Publikálva 02 Február 2013 David Gittlin

A Japánban megtörtént földrengés után, a nem vidéki (vagy eltünt városlakóknak) a The Prem Rawat Foundation zöldség-kertészkedés projektet finanszírozott a partnerével az AmeriCares szervezettel közösen.
A Senior Program Manager, a Ramona Bajema, ismertette a projektet, és az egészség és a jólét hatása volt a csoportra akiket földrengés után evakuáltak ás "átköltöztetteként" élnek ideiglenes szálláson..
A projekt bemutatóját az Iwate prefektúrában, a Mobiria helységnek a "Rikuzentakata" nevű Ideiglenes Közösségi Házban tartották, amelyben a káposzta betakarításról és pácolásról (vagy inkább savanyításról) tartottak több mint 25 lakos részére.
Az esemény előtt már 4 órával közel 20 Mobiria lakos gyűlt össze, hogy a káposzta betakarításról és TSUKEMONO ( savanyúság készítésről). Köztük több nő is volt, akik már kezdetektől fogva résztvettek a kertprojektben, a többiek pedig új tagkénz voltak ott .
A művelődési ház tele volt aktivitással és szórakoztató jelenettel. Egyes lakosok , köztük egy 98 éves nő , megállt a teherautó mögött és hámozott egy fazék fokhagymát amit a TSUKEMONO-ba akarta betenni. Sokan vitatják a fokhagyma előnyeit és hátrányait , és hozzátették volna daikon leveleket is a keverékhez . Úgy döntöttek, hogy csak hozzáteszik a leveleket a pazarlás elkerülése végett és ahhoz, hogy egy különleges ízt kapjon a keverék.
A daikon leveleket készen kell betenni miután több napig a nagy pácoló edényekben álltak. A projekt munkatársai TSUKEMONO " kövek"-et használtak (általában ezzel mérjük le a zöldségeket, miközben pácolás történik), hogy kézzel végzett gyakorlatok, megszervezésében rengeteg nevetés .
A résztvevők közt egy ismerős arcot is felfedeztünk aki nagyon örült, hogy ebben a projektben is

A ragyogó kék ég nem tudta feledtettni mi maradt a földrengés után széles Hirota Bay-ból és Rikuzentakata városból .
A csoport a domboldali a veteményeskertben folytatta a betakarítást a káposztát és egyfajta "burgonyá"-t , amelynek nyersen alma íze van. Lehult hó aztán a káposztára esve el is olvadt. A csoport más tagjai a sárgarépát , a brokkolit és a karfiolt szedte le. Közben kihúzogatták az elszáradt padlizsántöveket.
Amikor a csoport végig haladt veteményesen a személyzet tagjait rendre beosztva a betakarított termést a zsákokba tették, hogy mindenki hazavihesse.


A csoport Mikan japán mandarint is evett, melyett téli snack nevet kapta a csoporttól.
Az összejövetelen legtöbben közösségi szolgáltatásnak tekinti hogy a tagok felszolgáltak sós vagy édes rágcsálnivalók , hogy jobban essen a tea, a japán teaivási szertartásaként. Ezen a napon azonban a hangsúly a kertből származó gyümölcsökön és zöldségeken volt.
Amint már sok ilyen összejövetelek megfigyelték a tea fontos az idős nők esetében, még a művelődési házban is. Ezen a napon , mindenki viccelődött, és beszélgetett az frissen szerzettekről a saját pácolási tevékenységről. Ebben a lelkes csoportos foglalkozásban, beszélgetésben helye volt annak a néhány néma résztvevőknek is. Egy asszony említette, hogy kialakult egy speciális " Mobiria törzs ", ami mindenkit megnevetetett. Büszkék voltak, hogy megossztották a betakarítást a saját kertben. Mindenki arca friss volt és rózsaszín attól, hogy kívülről és lelkük biztosan sokkal fényesebb.

További fotók AmeriCares jóvoltából / Ramona Bajerna