Az áruk - köztük a nyers gyümölcsök, növényi termékek - szabad áramlásával párhuzamosan az utóbbi években felgyorsult a hazánkban eddig nem honos károsítók behurcolása. A károsítók egy része nálunk igényeinek megfelelő életfeltételeket talál, ezért rohamosan terjed és szaporodik. A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) az elmúlt néhány évben megtalált kártevők egyik legveszélyesebbike.
Rokona a mi közönséges ecetmuslicánknak, amely minden túlérett, romló gyümölcsön, illetve egyéb, erjedő gyümölcsszármazék közelében tömegesen megtalálható. A foltosszárnyú muslica külsőre nem sokban különbözik ártalmatlan, hazai társától, de olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely a vékony héjú gyümölcsök rendkívül veszélyes kártevőjévé teszi. A nőstények ugyanis erősen kitinizált, fogazott tojócsövükkel képesek az érőfélben lévő, tehát a még le nem szüretelt gyümölcsök héját felfűrészelni, és a gyümölcshúsba tojásokat rakni. A kikelő nyüvek a gyümölcs belsejében fejlődnek ki, ezáltal szennyezik, majd a sebzéseken keresztül fertőző gombákkal együtt a fertőzött szemek rothadását okozzák.
A kártevőnek számos, akár 8-10 nemzedéke is kifejlődhet évente, tehát kártételére a teljes tenyészidőszakban számíthatunk. Rendkívül polifág, a málna mellett a szeder, szamóca, bodza, áfonya, cseresznye, meggy, őszi- és kajszibarack, szilva, szőlő, alma, körte stb. is tápnövénye, de egyes dísznövényeken is megél.
A faj - amint azt latin neve is sejtetni engedi - ázsiai eredetű. 2008-ban figyelték meg Európában, először Olaszországban, ahol a következő évben már károkat is okozott. Mára kontinensünk több országában is jelen van. Magyarországon az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének munkatársai által kihelyezett almaecetes illatcsapdák 2012-ben fogták az első példányokat az M7-es autópálya mentén. A 2013. évben a fogások egyre gyakoribbak lettek, míg a 2014. évben az autópályák szinte teljes hosszában a csapdákból nagyszámú foltosszárnyú muslica került elő csakúgy, mint néhány nagyváros kertes övezeteiben.
A NÉBIH NTAI által koordináltan a megyei Kormányhivatalok Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságainak diagnosztikai szakemberei a raktárak, hűtőházak és gyümölcsültetvények közelében kihelyezett csapdákban 2014-ben szinte az egész ország területére kiterjedően detektálták a faj imágóinak jelenlétét.
A foltosszárnyú muslica által okozott vélt, vagy valós kártételekről több helyen is olvashattunk a különböző médiumokban, többnyire a szőlőtermelők húzták meg a vészharangot. Az imágók rendkívül nagymérvű előfordulása a jelzett helyeken - sőt más kultúrákban is - valószínűsíti a lárvakártételt, bizonyítást azonban eddig nem nyert.
2014. szeptember 25-én a Börzsöny-aljai Tájkörzetben lévő Nógrád község külterületén fekvő sarjon termő málnában egy termelő ismeretlen kártevő fajtól származó nyüveket talált. A bejelentést követően a helyszínen végzett szemle alkalmával újabb, nyüveket tartalmazó gyümölcsöket gyűjtöttünk be. A termőhelyen tapasztalt kártétel igen jelentős. A megvizsgált gyümölcsök mintegy 15-20 %-ában találtunk különböző fejlődésű stádiumú lárvákat a vacokkúp alatt. Az egészségesnek látszó málnát a vacokkúpról lehúzva a bogyóban 1-3 db nyüvet találtunk, melyek a fény hatására visszabújnak a gyümölcshúsba. A kártétel súlyát akkor tudtuk kellően megítélni, amikor kicsit melegebb helyre helyeztük a málnával teli ládát, melyből tömegesen jöttek elő a nyüvek. A begyűjtött mintákból laboratóriumi körülmények között nevelve október 13-án keltek ki az első kifejlett muslicák, melyeket Drosophila suzukii-nak határoztunk meg, amit a témafelelős Dr. Orosz Szilvia is megerősített.
A fertőzött málnásban működtetett vörösboros-almaecetes csapdák a faj imágóit ebben az időszakban nagy számban fogták csakúgy, mint a szomszédos tüskétlen szeder ültetvényben. A mostani lelőhely környékén a károsítónak számos gazdanövénye előfordul, mely lehetővé teszi szaporodásának folyamatosságát.
A Drosophila suzukii károsításának megjelenése és mértéke már a jövő évtől súlyos kártételek kialakulásának lehetőségét vetíti előre. Az ellene való védekezés egyelőre megoldatlan, ezért a védekezési lehetőségek kidolgozására irányuló kutatások támogatása, a vizsgálatok mielőbbi megkezdése, valamint a hatósági beavatkozás sürgető szükségszerűség.