A Földforgalmi törvény hatálybalépése óta a mezőgazdaságban is működő Szociális Szövetkezetek döntő hányadának ha nem az összes működése problémás a mezőgazdasági ingatlanok tulajdonára és használatára vonatkozó új szabályok miatt, hiszen nem szerezheti meg a föld tulajdonjogát, és nem lehetséges az önkormányzati földek haszonkölcsön szerződés alapján történő használata sem. Az érvényes haszonkölcsön szerződések az év végén a törvény erejénél fogva megszűnnek és új haszonkölcsön szerződés a mező és erdőgazdasági hasznosítású földekre nem is köthető!
2011 CVI törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról hiába mondja ki a következőket:
„4/A. § (1) Amennyiben több hátrányos helyzetű személy egy közfoglalkoztatónál áll legalább egyéves időtartamban közfoglalkoztatási jogviszonyban, és a közfoglalkoztatottak vállalják, hogy szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet együtt fognak dolgozni, a közfoglalkoztatás során használt ingó tárgyi eszközöket az általuk megalapított szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba veheti.
(2) Amennyiben a hátrányos helyzetű személy képzési programmal egybekötött mezőgazdasági célú közfoglalkoztatásban eredményesen vesz részt, és vállalja, hogy szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet fog dolgozni, a képzési programmal összefüggésben használt ingó tárgyi eszközöket az általa megalapított szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba veheti.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben a magyar állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány a szociális szövetkezet részére a termőföldet, a közfoglalkoztató az állatállományt haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba adhatja. Az ilyen haszonkölcsön-szerződés esetében a termény és a szaporulat a szociális szövetkezet tulajdonába kerül.”
Megjegyzés: Nem lehetséges a haszonkölcsön szerződés, hiszen a Földforgalmi törvény nem teszi lehetővé: Másrészt: A termőföld mint fogalom már megszűnt, továbbá – nem lehet haszonkölcsön alapján földet használatba adni és a földforgalmi törény egyértelműen rögzíti a földhasználati joga átengedésének jogcímeit. Haszonkölcsön szerződés - a földre - nem köthető!
2013. évi CXXII. Törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról:
38. § (1) A föld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező (e fejezetben a továbbiakban együtt: használatba adó) a föld használatát, hasznosítását az e törvényben meghatározott természetes személy, valamint jogi személy javára haszonbérlet, feles bérlet, részesművelés, illetve szívességi földhasználat jogcímén engedheti át az e törvényben meghatározott módon és mértékben.
Megjegyzés: A föld használatát csak a földműves illetve a mezőgazdasági termelő szervezet vagy újonnan alapított mezőgazdasági termelő szervezet szerezheti meg!
37. § (1) Semmis a haszonélvezeti jog, illetve a használat jogának (a továbbiakban együtt: haszonélvezeti jog) szerződéssel történő alapítása, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára alapít ilyen jogot.
….
5.§ Fogalmak:
19. mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
a) amelynek
aa) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat,
ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és
ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy
b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül;
26. újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet: Magyarországon nyilvántartásba vett tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
a) amelynek alaptevékenysége a mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység,
b) amely nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld felett használati joggal,
c) amelynek legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, és
d) a szervezet nem különválással, kiválással, szervezeti formaváltással, egyéb jogutódlás folytán keletkezett;
40. § (1) A 38. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímeken alapuló földhasználat jogát (e fejezetben a továbbiakban együtt: földhasználati jogosultság) - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg.
2) Az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő föld földhasználati jogosultságát megszerezheti.
(3) Haszonbérlet címén
a) az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény,
b) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény
az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló föld használatát megszerezheti.
(4) Haszonbérlet címén a föld használatát a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye oktatási, szociális, vagy gazdasági tevékenység végzése céljából megszerezheti.
(5) Tanya földhasználati jogosultságát földművesnek nem minősülő természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő jogi személy - ide nem értve a 41. §-ban meghatározott jogi személyeket - is megszerezheti.
42. § (5) Újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerintitelepülésen mezőgazdasági üzemközpontot létesít.
Tehát ha van az önkormányzatnak/tagnak földje, a szövetkezetnekhaszonbérlet (előhaszonbérleti jog!) felesbérlet vagy részesművelési szerződés alapján adhatja át a földhasználatot a használat jogának megszerzésére vonatkozó új szabályozásnak megfelelően, mint mezőgazdasági szervezetnek.
A termés tulajdonjoga teljes egészében csak a haszonbérlet esetén illeti meg a szövetkezetet, a másik két szerződéstípus esetében a szerződésben foglalt megállapodás az irányadó.
a.) Az önkormányzattól haszonbérelt földön a szövetkezet gazdálkodik ekkor a termény a szövetkezeté.
MIT LEHET TENNI, ha a Szociális Szövetkezet nem Mezőgazdasági szervezet?
a.) A tag terméke (saját/bérelt földön magánszemélyként termelt termék) NEM a Szövetkezet terméke! A Szövetkezetnek meg kell vásárolnia a terméket a tulajdonostól/bérlőtől, ha saját Szövetkezeti terméket szeretne.
b.) Lábon álló terményt lehet megvenni, s akkor a szociális szövetkezet az alkalmazottakkal, a tagi munkavégzőkkel leszedheti a terményt, s akkor már az a Szövetkezeté.
c.) Lábon álló terményt megvásárolva, lelegeltetheti a Szövetkezet a saját állataival. A fűtermés is eladható lábon és ebben az esetben a vevő legeltetheti le a gyep termését. A Szövetkezet terület gondozására szerződhet a tulajdonossal, és a szolgáltatás ellenértéke ellensúlyozhatja a fű ellenértékét.
d.) A termelési feladatokat bérmunkában végezheti el a Szövetkezet a tulajdonos/bérlő részére. Pl. az önkormányzat földjét a szövetkezet bérmunkában műveli, ekkor a termés az önkormányzat tulajdona.
e.) Tanya földterületet vesz bérbe, tulajdonba. A tanya jelenlegi szabály szerint maximum egy hektár lehet fő szabályként!
f.) A Szövetkezet csak bérfeldolgozást, bérszolgáltatást végez a tag termelő részére, a termék a tag tulajdona marad, (mivel földje csak a tagnak van (ha van), mint magánszemély földművesnek).
g.) A szövetkezet és a szövetkezet tagjai (önkormányzat, termelő), mint földdel rendelkezők részes művelési szerződést kötnek. A termény tulajdonjogát és a vállalásokat a szerződésben kell rendezni. Nem kell kifüggeszteni, de jóváhagyás kell a Földtörvény szerint.
h.) A szövetkezet felesbérleti szerződés alapján termel az önkormányzat földjén és így a termés egy részén szerez tulajdonjogot – nem feltétlenül a felén. Nem kell kifüggeszteni, de jóváhagyás kell a Földtörvény szerint.
2014. 12. 08. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete
(www.kisleptek.hu; 30/7688718) (Köszönjük Csányi György - NAK szaktanácsadónak a Földjogi kérdésekben a felvilágosítást.)
A leírt lehetőségek, a konkrét esetek tekintetében további szakemberek (adójog, könyvelés, …) bevonását igényli, a konkrét esetre konkrét választ kell keresni.