a felsőoktatás is kezd felzárkózni az igényekhez. A bio, vagy ökológiai termesztés lényege, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a környezeti terhelést.
Szántón és gyepen az átállás időtartama két év, gyümölcsösben három. Ez alatt a termék még nem kap bio minősítést.
Megtámogatva
Hamarosan elindulnak az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódó pályázatok. Hasonló összeget lehet vele elnyerni, mint az AKG alapprogramokra, sokkal nagyobb esély lesz rá és az üzemméret nincs hatással a támogatás nagyságára.
Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás az egyetlen olyan mezőgazdasági termelési forma, ami a világ minden részén nyíltan támogatott. – fotó: Shutterstock
A nyílt támogatottság azért van, mert világszinten elismert, akkreditált szervezetek ellenőrzése alatt állnak és a fenntartható gazdálkodás példamutató megvalósítói. Az előző EU költségvetési időszak támogatásaiból 19 milliárd jutott a biológiai termelésre Magyarországon. Lelkesen 300.000 ha bevonását célozták meg, amelynek kevesebb, mint a felét sikerült csak elérni. Ezt részben az okozta, hogy erre az AKG különböző programjai között eldugott támogatási formára nem kaptak a termelők magasabb támogatást, mint a sima horizontális programokra.
Most kicsit megemelték az elnyerhető összeget és az AKG csökkenése miatt valószínűleg, hogy akik onnan kiesnek, azoknak már megéri majd a bio-ra bejelentkezni. Ehhez érdemes hozzávenni azt is, hogy a következő öt évben már 65 milliárd forint jut majd az ökológiai gazdálkodás támogatására. A hatalmas keret és a jó nyerési esély sokak számára vonzóvá teszi majd. A hazai felvevőpiac jelenleg szerény, ezért főként német exportra termelünk. A fogyasztók egy részénél a teljes elutasításhoz a magyar piac anomáliái vezettek. Ezt most újfajta termelési formákkal igyekeznek visszafordítani, mint például a közösségi gazdálkodás, vagy az önellátó kiskerti termelés. Sok városi gyermekes család kifejezetten azért költözik vidékre, hogy a beteg (főként táplálkozásra visszavezethető allergiás) gyerekeknek megtermelje a vegyszermentes zöldséget-gyümölcsöt.
Jó marketinggel a biotermékek piaca vissza tudja szerezni ezeket a fogyasztói szegmenseket, a nyugat-európai export irányában pedig nagyméretű növekedésre van lehetőség. Elmondható tehát, hogy megfelelő, átgondolt piacszervezéssel keresleti oldalról teljesen megalapozott a magyar ökofejlesztési terv. Hazánkban az ökológiai gazdálkodásba vont területek túlnyomó része gyep. Ez egyfelől számottevő termék-jövedelem előállítására alkalmatlan, másrészt, ha összehasonlítjuk a legelő állatok számával, világossá válik, mennyire öncélú és támogatásorientált volt eddig a rendszer.
A fennmaradó területeken tapasztalható trend, vagyis a gabonafélék és ipari növények viszonylag nagy aránya a kicsi állatitermék-kibocsátás mellett egyértelművé teszi, hogy a magyar ökológiai gazdálkodás jelenleg a nyugat-európai takarmányigényt szolgálja ki. A meglévő viszonylag jelentős létszámú bio szarvasmarha főként az AKG Natura 2000 előírásai miatt tartott szürkemarhát takarja, amelynek hústermelési volumene a korszerű fajták teljesítményének fele.
Az új pályázati rendszerben nemcsak az átállás és a termelés dotációja jelentős (lásd táblázat), hanem vannak egyéb, elsősorban a kisebb gazdaságoknak szánt jogcímek is. Ilyenek a fiatal gazda, a Rövid Ellátási Lánc (REL), amelynek keretében plusz forrásokhoz lehet jutni egyes beruházási pályázatoknál, de lehetőség van jelentkezni bemutató gazdaságnak is. Megéri ezenfelül összefogni és termelői csoportként működni, ahol a tárolás, a feldolgozás, a logisztika is megtalálja a helyét a csoport működésében. E funkciók beruházásait úgyszintén többletforrások segítik.
Nagyon fontos figyelembe venni, hogy a legnagyobb érdeklődésre számot tartó pályázatos beruházási jogcímek esetében (pl.: kertészeti gép, állattartó telep korszerűsítése és gabonatároló-, szárító pályázatok) a biogazdák jelentős bírálati előnyt élveznek.
Jelenleg óriási érdeklődés kíséri a földforgalom minden területét, hatalmas a „földéhség”. Ellenben kevesen tudják azt, hogy a földforgalmi törvény végrehajtásában minden esetben elővásárlási és előbérleti jogok tekintetében egyaránt, abszolút előnyt élveznek az ökológiai gazdálkodók.
Mennyire nehéz így termelni?
Első lépésként mindenképpen ajánlott igénybe venni egy biogazdálkodási tanácsadó segítséget helyszíni tanácsadás formájában. Olyan tanácsadót keressünk, aki gyakorlati tanácsokkal szolgálhat az átállás menetével és a termelés átalakításával kapcsolatban. A második lépés valamelyik ökológiai minősítő szervezet felkeresése. Hazánkban két ilyen cég működik. A kapcsolatfelvétel után a szükséges adminisztrációs dokumentumok elkészítése következik, amelyek alapján tudunk szerződést kötni a kiválasztott minősítő szervezettel.
A gyakorlati átállást a tápanyagfeltöltéssel érdemes elkezdeni. – fotó: Shutterstock
Az átállási időszakban általában pillangósok telepítésével, illetve baktériumtrágyákkal gondoskodunk a növények táplálásáról. Amennyiben van rá lehetőség, akkor ennél is jobb megoldás, ha a saját gazdaságunkban tartott állatok trágyáját és saját előállítású komposztot alkalmazzuk. Állatállomány hiányában van lehetőség más extenzív állattartó telepről almos trágya beszerzésére, ezt azonban időben dokumentálni és engedélyeztetni kell. A fenntartható biogazdálkodás egyik alapköve a tápanyag-szolgáltatásban részt vevő mikrobák mennyiségének és biodiverzitásának növelése. Ma már a konvencionális gazdaságokban is egyre népszerűbbek és elterjedtebbek az algás, gombás, bakteriális készítmények, amelyeket tápanyag-feltárásra, illetve növényvédelmi okokból alkalmaznak.
Az átállás időszakában a legfőbb gondforrás a gyomok elleni harc. Az ökológiai gazdálkodásban nem is gyomirtásról, hanem gyomszabályozásról beszélünk; ennek során gyomelnyomó kultúrákkal, talajtakarással, gyakori és speciális mechanikai gyomirtással dolgozunk (pl.: gyomseprűk, gyomfésűk).
Kizárólag garantáltan vegyszer- és GM-mentes vetőmagot lehet használni. Nagy probléma és lehetőség is egyben, hogy 30 év alatt sem alakult ki valódi magyar bio szaporítóanyag-előállítás. A termelés felfutásával ez várhatóan meg fog változni, ami után akár új piacot is találhatnak a magyar bio vetőmag-előállítók az uniós országokban (ebben nagyon sokat segíthet a magyar GMO-mentes köztermesztési tiltás!) Az ökotermesztés kezdeteivel összehasonlítva ma már annyiban javult a helyzet, hogy a NÉBIH immár Öko Vetőmag adatbázist tart nyilván, amelyből lehetőség van beszerezni vetőmagot. Emellett az ellenőrző szervezetek gyakran engedélyezik a konvencionális vetőmag felhasználását, azonban ez csak előzetes kérelembenyújtás mellett lehetséges, valamint az előállítónak nyilatkoznia kell a termék GMO- és csávázásmentességéről. Ez nem emeli a vetőmag árát. A zöldségvetőmagok piacát ellenben a drága nyugat-európai bio minősítésű termékek uralják. Például a kis kiszerelésű konvencionális salátavetőmag (Rédei Kertimag) ára 200 Ft alatt van, míg a bioé (ReinSaat) közel 1000 forint.
A konvencionális gazdálkodók legkomolyabb kétségei a biológiai növényvédelemmel kapcsolatosak. – fotó: Shutterstock
Az eddig folytatott vegyszeres növényvédelem és kémiai tápanyag-utánpótlás kényelmétől ugyan kénytelenek búcsút venni, de a hatékonyságtól nem. Mára a biológiai növényvédelem került az agrárkutatások fókuszába. Egy ökogazdaságban csak a bio minősítő szervezetek által engedélyezett anyagokat lehet kijuttatni. Ezek vagy kontakt, gyorsan lemosódó, ártalmatlan szerek (pl. káliszappanos lemosás), vagy természetes anyagok (például narancsolaj), vagy élő szervezetek (például ragadozó atkák). A biológiai növényvédelem valódi kihívása az elengedhetetlen szaktudás megszerzésében és az állandó odafigyelésben, okszerű kezelésekben rejlik. Ehhez szükséges a szakember, szaktanács igénybe vétele, segítsége.
Eredményesség
Az átállástól a termelési költségek közül a gyomszabályozáshoz és a trágyaszóráshoz kapcsolódóak megemelkednek. Ez a gazdálkodási mód ezenkívül több „ránézést”, figyelmet igényel. A hozamok némileg csökkennek, ugyanakkor az exportárak ezt kompenzálják. A feldolgozatlan növényi biotermékek a világpiacon a konvencionális termékekhez képest lényegesen magasabb áron értékesíthetők. Ez a többlet akkor válik csak igazán csábítóvá, ha hozzátesszük, hogy az áringadozás és értékesítési problémák ismeretlenek ezen a piacon.