2014. február 26.,
Az üzletekben, kenyérféleségektől rogyadozó polcok csábításának ki tudna ellenállni? Ugyanakkor sokat sokat olvasunk, hallunk adalékanyagok, állományjavítók használatáról, amelyek egészségünkre gyakorolt hatása nem kívánatos. Íme a megoldás: süssünk kenyeret otthon!
60 dkg BL 55-ös liszt
1-2,5 dkg élesztő
1 tk cukor
1 tk só (nem jódozott, nyíregyházi szemcsés)
4 dl langyos víz
A langyos vizet és az élesztőt elkeverem, majd hozzá adom a cukrot. A kimért lisztből leveszek úgy félmaréknyit és az élesztős vízre szórom, majd hagyom kelni amíg jól fel nem habosodik. Az élesztő mennyisége függ attól, hogy milyen fajta a élesztő, mert más-más erősségűek. Milyen meleg van, nyáron elég 1 dkg, míg télen inkább 2 dkg kell bele. Arra vigyázni kell, ne tegyen bele senki túl sokat, vannak receptek amik egy egész csomagot hozzá adnak, de akkor a tészta élesztős ízű lesz és felesleges is. Por élesztőt ne használjon senki, nagyon mű.
Amikor felfutott az élesztő, dagasztógép aljába öntöm, rászórom a sót végül a lisztet és 30 percig dagasztom. Akinek nincs dagasztó gépe az kézzel is csinálhatja, a sima kelt tésztával ellentétben a kenyeret nem alulról húzzuk felfelé, hanem gyömiszkelni kell, egészen addig amíg a tészta szépen elé nem válik a kézről.
Fél óra múlva kiveszem és átteszem külön kelesztő tálba, ezt azért csinálom, így, mert másképp a dagasztó gép lapátja túlzottan belekelne a tésztába. 20-30 perc kelesztés után a tészta szépen feljön majdnem kétszeresére.
Nagyon kell vigyázni, hogy ne keljen túl a tészta, ha ennél magasabb lenne, akkor a kenyér állaga nem lesz jó. Főleg nyáron többször rá kell nézni és kicsik meg kell nyomkodni, amikor jó ruganyos és puha készen áll az újabb munkára. Néha már negyed óra is elég neki. A kenyértészta és minden más kelt tészta állaga mindig attól függ, hogy milyen a liszt sikér tartalma, a külső és belső hőmérséklet és a páratartalom, így ugyan abból a lisztből és ugyan azon hozzávalókból sem lehet mindig egyforma tésztát készíteni. Én régen mikor elkezdtem kenyeret sütni a receptek alapján vettem bioboltba sikért, mert az állítólag javítja az állagot, kicsit valóban lukacsosabb lett tőle a tészta, de a színe szürkés beütésű lett és akkora változást nem okozott 1 tk sikértől, mint hittem volna, így ma már nem teszek bele.
Mielőtt folytatnám a a sütőt bekapcsolom 180°C-ra, alsó-felső sütésre.
A megkelt kenyértésztát újra átgyúrom úgy, hogy megfogom a tészta szélét a közepére hajtom, majd újra kissé kifelé húzom. Ezt a mozdulatot folytatom körbe, körbe míg egy szép masszív tészta nem kerekedik ki belőle. Lehet két kézzel is segíteni a gyúró kezet, nekem az idén megmutatták hogyan kell egy kézzel, addig gyakoroltam, míg ma már nagyon jól megy. Az egykezes átdolgozástól egyébként tényleg sokkal szebb a kenyér.
Amikor ez kész még 10-15 percet kell a kenyértésztát pihentetni, hogy kicsit újra „életre keljen”. Ezután kevés olajjal kikenem egy sütő tepsi alját, beleteszem a kenyértésztát, mintát vágok bele, majd langyos vízzel „megfürdetem”. Én a markomba fogok egy kis langyos vizet és azzal szépen megsimogatom, csináltam már festő ecsettel és liba tollal is ezt a folyamatot, de én nagyon szeretem érezni a kenyérkét. A langyos vízből ha zománcozott edényben sütünk egy fél maréknyit a tészta mellé locsolok, ez sülés közben elpárolog ami nagyon jót tesz neki. Bármilyen tepsi, sütőlap vagy pizza lap jó erre a célra, én a mamám hurka sütőjét használom a legtöbbször.
45 perc alatt a kenyér szépen megsül, akkor jó, ha kopog a héja, aki sötétebben szereti pár perccel hagyja bent tovább. Amikor kiveszem vízzel megint meglocsolom és leborítom egy ruhával, hagyni kell teljesen kihűlni. Ha kibírjuk…
Jó étvágyat!